Kisalföld, 1968. május (13. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,— Ft AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1968. MÁJUS 1., SZERDA *■ XXIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Májusi köszöntő A virág, amely ma haj­nalra kibomlott: má­jusi virág, s a virág­ba borult fák: májusi fák, egö lobogók. A kert, a hegy, a város májust köszönt. Lo­bogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. És a réte­ken. tereken örvendezve má­jusfák állnak. Szalagokkal díszítjük,-. vi rá gf üzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, em­lékezéssel. De mi volt, ki adta meg ezt az első májusi — a má­jus I-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat' 79 évvel ez- elö't, amely a II. Intemacio- nálé első alakuló kongresz- szusán kimondta: „Egy bi­zonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezn* mégpedig oly mó­don, ho egyidejűleg min­den országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követe­lik a hivatalos szervektől a napi nyolcórai munkaidő be­vezetését és a párizsi nem­zetközi kongresszus többi ha­tározatának megvalósítá­sát... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május else­jén ... Ezt az időpontot fo­gadjuk el a nemzetközi tün­tetés napjául...” A május 1-ét a munkásosztály avatta nemzetközi ünneppé. De a májusi jel — a sza­badság jele — az első má- jusfák dacoló és diadalmas jeladásai már régebbről hir­dették a májust. Az üldözés­ben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „szabadság- fa” is lett hát az első ne­vük: L’ arbe de la liberté Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a vi­lág minden táján a szabad­ságért szót és fegyvert eme­lő népek hol állították pon­tosan a legelsőt? — talán az Angliából menekülő üldözöt­tek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az új vi­lágba. Innét is a hajó neve — Májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben amerikai kör­útjáról visszatértekor a ply- mouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfá­ja. a May Flower, a miénk az osztrákok akasztófája”. A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot kö­szöntötték. A latin eredetű szó is. május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-ét — miként az a határo­zat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ, és egyetlen esztendő­vel sem. maradtunk el mö­götte. 1890-ben május 1-re nagyarányú felvonulást ter­veztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. A május 1. virágai mégis kibomlot­tak. Kisebb csoportokban vonultak ki a Városligetbe a munkások, számuk végül is hetvenezerre növekedett. A fővárosban ez addig sohasem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvas­ták a szentpétervári munká­sok üdvözlő táviratát is. A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászló­veteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születés­napját üli. Jártam „nála” Orosházán, történelmünk e zászlótanúja előtt tisztelegni: ez a foszló, öreg selyem ad­ta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munká­sokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki föld­munkás-megmozdulást. Fe­hér selyem, egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon: Föld! Ke­nyér! Szabadság!” 1891. má­jus 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolga- bíróság a főispánnak „oros­házi zendülés”-ről távirato­zik. A májusi zászlók történel­me csendőrségi, kalonasági utasításokban, statáriumban, ügyésziségi végzésekben, bíró­sági ítéletekben is olvasható. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok! Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!” .., V onulnak a májusi zászlók, a történelmet írják, és róluk az időt maradandóvá jegyző „ripor­terek” rónak sorokat. Ady Endre a 65 évvel ezelőtti május 1-ről így tudósít: „Vö­rös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Ma­gyarországon. Belereszket a gyöngeszívű annyi... Forra­dalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tü­zelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zászlókba történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás az 1919 esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idéz­zünk, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács adott ki. „A Magyarországi Tanács- köztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariá­tusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel”. Vonulnak a zászlók, virág­gal, májusiakkal köszöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a vi­rágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyo­mánynak se szeri, se száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa zöldág. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították ked­vesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legé­nyek, s arra a sok ajándá kot. Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De épp ezért is, mielőtt Juhász Gyula megkezdett versét befejez­nénk, idézzük legalább emlé­keztetőül az első két sorát: ..A hatalom kiadta a paran­csot:/ Ne legyen ünnep május elsején!” D e így emelkedik ma­gasba a vers, mint ahogy a májusi zász­lók is emelkednek: .......Mint győzedelmi zászló, égbe lendült a jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette bo’dogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!” ... K. Gy. Tartalomból: Dísztávirat születésnapra Teréz mama Az ember, a kozmosz fia Szabálytalan boldogság Szakszervezeti munkások kitüntetése Tegnap délelőtt a Szakszer­vezetek Győr-Sopron megyei Tanácsán ünnepi pártnapon adták át a szakszervezeti munkában 15, illetőleg 10 éve élenjáróknak a „Szakszerve­zeti munkáért.'’ kitüntetést. Aranyérmet kaptak: MezC József, az SZMT munkásvé­delmi főfelügyelője, Dovánsz- ki Lászióné, a Szakszervezet Megyei Tanácsának tagja, Kulcsár Jánosné, a Pedagó­gus-szakszervezet megyebi- zottságának. Németh Mihály. a győri járási Pedagógus- szakszervezeti bizottságnak tagja. Rudas Dezső, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak tagja. A tízéves munkásságot el­ismerő ezüstérem kitüntetés^ ben részesültek: Jenőfi Ist­vánná, az SZMT könyvelője. Salamon Mihály, a MVG szakszervezeti bizottságának és Sztupa László, az SZMT sportbizottságának tagja. A kitüntetéseket Ujfalusi Sándor, az SZMT vezető tit­kára nyújtotta át. Méltatta a kitüntetettek érdemeit, meg. köszönte áldozatos önzetlen és eredményes munkájukat, s ju egészséget, sikereket kí­vánt további életükben köz hasznú tevékenységükben. — MÁJUS 1 (Szönyi’ Gyula rajza) A Soproni Sörgyár az eisö a vállalat üzemei között A Magyar Országos Sör­ipari Vállalat elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját. A Sop­roni Sörgyárban tegnap dél­után fél 3 órakor kezdő­dött az ünnepség, amelyen megjelent Fördős László, az jYÍSZMP Sopron városi Bi­zottságának osztályvezetője. Varga- Pál, az Országos Sör­ipari Vállalat vezérigazgatója. Szladecskó György, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, dr. Mészáros Gyula, a Sopron városi Tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. Elöljáróban Szilágyi Fe­renc. a Soproni Sörgyár igaz­gatója. aki már a központi ünnepségen megkapta a ..Ki­váló dolgozó” kitüntetést, is­mertette a soproni gyár ered­ményeit. A múlt esztendőben . munkaversenyt hirdettek az egyes gyáregységek között, és ezt a soproni gyár nyerte meg. Ezzel az eredményével jelentősen hozzájárult a vö­rös vándorzászló elnyerésé hez. A fő törekvés — a nö­vekvő sörfogyasztási igények kielégítése minőségben és mennyiségben egyaránt — si­került. A múlt évre terve­zett 336 000 hektoliter sörrel szemben 340 000 hektoliter sört gyártott a Soproni Sör­gyár. Az 1968. év fokozott köve­telményeket támasztott a gyár kollektívájával szem­ben. Bevezették a 44 órás munkahetet, ugyanakkor az éves sörgyártási tervet 348 000 hektoliterre emelték. Az .első negyedév eredményei máris kedvező képet mutatnak. A tervhez mérten és a 44 órás munkahetet is figyelembe vé­ve 6.4 százalékkal növekedett a termelés. .Ebben az évben kulturáltabban, vagyis palac­kokban kaphatja a közönség a sör nagyobb részét. A pa­lackozott sör mennyiségét a gyár 10 százalékkal növeli. Sokat segítettek a kiváló eredmények elérésében a szo­cialista brigádok. A gyár dol­gozóinak több mint 70 szá­zaléka tagia valamelyik szo­cialista vagy ezért a kitünte­tő címért dolgozó munkabri­gádnak. Az idei cél: a szo­cialista gyáregység cím eléré­se. Jelentős az eredmény a munkásvédelemben. Az 1966. és 1967 évi eredményeket fi­fömörülés a fö- * utcán. F.z a falu közepe. Itt van a buszmegálló is, itt áll néhány pad. és most itt sürög leg­alább ölven ember. — Kisgyűlést tart a röjtökmuzsaji téesz? — Répát húzunk — mondja egy asszony —. jöjjön csak köze­lebb! A pádon Németh Sándor növényter­mesztési brigádveze­tő. Ölében papír, tele nevekkel. Mellette áll a tsz erdésze, Szalui Dénes, övé a kőlap is, amelyben tartja, a sok össze­hajtott cédulát. Raj­tuk számok, parcel­laszámok. a cukorré­páé. És ki-ki húzza a maga szerencséjét — Annus, szeren­csés vagy. — A het- ttenegyest húzta. — Az hol van? — A Szíj-dombon. — És miért olyan jó a Szij-domb? — Jó kapáló föl­dek meg ott vannak a cseresznyefák. — Ki lesz a szom­szédom? — hangzik, és harsányan kiáltja melléje xmlaki a szá­mát. majd otthon megbe­széljük. Csendes zsörtölö- dés: ■ — Nahát, az idén a pokolban kapálok — idős ember néze­geti a céduláját: 43-as. —- Hova szól ? — Az erdő mellé. Répahúzók Fiatal legény kö­vetkezik a húzással, bediktálja a számot, szerencsés lehet a keze, mert egyszerre többen is kérik: — Nem cserélsz? — Kicserélem a számomat — pörle- kedik az egyik asz- szony —, én emellé nem megyek kapál­ni! — Mi baja a szom­— Nem tudom, széddal? — Senki se szeret mellette kapálni — így az asszony —. szélesen jár. összeti­porja a soromat. Lassan kiürül a kalav a cukorrépa mind művelőre lel. — A kukoricát, ta­karmányrépát ho­gyan osztják el ? — Í0V, mint a cu­korrépát. Kalapból húzzuk, a falu köze-, pén. Még a takar­mányt is így mérjük kaszálásra. Megindulnak né- hányan nagy sietség­gel: ..Még ma kime­gyek, megnézem, mi- , lyen az a föld”. Néhányan marad nak. Mert a falu kö­zepén mindent meg lehet beszé'ni, min­dent el lehet dön­teni ... g-nc gyelembe véve a Soproni Sörgyár a megye élelmiszer- ipari üzemei közül az élen halad a balesetvédelemben, és ezzel elnyerte az SZMT serlegét. A jó eredmények jutalmaképpen Varga Pál, a palackfejtő művezetője ..Az élelmiszeripar kiváló dolgo­zója” kitüntetést, tizennégyen pedig a ..Kiváló dolgozó” jel­vényt, illetve oklevelet nyer­tél, el. A gyár egész kollek­tívája az idén 21,6 nap tiszta nyereségrészesedést kapott, a tegnapi ünnepi ülésen pedig több mint 60 000 forint jutal­mat osztottak ki. Varga Paz Országos Sör­ipari Vállalat vezérigazgatója elismerését fejezte ki a Sop­ron Sörgyár vezetőinek és dolgozóinak, majd Fördös László, az MSZMP városi bi­zottsága és a Sopron város' Tanács végrehajtó bizottsága nevében kívánt jó eredmé­nyeket és sikereket a Sör­gyár dolgozóinak. Szladecskó György, az Országos Söripari Vállalat szakszervezeti bizott­ságának ''titkára a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett munka - verseny legjobb eredményt elért két brigádjának, a pa- lackfejtő brigádnak és meg­osztva a második helyet a karbantartó és a főzőházi bri­gádnak átnyújtotta a díszes serlegeket. (r.) Látogatás BELGRAD (MTI.) . A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumának ha­tárőréül döttsége. Szabó Gusz­táv vezérőrnagy vezetésével többnapos látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban. A dele­gáció a jugoszláv határőrség több egységét és intézményét átogatta meg. A delegációt fogadták a jugoszláv nemzet- védelmi és belügyminisztéri­um vezetői. A fogadáson részt vett a határőrség parancsno­ki kara. i w Éljen május 1., a munkás-nemzetköziség nagy ünnepe! i——(ÉMIÉI—i^—

Next

/
Thumbnails
Contents