Kisalföld, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
1966. december 1., csütörtök Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk Ötéves tervünk kidolgozásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok reali St Sátret. Felszólalások a kongresszus harmadik napján (Folytatás a 2. oldalról.) már. Mégis gyakori az a föltevés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mind jobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább ||| javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-f'”'*használásukban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 mw kapacitású • ■ atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. De a munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak a tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg, és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagy mértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóvágyhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutatózása magába foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója, Molnár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára, Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója, dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense szólalt fel, majd ebédszünet következett. A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Dombori János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Veras János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutatóintézet első igazgatóhelyettese. A délutáni szünetet követően a kongresszuson Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Betty Sinclair, az Északírországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvonen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Leonidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. (MTI.) Fock Jenő A közúti járműgyártás fejlesztése ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban— 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkésországokkal is. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálák az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a kooperáció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határozunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakozásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkozzanak, akikre ott most sincs szükség, és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Csak tudatos tevékenység árán valósulhat meg Nem árt leszögezni hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. Ateljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő-áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületek Táviratok a kongresszusnak A kongresszus elnöksége naponta tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi testvérpártok és a hazai üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi pártszervezetek, valamint dolgozó kollektíváik százai táviratokban köszöntik az MSZMP legmagasabb fórumának tanácskozását. A táviratokban a kommunisták és pártonkívüliek jó munkát kívánnak a IX. kongresszusnak. Megyénk üzemi, termelőszövetkezeti, állami gazdasági, intézményi párt-, KISZ- és szakszervezetei és a dolgozók közül is sokan küldtek táviratot. A legtöbb távirat számot ad a kongresszusi versenyben tett vállalás teljesítéséről is. A Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói közül tízezren vettek részt a kongresszusi versenyben, és a verseny vállalásának teljesítéseként már elkészítették a Szovjetunió számára az 1966-os rendelést. Csehszlovákia számára pedig határidő előtt tíz vasúti személykocsit készítettek el. Egymillió 300 000 forint értékű import útján beszerzett anyagot takarított meg a gyári kollektíva. A Győri Textilipari Vállalat távirata arról adott számot a kongresszusnak, hogy a 70 szocialista brigád ezer tagja hárommillió forint helyett hatmillió forinttal termelt többet a kongresszus tiszteletére. Az esedékes exportszállítási tervüket 102,5 százalékra teljesítették. A kapuvári húsüzem túlteljesítette konresszusi vállalását, és az összeg év végén 8 millió forinttal fog növekedni. Számos termelőszövetkezet is beszámol a kongresszusnak küldött táviratában a versenyvállalások teljesítéséről. A bősirkányi közös gazdaság vállalása teljesítéseként 250 hektoliter tejjel, 45 mázsa baromfival és 200 mázsa sertéssel teljesítette túl tervét, a rábacsanaki Kossuth Tsz 130 mázsa baromfival adott többet a népgazdaságnak, mint amennyi az éves tervükben volt. A rábacsécsényi termelőszövetkezet 220 kövér sertést, öt mázsa baromfit és 150 hektoliter tejet adott a kongresszusi vállalás teljesítéseként. A peresztegi termelőszövetkezet pedig 700 000 forinttal adott el több árut, mint amennyit az éves tervükben eredetileg szándékoztak értékesíteni. A Győr-Sopron megyei üzemek, intézmények, vállalatok közül dísztávirat érkezett a kongresszushoz egyebek között még a Néphadsereg Győr-Sopron megyei Kiegészítő Parancsnokságától, a Beledi Cementgyártól, a kisbaráti Március 15. Termelőszövetkezettől, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyártól, a XV- ös Autójavító Vállalattól, a MÁV különböző Győr-Sopron megyei üzemeitől és a Győri 2. számú Postahivataltól, a Téti Mezőgazdasági Gépjavítótól, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalattól, a győri Bercsényi, a mosonmagyaróvári Kossuth Gimnáziumtól, a győri járási KISZ-bizottságtól, a 401-es Iparitanuló Intézettől, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaságtól, a Gardénia Csipkefüggönygyártól, a Mosonmagyaróvári Timföldgyártól, a Soproni Lakástextil Vállalattól, a győrszentiváni termelőszövetkezettől és még nagyon sok más kollektívától. A táviratok feladói meleg hangon kifejezik hűségüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak kongresszusa iránt. Elismerik a nép ügyéért, tett fáradozásokat, egyebek között azokat a javaslatokat, amelyeket a kongresszusi beszámoló tartalmaz. Kongresszusi visszhang Az MTI állandó külföldi tudósítói jelentik: Az MSZMP IX. kongreszszusáról szóló jelentések szerdán reggel is a szovjet sajtó első oldalán foglalnak helyet. A Pravda és az összes központi lapok teljes terjedelemben közlik Leonyid Brezsnyevnek a kongresszuson elmondott beszédét, valamint az SZKP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő üzenetét. A moszkvai lapok részletesen ismertetik Biszku Béla beszámolóját, a vita megkezdését, valamint a testvérpártok képviselőinek felszólalását. Valamennyi szerdai lengyel lap első oldalon közöl tudósítást a magyar pártkongreszszus második napjáról. A lapok külön helyen részletesen ismertetik Brezsnyev beszédét. Jugoszláviában is nagy figyelemmel követik az MSZMP kongresszusának munkáját. A háromnapos jugoszláv nemzeti ünnep alatt az újságok nem jelennek meg, de a rádió, és televízió külföldről érkező hírei között első helyen szerepelnek a kongresszus eseményei. Romániában a szerdai Scinteia, Romania Libera és Munca háromhasábos terjedelemben, kivonatosan ismerteti Kádár Jánosnak az MSZMP IX. kongresszusán előterjesztett beszámolóját. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban a román lapok hosszabban ismertetik Kádár János értékelését. A kongresszus keddi munkálataival kapcsolatban ismertetik Biszku Béla beszámolóját, s közlik, hogy megindult az általános vita. A szerdán megjelent francia lapok a kongresszusról szóló beszámolóikban Brezsnyev beszédét ismertetik és kommentálják. A szerda reggeli angol lapok előkelő helyen, részletesen foglalkoznak a magyar pártkongresszus munkájával, különösen Brezsnyev keddi beszédével. Financial Times foglalkozik Kádár János beszámolójának a gazdasági reformra vonatkozó részével. A kairói lapok ismertetik Brezsnyev kongresszusi felszólalását, külön kiemelve a szónoknak a Kínai KP tevékenységére és a kommunista pártok nemzetközi értekezletére vonatkozó kijelentéseit. Az indiai sajtó is figyelemmel kíséri pártunk IX. kongresszusát. A delhi rádió első hírei között ismertette a megnyitó ülésen történteket. Az újságok híreik között kiemelik Kádár János referátumának főbb pontjait. A szerdai lapok hírt adnak Leonyid Brezsnyev kongresszusi felszólalásáról. A berlini lapok továbbra is nagy figyelmet szentelnek a kongresszusnak. A Neues Deutschland az első és a hetedik oldalán ismerteti a kongresszus második napjának eseményeit. A tsz-ek bevételeikből fedezzék kiadásaikat A mezőgazdasági termelőszövetekezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejleszésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizciós alapképzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása, a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglévő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hoszszú idő múlva, a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését.