Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Egy a száz közül Klusekönyvtárat avattak Feketeerdőn Az Országos Népművelési Tanács által meghirdetett „Száz falu — száz könyvtár’’ pályázatra Feketeerdőt tartották érdemesnek a mosonmagyaróvári járásból a megyei szervek. Csütörtökön este a régi művelődési otthont az új klubra kíváncsiak töltötték meg. Az avató ünnepséget Horváth Ferenc, a község párttitkára nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket, majd röviden ismertette a klubkönyvtár létrejöttének történetét. Az új klubterem építése, a berendezés, az újonnan beszerzett könyvek mintegy 110 000 forintba kerültek. Rövid megnyitójának végén felkérte Pernesz Gyulát, a megyei könyvtár igazgatóját, adja át a falu lakóinak az új intézményt, amelyért kicsik és nagyok számottevő értékű társadalmi munkát végeztek. — A könyv vezető és barát — mondotta beszédében Pernesz Gyula. — Szükséges, mint a nap fénye és melege, mint a kedves, baráti szó. Ma már alig van család, ahol nincs könyv. A falusi ember sérti csak a bibliát és a kvnesés kalendáriumot olvassa. Nagyott sokan arra törekszenek, hogy saját könyvük legyen. Az írók és költők kötelessége, hogy írjanak, nekünk, hogy megtartsuk műveikből a szépet és jót. József Attila szavai örök érvényűek: „A mű csak azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget.” — A Megyei Népművelési Tanács és a megyei könyvtár nevében átadom rendeltetésének az új klubkönyvtárat. A hivatalos átadás után az úttörők és az énekkar rövid műsorral köszöntötték a megjelenteket. A szavalók Juhász Gyula, Somlyó Zoltán, Babits Mihály verseiből mondtak el néhányat, a vegyeskar Fábián Ildikó mosonmagyaróvári zenetanárnő vezényletével népdal-feldolgozásokat és katonadalokat adott elő. Az ünnepség után mindenki megtekintette az új klubot és az átalakított könyvtárat. Az ízléses berendezés tetszett a feketeerdeieknek. (1.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. NOVEMBER 21., SZOMBAT * XXVI. ÉVFOLYAM 273. SZÁM ARA 80 FILLÉR Petőházi példa Mész tisztítja a vizet A cukorrépa feldolgozása rendkívül vízigényes munka. Egy kiló répa nyolc liter vízben tisztul a feldolgozás alatt. Nagy tömegű víz szenynyeződik, és a piszkos víz elhelyezése egyre nagyobb akadályokba ütközik. A rendeletek szigorúan büntetik az élővizek szennyezését, ugyanakkor a cukorrépa gépi szedésének elterjedése miatt mind gazosabb, földesebb a gyárakba érkező nyersanyag, egyre több víz kell a feldolgozáshoz. Az említett okok miatt új alapokra kell helyezni a cukoripar vízgazdálkodását. Ennek a törekvésnek jó példáját tapasztaltuk csütörtökön Petőházán. A cukorgyár ankétjén a Magyar Cukoripar mind a tizenegy vállalatának képviselői (főmérnökök, műszaki vezetők) előtt víztisztítási bemutató volt. Vészvonallal jelzik az Ikvát ne, a vízgazdálkodási térképen piros vészvonallal jelölik a folyó útját. Függetlenül attól, hogy a víz már Petőháza alá is szennyezetten érkezik, a gyár tetemes öszszeget fizetett ki a belé vezetett használt víz miatt. A népgazdasági érdek mellett ez is arra késztette a gyár szakembereit, hogy tegyenek valamit az elhasznált víz tisztításáért. A cukorgyári technológia szerint négy vízkör szükséges a gyártáshoz. A kondenzvíz tisztítását már tavaly megoldották Petőházán. A biológiailag szennyezett diffúziósés présvizet egy jövőre megvalósuló, 40 millió forintos beruházással tisztítják. A szociális létesítmények szennyvize nem okoz különösebb gondot, viszont az úsztató(Folytatás a 2. oldalon.) A Petőházi Cukorgyár az Ikvából nyeri ipari vizét. A folyócska vize sok felesleges ásványi alkotórészt tartalmaz, oxigéntartalma csekély. Élőlény nemigen él megben Társadalmi feladat a fizikai dolgozók gyermekeinek taníttatása Pénteken tartotta ülését Győr Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága; a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról tárgyalt. Az MSZMP VIII. kongreszszusa eltörölte iskoláinkban a származás szerinti megkülönböztetést. A határozatot a IX. kongresszus is megerősítette. A döntés helyes volt, hiszen politikailag szükségszerűséggé vált, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel különbséget a tanulók között. Viszont megmaradt egyes tanulók előnyös, mások hátrányos helyzete. A származási megkülönböztetés eltörlésével ugyanis nem törölhettük el azt a hátrányos különbséget, hogy a fizikai dolgozók tanuló gyermekeinek nehéz felvenniük a versenyt például az értelmiségiek gyermekeivel. Győr általános iskoláiban 9690-en tanulnak, közülük 5826 (61 százalék) fizikai dolgozó gyermeke, 2730 tanuló (28 százalék) szellemi foglalkozású szülőké, 1134 diák ,(11 százalék) szüleinek foglalkozása más minősítésű. Nagyüzemekben a tanulók szüleinek 68 százaléka dolgozik. Mindez híven tükrözi Győr ipari jellegét. Ezekhez az adatokhoz tartozik még az is, hogy a fizikai dolgozók 85 százaléka csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredménye gyengébb, mint az értelmiségi családok gyermekeié, hiszen 4,5—5 tanulmányi átlagú tanuló közül csak 3,7 százalék fizikai dolgozó gyermeke. A 3,3—2 közötti tanulmányi átlag 66—80 százalékban munkás-paraszt szülők gyermekének eredménye. A bukottak 79 százaléka is közülük kerül ki. A hátrány nagyon sok esetben a rendezetlen családi körülményekből adódik. A győri iskolákban tanuló elvált szülők gyermekeinek 65, a teljesen árvák 100, a félárvák 65, az állami gondozottak 84 százaléka fizikai dolgozó szülők fiai vagy lányai. Elsőrendűen fontos tehát, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek hátrányos körülményeit ellensúlyozzuk, megszüntessük. A megoldás csak pedagógiai eszközökkel lehetséges. Annál is inkább, mert ez elsősorban politikai feladat. A fizikai dolgozók gyermekeinek is el kell jutniuk a képességeiknek megfelelő szintre. Az átlagon felüli tehetségűeknek pedig el kell végezniük a középiskolát, a főiskolát, egyetemet, hogy azután elfoglalhassák helyüket a népgazdaság és a közélet különböző területein. A fizikai dolgozók gyermekeinek hátrányát csak úgy lehet kiküszöbölni, ha tudatosan foglalkoznak a szülőkkel is. Ezért kezdeményezik az iskolákban a szülők akadémiáját, ahol ismereteiket bővíthetik, megvitatják a tanárokkal közös feladataikat is a gyermekek érdekeiért. A jövő évtől kezdődően már sokat segít a fizikai dolgozók első osztályba kerülő gyermekeinek az általános iskolai előkészítő. Javul a tanulók beszéd- és kifejezőkészsége, gyorsabban fejlődik az értelme. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a jelentést, és a határozati javaslatban utasította a művelődésügyi osztályt, hogy a lehetőségekhez mérten jutalmazza meg azokat az iskolaigazgatókat, pedagógusokat, akik sokat tesznek a fizikai dolgozók gyermekeiért. Meg kell szerveznie az osztálynak a napközi otthonok munkarendjét úgy, hogy a tanulók az órára felkészüljenek. A Kossuth Lajos és a József Attila Általános Iskolában lévő szolgálati lakásokat fel kell szabadítani, hogy azokból mielőbb napközi otthon lehessen. A városi tanács a költségvetéséből 250 000 forintot utal ki a napközi otthonok felszerelésének javítására. Azonkívül megfelelő összeget juttat a vb a fizikai dolgozók gyermekeinek iskolán kívüli taníttatására. Imre Béla I Méhészek, méhek jó esztendeje A szorgalom mézet terem Méhekhez illő közmondásos szorgalommal dolgoztak az idén a megye méhcsaládai. Elöljáróban ennyit ahhoz a bizonyítványhoz, amelynek kiállítására Keszei Lászlót, a MÉSZÖV méhészeti szakbizottságának elnökét kértük meg. — Tíz éve nem volt ilyen jó évük a méhészeknek — mondta Keszei László. — Győr-Sopron megyében 32 méhész szakcsoport működik mintegy nyolcszáz taggal a fogyasztási szövetkezetek felügyelete alatt. A családok száma 15 000 volt az év elején, s a mézmennyiség a pótszerződésekkel együtt 23,5 vagon. Még a nyár elején 19 vagonra számítottam, s hogy némiképpen tévedtem, ez most tiszta szerencse. Már az alapszerződések is felülmúlták a tavalyi termést, amely 15 vagon volt, országosan közepes színvonalú. — Említsen néhány szakcsoportot a legjobbak közül.. — A száztagú győri szakcsoport 2 vagon mézet adott, a mosonmagyaróvári majdnem három vagonnal, a szanyi 2 vagonnal, a jánossomorjai 1,5, a fertődi 1,4, a csornai pedig 1 vagonnal. Az összmennyiség kétharmad részét már elszállították az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat budapesti központjába, ahonnan a szükséges kezelés után exportálják. — Lépést tartott-e a minőség a mennyiséggel? — A méz 70 százaléka jó minőségű akácméz, kicsi víztartalommal. Kedvező volt az időjárás, a méhek gyűjtőmunkájában megvolt a fokozatosság. Ha ugyanis nagy tömegben, egyenetlenül gyűjtik a méhek a nektárt, nincs idő a víztartalom elpárologtatására. Mióta minden szövetkezeti felvásárlót elláttunk a víztartalom méréséhez szükséges refraktométerrel, lehetőség nyílik próbapergetésre. Ha a refraktométer kedvező eredményt mutat, kezdődhet a pergetés, ellenkező esetben néhány napot várni kell. Az említett fokozatosság következtében a biológiailag fontos anyagok is jó arányban halmozódtak- fel a mézben. Elmondhatom, hogy a 23,5 vagonnak csak egészen parányi hányada másodosztályú, a többi elsőosztályú. — A 30 ° napfelvről még nem beszéltünk, repceméz, fűzméz, vegyes gyümölcsméz. A repcemézet főként élelmiszeripari célra használják. A növény előnye, hogy az akác előtt érik, s a méhek felerősödhetnek rajta a főhordásra. Nemcsak a méhek táplálkozását segítette, hanem a felesleg felhalmozását is. Körülbelül ez áll a szintén tavasszal virágzó tűzre. — Milyen lehetőségeik voltak a megye méhészeinek a vándoroltatásra ? — Mintegy 10 000 család vándorolt nagy-nagy fuvarkedvezménnyel. A Volán Vállalat 30—40 százalékos fuvarkedvezményt nyújt meghatározott feltételek mellett éjszakai szállítás esetén. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat további 40 százalékos kedvezményt ad a szerződött méhészeknek, akik eljuthattak Tolna megyébe, a Bakonyba az akác késői virágzásakor, vagy mint például a kapuvári és a csornai járás méhészei: a Vas megyei Kemenesaljára. Nincsenek kihasználva azonban a füzesek a Duna, a Rábca és a Rába árterületén, valamint a Hanságban. Pedig fontos lenne az akácra való felkészülés végett. — Milyen feladatok várnak ezután a méhészekre? — Elsősorban a teleltetés, amely kevesebb gondot okoz megyeszerte, mint eddig. Más években cukorral kellett pótolni a hiányzó táplálékot, az idén dúskálhatnak a méhcsaládok a mézben. Hosszú, kemény tél esetén is biztonságos lesz a telelés. Lesz-e a közeli jövőben figyelemre méltó méhészeti esemény? — A megyeszékhely 700. évfordulója alkalmából szeretnénk gazdag kiállítással érzékeltetni a méhészet történetét, fejlődését eredményeit, s a méz sokrétű felhasználását. Szintén jövőre kerül sor az óvaMONTV (Méhészeti Vangszpnypr-) világkongresszusára, amelynek Moszkva lesz aszínhelye. Ezen a lehető legnépesebb küldöttséggel kívánunk részt venni. P. M. Megszívlelendő javaslatok az 1971—72. évi menetrendhez A megyei tanács építési és közlekedési osztálya csütörtökön Győrött tartotta az 1971—72. évi menetrend-előkészítő értekezletet. Részt vettek a megbeszélésen a KPM vasúti főosztályának vezetői, a MÁV szombathelyi és a GYSEV -soproni igazgatóságának megbízottjai. Az üzemek, vállalatok, tanácsok képviselői a dolgozók megbízásából elmondták észrevételeiket és javaslataikat. Győrből és környékéről azt javasolják, hogy a hegyeshalmi, soproni, pápai és a komáromi vasútvonalon módosítsák a vonatok érkezésének és indulásának idejét. Szó volt arról, hogy a főváros megközelítése a jelenlegi menetrend szerint nem kielégítő. Kevés a személyvonat, hosszú a menetidő. Túlzsúfoltak és szemetesek a vonatok, gyakori a késés. A Richards Finomposztógyár dolgozóinak kérése: Pannonhalmán csökkentsék a vonat várakozási idejét. A kajakpécsek panaszolják, hogy a jelenlegi közlekedés miatt gyakran késve érkeznek munkahelyükre. A Pápáról Győrbe 5.25-kor érkező szerelvényt 10—15 perccel korábban kellene indítani, mert a Győr-Ipartelepekről az 5 óra 25 perckor kiinduló budapesti személyvonatot gyakran nem érik el a pápai szerelvény késése miatt. A Győri Kötöttkesztyűgyár dolgozóinak az a kívánsága, hogy a második műszak után Győr-Ipartelepekből utazhassanak Hegyeshalom felé. Hasznos lenne, ha a 38-as vonat 22 óra 35 perckor indulna Győr-Ipartelepekről, Győrből pedig a mostani 23 óra 05 helyett 22 óra 45 perckor menne tovább. A GYSEV soproni igazgatóságának előadója az Északdunántúli Tégla- és Cserépipari, a Győr-Sopron megyei Moziüzemi, a Pamutnyomóipari, a soproni Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, valamint a Magyarfalva Községi Tanács VB. képviselőinek javaslatát figyelembe vette; a GYSEV- vonalakon közlekedő munkásvonatok menetidejét és csatlakozásait a lehetőségek szerint az új menetrendben módosítják. Egyetértettek abban a menetrendi tanácskozás résztvevői, hogy a 15—20 perces rövidítések, illetve a változtatások az eddiginél kedvezőbbé, kényelmesebbé tehetnék a sokat utazók életét. A mosonmagyaróvári öt küldött javaslata a győriek kívánságával találkozott; a Balaton-part eddiginél kényelmesebb és gyorsabb megközelítését szorgalmazta. A mosonmagyaróváriak kérése a soproni és a hegyeshalmi menetrend ésszerű módosításával megvalósulhatna. Kiderült, hogy a balatoni vasúti közlekedés a MÁV-nak is sok gondot okoz. Csaknem megoldhatatlan a menetidők csökkentése és a még több járat indítása. Rosszak az ottani vasútvonalaik, kevés a pályamunkás, kicsi a vonóerő, nincs megfelelő szén a mozdonyok fűtéséhez. Sok helyütt nehezítik a vasúti személyzet, elsősorban a jegykezelők mukáját a rendbontók és garázdák. A vasutas dolgozók a társadalom segítségét kérik a fegyelmezetlen egyének megfékezésére. Kéréssel fordul a MÁV a pedagógusokhoz is. Helyes lenne, ha a bejáró tanulók felügyeletét a diák-várótermekben a nevelők látnák el, a napközik és tanulószobák nyitvatartását pedig a menetrendhez igazítanák. Erős magi szocialista közösség Pártszervezet alakult az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál Negyedéve kezdődött meg a Gazdaságpolitikai Bizottság határozatára létrehozott Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat szervezése. Alapítását indokolja, hogy a negyedik, s még inkább az utána következő ötéves tervek programjában a közműellátottságnak az eddigihez képest hatalmas mértékben kell fejlődnie. Az új vállalat közösségére nem kisebb feladat hárul, mint 1971 januárjától évente 100 millió forinttal növelni a termelési értéket, a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében már félmilliárd forintra. Ez a jövő... A jelen Az új, mintegy 2800-as létszámúra tervezett nagyvállalat megalapozói most még csak hatvanan vannak. Néhányan a jogelőd, a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat fő-építésvezetőiségén szereztek tapasztalatot e munkában. Többségük azonban az építőiparból, a gépipar számos ágából csatlakozott az új vállalathoz. Az igazgató, Küster Ottó Imre, a személyzetis, Laposa János, a nyár megyei Állami Építőipari Vállalattól jött, a kívülük még jónéhányan onnan. Nem véletlen, hogy a kezdeti nehézségeket vállalók jó része kommunista, akinek első teendője volt a pártszervezet megalakítása. Csütörtökön tartotta alakuló taggyűlését a leendő nagyvállalat 26 kommunistája a győri, ideiglenes telephelyen. Létkérdés Így fogalmazódott meg a szervező bizottság jelentésében a pártszervezet talán kissé korainak látszó létrehozásának indoklása. Az új vállalat alapítói önként, szabad elhatározásukból változtattak munkahelyet. Többségük azért, mert vonzotta őket a feladat szépsége, a modern nagyipari módszerű közművesítés meghonosítása — állapították meg a felszólalók. A három megyére (Győr, Sopron, Komárom és Fejér’) terjedő szervezet kiépítése, a sok százezres értékű gépesítés körültekintő megszervezése embert próbáló feladat. (Folytatás a 2. oldalon.)