Kisalföld, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
Ősz a kereskedelemben Mostanában mind kevésbé lehet a kereskedelemben csúcsforgalomról beszélni. A növekvő vásárlókedv, az immár rendszeressé vált kedvezményes kiárusítások, leértékelések, vásárok és megyénkben nem utolsósorban a nagy idegenforgalom mindig vonzza a vásárlókat. Mégis az év negyedik negyedéve igényli a kereskedelmi dolgozóktól a legnagyobb munkát. Ez az igazi csúcsforgalmi időszak. Sokévi tapasztalat bizonyítja, hogy az évi forgalom legnagyobb része ekkor bonyolódik le. Elég csak az őszi beszerzésekre, a karácsonyi vásárokra gondolni. Minden évszak, de a negyedik negyedév kiváltképpen nagy feladatokat ró az iparon kívül a kis- és nagykereskedelmi vállalatokra. Be kell szerezni az árut, gondoskodni kell az eljuttatásról a boltokba. Fel kell mérni a várható igényeket. Nagy feladat ez. Mégis, az ipar felkészülése, az áru elosztása, az, hogy a vásárló elégedetten távozik-e a boltból vagy sem, a boltokban realizálódik. Sokszor volt már szó erről. S hogy mindinkább és mind gyakrabban szó esik róla, azt napjainkban a gazdaságirányítás új rendszerére való felkészülés diktálja a kereskedelmi dolgozóknak is. Gyakran kissé talán túl gyakran is esik szó mostanában a bolti dolgozók hibáiról: udvariatlanok, közömbösek, nem kereskednek, nem segítik a vevőt a vásárlásban. Anélkül, hogy munkájuk hibáinak elkendőzése lenne a cél, az tény, hogy egyoldalú ez a megállapítás. Alig hallani a kereskedelmi dolgozók ezreiről és ezreiről, akik becsületesen, rendesen végzik nehéz, felelősségteljes munkájukat — sokszor, ha tíz kezük volna, az se lenne elég —, és a néhány, valóban rossz munkát végzőről általánosítunk. A kereskedelmi dolgozók nemegyszer bizonyságot tettek szakmájuk iránti szeretetükről, szaktudásukról, szorgalmukról ebben az évben is. A kiárusítások alkalmával napi forgalmuk öt-, néha tízszeresét bonyolították le. Ám éppen a rendeseken, a becsületeseken múlik, hogy megteremtsék azt a légkört, amelyben nincs helye az udvariatlan, a közömbös, a szakma iránt nem érdeklődő kereskedelmi dolgozóknak. A gazdaságirányítás új rendszerében a szakma szeretete, megbecsülése, a jó kereskedői szellem anyagiakban is kifejezésre jut. Megváltoznak ugyanis a bérezési formák, jobban függenek majd a forgalom növelésétől, a jobb kereskedelmi munkától. Ezenkívül a többletérdekeltség, például a nyereségrészesedés, a jutalom is jobban alkalmazkodik a ténylegesen végzett munkához. Az új gazdasági mechanizmusban tehát nagy jelentőséggel bír és fokozottan érvényesül az anyagi érdekeltség elve. Mindinkább előtérbe kerül, mindinkább létkérdés lesz a jó munka. A korábbi, egyenlősdihez hasonló részesedéssel szemben differenciáltabb lesz az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása. Több lesz a tiszta jutalékos bérezés, amely döntően függ a forgalomtól. Már most is mutatkozik és az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépésétől kezdve mindinkább mutatkozni fog a vállalatok közötti egészséges verseny keretében az árubőség, a nagy áruválaszték. Természetes, hogy a vásárló a legtöbb esetben az olyan boltba megy majd, ahol ugyanabból az árucikkből udvariasabban, szakszerűbben szolgálják ki. Még nagyobb szerepet kap tehát a jövőben a szakmai továbbképzés, a kulturált eladói tevékenység. A gazdasági mechanizmus azonban nem csodaszer. A jövőben is lesznek olyan cikkek, amelyekből a keresletet nem lehet folyamatosan vagy teljes egészében fedezni. Az eladó dolga lesz, hogy a vásárlónak ha lehet a keresett cikket pótló más cikket ajánljon. Megváltozik az a helyzet, hogy a boltokban általában azt lehetett kapni, amit az ipar éppen gyártott. Az új gazdasági mechanizmusban is előfordulhat ilyen objektív tényező, de a gazdaságirányítás új rendszere nagyobb lehetőséget ad a boltvezetőnek és a vállalatoknak arra, hogy öntevékenyen intézkedhessenek a hiánycikkek csökkentésére. Segíti ezt a törekvést a vállalatok közötti egészséges verseny és az a verseny is, amely majd az egyes boltok között az eddiginél elevenebben alakul ki. Az egészséges konkurrencia s ezzel együtt a nagyobb önállóság tágabb teret ad a kereskedelemnek arra, hogy végre élelmesen, ügyesen kereskedhessék. Új boltok nyílnak, új fcikkek jelennek meg a piacon. Ennek máris tanúi vagyunk. Nincs igazuk azoknak, akik ebben a versenyben valamiféle kapitalista élet-halál versenyt látnak. Erről nincs szó. A verseny szocialista verseny lesz és marad, s a konkurrencia nem mások kíméletlen letaposása, hanem az eddiginél frissebb, egészségesebb kereskedői szellem érvényre juttatásának eszköze lesz, mert a versenyfeltételek mindenki számára adottak. Fontos kérdések ezek. Éppen ezért nem felesleges oly gyakran hangoztatni, hogy az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolat igen figyelemre méltó tényezője az új gazdasági mechanizmus érvényesülésének. Ez így van. Menynyire így van ebből következően az, hogy a kereskedelemben dolgozó ember egyéni munkájának, helytállásának is mind nagyobb lesz a jelentősége, az értéke az egész népgazdaság szempontjából. Minden, ami az új gazdasági mechanizmusban történik, végeredményben az embert, az ő jobblétét, kényelmét, életszínvonalának emelését szolgálja, s ebben jelentős szerep jut a kereskedelemnek. Nagy a kereskedelmi dolgozók feladata, felelősségteljes, sokrétű, a munkájuk. Lehetetlen erről anélkül szólni, hogy ne essék szó azokról, akikkel nekik mindenperces kapcsolatuk van, a vevőkről Nekik is hozzá kell segíteniük a saját érdekükben is, hogy a kereskedelmi dolgozók munkája jobb lehessen. Ha valamilyen áru nincs, arról legkevésbé az eladó tehet. Ha az áru nem jó, azt nem ő készítette. Emellett is igaz: többet és jobbat képesek adni a kereskedelem dolgozói. Most már anyagi érdekük is fűződik ehhez, komoly anyagi érdekük. Ez a negyedév az utolsó futam az új gazdaságirányítás érvénybe lépése előtt. Készüljenek fel a jövő évre a jók még jobb munkával, azok, akikre eddig jogosak voltak a panaszok, a jók példájának követésével. Nemcsak pénzt, erkölcsi megbecsülést is hoz ez nekik és a szakmának. V. Gy. 172032 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYŐR - SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1967. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT________________________* XXIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 7— ----------------------- — Földcsuszamlás Dél-Arábiában . Bemutatkozik: az Országos Z Anyag- és Árhivatal — Hét vége a sportpályákon ______________________________________________________________________/ 4 tartalomból: Z \ — Csehszlovák pártküldöttség Győrött Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra érkezett Győrbe egy háromtagú csehszlovák küldöttség. Tagjai: Frantisek Dvorsky, a bratislavai kerületi pártbizottság vezető titkára, Jozef Zrank, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára és Albert Kostyal, a kerületi tanács elnöke. A vendégeket az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának székházában fogadták a megye párt- és állami vezetői: Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Gyula titkár, Kovács György osztályvezető, Gombos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gerendai László, a Megyei Rendőrkapitányság vezetője. Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót adott Győr-Sopron megye helyzetéről, lakóiról. Mint az ezt követő beszélgetésből kiderült, a szomszédos, baráti ország és megye vezetői jól tájékozottak országunk és megyénk életéről. Dvorsky elvtárs régi ismerősként érdeklődött a legutóbbi látogatása óta történtekről. A vendégek ellátogatnak a győri Pamutszövő- és Műbőrgyárba, valamint a Lajta- Hansági Állami Gazdaságba. Vendégek és vendéglátók a pártszékház előtt. A paraszti összefogás új formája Megalakult a kapuvári területi tsz-szövetség A kapuvári községi pártbizottság székházának tanácstermében jöttek össze tegnap délelőtt a csornai, a kapuvári és a soproni járás termelőszövetkezeteinek küldöttei, hogy a területi tsz-szövetség megalakításáról határozzanak. A küldöttgyűlésen részt vett Zámbó József, a megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő, dr. Tar Imre, az A szövetkezeti parasztság örömmel fogadta a IX. pártkongresszus határozatát, amely javasolta a közös gazdaságok területi szövetségeinek létrehozását — kezdte beszámolóját Meggyesi Vendel. — A termelőszövetkezetek társadalmi együttműködési és képviseleti MSZMP Központi Bizottságá- nak munkatársa, dr. Simka István, az Országos Termelő- szövetkezeti Tanács titkára. A küldöttgyűlést Farkas Mihály, a bezi termelőszövetkezet és a területi előkészítő bizottság elnöke vezette. Az előkészítő bizottság beszámolóját Meggyesi Vendel, a peresztegi tsz elnöke, az előkészítő bizottság tagja ismertette, szerveinek létrejötte történelmileg új dolog, de a lenini szövetkezeti elv megvalósításának következetes folytatása. A szövetségek jelentősen segíthetik atermelőszövetkeztek önálló, vállalatszerű gazdálkodását, demokratikus működését, a paraszti élet társadalmi, gazdasági és kulturális színvonalának növekedését. A területi szövetség létrehozásának alapja az a politikai, szervezeti és gazdasági fejlődés, amelyen a szövetkezeti mozgalom az átszervezés befejezése, Győr-Sopron megyében 1959 tavasza óta végbement. Indoka, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjával párhuzamosan a gazdálkodás új feltételei jönnek létre, amelyeknek felismerésében, kihasználásában segítőre szorulnak a tsz-ek. A szövetség megalakítását indokolja a közös gazdaságok növekvő önállóságának erősítése is. A termelőszövetkezetek olyan önkéntesen létrehozott termelési társulások, amelyek szövetkezeti alapon, nagyüzemi keretek között — a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésével — önálló vállalati gazdálkodást folytatnak. A szövetkezetek tulajdonában és használatában lévő termelőeszközök felett a tagság, illetve a választott vezetők rendelkezhetnek csak. A gazdálkodás és a működés alapvető kérdéseiben is — a törvények betartása mellett — kizárólag a tagságnak és a bizalmát élvező vezetőknek van joga dönteni. Képviseleti szervüket is saját maguk, önálló elhatározásból hozzák létre a szövetkezetek. A területi szövetség a tagszövetkezetek szerve, munkájáért ezeknek a gazdaságoknak tartozik felelősséggel. A szövetkezetek életébe, gazdálkodásába nem avatkozhat bele, megbízás alapján látja el feladatait, segítséget, érdekvédelmet nyújtva. A történelemben először A vitában elhangzott felszólalásokra válaszol Meggyesi Vendel Népgazdasági érdek, tsz-érdek Az előadó hangsúlyozta: a saját képviseleti szerv létrehozása, a szövetkezetek gazdasági, szervezeti önállóságának jelentős erősítése nem jelenti a szocialista államtól való függetlenítést. A szövetkezetek és területi szövetségeik tevékenységének alapvető meghatározója marad ezután is a népgazdaság szükséglete kívánsága. Ez azonban nem ellenkezik a gazdaságok érdekeivel. A területi szövetség legfontosabb feladata lesz, hogy segítsen a lehető legjobban összeegyeztetni a tsz-ek érdekeit a népgazdaság, az egész társadalom érdekeivel. A felvásárlási árak és az anyagi érdekeltséget figyelembe vevő közgazdasági eszközök alapos ismerete mellett a tsz-ek vezetőinek állandóan tájékozódniuk kell a belső piac és a külkereskedelem igényeiről. Ebben a tájékozódásban ott lesz segítőként a képviseleti szerv. A szövetség minden bizonynyal elősegíti a szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztését, az erőforrások hatékonyabb kihasználását, a termelés jövedelmezőségének fokozását, a növekvő társadalmi szükségletek, mind magasabb szinten történő kielégítését. Azzal, hogy támogatja a gazdasági kapcsolatok kiépítését. az értékesítésben, a beszerzésben, a (Folytatás a 3. oldalon)