Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Csehszlovák vendégek Győrött A Központi Statisztikai Hivatal elnökének, Huszár István államtitkárnak a meghívására február 23-án Magyarországra érkezett ing. Kazimour Jan, a Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal elnöke és két munkatársa, Martin Poliak és Miroslav Jezsek. A csehszlovák vendégek csütörtökön délelőtt Győrbe érkeztek. Meglátogatták a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatóságát, ahol Szegedi Pál, az igazgatóság vezetője köszöntötte őket, majd tájékoztatást adott munkájukról. Ing. Kazimour Jan elmondotta, hogy a csehszlovák és magyar statisztikai hivatalok tapasztalatcseréje és együttműködése már 1968-ban megkezdődött. Azóta minden évben megbeszélik az éves együttműködési tervet. Mostani látogatásának is ez a fő célja. Tudja azt, hogy nagyszerű a kapcsolat a Győr-Sopron megyei és a bratislavai statisztikai igazgatóságok között is. Az elnök még nem járt Győrött, de sokat hallott a városról, a magyar ipar egyik fellegváráról. Örül annak, hogy most személyesen is meglátogathat egy-egy híres győri gyárat. Elismeréssel nyilatkozott a statisztikai igazgatóság magas színvonalú és kitűnő munkájáról, valamint a nagyszerű gépi felszerelésről. A csehszlovák vendégek ma Sopronba látogatnak, és 27- én térnek vissza Budapestre. Könyvkedvelő tétiek Nemrég beszámolót készített a Tét községi Tanács végrehajtó bizottságának ülésére Tóth Dezsőné, a községi könyvtáros. Beszámolójában munkájának eredményét számokban fejezte ki. A téti könyvtár tavaly 17 000 forint értékű könyvekkel gyarapodott, összesen 476 könyvet vásárolt Tóth Dezsőné. A tavaly vásárolókkal együtt most összesen 13 053 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. A legtöbb társadalomtudományi témájú, de 564 mezőgazdasági könyv is várja a kölcsönzőket. A beszámoló készítésekor 809 olvasója volt a könyvtárnak, öregek és fiatalok egyaránt gyakori vendégek. Az olvasókra és a könyvellátásra nem is panaszkodik Tóth Dezsőné, csak a helyiséget tartja kicsinek. Okkal, hiszen a 13 053 könyvet tartalmazó polcok, az olvasóterem, az iroda mindössze 36 négyzetméternyi területen kell, hogy elférjen a művelődési otthonban. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 48. SZÁM A termelékenység a jólét növelésének eszköze Országos közgazdász-tanácskozás Győrött Tegnap délelőtt az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának székházában dr. Csernitzki Gyulának, a Győr városi Tanács vb-elnökének köszöntő szavai megnyitották a közgazdász-napokat. A rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron megyei szervezete rendezte. A tanácskozáson a megyei pártbizottságot Horváth Imre titkár képviselte. Csernitzki elvtárs melegen köszöntötte az ország minden részéből Győrbe érkezett közgazdászokat, valamint a Győr-Sopron megyei szakembereket. Mint mondotta, a konferencia a fennállásának 700. évfordulóját ünneplő megyeszékhely rendezvénysorozatának fontos eseménye. A Győr lakóinak életét meghatározza a fejlett ipar, mely mintegy hatvanezer személyt foglalkoztat. A IV. ötéves terv a város ipari termelésének 50 százalékos növelését irányozza elő, s ennek 85—90 százalékát a termelékenység növelésével kell megvalósítani. Nem kétséges, hogy e tanácskozás, melynek témája a termelékenység, értékes segítség a célkitűzés valóra váltásában — mondotta a tanács vb-elnöke. Dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora, a tanácskozás elnöke megnyitó beszédében ugyancsak méltatta Győr haladó hagyományait az ipari tevékenység fellendítésében, az új technikai termelékenység fogalmának már meghatározása is vitatott a közgazdászok körében — mondotta az előadó. Majd e közgazdasági fogalmat a következőképpen határozta meg: — A termelékenység a termék előállításához szükséges eleven és átvitt munkát testesíti meg. A termelékenység növelése, azaz a termék előállítására fordított összmunka csökkentése a társadalmi fejlődés törvénye, érvényesülése az életszínvonal gyorsabb ütemű fejlődésének feltétele. Emiatt tűzte ki célul az MSZMP X. kongresszusa a termelékenység növelésének meggyorsítását. Az előadó megemlítette, hogy hazánkban a termelékenység fejlődésének üteme elmaradt számos szocialista és kapitalista országétól. A termelékenység növelésének módszereiről szólt ezután dr. Román Zoltán. — Nő a termelékenység, ha azonos termék kisebb ráfordítással készül. A nagyobb használati értékű termék is termelékenységnövelő. A gyártmányösszetétel korszerűsítése tehát jelentősen növeli a termelékenységet, ha a gyártási eljárásokat is tökéletesítik. Fontos javító vagy rontó tényező a minőség, a veszteségek alakulása. Veszteség keletkezik nemcsak a selejtből, állásidőkből, hanem abból is, ha az embereket nem szakképzettségüknek, képességüknek megfelelően foglalkoztatják. A veszteségszámlát gyarapítják a felesleges, nélkülözhető emberek, a késve üzemibe helyezett beruházások is. A tömeggyártás is termelékenységnövelő tényező lehet, ha az értékesítési lehetőségeket helyesen mérik fel a vállalatok. Hosszú távon azonban a legbiztosabb alap a korszerű eljárások meghonosításával teremthető meg. Ezek anyagi ráfordítást kívánnak, hasznosulásuk elsősorban a vállalatoknál, üzenteknél dől el, de nagy a felelőssége, benne a központi tervezésnek is — hangoztatta az előadó. A veszteségek csökkentése, a termelés specializálása, a lehető legcélszerűbb megszervezése azonban jórészt vezetői, magatartásbeli probléma. A vállalati önállóság parancsolóan megkívánja a gazdálkodási adatok elemzését, a következtetések levonását, a céltudatos, határozott intézkedést. A termelékenység növelése társadalmi cél: a jólét emelésének eszköze. A IV. ötéves tervben előirányzott évi 5 százalékos termelékenységnövelés valós célkitűzés, megalapozza a későbbi, gyorsabb ütemű emelkedést. A célkitűzés teljesíthető az eddiginél céltudatosabb munkával. Végezetül az előadó figyelmeztetett arra, hogy az eleven munkával való takarékoskodást a közismert munkaerőhiány nem oldja meg automatikusan. A vállalatok nyereségérdekeltsége sem „mindenható” e tekintetben. Fontos, hogy a szakemberek az összes gazdasági mutatót vizsgálják, elemezzék, és tárják fel a tartalékokat. Nem elhanyagolható az egyéni teljesítményekre ható tényezők vizsgálata sem. Ebben — állapította meg az előadó — indokolatlanul háttérbe szorult az erkölcsi ösztönzés szerepe, holott pozitív hatása nyilvánvaló. A termelékenység növelésében szerepük van a nem kifejezetten termelési szféráknak. Például az oktatás költségei évről évre nőnek. Fontos, hogy a kutatási, oktatási kiadások hosszú távon a termelés hatékonyságában megtérüljenek. Befejezésül az előadó óvott a termelékenység növelésének egyoldalú felfogásától. Tehát nemcsak műszaki fejlesztési, közvetett szabályozási, avagy munka- és üzemszervezési téma, hanem bonyolult, összetett feladat. Dr. Román Zoltán előadása után a tanácskozás résztvevői szekciókban folytatták e téma elméleti és gyakorlati megvitatását. J. L.-né alkalmazásában, a korszerű termékek gyártásában, s szólt e haladó hagyományoknak napjainkban történő megújhodásáról. — Ezután A termelékenység és növelésének lehetősége címmel dr. Román Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdasági kutatócsoportjának igazgatója tartott előadást. Társadalmi céljaink és a termelékenység Dr. Román Zoltán, a teljes ülés előadója Már tűri a föld a munkát Az idén mintha elszámította volna magát a természet, már februárban a szántóföld hátára ereszti a földművest a géppel. Télen át erre várt a parasztember, most örül a korán jött tavasznak, ötvenholdas tábla mentén fékez a gépkocsink a beledi Előre Tsz határában. Szabadi Gyula traktoros sapkáját mélyen a homlokára húzza, miután kiugrik a fűtött vezetőfülkéből. — Mikor kezdték a vetést? — kérdem a 24 éves, szőkésbarna férfitől. — Szombaton, de vasárnap is dolgoztunk. Ki kell használni ezt a jó időt. Kedden estig háromszáz holdon kerül földbe a tavaszi árpa. Hétszáz hold lesz összesen, a hét utoljára elvégezzük az öt traktorral. — Ki a másik négy traktoros? — Kerekes Jóska, Pálfi Jenő, Bödecs Lajcsi meg Büki Ernő. Egyikünk se idősebb harmincöt évesnél. — Hány holdat fogasol meg naponta? — Ma meglesz az ötven hold, jó a föld, öröm rajta dolgozni. Pár kilométerrel odébb a szanyi határban varjak ezreitől feketéllik egy nagy tábla friss vetés. Évről évre többen vannak, a riasztásra meg sem rebbennek. Ez már itt a rábacsanakiak birtoka. Markó Antal traktoros a kukorica szál-maradékát húzza a tábla szélére. — Tavaszi árpát vetünk 250 holdon — mondja a bemutatkozás után kérdés nélkül is a fekete, középkorú ember. — A mai napig száz holdat már előkészítettünk a vetéshez, ötven holdat meg elvetettünk. Közben a nyurga, rokonszenves, fiatal Nagy Endre is csatlakozik hozzánk, szuperfoszfátot szór gépével a földre. Azt mondja, kedvező időben két hét alatt végeznek a tavasziak vetésével. Tóth Ferenc gépcsoport-vezetőnek is ez a véleménye. Éppen indulni készülünk, amikor Hegyi István főagronómus érkezik mopedjével az árpatáblához. Dicséri a traktorosok szorgalmát. Útközben a mezőőrt emlegettük a varjak miatt, most vele is megismerkedhetünk Boros István személyében. — Kevés egy puskás ennek a töméntelen dögnek, ágyú kellene nekik — mondja bosszúsan. — Délelőtt hármat lelőttem közülük, amott lógnak a karókon ... ★ Páliban a Szombathelyi Talajjavító Vállalat dolgozóival találkoztunk. Két hónapja tartózkodnak a községben. — Lápi mésziszapot rakunk ki vagonból és elterítjük a Titán lengyel szórógéppel, a téesz pedig majd elszántja. Kukorica lesz a táblán. — Mikor végeznek? — Ezt inkább a MÁV-tól kellene megkérdezni. Kevés a kocsi, 137 vagon két hónapig adott munkát. — Honnan szállítják a mésziszapot? — A Fejér megyei Sárszentmihályról. Ez a rossz nálunk. Egyik nap semmi, a másik nap kétszeres erőbedobás. Persze, most majdnem jól jön a gyatra szállítás, mert alig van munkás. (Folytatás a 2. oldalon.) A februári tavaszban sokfelé megmozdult a határ. Vetik a takarmányborsót, a mákot, előkészítik a tavaszi vetésű növények magágyát, szórják a műtrágyát, végzik a vegyszeres gyomirtást. ARA: 80 FILLÉR Pénz, műszaki fejlesztés vagy színezés ? A textilipari szakemberek vitája A megyei tanács nagytermében tegnap délután két órakor dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes elnökletével mintegy 100 textilipari szakember részvételével folytatta munkáját a közgazdasági tanácskozás. A vitaindító előadást Becs László, a Könnyűipari Szervezési Intézet műszaki-gazdasági tanácsadója tartotta „A termelékenység növelésének lehetőségei a textiliparban” címmel. Az előadás első részében a szervezési intézet 1968-i felméréseinek adatairól, azok más országokkal való összehasonlításárólbeszélt. Néhány számadat a vizsgálatokból: a magyar gyapjúiparban egy munkaóra alatt 5,1 méter szövet készül el, ugyanebben az ágazatban a szovjet ipar 54, a belga rendszerű gyártás 52,8 méter árut készít egy óra alatt. Vagy: a Német Szövetségi Köztársaságban egy bizonyos fajta viszkóza-fonal egy tonnájának előállításához 101 órát használnak fel, nálunk 269 óra kell hozzá. Az előadó számadataiból kitűnt, hogy bizony eléggé lemaradtunk a nemzetközi színvonaltól, és ennek oka a gépi berendezések elavultsága. Az előadás további része a termelékenység növelésének lehetőségeit taglalta. Csak vázlatosan azok a termelési összetevők, amelyeknél sok még a tennivaló: a gépkihasználás fokozása, az anyagmozgatás, a gépi karbantartás korszerűsítése, a kisegítő tevékenység gépesítése, az üzemi belső „munkanélküliség” megszüntetése és még jó néhány szervezési intézkedés. Hogyan lehet a munkatermelékenység növelésének ütemét fokozni? Az előadó érvekkel alátámasztott véleménye szerint korszerű termelőberendezések vásárlásával, s ezek felszerelésével párhuzamosan magas fokú szervezettségével. Éppen ezért nem kis feladat hárul a IV. ötéves tervben kiemelten kezelt textilipari rekonstrukciós program megvalósításában a vállalati vezetőkre. A vitaindító előadás után dr. Burkus Egon, a Hazai Fésűsfonó főosztályvezetője mondta el korreferátumát. Ő a termelékenység közgazdasági értelmezéséről, a termelékenység mérésének szükségességéről, módszereiről,esz(Folytatás a 2. oldalon.)