Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. OKTÓBER 25., VASÁRNAP XXVI. ÉVFOLYAM 251. SZÁM ARA: 1.- FI Tanítani jártak Sopronba, Csornára R­ichards-milliók A Richards Finom­posztó­­gyár győri gyárában karon fogott egy technikus fiatal­ember. — Gyere be a gépek közé! — mondja. — Ha fi­gyelsz, leolvashatod az em­berek arcáról, hogy itt most valami rendkívüli történik. Őszi pezsgés az üzemekben, magával ragadó ez is, mint a május elsejei dal. A gépek mellett dolgozó ezrek és száz­ezrek tábora egységes ma tet­tében, elhatározásában. A kongresszusra készülnek a munkások, és készülődésük­től érezni ma az üzemekben ezt a felizzott, cselekvő, ün­nepi hangulatot. A Richards Finomposztó­gyár dolgozói az év elején vállalták, hogy a termelé­kenység javításával majd­nem 3 millió forintot megta­karítanak. A nyersanyagok gondos felhasználásából 8 millió forintos megtakarítást tervezett az üzem. Az év ele­jén úgy látszott, hogy a kong­resszusi verseny hozzásegít­heti az üzemet a terven fe­lüli 11 millió forintos nyere­séghez Akkor úgy látszott. Az akkori fogadkozásokat azonban szinte naponként másítani kellett. Amit ja­nuárban még nehezen telje­síthetőnek gondoltak a gyár­ban, azokra az ígéretekre rá kellett később duplázni. Az árvízkárosultak megsegítésé­re 200 000 forintot szavazott meg az üzem. A richardsi dolgozók gyermekei műsoros estet rendeztek, és a 3800 fo­rint bevételt hozzáadták szü­leik segítségéhez. A Richards csatlakozott a kormány felhívására kibon­takozó egyszázalékos mozga­lomhoz. Az üzem elhatároz­ta, hogy 3 százalékkal túltel­jesíti vállalati nyereségét. Ez újabb 2 millió forintot jelen­tett a gyárnak, és a többlet­­nyereségből képződő fejlesz­tési alapot, 650 OQD forintot a Richards ugyancsak az árvíz­károk helyreállítására aján­lotta fel. Ekkor már messze volt az üzem az év elején vállalt 11 millió forintos többletbevé­teltől. Amikor azonban a gyár szocialista brigádjai megismerték a X. kongresz­­szus irányelveit, újabb fel­ajánlásokat tettek. A terme­lési tanácskozásokon az em­berek egymást túlszárnyalva fogadkoztak. A gyár végül is összességében újabb 6 millió forintot szavazott meg a kongresszusi munkaverseny­ben. A pótvállalásokkal együtt ekkor már 19 millió forintot ért el az az összeg, amellyel a gyár dolgozói túl akarták szárnyalni tervüket. Ma végignézve a Richards termelési eredményeit, kitű­nik, hogy az év elején oly soknak látszó 11 millió fo­rintos többletnyereségnek már eddig a kétszeresét el­érték az üzem dolgozói. Alig­hanem ilyen eredményre a gyár gazdasági és társadalmi vezetői sem számítottak, no­ha napról napra tanúi voltak az emberek lelkesedésének. Javult a gépi és munkás termelékenység. Még egyszer annyit sikerült megtakaríta­ni az üzemnek nyersanyag­ból, mint amennyit egész év­re tervezett. Kitettek magukért a szövő­nők csakúgy, mint a kikészí­­tők. A szövőlányok és asz­­szonyok szabadságon levő társaik helyett is dolgoztak. A soproni és a győri fonó­nők Csornára jártak, tanítot­ták a szakmába álló új kollé­ganőiket. A Richards Finom­­posztógyár kilenc hónap alatt megkétszerezte évi felaján­lását és az emberek lelkese­dése nem lohad. Most követe­kezik a kongresszusi hajrá. — fi — A célgépgyáriak dicsérete Csehszlovákiából A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követsége útján érkeztek szerkesztőségünkhöz elisme­rő sorok a Szerszámgépipari Művek győri Célgépgyára kollektívájának kitűnő mun­kájáról, a KGST-országok jó együttműködésének jó példá­járól. A levél hírt ad arról, hogy a Vitkovicei Klementi Gott­­wald Gyár „a század meg­rendelésének” tesz eleget a Szovjetunióbeli Zsdanovi AZOVSTAL Hengermű fém­­kohásza­ti berendezéseinek szállításával. A vállalkozás méreteire jellemző, hogy a hengermű 1 750 000 tonna 5­ 200 milliméter vastag, 3300 milliméter széles lemez hengerlésére készül. Teljesen automatizált lesz, és 35 sza­badalmazott újdonságot tar­talmaz. A tervezést a cseh­szlovák szakemberek végez­ték. Kivitelezésében cseh­szlovákiai vállalatokon kívül NDK-beli, lengyel és magyar cégek együttműködnek. A hengermű ,,szíve”, a hid­raulikus vezérlő berendezés hengerszék-vonala készül a győri Célgépgyárban. Illető­leg, a nyolcból hatot már le is szállítottak a győriek, a csehszlovák partner kérésére az eredeti határidő előtt. A kérés teljesítése Győrött számos nehézségbe ütközött, egyebek között a berendezé­sekhez szükséges import al­katrészek késve érkeztek. A célgépgyári dolgozók munka­­verseny-vállalásának fontos részét tartalmazta a vezérlő berendezéseknek az eredeti határidő előtti elkészítése. Ez, mint a levélből kiderült, „lehetővé tette a vitkovicei vasgyárnak az egész henger­szék kipróbálásának, sikeres elvégzését.” Azt a figyelmet és gondosságot, melyet a SZIM győri Célgépgyárának dolgozói a hidraulikus be­rendezés, a hengerszék „szí­vének” elkészítésére szentel­tek, ing. Rudolf Pecka, a vit­kovicei vasgyár igazgatója is köszönettel méltatta a cél­gépgyár vezetőségéhez írott levelében. Versenyeznek a kereskedők Az egész ország készül ha­zánk idei legnagyobb poli­tikai eseményére, a X. párt­­kongresszusra. Gyárak és in­tézmények, vállalatok és üzemek dolgozói számadást készítenek a nagy esemény tiszteletére tett vállalások­ról. A Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói vállalá­saikban 13 pontban foglalták össze az áruforgalmi tevé­kenységükkel kapcsolatos te­endőiket. Ugyancsak 13 pont tartalmazta azokat a felaján­lásokat, amelyeket a válla­lati munka hatékonysága ér­­dekében tettek. Felajánláso­kat tettek a sza­kmai és poli­tikai képzéssel, oktatással kapcsolatosan is. Fő céljuk azonban a vállalat nyeresé­gének növelése volt, különös tekintettel az árvíz miatt kiesett nemzeti jövedelem pótlására. Mi valósult meg mindeb­ből mostanáig? Büszkén mondották az iparcikkesek, hogy nincs ta­kargatni valójuk. Jó munkát végeztek. Örömmel jelenthe­tik a pártnak: teljesítették felajánlásaikat. Az 1970 I—III. negyedére tervezett forgalmat 6,36 szá­zalékkal, a X. pártkongresz­­szus tiszteletére felemelt forgalmi vállalásukat pedig 3,05 százalékkal túlteljesítet­ték. Az eredményeket a for­galom növelésével és árusbő­­séggel érték el. Tervteljesí­tésük 1970. szeptember 30-ig 133,61 százalék volt. Az idei év eddig eltelt időszakában a tavalyihoz hasonlítva mint­egy 14 millió forinttal több értékben állt iparcikk Győr- Sopron megye dolgozóinak rendelkezésére. A bérszínvo­­nal emelésében is teljesítet­ték a felajánlott 3,5 százalé­kot. Különösen szép eredményt ért el a vállalat a „szocia­lista brigád” cím elnyerésé­ért indított mozgalomban. A múlt évi 44 szocialista bri­gáddal szemben az idén 60 működik a vállalatnál 420 dolgozóval. Győrött, Sopronban és Mo­sonmagyaróváron megtartot­ták a mozgalmi munka ta­pasztalatait összegező bri­gádértekezleteket. A brigá­dok munkájukról értékes be­számolót adtak, amelyeket a brigádnaplókba bevezettek. Meghirdették a Győr-Sop­ron megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalatnál a „ki­váló dolgozó” cím elnyeré­sének feltételeit. A bolti munka színvonalá­nak emelése, a kulturált, udvarias kiszolgálás, a törzs­­közönség megtartása és nö­velése érdekében versenyt hirdettek ,s a vállalat legud­variasabb, szakmailag leg­képzettebb dolgozója” cí­mért. Mindezeken túl az árvíz­­károsultak megsegítésére, a fejlesztési alapból 223 000, a részesedési alapból pedig 30 000 forintot utaltak át. A vállalat szocialista bri­gádjai kongresszusi felaján­lásként 55 ajándékcsomagot küldöttek el az árvízkárosult családoknak, 15 000 forint ér­tékben. Imre Béla Ma nyílik a szőnyi Dobi-múzeum Ma délelőtt dr. Ortutay Gyula akadémikus számos neves közéleti személyiség jelenlétében megnyitja az El­nöki Tanács nemrég elhunyt elnökének, Dobi Istvánnak egykori szőnyi lakóházában létesített múzeumot. Két szo­bában mutatják be a mú­zeumban Dobi István egykori személyi használati tárgyait, munkaeszközeit. Láthatja majd a közönség azokat az újságcikkeket, találkozhat azokkal a könyvrészletekkel, melyek Dobi Istvánnal fog­lalkoznak. Végig követhetik a látogatók a személyi tárgya­kon Dobi István egész életét. Ott lesz egykori kubikos ta­­licskája és kapája, és a leg­magasabb hazai és külföldi állami kitüntetései. Mint teg­nap a Szőny községi Tanács vb-titkárától megtudtuk, Ko­márom megyében és szerte az országban nagy érdeklő­déssel várják az emberek, hogy a Dobi István életét be­mutató kiállítást megtekint­hessék. Ivan Stanev Ivanov (balról) és Ivan Mihajlov Nedelkov, a Bolgár Népköztársaság Tervhivatalának főosztályvezetője. Bolgár vendégek Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a me­gyei tanács vendégeként a bulgáriai Rusze megye nép­tanácsának öttagú küldöttsé­ge Ivan Stanev Ivanov vl­­elnök vezetésével hivatalos látogatásra pénteken, me­gyénkbe érkezett. A vendége­ket a délelőtt folyamán Pa­taki László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta megyénk életéről. A Rusze megyei küldöttség délután Lombos Ferenc, a megyei ta­nács vb-elnökének és a vb vezetőinek részvételével ta­pasztalatcserét folytatott, melynek középpontjában a megyei igazgatás kérdései szerepeltek. A tapasztalatcse­rét szombaton délelőtt is foly­tatták, majd a küldöttség dél­után Győr nevezetességeit te­kintette meg, azután Pannon­halmára utazott. Ma Sopron­ba és Fertődre látogatnak. Hétfőn délelőtt bolgár vendé­geink megtekintik a Vagon­gyárat, délután összegező be­szélgetésen vesznek részt a megyei tanács vb vezetőivel, kedden utaznak vissza Bulgá­riába. — Nemcsak országaink és népeink barátsága fűz egybe bennünket — mondta Ivan Stanev Ivanov a látogatás el­ső tapasztalatairól —, hanem az is, hogy Győr-Sopront és Rusze megyét ugyanaz a fo­lyó, a Duna szeli át Eddigi eszmecseréinket igen hasz­nosnak ítélem, hiszen az it­teni ellátási, építési, város­­rendezési, valamint más kom­munális problémák hasonlí­tanak a mi feladatainkhoz, s ezért sok hasznát vesszük majd vendéglátóink megis­mert munkamódszereinek. Újra elnek az elfelejtett motívumok A gránátalma kecses for­máit egy-egy könnyed moz­dulattal rajzolja a tervező. A nap öröme, ünnepvárása, vi­dám hangulata éled a szürke vásznon. Az ősi rábaközi mo­tívumokból Frászt Károlyné keze nyomán új motívumok születtek a Csornai Háziipari Szövetkezet központjában. A páva hátrahajtott fejjel, cső­rében tartott virágágacska visszahajlik. A virágokat ka­csokkal díszíti. Az egykori tö­rök világból maradt pálmát magyaros díszítőelemek ve­gyítik. Élnek tovább a ha­gyományok. Frászt Károlyné nemcsak tervező, hanem a háziipari szövetkezet főkönyvelője is. A tervezésben férje segít, aki a szövetkezet bedolgozója. Évek óta együtt járják a mú­zeumokat, fölkeresik a Kisal­föld falait, népművészeit. Ku­tatják a népi alkotásokat. Padlásokon, csűrökben, kam­rákban heverő régi használa­ti eszközök díszítőelemeit le­rajzolták, és sublótok mélyén megtalálták nagyanyáink már sárgult rábaközi hímzéseit. A tervező keze nyomán két-há­­rom ősi elemből az elfelejtett motívumok újra élnek. Díszí­tői az otthonoknak, a magya­ros terítésnek és szép ruhá­inknak. A Csornai Háziipari Szö­vetkezetben a batisztra, szür­ke vászonra és a ruhák ele­jére tervezett mintákat átad­ják a bedolgozóknak. Rába­közi hímzéssel 1963 óta fog­lalkoztat a szövetkezet asz­­szonyokat és lányokat. Csak­nem hatvanan, bedolgozói rendszerrel Csornáról, Bo­gy­oszlóról és Kisfaludról hoztak munkát. A központ egy éve költö­zött új helyére. Az Arany Já­nos utca 1. számú házat meg­vette és felújíttatta a szövet­kezet. Az átvevő- és kiadó­helyiség, tervezőrészleg, rak­tár mellett ott kapott helyet a népművészeti bolt is. Egy év alatt úgy megnövekedett a forgalom, hogy a helyiség már szűknek bizonyul. A múlt évben az üzlet forgal­ma 122 000 forint volt, az idei tervét már 20 százalékkal túl­teljesítette. Megnőtt a bedol­gozásban foglalkoztatott nők száma is. A csornai járásból 13 község asszonyai és lányai dolgoznak a szövetkezetnek. A kézimunkacsoport eddig 700 000 forintot jövedelme­zett. Munkájukhoz segítséget kapnak a budapesti Nép­­művészeti és Háziipari Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségétől. A beküldött alkotás­­sokról a Népi Iparművészeti Tanács művészi értékük sze­rint ad bírálatot. Azt elfoga­dott és érték­elt tárgyakból évenként, rendszerint ősszel árubemutatót rendeznek Bu­dapesten. Ezzel elősegítik a népművészek alkotó és ter­melőmunkáját. (mng) Bőséges éléstár A többi országos jelentősé­gű téma között a téli zöld­­ség-gyümölcsellátás biztosí­tása, a tárolás kérdései is sze­repeltek a Minisztertanács legutóbbi ülésének napirend­jén. Ezzel kapcsolatban a Zöldség-gyü­mölcskereskedel­­mi Egyesülésnél elmondották, hogy zavartalan ellátásra számíthatunk az új esztendő első felében is. December 31- ig ugyanis 11 000 vagon bur­gonyát, 1700 vagon vörös­hagymát, 4300 vagon zöldsé­get és 4100 vagon gyümöl­csöt gyűjtenek be a tároló­helyekre. Ez a készlet előre­láthatólag meghaladja a lakosság igényeit. (MTI)

Next