Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

1971. január 1., péntek Magyar vezetők távirata DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai For­radalmi Kormány miniszterelnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Ku­bai Köztársaság elnökének, Hava­n­n­a Kedves Elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvöz­letünket küldjük Önöknek és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Forra­dalmi Kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség vé­delmében és a szocializmus építésében elért eredményei. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista országok testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biz­tosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provoká­ciói elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirá­goztatása érdekében kifejtett önfeláldozó küzdelmében. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sok­oldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus elvei alap­ján, a proletár internacionalizmus szellemében eredménye­sen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümöl­csöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Budapest, 1970. december 31. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munk­ás-Paraszt Kormány elnöke. Kuba nemzeti ünnepén . Remények, tervek — 1971 (Folytatás az 1. Mairól.) seinket még nem hagyták jóvá ugyan, s így csupán ál­talánosságban beszélhetek. Szeretnénk, ha a most kez­dődő tervidőszakban tovább javíthatnánk eredményein­ket, és még több haszna len­ne a népgazdaságnak a Ri­chards közösségének munká­jából. A gyarapodás f­ét éve Mit vár 1971-től a Moson­magyaróvári Kötöttárugyár? A kérdésre Kovács Károly, a gyár termelési osztályvezető­je válaszol. — A X.­­ pártkongresszus célkitűzéseinek szellemében kívánunk dolgozni, és ez nagy felelősség. Tavalyi mun­kánkkal sikerült megalapoz­nunk a IV. ötéves tervünket .• 1969-ben csaknem vesz­teséggel zártuk az évet, 1970 három negyedévében azon­ban már 22 milliós nyeresé­get értünk el. Megszerveztük a vállalat egységes vezetését. Az idén növeljük a Győri Műbőrgyár részére készített kötött kelmék készítését. Még alaposabban dolgozunk, és még jobb minőségű árukkal szeretnénk a fogyasztókat szolgálni. A lakásprogramért Mint ismeretes, a IV. öt­éves tervben kormányzatunk 400 000 lakás felépítését ter­vezi. Ehhez a rengeteg ott­honhoz rengeteg épületszerel­vényre lesz szükség. A Mo­­sonmagyaróvári Fémszerel­vénygyár nem kisebb felada­tot tűz maga elé, mint: a ma kezdődő tervidőszakban 32,3 százalékkal gyarapítja a ter­melését. Az épületszerelvények gyár­tását 45,9 százalékkal növeli. Ez rendkívül fontos, és a sok más egyéb feltétel mellett nélkülözhetetlen a lakásprog­ram megvalósításához. A MOFÉM évente 6,5 százalék­kal több terméket készít. Ahhoz azonban, hogy sike­rüljön a Lajta-parti üzem terve, az szükséges, hogy se­gítsék őt az együttműködő vállalatok. F. J.—SZ. A.—T.K. Átlépünk a következőbe (Folytatás az 1. oldalról.) Ilyenkor félig-meddig pi­henőt tart a parasztember több idő jut a szomszédolás­ra, a lottóvariációkra, a lo­vak parkolására, erdőre ké­szülnek a fuvarosok és vára­kozó megnyugvás ül a kedé­lyekre. Nézd csak azt a las­sult, megfontolt mozgást, az év utolsó hétköznapjait élő falut! Mindenkinek vágya, arcokra íródott, hogy boldog szeretne lenni. Vagy úgy mint tavaly, vagy boldogabb mint volt. Bertalan János magtáros és Mészáros Ernő rezervezete annak örül, hogy jó évnek indulnak. — Ezt miből vélik? — Abból, hogy jól alapoz­tunk. Jó termést is takarí­tottunk be és... — kis gon­dolkodás után — jól lesz a zárszámadás is, úgy hírlik. Január utolsó napjaiban zárják a gazdasági évet, és a szövetkezet sorsa összekötő­dött már a parasztember sor­sával, örömét vagy keserűsé­gét annak eredményén is méri. A falu után, erdőrészben öregember baktat, bottal egyengeti maga előtt a la­tyakos utat, gumicsizmája hangos cuppanásokban éri a földet, és agyonhordott ta­risznyája húzza a vállát. Ne­ki mit jelent az óév és újév? „Csak azt, hogy már öreg vagyok. És jövőre még öre­gebb.” Mi jelenti az örömöt:" Azzal nem is igen találkozik, de nem is gondol rá. A szo­morúság, az nincs, csak egy­kedvű élet. Ez van, ilyen is van, emlékek nem fájnak, de nem is lobognak, vágyaik nem feszítik, célját, akarását va­lahol, valamikor megtörte a sorsa, és közönybe meszese­den, mint a sérült gerinc­csigolya. Nem kérdezném de – mondja: „Mi már úgy gondolunk a meghalásra hogy azt csak békével fogad­juk és ajándék, ráadás min­den év, pedig nem sokat tu­dunk kezdeni vele.” Sokan élnek körülötte, de vele sen­ki. Úgy ballag tovább, mint a búcsúzó hetven. Ásványrárón vaskerítésnek botlik az előreünneplő, szét­vetett lábakkal biztonságot keres, mert ez az óév utoljá­ra úgy megmozgatja alatta a földet és minden körbejár, így is lehet búcsúzni. Emlé­kek? Ennél az­ embernél ugyancsak összekuszarodtál most. Tervek? Ahhoz nem elég tiszta a fej. Most elé,­ annyi, hogy el tud indulni a hetvenegy felé... De aztán tiszta fej kell. Sok-sok tisz­ta, józan fej, hogy jó legyen a hetvenegy. G-né Sikerrel zárta az évet az MVG (Folytatás az 1. oldalról.) tervben a Magyar Vagon- és Gépgyárra költött milliárdok tavaly meghozták eredmé­nyüket. Az új esztendőben az MVG szeretné folytatni tavalyi jó munkáját. A vállalat 11 szá­zalékos termelésnövelést ter­vez. Folytatódnak a tavaly elkezdett beruházások, közü­lük a legfontosabb az acél­öntőde építése. Tavaly új piacként meghódította az MVG a török cégeket. Még 1970-ben egy sor tőkésország­­nak szállított az MVG minta­termékeket, futóműveket és Diesel-motorokat. Várhatóan ezek a kezdeményezések újabb piacokkal gyümölcsöz­nek majd. — fi — KISALFÖLD a szakszervezet a kommunizmus előiskolája (Folytatás az 1. oldalról.) Jásának (majd pedig fokoza­tosan a mezőgazdaság igaz­gatásának is) iskolájául kell szolgálniuk.” Jó bér- és munkaerő­­gazdálkodás A gazdaságban a vállalati szakszervezeti tanácsnak az a véleménye, hogy a szak­­szervezet eredményesen segí­tette a politikai, gazdasági feladatok megoldását. Szere­pe volt a termelés, a bérezés, a természetbeni juttatások, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javítására ho­zott határozatok meghozata­lában. Segítséget adott a szo­cialista brigádok, munkaver­senyek szervezéséhez, az újí­tók mozgalmához, a baleset­­mentes munkavégzéshez — és még sorolhatnánk azokat a tényeket az elmúlt két év­ből, amelyek e nagy gazda­ság eredményességét javítot­ták. Fő szempont volt a nehéz fizikai munka csökkentése. Az idén különböző önjáró ra­kodógépeket vásárolt az ÁG, amelyek alkalmasak ömlesz­tett és zsákolt termény fel­rakására. A munkásszállások felszereltségük alapján a har­madik kategóriába tartoznak, terv, hogy a „második kate­gória" jelölés megillesse a munkásszállásokat. A gazdasági vezetőkkel együtt nagy figyelmet fordí­tott a szakszervezet a helyes bér- és munkaerő-gazdálko­dásra. Igyekeztek kihasznál­ni az önálló bérgazdálkodás adta lehetőséget a termelés javítására. Elsősorban a kis keresetű dolgozók bérrende­zésére ügyelt. Felemelték az alacsony óra- és teljesítmény­béreket az egyéb órabéres mimikáknál, illetve teljesít­mény alapbéreknél átlag 3—1 százalékos emelés történt. Et­től függetlenül a napi mun­kaidőt nyolc órában határoz­ták meg. Az idén pedig a tervsze­rű, 3—4 százalékos bérfej­lesztés mellett megoldották az alacsony keresetűek gond­­­­ját, így a legalacsonyabb, ha-­­­vi keresetet 1200 forintban, az óránkénti legalacsonyabb ke­resetet pedig 6 forintban ha­tározták meg. Természetesen ügyeltek arra, hogy azok jus­sanak a nagyobb jövedelem­hez, akik munkájukkal, te­hetségükkel többet nyújta­nak a gazdaságnak. Ezek az intézkedések számottevően hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók átlagkeresete a múlt két évben havi 1938 forintról 2206 forintra nőtt, ami 13,8 százalékos átlagbér-növeke­dést jelent, ugyanakkor az átlagos napi munkaidő 8,3 százalékkal csökkent. Nagycsaládosokért, öregekért A bérek, jutalmak és a nyereségrészesedés mellett (tavaly csaknem 7 millió fo­rintot fizettek ki nyereség cí­mén) emelik a jövedelmet a természetbeni juttatások, (ilyenek az illetményföld, il­letve termény, munkaruha, üzemi étkezés, gyermekek ré­szére tej), valamint egyéb kedvezményes vásárlások. Az illetményterményt 100 kiló­ról 130 kilóra emelték 100 négyszögölenként. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nagycsa­ládos dolgozót 1200 négyszög­­öles juttatás alapján évi 3120 forint helyett 4056 fo­rint illeti meg Ez a kedvez­mény elsősorban a nagycsa­ládos dolgozóknak nagy se­gítség, mivel a családtagok számától függően emelkedik a juttatás. A szakszervezeti bizottsá­gok a gazdaságban a múlt két évben is törődtek a dol­gozók szociális körülményei­vel. Például: 1970 szeptembe­rében a szakszervezeti költ­ségvetés terhére 102 000 fo­rintot fizettek ki a nagycsa­ládosok, az egyedülálló, gyer­meket nevelő dolgozók segí­tésére. Decemberben az ilyen célra szánt pénz 500 000 fo­rint volt, 440 családnak, 1494 gyermeknek okoztak örömöt Lakásra 4,5 millió Javultak a lakáskörülmé­nyek, vásároltak, építettek la­kásokat, felújításra, karban­tartásra tavaly és az idén csaknem 4 és fél millió fo­rintot költött a gazdaság, vil­lamoshálózat-bővítésre, útja­vításra pedig nem egész 3 millió forint fogyott el. A la­kásgondon leginkább könnyí­tett a kislakásépítési akció, 99 lakás készült el, az építte­tők 80 százaléka fizikai dol­gozó. Ezt az akciót a gazda­ság évente 1 millió forint fejlesztési alappal és hasonló összegű kedvezménnyel segí­ti. Hetvenegyben így 120 la­kás építését tervezi. Könnyítettek az idősek gondján is, mert az idén már nem volt 600 forinton aluli nyugdíj, a nyugdíjazottak 30 százaléka 1000 forintnál töb­bet kap havonta. Gondozott kultúra A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a MEDOSZ Központi Vezetősége állást foglalt az agitációs, propa­ganda- és kulturális nevelő­munka fejlesztésével kapcso­latos feladatokról és megál­lapította: megteremtődtek a feltételek arra, hogy a szak­­szervezetek önállóan, felelős­ségteljesen, kezdeményezőb­ben vállaljanak részt a dol­gozók szocialista neveléséből. A gazdaságban évek óta rendszeresen szerveznek szak­­szervezeti politikai oktatást, amin több, mint ezer dolgo­zó vesz részt. Az általános műveltség gyarapítását segí­ti, hogy 13 klubszobát rende­zett be már a gazdaság a szakszervezet kezdeményezé­sére, ezek működését a szak­­szervezeti bizottság mellett működő kultúrbizottság irá­nyítja. A vállalati szakszervezeti tanács által jóváhagyott ha­táskörben szerepel a vállala­ti szakszervezeti tanács, a vállalati szakszervezeti bi­zottság, a kerületi üzemi szak­szervezeti bizottság a szak­­szervezeti csoport, a szak­­szervezeti taggyűlés. A válla­lati szajtaszervezeti tanács döntései a vállalati szakszer­vezeti bizottságra, kerületi­üzemi munkahelyi bizottsá­gokra, bizalmiakra kötelező érvényűek. Az egyetértési jog helyes alkalmazásának leg­jobb példái a kollektív szer­ződések megkötésénél mutat­koztak. Üzemi demokrácia A szakszervezeti taggyűlés az üzemi demokrácia fontos, de nem egyedüli formája. Ma már­ sok alkalommal nehéz elhatárolni, hogy mikor, me­lyik fórumon, mit tárgyalja­nak. Például: mikor sor került a kollektív szerződés egyes részkérdéseire — munkaidő­csökkentés, nyereségelosztási elv; a legtöbb helyen szak­­szervezeti taggyűlés, mások­nál termelési tanácskozás vagy szocialista brigádérte­kezlet formájában vitatták meg. A lényeges, hogy a gaz­daság vezetői érzik, tagjai a dolgozói kollektívának és ér­zik a dolgozók és vezetők egymásrautaltságának fon­tosságát. Az üzemi demokra­tizmusról­ számos szakszer­vezeti tanácskozáson tárgyal­ták, hogy a dolgozók bele­szólhatnak a gazdálkodásban az üzemi élet irányításába. Viszont a feladatok megoldá­sa, a rendeletek végrehajtá­sa fegyelmezetten és egysé­gesen történik, biztosíték ar­ra a demokratikus centraliz­mus. Ez nem jelenti, hogy nem voltak és nem lesznek véleménykülönbségek, de az intézkedések megvalósításá­ban a kollektív érdeket szem előtt tartva egységesen, jól együttműködik a szakszerve­zet és a gazdasági vezetőség, s ennek is köszönhető, hogy ennyit tudtak tenni a dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyeinek javításáért. gszm Eredményekben gazdag és boldog új évet kíván minden kedves vásárlójának a KERESKEDELMI VÁLLALATIT FERROVILL Kereskedelmi Vállalat 3 M­ íz­ellenőrzés agasabizinvonalon foly­tatódba szocializmus építést A szerteágazó politikai és gazsági feladatok teljesítésében ígg a felelőssé­ge a Magyar­ocialista Mun­káspárt alapszvezeti vezető­ségeinek és tajainak. A párt alapszervezetei - a városi, já­rási, üzemi bizonyok irányí­tásával — hasznon végzik a gazdasági, politik és kulturá­lis feladatok­ egy éles értelme­zése céljából az gitációs és propagandamunkát A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a városa és falvak lakói az élet eseméyeit, egye­bek között az ár-­­ bérintéz­kedéseket különböző módon ér­telmezik. Sokan a szát politi­kai és általános ,nveltségük révén is helyes következetések­re jutnak. A társadalomban azonban szép számmal találha­tók olyanok is, akiket ürelmes neveléssel segíteni sü­kséges abban, hogy felismerjék, meg­találják a leghelyesebb állás­­foglalásokat. A legkülönbözőbb munkahe­­lyeken dolgozó kommunisták társaik reagálásából értékel­hetik a párt-, az állami és egyéb döntések, intézkedések, határo­zatok fogadtatását. Az alap­szervezetek vezetőségei és tag­jai a várható, valamint az előre nem tervezhető események, cse­lekedetek megértése és magya­­rázása céljából önmaguk kép­zéséről sem feledkeznek meg. A kommunisták és a tömegszerve­zeti aktívák a társadalmi hala­dást jól akkor szolgálhatják ne­velő, felvilágosító szóval, ha alaposan tájékozottak a nép­­gazdasági, üzemi, termelőszö­vetkezeti, intézményi tervekről, a végrehajtandó feladatokról, és ezért biztonságosan, meggyő­zően tudnak érvelni. A folyama­tos önképzés, a politikai és gazdasági ismeretek gyarapítá­sa adja a lehetőséget ahhoz, hogy elvtársaink okos, megnyő­­ző érvekkel, eszmei útmutatá­sokkal áttekinthetőbbé tehes­sék a szocializmus építése cél­jából történő, alaposan meg­fontolt cselekedeteket. A népgazdasági, vállalati és egyéni érdekeknek együttes ér­vényesítése céljából a terme­lést, szervezést és irányítást el­lenőrző hatáskörrel jól kell él­niük a pártszervezeteknek. A vállalati, termelőszövetke­zeti, intézményi vezetők beszá­moltatásának és ellenőrzésének helyes alkalmazása azt tartal­mazza, hogy a kommunisták a felelősség növelését, a haté­konyság fejlesztését szorgalmaz­zák. A párta­la­pszervezetek be­számoltatási és ellenőrzési joga és kötelessége nem szünteti meg a vezetők egyszemélyi felelős­ségét. Ellenkezőleg. A pártel­lenőrzés egyebek között azt szol­gálja, hogy a tervezés, vala­mint a szervezés értékelésével, az egyszemélyi vezető felelőssé­gének növelésével a jól bevált módszerek terjedjenek, és a kö­zösen felismert hiányosságokat szüntessék meg a dolgozók tá­mogatásával. A beszámoltatás és ellenőrzés hatása természetesen akkor eredményes, ha a kommunista vagy pártonkívüli gazdasági ve­zetőt egyaránt áthatja az MSZMP iránti bizalom és tisztelet. A magas fokú marxista-leninista és szakmai képzettséggel, kifor­rott irányítókészséggel rendel­kező szocialista vezető felis­meri a pártszervezeti beszámol­tatás és ellenőrzés értékét, an­nak segítő, támogató tartalmát. Az őszinte, nyílt, demokra­tikus vitakörben megtartott be­számoltatás és ellenőrzés elis­meri a gazdasági és intézményi vezetés sikereit, biztatást ad az előrevivő kezdeményezésekhez, és javaslatokat keres az esetle­ges tévedések megelőzésére. A pártpolitikai tevékeny­­ség hatását a helyes ér­telmezés alapozza meg. A beszámoltatási és ellenőrzési jog gyakorlása ott tölti be ren­deltetését maradéktalanul, ahol a kommunisták, az állami, gazdasági és intézményi vezetők egyaránt a marxizmus-leni­nizmus szellemében végzik te­vékenységüket. Lányai Kurunn

Next