Kisalföld, 1968. október (13. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

A tartalomból: A búzavetés telével végeztek Enesei világosság Öttusa: egy arany, egy ezüst Rádióműsor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *ja: 70 fillér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1968. OKTÓBER 18., PÉNTEK ★ XXIV. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Közlekedésünk fejlesztésének tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülése Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. A plenáris ülésen részt vett Kosonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt­ kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Bála, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizotságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitot­ta meg. Ezután a na­pirend szerint Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke válaszolt a kormány beszá­molóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra. Kállai Gyula beje­lentette, hogy napi­rend szerint követke­zik a vásottakról szóló törvényjavaslat és a magyar közle­kedéspolitika fejlesz­tési koncepciójának vitája. Indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy mi­vel a két téma szo­rosan összefügg azo­kat együtt tárgyalja. Dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter emel­kedett szólásra, aki expozéjában beter­jesztette a törvény­javaslatot és a közle­kedéspolitika fejlesz­tési koncepcióját Dr. Csanádi György beszéde Elmondotta, hogy noha a magyar törvényhozás és jog­alkotás sokszor foglalkozott a közlekedés problémáival, átfogó közlekedéspolitikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az 1848-ban alkotott 30. törvénycikk köz­lekedésügyünk fejlődésében hosszú ideig meghatározó szerepet játszott A miniszter utalt arra, hogy a közúti járművek elter­jedésével új lehetőségek nyíltak a közlekedés kor­szerűsítésére, gyorsítására. Ehhez modern úthálózatot kell építeni, s új alapokra kell helyezni a vasúti és a közúti közlekedés együtt­működését. A vasúti helyett ma már sok mindent a kifizetődőbb közúton szállítanak. Az át­állás azonban sok nehézség­gel jár. A szocialista terv­­gazdaság keretei között ne­künk módunk van arra, hogy kellő előrelátással, az ország szükségleteinek és teherbíró képességének figyelembe vé­telével, a lakosság érdekeit messzemenően szem előtt tartva jussunk el az új, kor­szerű közlekedési rendszer­hez. A miniszter ezután pél­dákkal illusztrálta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország a közlekedés fejlesz­tése érdekében tett. Jelentő­sen előrehaladt a vasút-re­­konstrukció, a villamosított vonalak hossza ma már meg­haladja az 560 kilométert és Záhonytól Hegyeshalomig összefüggő villamosított há­lózaton bonyolódik le a for­galom. 1960. óta több mint 300 új villamos és Diesel moz­donyt, csaknem 24 000 vas­úti teherkocsit és majd­nem 1 700 személykocsit helyeztek üzembe. Ennek eredményeként a vasútnál a vontatás 60 százalé­kát ma már villa­mos- és Dieselmoz­donyok végzik Az országos közúti hálózat korszerűsíté­sének ütemét is szá­mottevően sikerült gyorsítani. Az 1950- ben még hiányzott bekötőutaknak a fele megépült. Majdnem 5000 kilométer hosszú pormentes utat épí­tettünk. 1960-ban az aszfaltburkolatú utak aránya még csak 20 százalék volt, ma már 12 000 kilométeres hosszával eléri a 40 százalékot. Megkezd­tük az ország első autópályáinak, az M 1-es és az M 7-es utaknak az építését is. Ily módon az or­szágos úthálózatnak több mint 80 százalé­ka ma már pormen­tes, illetve portalaní­­tott. 1960. óta a személyautók száma hazánkban ötszörösre növekedett, s ma már eléri a 150 000-et. Ezenkívül fél­millió motorkerékpár közle­kedik az országban. Roha­mosan nőtt az autóbuszok és a teherautók száma is. A rendszeres autóbuszjáratok jelenleg 2600 települést szol­gálnak ki, az autóbuszháló­zat hossza pedig 20 000 kilo­méter fölé emelkedett, tehát kétszer olyan hosszú, mint vasúthálózatunk. A közel­múltban megvalósított egy­séges darabáru-fuvarozási rendszer eredményeként 3400 települést kapcsoltunk be a menetrendszerű darabáru­szállításba. — Légi járataink útjának hossza 1960. óta megkétsze­reződött, és elérte a 28 000 kilométert, miközben légi kapcsolataink a világ min­den része felé kiépültek. — A közlekedéspolitikai koncepció kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a személy- de főleg a áru­­szállításban belátható ide­ig továbbra is a vasút vi­seli a legnagyobb terhe­lést. Földrajzi adottsága­inknál fogva és gazdasági megfontolások alapján is a belföldi utas- és áruszállí­tást döntően a vasúttal, illetve a vasút és a közúti közlekedés kooperációjával elégítik ki. A hajózást, a repülést és a csővezetékes szállítást sajá­tos, illetve kiegészítő jellegű rendeltetésüknek megfelelő­en kívánjuk fejleszteni. Erőteljesen fejlődik a jö­vőben a gépjármű közleke­dés. Célunk az, hogy behoz­zuk a két világháború közt bekövetkezett lemaradásun­kat. A közúti közlekedést a kapacitás fejlesztésével al­kalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságosabban, hatékonyabban tud lebonyo­lítani, mint a vasút. Ezért bővítjük a jármű­állományt és a kiszolgáló létesítmé­nyeket, s gondot fordítunk a füst és zaj csökkentésére.­­ A gépjármű-forgalom fejlesztése élénken foglal­koztatja a közvéleményt. A modern közúti közlekedés fejlesztésének két alapvető indoka van. Az egyik az, hogy bizonyos szállítási fel­adatok ellátásában a gépko­csi népgazdasági szinten is előnyösebb, hatékonyabb, mint a vasút. E területeken a lehető leggyorsabban fel kell számolni az elmaradást. A másik indok, hogy bár sok területen nem olcsó, sőt jóval drágább a gépkocsin történő szállítás, mint egyéb közlekedési eszközökkel, de közismerten kényelmesebb, rugalmasabb, az egyéni igé­nyeknek jobban megfelel. Ezeken a területeken, el­sősorban a magángépko­­csik számának növelése érdekében, olyan mértékű és ütemű fejlesztés szüksé­ges, amilyen mértékben a nagyobb kényelmet meg­engedhetjük magunknak, figyelemmel az ország, a népgazdaság és a lakosság teherviselő képességére.­­ A közlekedéspolitikai koncepció külön fejezetet szentel a kisforgalmú vona­lak és állomások forgalmá­nak átterelésére, a körzeti állomási rendszer kialakí­tására. E probléma jó meg­oldása egyik előfeltétele an­nak, hogy a koncepcióban körvonalazott, az egész ma­gyar közlekedési rendszer megújulásának programját ésszerűen és hatékonyan megvalósíthassuk.­­ Vasúthálózatunk a régi közlekedési rendszertől te­kintélyes, körülbelü 2000 ki­lométer összhosszúságú nor­mál és keskeny nyomtávú kisforgalmú vasútvonalat örökölt. Ezekre a vonalakra a vasúti áruszállításnak alig több mint egy százaléka, a személyszállításnak körülbe­lül 3 százaléka jut. E vona­lakat részben már most, részben az elkövetkező öt­éves tervek idején fel kelle­ne újítani, amire legalább két és félm­illiárd forintot kellene költeni. Ha azonban valóban korszerűekké is akarnánk tenni e vonalakat, úgy ennek az összegnek a kétszeresére lenne szükség. A kisforgalmú vonalakhoz hasonló, az ugyancsak kis­forgalmú vasútállomások problémája. Normál nyomtávú vasút­hálózatunkon egymástól átlagosan 7 kilométerre összesen több mint ezer állomás van. Ezeknek kö­rülbelül felén — amelyek közül 168 állomás a kis­forgalmú vonalakon fek­szik — az összes áruforga­lom még a napi 3 tonnát sem éri el, s a forgalom további csökkenésével le­het számolni. (Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő válaszbeszédét mondja az országgyűlés ülésén. (Bozsán Endre felv.) Dr. Csanádi György a nap eseményeiből A szovjet-csehszlovák megállapodás • Kunéza nyilatkozata Találgatások a VDK bombázásáról Az Alekszej Koszigin ve­zette szovjet kormánykül­döttség, amely szerdán dél­után utazott Prágába, ahol a csehszlovák és a szovjet kor­­mány képviselői egyezményt írtak alá, csütörtökön dél­után már vissza is érkezett Moszkvába. A két ország kö­zötti megállapodásnak, amely a szovjet csapatok ideigle­nes csehszlovákiai tartózko­dását szabályozza, máris je­lentős nemzetközi visszhang­ja van. Az eddig elhangzott nyilatkozatok és vélemények közül hadd idézzük elsőnek B. Kucera igazságügyminisz­ter, a Csehszlovák Szocialis­ta Párt elnöke interjúját­­, aki különben tagja volt a Moszkvában tárgyalásokat folytatott, Cernik miniszter­­elnök vezette delegációnak. A nyilatkozatban, amelyet a Svobodne Slovo című napi­lapnak adott, B. Kucera a Prágában aláírt megállapo­dást a normalizálódás új, fontos szakasza megnyitásá­nak, a tradicionális szövet­ség szellemében vetett biza­lom újjászületésének nevez­te. Már csütörtökön délutáni számában kommentálja a megállapodást a varsóiak fürge esti lapja, a Zycie Warszawy is. „Az a tény, hogy a szovjet küldöttség megérkezése után alig né­hány órával máris lehetővé vált a megállapodás aláírá­sa, azoknak a tárgyalások­nak a pozitív kimeneteléről tanúskodik, amelyeket Cer­nik csehszlovák miniszterel­nök és szakértői folytattak Moszkvában. Nagy szerepe volt a megállapodás sikeres előkészítésében Kuznyecov szovjet külügyminiszter-he­lyettesnek is, aki a szovjet kormány megbízottjaként egy hónapot töltött Cseh­szlovákiában" — írja a len­gyel újság, amely azt is meg­állapítja: „A pozsonyi talál­kozó óta Koszigin miniszter­elnök szerdai látogatása az első ilyen magas szintű szov­jet hivatalos látogatás Cseh­szlovákiában.” A szovjet kor­mányküldöttség látogatását Prágában egyúttal jelentős udvariassági gesztusnak is te­kintik a Csehszlovák Kom­munista Párt, a csehszlovák kormány és Ludvik Svoboda köztársasági elnök iránt. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájában Gaye szenegáli külügyminiszter élesen elítéli a portugál gyarmattartóknak az afrikai lakosság elleni háborúját, bírálta Rhodesia és a Dél­­afrikai Köztársaság fajgyű­lölő kormányainak az afrikai lakosság jogait lábbal tapró politikáját és figyelmeztetett a közel-keleti feszültségre. Ez utóbbinak újabb jeléről érkezett ammani jelentés, amely szerint ismét három­órás tüzérségi párbajt vív­tak izraeli és jordániai erők a Jordán völgyében. Jordá­nia állandó ENSZ-képviselő­­je tiltakozott a világszerve­zetnél a fegyveres provoká­ciók ellen. Két napja kaptak lábra azok a találgatások, amelyek szerint az USA a legrövidebb időn belül felfüggeszti a VDK elleni bomba­támadáso­kat Johnson elnök beszédet mondott New Yorkban, s a közvélemény izgatottan vár­ta, hogy erről akár pro, akár kontra, de nyilatkozik. Az elnök ezúttal egyetlen szót sem szólt a vietnami hábo­rúról. Mindamellett Wa­shingtonban továbbra is tart­ja magát az a vélemény, hogy egész rövid időn belül sor kerül a VDK elleni bom­bázások felfüggesztésének bejelentésére. Megfigyelők szerint ezt a folyamatot most a saigoni rezsim igyekszik feltartóztatni, ezért is talál­kozott az USA dél-vietnami nagykövete, Bunker 48 órán belül háromszor is Thieu el­nökkel. (­s.) Nyolc óra helyett 6,5 perc Magyar-angol együ­tműködésből értékes gépsor Különleges vagonok, bonyolult szállítás Csaknemy egy évig tartott annak a gépsornak a meg­tervezése, amelyet az angliai Birminghamből különlegesen alacsony építésű vagonokon, majdnem összeszerelve szál­lítottak Győrbe, a Magyar Vagon-­­és Gépgyár közúti járműgyárába. Bár a címzett a repülőtéri 28 000 négyzetméteres futó­­műgyártó-csarnok volt, a nyolc vagonnyi szállítmány csak a Puskás Tivadar utcá­ig jutott. Ott az ÉDÁSZ-tól kölcsönkért trailerre, ugyan­csak nem köznapi te­hergépkocsira átrakták a szállítmányt. A huszonnyolc­ezresben már várta a felsze­relés helyén a híd-gyáregy­­ségben külön erre a célra szerkesztett daru, hogy le­rak­hassa­n nagyon értékes szállítmányt. A fejlett ipari országok­ban a nagy sorozatban ké­szülő gyártmányok egyes al­katrészeit transzfer-sorokon munkálják meg. Ismert, hogy a közúti­ járműprogram meg­valósulásaként a Magyar Va­gon- és Gépgyár 1970-ben már 30 000 gépkocsi hátsó fu­tóművet készít. Az angol Brooke-cégtől vásárolt transzfer-sor az új típusú futómű tíz-tizenkét változa­tának hídházain az egységes (azonos) felületeket munkálja meg. Elmés szerkezet: a görgő­pályás transzfer-berendezés automatikusan továbbítja a munkadarabot a gépsor öt forgácsolóállomásához. Ha­gyományos módszerrel 23 vízszintes fúró- marómű és 22 sugárfúrógép kellene hoz­zá. Könnyen kiszámítható a Brooke-gépsor gazdaságossá­ga, ha figyelembe vesszük, hogy az említett 45 gép többe kerülne, mint a transzfer­sor. Két műszakban 90 szak­vagy betanított munkás ke­zelné a gépeket. A karban­tartás és egyéb járulékos lé­tesítmények ugyancsak sok pénzbe kerülnének . .. És ami a legdöntőbb: a saj­tolt lemezből és kovácsolt, darabokból hegesztett hátsó hídházat 3­6 másodperc — tehát nem egészen hat és fél perc! — alatt munkálja meg. Ez manapság hagyományos gépekkel és módszerekkel nyolc óra hosszat tart. A gépsort önműködő pneu­matikus, hidraulikus és elekt­romos rendszerek mozgatják, irányítják. A különféle egy­ségek egymással rendkívül pontos összhangban dolgoz­nak. A vezérlőasztalon a ke­zelő technikusok (felügyele­téhez két személy szükséges) figyelemmel kísérhetik a gépsor működését, és akadály esetén azonnal intézkedhet­nek. Érdekessége még a transz­fer­sornak, hogy az angol cég a Szerszámgépipari Mű­vek győri Célgépgyárával együttműködve készítette el. A győri szakemberek szelle­mi és fizikai munkája révén alakult ki a lépegető szerke­zet és a görgős visszatérítő­­pálya. A rendezést már szerelik az angol és­ a magyar szak­emberek. Próbája 2 hét múl­va kezdődik. K. L.

Next