Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

2 Kádár János látogtása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest me­gyei Pártbizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Nagy Sándor, a Gö­döllő városi Pártbizottság titkára, valamint az egyetem tanácsa és pártbizottsága kép­viseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László docens, a pártbizottság titká­ra fogadta a vendégeket. Az egyetem tanácstermében a rektor ismertette a felső­­oktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakember­­képzés érdekében több mint negyedszázadon át kifejtett tevékenységét A látogatók és a házigazdák — az egyetem vezetői, a mozgalmi szervek és a hallgatók képviselői — között kialakult eszmecserén az oktató-nevelőmunka ered­ményeiről és a további fel­adatokról is szó esett. A Köz­ponti Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Ott dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár kalauzolta a vendége­ket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikereket. A gépjavítási tanszék tanmű­helyét dr. Beer György do­cens, a tanszék vezetője mu­tatta be, a mezőgazdasági vil­lamosítási tanszék laborató­riumáról dr. Mikecz István egyetemi tanár adott tájékoz­tatást a vendégeknek. Délben az egyetem vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost és a társaságában le­vő személyeket. Délután az 1200 személyes Nyisztor György Kollégiumot kereste fel Kádár János, akit az egye­temi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiumi diákön­kormányzat titkára üdvözölt. A párt első titkára megtekin­tette a kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgójában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képvi­selőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. (MTI) Szovjet kormánynyilatkozat a laoszi intervencióról MOSZKVA A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi in­tervenciójával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amely egyebek között hangsúlyoz­za: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekmé­nyeit e szuverén állam el­len. . A szovjet kormány ha­tározottan elítéli a Laosz elleni fegyveres interven­ciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely dur­ván megsérti az általá­nosan elfogadott nemzet­közi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettsé­gekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ Alapokmánya ré­vén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal, tiporja az indokínai rende­zésre vonatkozó 1954-i genfi megállapodásokat és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag el­fogadott genfi egyezménye­ket, amelyek jó alapot terem­tettek az ország helyzetének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadmű­veletek kiterjesztése Kam­bodzsára és a saigoni—ameri­kai fegyveres erők betörése Laoszba, az agresszió fokozá­sa és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az ameri­kai imperializmus részéről Indokína népei ellen elköve­tett és világszerte felháboro­dást keltő agresszió egy-egy láncszeme. Az Egyesült Államok a ci­nikus vietnamizálási politi­­­kát követve, laoszi terveinek közvetlen végrehajtására a dróton rángatott saigoni báb­­rendszer csapatait állította be annak a számításnak alap­ján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Az indokínai béke helyre­­állításának reális, konstruk­tív programját alkotják a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány 1970. szep­tember 17-i ismert javaslatai, amelyeket a VDK kormánya is támogat, valamint a kam­bodzsai nemzeti egységfront és a laoszi hazafias front ja­vaslatai. Az indokínai népek igaz­ságos harca a szabadságért és a függetlenségért változatla­nul támogatásra lel a Szov­jetunió és a többi szocialista ország, a föld összes békesze­rető erői részéről. A Szovjetunió nem hagy­hatja figyelmen kívül az ame­rikai agresszió újabb eszka­lációját. A szovjet nép kész to­vábbra is megadni min­den szükséges segítséget a testvéri Vietnami De­mokratikus Köztársaság­nak, az indokínai haza­fiaknak, akik törvényes jogaikat védelmezik, lét­­fontosságú érdekeik és vágyaik megvalósításáért harcolnak. Nem kétséges, hogy Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeinek igazságos ügye diadalmaskodni fog. (MTI) TELEM BELFAST Katolikus és protestáns diákok csaptak össze csü­törtökön este Belfast egyik kerületében. Az összetűzések során egy bomba súlyosan megsebesített egy asszonyt. BRÜSSZEL Tűz ütött ki csütörtökön délután az Európai Gazdasá­gi Közösség brüsszeli főtit­kárságának alagsorában. Mi­re a tűzoltók úrrá lettek a lángokon, több tonna levél­tári anyag és dokumentum vált a tűz martalékává. N­Y­UGAT-BERLIN Nyugat-Berlin Moabit ke­rületében csütörtökön meg­kezdődött az újfasiszta Ek­kehard Weil pere. Weil tavaly november 7-re virradó éjszaka merényletet követett el. I. Scserbak szov­jet katona ellen, aki a tier­­garteni szovjet hősi emlék­mű előtt teljesített őrszolgá­latot. A tárgyalást megelőző elő­zetes kihallgatáson bebizo­nyosodott, hogy elegendő alap van a bírósági eljárás megindítására. PÁRIZS Mintegy 200 tüntető bari­kádokkal eltorlaszolta a köz­lekedési útvonalakat és fel­gyújtott egy gépkocsit Párizs szívében. A rendőrség több rendzavarót letartóztatott, és szétoszlatta a tömeget, amely a szélsőjobboldali, ,,új rend” elnevezésű szervezet felhívá­sára gyűlt össze a Quartier Latin-ben. (MTI) Péter János Dániában Mozgalmas csütörtök volt KOPPENHÁGA Csütörtökön a dániai hiva­talos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter folytatta hivatalos tárgyalá­sait, majd megismerkedett két nemzetközi hírű dán iparvállalattal. K. Helveg Petersen kultu­rális és leszerelésügyi mi­niszter ezúttal utóbbi minő­ségében vett részt a magyar külügyminiszterrel folytatott csaknem egyórás megbeszé­lésen. A megbeszélésen szó­ba került, hogy mindkét fél örömmel fogadta a tömeg­­pusztító fegyvereket a ten­gerfenékről kitiltó szerződés aláírását és kifejezte érde­keltségét a bizalom légköré­nek megteremtésében, amely lehetővé teszi a további lé­péseket az enyhülés felé ve­zető úton. A délelőtti hivatalos meg­beszélést követően a külügy­miniszter megtekintett egy új városkörnyéki bevásárló köz­pontot, amely É­szak-Európa legnagyobb ilyen jellegű lé­tesítménye. Terényi László, hazánk koppenhágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön este nagyszabású fogadást adott a dániai hiva­talos látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter tiszteletére. (MTI) NIXON RÁDIÓSZÓZATA „ Ai vietnamizálás sikeresen halad” WASHINGTON (MTI) Nixon elnök csütörtökön, helyi idő szerint 11 órakor — egy órával külpolitikai kongresszusi üzenetének nyil­vánosságra hozatala előtt — a Fehér Házból rádióbeszédet mondott. A húszperces rádió­szózatban röviden, szinte címszavakban összegezte 180 oldalas külpolitikai jelenté­sét, hangoztatva, hogy „ez­úttal re­mény­teljesebb hangu­latban” tájékoztatja az ame­rikai népet a világ helyzeté­ről. Mint mondotta, hivatalba lépésekor „Amerika leggyöt­­relmesebb problémája a viet­nami háború volt, de azóta nagy utat tettünk meg”. Az indokínai helyzetről szólva, a statisztikai adatok tömegét sorolta fel annak bi­zonyítására, hogy „a vietna­mizálás sikeresen halad” s megígérte, hogy rövidesen to­­vábbi amerikai csapatki­vo­násokat fog bejelenteni. A laoszi invázió célját „a kom­munista utánpótlási vonalak megszakításában” jelölte meg. Megismételve a VDK-nak címzett fenyegetéseit, han­goztatta, hogy ami a párizsi tárgyalások­at illeti, „Hanoi kifut az időből”, és végül „nem lesz más választása, mint hogy egyedül a dél­vietnami kormánnyal tár­gyaljon”. Végül a szovjet—amerikai kapcsolatokról szólva kiemel­te a SALT-megbeszélések „reménykeltő lehetőségeit”, de ezzel kapcsolatban han­goztatta: „erősek maradunk, mert egy erős Amerika a bé­ke biztosítéka és az erő hely­zetéből kell megbirkóznunk a nemzetközi problémákkal”. Befejezésül az amerikai sie­pet „türelemre, megértésre és eltökéltségre” szólította fel, hogy „kész legyen szük­ség esetén merész akciókra”. KISALFÖLD 1971. február 26., péntek A Minisztertanács ülésének napirendjén: • Nemzetközi kapcsolataink • Külkereskedelmi megállapodások • A BKV előkészítése • Ús főálláson kívüli foglalkoztatások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt a dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöké­vel folytatott hivatalos tár­gyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti lég­körben folytak, és hozzájá­rultak a két szomszédos, szo­cialista ország közötti testvé­ri kapcsolatok elmélyítésé­hez. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes minisz­terek figyelmét, hogy a két­oldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Gru­cs­­kovval, a Jugoszláv Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács elnök­­helyettesével folytatott tár­gyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegen­­forgalmi kapcsolatainak to­vábbi fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyan­csak tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott bukares­ti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a mi­niszteri megbeszélés összehí­vása hasznos volt, segítette a szocialista országok összehan­goltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előké­szítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista orszá­gokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere­forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucse­re-forgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapo­dásokban előirányzott for­galom és áruszerkezet meg­felel a IV. ötéves terv elő­irányzatának és segíti a terv megvalósítását. Az új, hosszú lejáratú ál­lamközi megállapodások az eddigiekhez képest mintegy 68 százalékos növekedést irá­ny­oznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruösz­­szetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelye­zését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyers­­anyag-igényeink jelentős ré­szének a fedezetei. Mind a kivitelben, mind a behoza­talban, az eddiginél több gépipari termék szerepel. Az árucsere-forgalom növekedé­sében kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésből — a szakosításból és a koope­rációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi áru­csere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnöveke­dést irányoznak elő. A Mi­nisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vásár­ra hivatalos kiállítással 27 or­szág, egyéni kiállítókkal pe­dig további öt ország jelent­kezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rende­ző szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vá­sár új üzleti lehetőségek fel­tárásával tovább bővítse nem­zetközi gazdasági kapcsola­tainkat. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat­ról, valamint a szénigények kielégítése céljából szükséges fejlesztési és munkaügyi in­tézkedésekről. Az előző kor­mányhatározatok végrehajtá­sáról szóló jelentés tartal­mazza az országgyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolat­ban elhangzott képviselői fel­szólalások és javaslatok vizs­gálatát is. Bár a szénhidrogé­nek aránya az energiafel­használásban 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánk­ban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kor­mány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főállá­son kívüli foglalkoztatások­ról. A másodállások, a mellékfog­lalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalá­sáról folytatott vizsgálat meg­állapította, hogy a munka­­vállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések el­lenére évek óta nagy szám­ban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható ese­tek, visszaélések. A Minisz­­­tertanács a jelentést elfogad­ta és határozatot hozott a fő­álláson kívüli foglalkoztatá­sokkal kapcsolatos jogszabá­lyok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korsze­rűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Stoph-levél a legfontosabb kezdeményezés Nyugat-Berlinről BONN­­Willi­stoph, NDK-kor­­­mányfőnek a nyugat-berlini főkormányzóhoz intézett le­velét Bonnban úgy fogadták, mint a legfontosabb kezde­ményezést, amelyet az NDK kormánya eddig Nyugat-Ber­lin irányába tett. A levél szövegét csütörtökön a kora délutáni órákban hozták nyil­vánosságra a nyugatnémet fővárosban. Brandt kancellár azonban már csütörtök reggel beszámolt róla a miniszterta­nácsban, s ezzel párhuzamo­san lázas tárgyalások kezdőd­tek meg Bonn és Nyugat-Ber­lin, valamint Bonn és a há­rom nyugati nagyhatalom kö­zött. Az első hivatalos nyugat­német állásfoglalást Ahlers, a kormány szóvivője olvasta fel a sajtónak. Eszerint Willi Stoph levele, ugyanúgy, mint bizonyos jelek a szovjet kor­mány részéről, azt mutatják, hogy jóakarat nyilvánul meg a nyugat-berlini problémák rendezésére. A bonni kor­mány hangsúlyozza, hogy minden, Nyugat-Berlint érin­tő tárgyalás alá van rendel­ve a négy nagyhatalom tár­gyalásainak. Emellett azon­ban minden lehetőséget ki kell használni a „nyugat-ber­lini lakosság helyzetének könnyítésére”. NYUGAT-BERLIN Klaus Schütz, Nyugat-Ber­­lin kormányzó polgármestere válaszolt Willi Stoph-nak, az NDK miniszterelnökének a hozzá intézett levelére — kö­zölte csütörtökön este a nyu­­get-berlini szenátus szóvivő­je. A levelet ma délelőtt hoz­zák nyilvánosságra. (MTI) Már tűri a föld a munkát (Folytatás az 1. oldalról.) Örvendetesen sok az új traktor — állapítom meg ha­tárjárás közben. A vágiak megerősítenek ebben. Dél­után két óra körül négy-öt piros gép sorakozik az or­szágúton. A traktorosok — Németh Géza, Tóth József, Bánócz Sándor, Ernicz Re­zső, Dán Miklós és Gulyás Antal mellettünk beszélget­nek. — Most igyekeznek a föl­dekre? — Szanyba megyünk, mű­szaki szemlére. Délelőtt tíz­kor fejeztük be a tavaszi ár­pa vetését a vági üzemegység­ben, kétszáz holdon. — Mikor kezdték el? — Egy hete. Eső miatt két napig álltunk. — Tavaly mikor vetették az árpát? — Áprilisban. Holnap már a répa alá ké­szítik a talajt. (Pákovics—Dömötör) fi textilipari szakemberek vitája (Folytatás az 1. oldalról.) közelről beszélt. Végül kitért azokra a legfontosabb felada­tokra, amelyek a termelés közvetlen irányítóira vár. A következő hozzászóló dr. Fülöp Sándor, a Pamutnyo­móipari Vállalat főosztály­vezetője volt, aki egyebek kö­zött az anyagmozgatás kor­szerűsítésének nehézségeiről beszélt, és javasolta, hogy a fővárosból vidékre telepíten­dő gyárak helyett csak leg­korszerűbb technológiával felszerelt üzemeket létesítsen az iparág, ahol kipróbálhat­nák a legújabb termelési és szervezési eljárásokat. Dr. Rádly Béla, a RÁBA­­TEXT Győri Textilipari Vál­lalat gazdasági igazgatója ,,A közvetetten termelő munka­erő problematikája és a ter­melékenység” címmel szólt hozzá. Részletes adatokkal kísérte mondandóját, amely­nek egyik lényeges következ­tetése volt, hogy a termelé­kenységre milyen fontos ha­tással van a nem termelői létszám helyes arányainak kialakítása. Korreferátumot tartott még dr. Tatár József, a Pamut­­nyomóipari Vállalat gazda­sági igazgatója, aki a terme­lékenység kulcskérdését vá­lasztotta témájául: pénzzel, műszaki fejlesztéssel vagy szervezéssel, illetőleg ezer­ ésszerű összhangjával Lehet-e legkedvezőbben hatni a ter­melékenység eddiginél gyor­sabb ütemű növelésére? Egy megállapítása a sok között: változatlan termelési szinten nem lehet a termelékenységet megnyugtatóan és hosszabb távon javítani. A textilipari szekció ülése az előadás és a korreferátu­mok témáihoz való hozzászó­lásokkal fejeződött be. Cs. A.

Next