Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. január 13., szerda Tanácskoztak Négy megye amatőrfilmesei Az amatőrfilmes mozgalom számszerű fejlődését a filmklubok, a filmstúdiók számának emelkedésén lehet mérni. A különböző szervek által rendezett szemléken, fesztiválokon bemutatott alkotások pedig a művészi fejlődést mutatják. Az egyre több tagot számláló amatőrfilmes tábort országosan irányítani, segíteni lehetetlen. A Népművelési Intézet kezdeményezésére a jövőben 3—4 megye (egy tájegység) közösen szervez szakmai, módszertani továbbképzést. Az országot hat tájegységre osztották. A Győr-Sopron megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályán tegnap délelőtt Merő Béla, a Zala megyei Művelődési Központ főelőadója, Nagy Lizetta, a Veszprém megyei Népművelési Tanácsadó előadója, Virág Miklós, a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának előadója és Góczon Károly, a győri Ifjúsági Filmstúdió vezetője tanácskoztak az együttműködésről. A Vas megyeiek nem küldték el képviselőjüket. Zágon Bertalan, a Népművelési Intézet munkatársa ismertette a tájegységre osztás előzményeit. A megyék, városok, filmklubok önálló kezdeményezései, az amatőr „belterjes” képzése nem vált be. A tájegységi összefogás a költségvetés miatt is szerencsésebb, és több megyéből több hallgatót mozgósíthatnak. — A fesztiválokat tájegységeken belül kell megrendezni .— mondotta Zágon Bertalan. — Az arra érdemes filmek aztán a székesfehérvári országos fesztiválra kerülnének. Az eddigi szemléken a versenyszellem uralkodott. Tájegységen belül a fesztivál műhely is lehetne. Intézetünk munkatársai hároméves oktatási tervet dolgoztak ki. A Zala megyei Merő Béla elmondta, hogy nem a legkedvezőbb számukra a győri tájegységbe tartozás, kapcsolataikat ugyanis Somogy, Baranya megyékkel építették ki. Részben egyéb kulturális hagyományaik miatt, részben, mert jobb a közlekedés. De bízik a jó együttműködésben. Nagy Lizetta a Veszprém megyeiek nevében megígérte, hogy továbbképzésben anyagiakkal is részt vesznek, fesztivál rendezésére azonban egyelőre nem gondoltak. Az idén rendezik meg utoljára az országos vidéki amatőrfilmszerelét Győrött. Ennek keretében a győriek vállalták a tájegységi fesztivál lebonyolítását is. Az amatőrök továbbképzésére minden megyéből 8—10-en jelentkezhetnek, részükre a tanfolyamot az idén a Győr- Sopron megyeiek szervezik. (1.) vi. fi mai Lefiforsesig Mint már az előbbiekben szó volt róla, Lettország a hajdani cári birodalom egyik legfejlettebb ipari körzete volt. A polgári demokratikus köztársaságban jelentős külföldi tőkével tovább folyt a fejlődés, bár ennek gátat szabott az a körülmény, hogy Lettország az alapvető ipari nyersanyagokban szegény. Ma Latvija a Szovjetunió köztársaságai között igen előkelő helyet foglal el az ipar fejlettsége tekintetében, az egy főre jutó nemzeti jövedelem termelésében az első helyen áll, mezőgazdasági gépipara az ötödik. A lettek a fejlődés összehasonlításához az 1940-et, a Szovjet Szocialista Köztársaságokhoz való csatlakozás évét veszik alapul. Ipari termelésük a három évtizeddel ezelőttinek 25-szöröse. A gépgyártás és fémmegmunkálás mennyisége 238- szorosára emelkedett, az építőanyagiparé 27-szeresére az 1940. évinek. A Rigában rendezett állandó népgazdasági kiállítás hozzávetőlegesen hű képét adja Lettország ipari sokoldalúságának. Az üzemek zöme Rigában és Libuvában, a tenger menti két nagyvárosban van, de lett kollégáim elmondották, hogy náluk is megkezdődött a vidéki ipartelepítés, hasonló indítékok miatt, mint nálunk. Az ipari gócokban ugyanis kevés az elhelyezkedésre váró munkás. Mi készül hát a lettországi üzemekben? A teljesség igénye nélkül, csupán szemléltetésül: a rigai izzólámpa-gyárban 1950-ben évi 7—8000 izzó készült, 1970-ben havonta 10 millió a Szovjetunióban forgalomba kerülő minden 10 izzó közül 9 rigai gyártmány. S mindezen felül 58 országba exportálnak izzólámpát. A rigai Diesel- és villamyvonatgyár készítményeit 41 országban ismerik. A gyárban tett látogatásomkor éppen két vonatot adtak át a bolgár megrendelőnek, s a szerelvény vezetője szerint a rigaiak nagyon jó munkát végrettak. Főleg a vezérlőberendezés könnyen kezelhetőségét, az utastér kényelmes és tetszetős voltát dicsérte. A rigai vagongyár vezetői elmondotáák, hogy állandó kapcsolatot tartanak a Ganz- MÁVAG szakembereivel, sőt a főkonstruktőr helyettese Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyárban is járt. Lettország fában gazdag, de a fakincs tetemes része kevéssé értékes. A lett szakemberek megtalálták a módját a fa bútorgyártásra kitűnően alkalmassá tételére. Rigában két, hatalmas bútorkombinát ontja a szép, a korszerű lakásokhoz illő berendezéseket. Mégis nagy a bútorhiány, a mi viszonyainkhoz hasonlóan, hónapokig előjegyzésben várnak a nekik kellő berendezésre az emberek. S így vannak a népgazdasági kiállításon látott legtöbb termékkel. A Popov rádiógyár világmárkás termékét, a Szelga táskarádiót a rigai boltokban bárki hiába keresné, exportra kerül valamennyi. A sláger Riga 4 elnevezésű moped ugyancsak hiánycikk a belföldi piacon. Az autó- és elektromos műszergyár az összes szovjet gyártmányú gépkocsikat látja el villamos berendezésekkel, s ezenkívül 48 országba exportál. A nálunk is rsmért VEFA rádiók is Rigában készülnek. A Lenin nevét viselő kollektíva a 30 évvel ezelőttinél az idén 37-szor több rádiót, 176-szor több telefonberendezést készít (egy perc alatt tizenkettőt, illetőleg nyolcat.) A textil-, az élelmiszer, vegyipar számos ága vonultatja fel termékeit a rigai állandó népgazdasági kiállításon. S nemcsak a Budapesti Nemzetközi Vásáron hangzik gyakortaa vásárlók megjegyzése: szép, de mikor s hol kapható? A rigaiak is „hasonló cipőben járnak.” (Következik: Az úszó kombináton.) Teljes üzemben a rigai kikötő KISALFÖLD Racine, Vasarely, Egri Elkezdődtek a Berenice próbái Több vonatkozásban is rendkívüli jelentőségű olvasópróba nyúlott az estébe hétfőn délután a Kisfaludy Színház igazgatói irodájában. Fontossági sorrend eldöntése nélkül, kapásból és röviden sorolom csak fel a „rendkívüli” jelző összetevőit. Racine Berenice című színművének első magyarországi bemutatójának próbái kezdődtek el Győrött — éppen 300 évvel a darab varsailles-i premierje után Az előadást — vendégként — Egri István, a Nemzeti Színház rendezője (és színésze) állítja színpadra (Aki figyelemmel kísérte a Kisfaludy Színház műsortervét, az most azt mondhatja magában: vé°re. Tekintettel arra, ho.v három vagy négy éve hirdeti a színvsz Feri István nevét egy egy jelentős darab raérett?’ e.svfjtt.) A címszerepet szintén vendégként Medgyessi Mária játssza, akit jól ismer és szeret a közönség, hisz a színház tagja is volt Győrött, s azóta sem először fogad el meghívást. A díszleteket Victor Vásárélg, a Franciaországban élő világhírű magyar festőművész tervezte, akinek gyűjteményes kiállítását megyénkből is többen látták két éve a pesti Műcsarnokban, vagy legalábbis sajtóból, tévéből — legutóbb a Hét című műsorban nyilatkozott — értesülhettek sajátos művészi törekvéseiről, alkotásainak jellegzetességeiről. A darab szereplői — Medgyessi Márián kívül —: Mester János (Titus római császár), S. Tóth József (Antiochus király, s a nem mindennapi háromszög harmadik alakja) és bizalmasaik: Szilassy Ibolya, Patassi Tibor, Bede Fazekas Csaba. Az olvasópróba maga azértvolt rendkívüli, mert egy kitűnő felkészültségű — alaposságáról közismert — rendező vezette, elemezve mindazt, amit az alkotó kollektívának tudnia kell a szerzőről, a korról, a darab felépítéséről, mielőtt lemegy a színpadra. Részletes, körültekintő, határozott elképzeléseivel méltán keltett bizalmat a szereplő színészekből, akikkel most dolgozik először együtt. (Egri István rendezett ugyan már Győrött, de 12 évvel ezelőtt, Pavel Kohut „Ilyen nagy szerelem” című drámáját.) Rendezői munkamódszerének ismertetéseként elmondta Egri István, hogy mindig következetesen a darabból indul ki. A darab ,jelen esetben nemcsak szép, hanem jó, sőt remekmű. őszinte, nyílt, igaz jellemeket ábrázol — kitűnő szerep-lehetőségek —, akik fejlődnek az események hatása alatt. A cselekmény nem mozgalmas, roppant egyszerű a meséje is. Hogy miért kitűnő és modern ma is? Mert Racine — Dosztojevszkijhez hasonlóan — korát megelőző lélektani ábrázolásra volt képes. Egyszerűsége ellenére monumentális a Berenice, a szenvedélyek kifejezésében, a fájdalom mélységeinek ábrázolásában — fölösleges szó nélkül, költői értelemben vett matematikai pontossággal szerkesztve — versben. Mondanivalója mindenkor, s a császártól a cipészig mindenkire érvényes igazság: a hatalom megsemmisíti a legnagyobb emberi érzést, a sérelmet. Tehát nem történelmi mű, a történelem csak keret, háttér. Ürív? Toltfán az 57.üereplők jelleméről kapcsolataik rugóiról, s elmondta, hogy ő mindig az emberen, a színészen keresztül rendez, és fejezi ki azt, amit,el akar mondani. Modernül, a ma emberéhez szólva, de modernség alatt nem fejtetőre állítást ért, hanem a darab igazi mondanivalójának egyéni tolmácsolását. Megjegyezte, hogy a ruha, a díszlet, a világítás sem mellékes — de a színész segítése a szerepük. Hogy minek akkor Vasarely díszlete? Azért, hogy ne legyen sablonos a római palota terem sem. Pontos, fegyelmezett előkészítéssel betonra akarja építeni az előadást, melynek bemutatója február második felében lesz/ Medve Imola Egri István elemez Eötvös-megemlékezések Eötvös József halálának 100. évfordulója alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia a Hazafias Népfront, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság és a Fejér megyei Tanács február 2-án emlékülést rendez a Tudományos Akadémián. Az ülésen a haladó gondolkodású államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mesterének életművét méltató tudományos előadások hangzanak majd el. (MTI) Hiszt Ferenc megyarságszól egy filmmel . Hetek óta nagy sikerrel játsszák hazánkban filmszínházaink a Liszt Ferenc életéről készített magyar—szovjet koprodukciós filmet, a „Szerelmi álmok”-at. Ez a film nagymértékben hozzájárul külföldön annak a felismeréséhez, hogy Liszt Ferencben magyar művészt lássanak, mint ahogy a mi köztudatunkban él. Vajon a magyar föld csak érintette-e őt, vagy kapott-e tőle tartalmat is? Ez a kérdés gyakran felvetődik, ha Liszt Ferenc nemzeti hovatartozásáról van szó. Tízéves, korában elment idegen országokba, és csak fél évszázad múltán, 1875 óta látogatott haza rendszeresen minden esztendőben. „Hirhedett zenésze alvilágnak, Bárhova juss, mindig hű Van-e hangod a beteg [hazának A velőket rázó húrokon?” — kérdezte Liszt Ferenchez írott költeményében Vörösmarty Mihály. A zongoraművész és zeneköltő, aki éppen olyan jól érezte magát Párizsban, Rómában és Weimarban, mikor nincsen itthon, egyfajta honvággyal leveleket küldözget barátainak Sokat ír, mert a nemzet életéből minden esemény és minden epizód visszaverődik lelkében. Ezzel szemben ott a rideg történeti valóság: Liszt Ferenc nem tudott magyarul, nem is értette beszédünket, leveleit franciául és németül írta haza. Kérdezhető tehát: vajon ez a művész összeforrott-e nemzetével? Liszt Ferenc az életművével felelt erre. Zenéjében az egész egykorú magyar történelem szólalt meg.. A Rákóczi-indulót először ő állította be fényes keretbe. A Szózatnak és a Himnusznak először ő adott nagy zenekari dimenziókat. Bécsben bemutatta Erkel Ferenc „Hunyadi László” című operájának nyitányát. A szabadságharcnak ragyogó szimfonikus emléket állított a „Hungaria”-ban. Egy zongora-rekviemben elsiratja Petőfit. Egy-egy zongoraódában dicsőíti Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet, Deák Ferencet. Misét ír az esztergomi bazilika felszentelésére. Még a Koronázásimiséjének zenéjébe is beleszövi a „Hej Rákóczi, Bercsényi”-t. A magyar zenéért nemcsak lelkesedni tudott, hanem agitált is érte. Mosonyi Mihálynak Weimarban azt mondta: „Menj haza, és dobd tűzbe a német operádat, a „Kaiser Max auf der Marlinshöhe”-t. Ne járj idegen csapáson, nem hallod-e a magyar muzsika szívverését? Ez sajátszerűbb és rejtelmesebb. Csak az, aki fel tudja fogni nemzetének egy sóhaját vagy mosolyát, csak az hódítja meg a nemzetközi piacokat is.” A magyar népmuzsikában titokzatos meséket gyanított. Nem véletlen, hogy Bartók Béla akadémiai székfoglaló ját éppen Liszt Ferencről tartotta. Jassyból 1847. január 16-án írt levelében, amelyben magyarországi útjáról emlékezik meg lelkes szavaikkal, megfogadja: minden igyekezete az lesz, hogy Magyarország büszke lehessen reá. A Zeneművészeti Főiskola, amelynek első igazgatója volt, a homlokzatán hirdeti, hogy nemzete büszke Liszt Ferencre. (erd.) [rokon! A biztositó tlsítása A magán gépjármű-tulajdonosok eddig a szavatossági biztosítási díjakat csak úgy tudták befizetni, ha először felkeresték az Állami Biztosító fiókját, ahol megkapták a befizetési szelvényt és egy igazolványt, amit a postán a pénz befizetése után lebélyegeztek. Az Állami Biztosító január 1-től új rendszert vezetett be a biztosítottak kényelmére. Az esedékes biztosítási díjak kiegyenlítésére háromrészes postautalványt küldött ki a gépjármű-tulajdonosok címére. Ezután nem kell felkeresniük a biztosító irodáját, hanem az utalványon befizetik az összeget, és az utalvány visszakapott szelvénye igazolja, hogy eleget tettek befizetési kötelezettségüknek. Ugyancsak az ügyfelek érdekét szolgálja az is, hogy a gépjármű-tulajdonosok úgynevezett változást jelentő űrlapot is kaptak, amelyen írásban közölhetik a biztosítóval a gépjármű eladását, rendszámváltozását vagy a forgalomból való kivonást.