Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

2. ­z események krónikája: HÉTFŐ: Hírek és cáfolatok Atasszi Szíriai elnök lemon­dásáról. — Péter János találkozott U Thanttal és az ameri­kai külügyminiszterrel. KEDD: 27 európai ország kommunista- és munkáspárt­jainak képviselői összeültek Moszkvában. — Megalakult az EAK új kormánya . SZERDA: Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen. — Külügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács. CSÜTÖRTÖK: Nixon—Gromiko találkozó. — Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen. PÉNTEK: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ- ben. — Brandt sajtóértekezlete egyéves kormányzásának eredményéről. SZOMBAT: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterel­nökkel. — Döntés Chilében. Az ENSZ-közgyűléssel pár­huzamosan egész sor olyan tét- és többoldalú megbe­szélésre került sor, amelynek témája a közel-keleti válság, a fegyverszünet meghosszab­bítása és a Jarring-féle tár­gyalások esetleges megindí­tása volt, így például V Thant főtitkár vacsoráján tulajdon­­donképpen szovjet—amerikai —angol—francia külügymi­niszteri megbeszélést tartot­tak — Gunnar Jarring, a svéd diplomata, a közvetítő tárgyalások leendő lebonyo­lítója és természetesen maga a vendéglátó házigazda, az ENSZ főtitkár jelenlétében... Az egyiptomi külügyminisz­ter, Riad sorban tárgyalt a nagyhatalmak külügyminisz­tereivel, akik New Yorkban tartózkodnak. Abba­nban a hét végén indult el az ENSZ székhelyére, előreláthatólag négy hétig marad ott. Van tehát idő és alkalom a kö­zel-keleti közvetett érintke­zés felvételre. Áttérve a Közel-Keletre: két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflek­torfénye, az EAK-ra és Szí­riára. Az egyesült Arab Köz­társaságban az új kormány megalakításával és az Arab Szocialista Unió új főtitkárá­nak megválasztásával befeje­ződött a Nasszer elnök halá­lával felvetődött utódlási kérdés megválaszolása. Az egyiptomi kormányelnök dr. Mahmud Favzi, az idős, ta­pasztalt diplomata és meg­gondolt államférfi lett. Az új kormányban egyébként csak az volt az egyetlen — bár kétségtelenül jelentős —vál­tozás, hogy Heikal, az Al Ahram főszerkesztője átadta a tájékoztatásügyi tárcát Mo­hamed Fajeknak. Az Arab Szocialista Unió új főtitkára Abdel Mohszen Abul Nur, aki egy éve az ASZÚ delegá­ciója élén hazánkban is járt így látja a hetet kommentátorunk. Pálfy József: Jubiláns hét az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének napja zárta e he­tet, az esztendőnek az a nap­ja, amelyen a világszervezet­ről szokás megemlékezni. 1945. október 24-én lépett ugyanis hatályba az ENSZ alapokmánya, a San Fran­cisco-i egyezmény. Mivel en­nek most huszonöt esztende­je, érthető, hogy hosszú és látványos jubileumi üléssza­kot rendeztek. Volt olyan nap, amikor tucatnyi állam­ás kormányfő váltotta fel egymást az ENSZ közgyűlési termének szónoki emelvé­nyén. Az újságírók, az ENSZ- ből tudósító kollégáim alig­ha örülhettek ennek a „nagy ember-inváziónak”, hiszen nem volt könnyű az egymás után szónokló elnökök által mondottakat röviden össze­foglalni. Talán csak a tolmá­csok örültek a neves nagysá­gok felvonulásának, mert­­ alig kellett fordítaniuk: a felszólalók maguk gondos­kodtak arról, hogy beszédük hiteles és pontos fordításban jusson el mindenkihez... Sok szépet és jót elmond­tak az ünnepi üléssorozaton az ENSZ-ről, elhangzottak kifogások is. Észre lehet ven­ni, hogy a nyugati nagyhatal­mak szívesen hozzányúlná­nak az ENSZ alapokmányá­hoz, különösen a Biztonsági Tanács jogkörének módosítá­sa végett. Volt vita a jubilá­ns üléssorozatról kiadandó, 12 pontot tartalmazó külön nyilatkozat megszövegezése körül is, főleg azért, mert abban név szerint megbélye­gezték a fajgyűlölet politiká­ját alkalmazó Dél-Afrikát és az utolsó gyarmatosító hatal­mat, Portugáliát Fel-felmerült ez a fogalom: az ENSZ egyetemessége. Ta­lán nem árt „lefordítani”: azt jelenti, hogy a világ min­den országa képviseltesse magát az ENSZ-ben. Nem le­het „egyetemes”, „univerzá­lis”, az egész emberiség ne­vében szólni jogosult vagy képes szervezet az ENSZ, ha nem tagja a két Németor­szág, hiszen az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szerepel, vagy ha nincs ott a Kínai Népköz­­társaság. (Éppen a jubiláns üléssorozat alatt került nyil­vánosságra az ENSZ demog­ráfiai évkönyve: eszerint a Kínai Népköztársaság lakos­sága 740 millió.) A Szovjetunió és az Egye­sült Államok lélekszámát is ideiktatom: 240 millió a szov­jet emberek száma, az USA területét 224 millióan lakják. Ezé a két hatalomé kétségte­lenül a döntő felelősség a vi­lág békéjének megmaradá­sáért. Amint mondani szo­kás: e két ország „szuper­­nagyhatalom”. Nos, az elmúlt hét több alkalmat teremtett a szovjet—amerikai viszony, tisztázásához, a két fél állás­pontjának kölcsönös megis­mertetéséhez. A múlt heti Gromiko—Rogers találkozót a hét elején követte az a va­csora, amelyet a New York-i Waldorf Astoria szállóban adott az amerikai külügymi­niszter szovjet kollégája tisz­teletére. Pusztán a jelenle­vők névsorából már követ­keztetni­ lehetett arra, hogy ezen a „munkavacsorán” mi­lyen témák jöhettek szóba, hiszen ott volt egy-egy ame­­rnyi diplomata a közel-kele­ti, a nyugat-berlini, az indo­kínai, a leszerelési ügyek fe­lelőseként ... Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko találko­zó is. Az amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a szovjet külügymi­nisztert. A két és fél órás megbeszélésen szóba került a két nagyhatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegyverzet korlátozása, a Kö­zel-Kelet és Vietnam prob­lémája. Érdekes volt megfi­gyelni, hogy Nixon oldalán Rogers mellett ott volt Henry Kissinger, az elnök nemzet­­biztonsági tanácsadója. Az amerikai—szovjet eszmecsere után washingtoni diplomáciai körökben azt mondták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszonyában. (Emlékezetes, hogy a közel­­keleti vádaskodások, majd a Kuba földjén levő állítólagos szovjet tengeralattjáró-tá­maszpontról szóló amerikai kitalálások, továbbá a Nixon­­kormányzat más „kemény hangú” megnyilatkozásai megrontották a légkört.) KISA­FOLD A huszonötödik évforduló kongresszusra készül a DÍVSZ Valóságos főhadiszállássá alakult át Budapesten a DÍVSZ székháza. A különben csendes, napi munkáját szin­te észrevétlenül végző appa­rátus valamennyi tagja előtt fáradságos, izgalmas feladat áll, a DÍVSZ VIII. kongresz­­szusának előkészítése. — Az antiimperialista ösz­­szefogás minden eddiginél kedvezőbb feltételei és a le­hető legjobb körülmények között készülhettünk a világ ifjúsága vezetőinek fogadásá­ra — mondta Varga József a DÍVSZ magyar titkára. — Két évvel ezelőtt a KISZ és a magyar állam támogatásá­val felépült a minden igénye­ket kielégítő, modern DIVSZ- ház, amely modern külsejé­vel, jó felszerelésével szinte érezhetően megkönnyítette munkánkat. Ma, a VIII. DIVSZ-kong­resszus előtt már olyan ter­­mészetesen ejtjük ki, hogy több mint száz ország lé­pett tagjai sorába, magába foglal 200 tagszervezetet, és 350 szimpatizáló, baráti szervezetet, mintha évtizedek óta így len­ne. Pedig érdemes visszapil­lantani arra a harcos 25 év­re, amíg a Demokratikus If­júsági Világszövetség eljutott a mai szervezettségi fokára. Még alig hallgattak el Euró­pában a fegyverek, amikor a romok közül, mint a történe­lem folyamán annyiszor, ép­pen a fiatalság hallatta elő­ször szavát. 1945-ben, Lon­donban alakult meg a világ­szervezet, amelynek már első jelmondata a béke megterem­tésére hívta fel az ifjúság, a világ figyelmét. Jelentős sze­repet játszott hazánk, s ezen belül a magyar ifjúsági moz­galom a DIVSZ tevékenysé­gének fellendítésében. A má­sodik kongresszuson, amely­nek színhelye szintén Buda­pest volt, a szövetség emblé­mája mint vezérfonal, irány­elv szerepelt: „Egységbe ifjúság! Előre a tartós békéért, a demokrá­ciáért, ■ a népek nemzeti függetlenségéért, az ifjúság jobb jövőjéért”. E célkitűzések hatották át a DÍVSZ életének első évtize­dét. A hidegháborús években egyre nehezebben dolgozhat­tak a kapitalista országokban a DÍVSZ szervezetei. A szer­vezet központját Párizsból 1950-ben kiutasították. Ekkor ajánlotta fel vendégszeretetét hazánk. Sokat jelentett a VII. kong­resszus, mely Szófiában zaj­lott le 1966-ban. Egységes fellépésre szólította a világ ifjúságát az imperializmus elleni harcban. Az akciókban elsősorban a mozgalom a Vietnammal való világmére­tű szolidaritását fejezte ki. — Elismerik-e a DÍVSZ-et a nemzetközi politikai élet porondján? — Fontos feladatul tűzte ki maga elé a DÍVSZ vezető szervei (az Iroda és a végre­hajtó bizottság), hogy minél több demokratikus, haladó szervezettel működjék együtt — válaszolja Varga József. — A legfontosabb, hogy a DIVSZ-et ma már jelen­tős nemzetközi szervezet­ként tartja nyilván az ENSZ is. Ez a DIVSZ befolyásának nemzetközi tekintélyét tük­rözi. Nemrégen, éppen az UNESCO-val kötöttünk szer­ződést, hogy a szövetség, amelyben vállaltuk, hogy a szövetség alapos, elemző munkával fel­tárja az UNESCO előtt az ifjúság jogainak és kötelezettségének nemzet­közi helyzetét, mind a szo­cialista, mind pedig a kapi­talista országokban.­­ Az október 26-tól no­vember 4-ig tartó kongresz­­szuson gazdag program vár a 600 fiatal küldöttre — mond­ja Varga József. — A Csók Galériában erre az alkalom­ra nyitjuk meg az „Ifjúság ma” című fotókiállítást. A kongresszus idején indítjuk útnak a Keleti pályaudvar­ról azt az ajándékvonat-sze­relvényt Vietnamba, amelyet a magyar fiatalok vásároltak, így tanúi lehetnek közvetle­nül is a vietnami műszakok eredményének. Több vidéki városban rendezünk nagy­gyűlést a kongresszus alatt. A küldötteket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fo­gadja az Országháziban. Kétszeresen nagy jelentő­sége van a VIII. DIVSZ- kongresszusnak, hazánk­ fel­szabadulásának 25. évében rendezik meg, ekkor ünnep­ük a DIVSZ 25 éves fenn­állását. Regős István Magyar-vietnami tárgyalások Xuan Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának titkára, állam­­miniszter, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek vezetője, aki a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására hiva­talos baráti látogatást tesz hazánkban, szombaton láto­gatást tett Péter János kül­ügyminiszternél. A látogatást követően a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a tár­gyalások. (MTI) Allende lett Chile elnöke Santiago (MTI) Salvador Allende-t válasz­tották a következő hatéves ciklusra Chile köztársasági elnökévé. Szombaton délután együt­tes ülést tartott a chilei par­lament két háza. Az egyet­len napirendi pont a köztár­sasági elnök megválasztása volt A kommunistákat szo­­­­cialistákat valamint más bal-­­ oldali csoportokat tömörítő­­ népi egységfront jelöltje, Sal­­­­vador Allende 153 szavaza­­­­tot kapott. Ellenfele, Jorge Allessandri, a jobboldal je­löltje mindössze 35-öt. A magát marxistának valló Salvador Allende november 3-án lép a jelenlegi kereszt­­ténydemokrata elnök, Eduar­­do Frei örökébe. Kirakó kitüntetése Moszkva (TASZSZ) Nagyezsda Kurcsenkót, a szovjet AN 24-es repülőgép légikisasszonyát „szolgálati kötelességteljesítés közben ta­núsított bátorságáért” halála után Vörös Zászló Érdem­renddel tüntették ki. Mint ismeretes, Nagyezsda Kurcsenko október 15-én vesztette életét, amikor két bandita megtámadta a szov­jet utasszállító repülőgép személyzetét. (MTI) Ausztria — 15 év után Nyugati szomszédunk. Ausztria egyik legnagyobb történelmi sorsfordulójának másfél évtizedes jubileumát ünnepli. Az 1955 májusában kötött osztrák államszerző­dést új alkotmánytörvény megalkotása követte, amelyet október 26-án fogadott el az osztrák törvényhozás. Az ál-­­lamszerződés nyomán Auszt­ria örökös semlegességet vál­lalt, s hivatalosan törvénybe iktatták: Ausztria „minden rendelkezésére álló eszköz­zel” megtartja és megvédi függetlenségét. Mindenekelőtt arra ítéli emlékeztetni, hogy az állam­szerződés — amelynek az alkotmánytörvény természe­tes következménye és gyü­mölcse volt — hosszú évek nehéz tárgyalásai után jö­hetett létre. Az államszerző­désig (különösen a NATO 1949-ben történt megalaku­lása után) az amerikai poli­tika egész sor kísérletet tett arra, hogy Ausztria nyugati részét, a három nyugati nagyhatalom megszállási övezeteit valamilyen formá­ban egy előretolt stratégiai bázissá szervezze. A hitleri „alpesi erőd” , gondolatnak ez az új körülmények között történt felélesztése készséges partnerra talált az akkori idők bonni kormányaiban. Az államszerződés létrejötte ennek az irányzatnak a foly­tatását természetesen lehe­tetlenné tette. Az utóbbi másfél évtized tapasztalatai azt mutatják: helyes volt a Szovjetunió és az európai szocialista orszá­gok értékelése, amikor az államszerződést az európai biztonság létrehozására irá­nyuló politika jelentős győ­zelmének tekintették. A tizenötödik évfordulón meg lehet állapítani, hogy a változó osztrák kormányok a semlegesség alapvető ka­tonai és politikai elemeit tiszteletben tartották. Természetesen 1970 máju­sában, amikor — Ausztria történetében először — szo­ciáldemokrata kormány lé­pett hivatalba, ismét politi­kai mérlegre került az oszt­rák semlegesség. Megállapít­ható, hogy a Kreisky-kor­­mány, elődeihez hasonlóan, tiszteletben kívánja tartani, sőt meg akarja szilárdítani Ausztria semlegességét. Ami Kreisky személyét illeti, ő már 1964-ben egy éppen Bu­dapesten tartott előadásában kifejtette meggyőződését: „Minél inkább alapelvünk a semlegesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Euró­pában”. Bemutatkozó beszé­dében nemcsak megismételte ezt az álláspontot, hanem messzemenő következtetése­ket vont le arra vonatko­zóan: semlegességénél fogva milyen szerepet játszhat Ausztria az európai kollek­tív biztonság megszilárdítá­sában. Hasonló hangot ütött meg Kirchschläger külügyminisz­ter, amikor a semlegesség megszilárdítását és az oszt­rák semlegesség folytonossá­gát hangsúlyozta. Összefoglalva: az alkot­­mánytörvény 15. évforduló­ján a helyzetet az jellemzi, hogy Ausztria általános kül­politikai vonala nem válto­zott , s az osztrák semleges­ség csorbítatlan. Ez termé­szetesen lehetőséget adott és ad­­ra, hogy a szocialista országok szorosabbá tegyék Ausztriához fűződő kapcso­lataikat. A mi szempon­tunkból különösen jelentős az osztrák semlegesség, hi­szen országaink törekvése a jószomszédi viszony ápolása. örömmel regisztrálhatjuk te­hát a magyar—osztrák kap­csolatok sokoldalú fejlődését, amely kifejezésre jutott ve­zető állam­f­érfiaink kölcsö­nös látogatásaiban is. Ezek előrebocsátásával meg kell jegyezni, hogy az oszt­rák semlegesség égboltja azért távolról sem nevezhető felhőtlennek. Az osztrák semlegességet fenyegető ve­szélyek ma gazdasági for­mában jelentkeznek. A dolog lényege a következő: az ál­lamszerződés kimondja, hogy Ausztria nem válhat olyan zárt államcsoportosulás tag­jává, amelynek Németország (az adott esetben az NSZK) is tagja. A Közös Piac ilyen csoportosulás, különös te­kintettel arra, hogy a gazda­sági kapcsolatokon túlme­nően bevallott célja tagor­szágainak politikai integrá­ciója. A Szovjetunió és a szocialista országok több se­m felhívták Ausztria fi­gyelmét arra, hogy a Közös Piachoz való csatlakozás el­lentétes lenne az államszer­ződés szellemével, veszélyez­tetné Ausztria örökös sem­legességét és ezzel azt a sta­bilizáló szerepet is, amelyet az európai helyzet alakításá­ban betölthet. Ausztria második világhá­ború utáni gazdasági fejlő­dése viszont oda vezetett, hogy külkereskedelmének legnagyobb hányadát a Kö­zös Piac államaival bonyo­lítja le. Amennyiben Nagy- Britannia, Dánia és Norvé­gia csatlakoznának a Közös Piachoz, ez azt jelentené, hogy megszűnik az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lás (EFTA), amelynek Auszt­ria jelenleg tagja, így Auszt­ria számára politikailag igen veszélyes kényszerhelyzet alakulhat ki. Az osztrák po­litika e pillanatban még fenntartja azt az elképzelé­sét, hogy lehetséges olyan csatlakozási vagy társulási forma, amely kielégíti az or­szág gazdasági igényeit, s ugyanakkor nem veszélyez­teti a semlegességet. A szocialista országok, így hazánk álláspontja termé­szetszerűen az, hogy minden erővel meg kell őrizni azo­kat az értékeket, amelyeket az osztrák örökös semleges­ség legszigorúbb megtartása az európai béke számára je­lent. —ie—— ESTI tárnátok — Marij Ivanov gépipari miniszter vezetésével bolgár gépipari delegáció érkezett szombaton Budapestre. A küldöttség dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására körülbelül egy hetet tett hazánkban, s a két ország gépiparának termelési együttműködéséről tárgyal. — Az NDK és Csehszlová­kia párt- és kormányküldött­ségének befejező tárgyalásait szombaton délelőtt tartották. Ezután a prágai vár új galé­riájában ünnepélyesen aláír­ták a csehszlovák—német tár­gyalások záróközleményét. — Vasárnap este Budapest­re érkezik dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztár­saság gazdaságügyi minisz­tere, hogy eleget tegyen an­nak a meghívásnak, amelyet dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter ez év márciu­sában az NSZK-ban tett lá­togatásakor adott át.­­ A Szovjet Kultúra nap­jainak magyarországi esemé­nyeire szombat délelőtt újabb művészdelegációk érkeztek. A Ferihegyi repülőtéren fogad­ták a vendégeket.­­ A québeci rendőrség szombaton őrizetbe vette Bernard Lortie-t, személyle­írása megegyezik annak a gyanúsítottnak a személyle­írásával, aki ellen pénteken elfogatóparancsot adtak ki Laporte tartományi minisz­ter meggyilkolásával kapcso­latban. Az október 4-én a szeparatisták által elrabolt Cross angol kereskedelmi ta­nácsos sorsáról még mindig nem tudnak semmit. — Tanassi, szociáldemok­rata olasz hadügyminiszter egy kommunista képviselő parlamenti interpellációjára válaszolva kijelentette, hogy Olaszország fegyvert és hadi­anyagot szállít Izraelnek. tint). október *5.. pasám**» Járványügyi óvintézkedések Az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi-járványügyi fő­osztálya közli: A kelet-szlovákiai koleragya­nús esetekről kapott hivatalos tájékoztatás alapján október 23-án a Hidasnémeti határátkelő­helytől keletre, a magyar—szlo­vák határsávban az illetékes ma­gyar hatóságok a kis hat­ár­for­galmat lezárták. Az érintett szlo­vákiai területről csak azok utaz­hatnak be az országba, akik a vonatkozó nemzetközi járvány­­védelmi előírásoknak eleget tet­tek. • Az illetékes állami közegész­ségügyi-járványügyi felügyelő­ség Hidasnémeti és Sátoraljaúj­hely határállomáson a megfele­lő járványvédelmi intézkedése­ket bevezette.­­ A MÁV Vezérigazgatósága köz­li, hogy egészségügyi hatósági intézkedés miatt a Csehszlová­kiába irányuló utasforgalom Hi­dasnémeti és Sátoraljaújhely át­menetben további intézkedésig szünetel. A MÁV Vezérigazgató­sága felkéri azokat az utasokat, akik Csehszlovákiába vagy­ azon­ át kívánnak utazni, hogy utazá­suk megkezdése előtt a vasútál­lomásokon kérjenek f­elvilá­ggí­tást. cvíTH

Next