Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Csehszlovák vendégek Győrött A Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének, Huszár Ist­ván államtitkárnak a meg­hívására február 23-án Ma­gyarországra érkezett ing. Kazimour Jan, a Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal elnöke és két munkatársa, Martin Poliak és Miroslav Jezsek. A csehszlovák vendégek csütörtökön délelőtt Győrbe érkeztek. Meglátogatták a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazga­tóságát, ahol Szegedi Pál, az igazgatóság vezetője köszön­tötte őket, majd tájékoztatást adott munkájukról. Ing. Kazimour Jan elmon­dotta, hogy a csehszlovák és magyar statisztikai hivatalok tapasztalatcseréje és együtt­működése már 1968-ban meg­kezdődött. Azóta minden év­ben megbeszélik az éves együttműködési tervet. Mos­tani látogatásának is ez a fő célja. Tudja azt, hogy nagyszerű a kapcsolat a Győr-Sopron megyei és a bratislavai statisztikai igaz­gatóságok között is. Az elnök még nem járt Győrött, de sokat hallott a városról, a magyar ipar egyik fellegváráról. Örül annak, hogy most személyesen is meglátogathat egy-egy híres győri gyárat. Elismeréssel nyilatkozott a statisztikai igazgatóság magas színvonalú és kitűnő munkájáról, vala­mint a nagyszerű gépi felsze­relésről. A csehszlovák vendégek ma Sopronba látogatnak, és 27- én térnek vissza Budapestre. Könyvkedvelő tétiek Nemrég beszámolót készí­tett a Tét községi Tanács vég­rehajtó bizottságának ülésére Tóth Dezsőné, a községi könyvtáros. Beszámolójában munkájának eredményét szá­mokban fejezte ki. A téti könyvtár tavaly 17 000 forint értékű könyvek­kel gyarapodott, összesen 476 könyvet vásárolt Tóth Dezső­né. A tavaly vásárolókkal együtt most összesen 13 053 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. A legtöbb tár­­­sadalomtudományi témájú, de 564 mezőgazdasági könyv is várja a kölcsönzőket. A be­számoló készítésekor 809 ol­vasója volt a könyvtárnak, öregek és fiatalok egyaránt gyakori vendégek. Az olvasókra és a könyv­­ellátásra nem is panaszkodik Tóth Dezsőné, csak a helyisé­get tartja kicsinek. Okkal, hiszen a 13 053 könyvet tar­talmazó polcok, az olvasóte­rem, az iroda mindössze 36 négyzetméternyi területen kell, hogy elférjen a műve­lődési otthonban. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 48. SZÁM A termelékenység a jólét növelésének eszköze Országos közgazdász-tanácskozás Győrött Tegnap délelőtt az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsá­gának székházában dr. Csernitzki Gyulának, a Győr városi Tanács vb-elnökének köszöntő szavai megnyitották a köz­gazdász-napokat. A rendezvényt a Magyar Közgazdasági Tár­saság Győr-Sopron megyei szervezete rendezte. A tanácsko­záson a megyei pártbizottságot Horváth Imre titkár képvi­selte. Csernitzki elvtárs melegen köszöntötte az ország minden részéből Győrbe érkezett közgazdászokat, valamint a Győr-Sopron megyei szak­embereket. Mint mondotta, a konferencia a fennállásának 700. évfordulóját ünneplő me­gyeszékhely rendezvénysoro­zatának fontos eseménye. A Győr lakóinak életét megha­tározza a fejlett ipar, mely mintegy hatvanezer személyt foglalkoztat. A IV. ötéves terv a város ipari termelésé­nek 50 százalékos növelését irányozza elő, s ennek 85—90 százalékát a termelékenység növelésével kell megvalósíta­ni. Nem kétséges, hogy e ta­nácskozás, melynek témája a termelékenység, értékes se­gítség a célkitűzés valóra vál­tásában — mondotta a tanács vb-elnöke. Dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem rektora, a ta­nácskozás elnöke megnyitó beszédében ugyancsak mél­tatta Győr haladó hagyomá­nyait az ipari tevékenység f­ellendítésében, az új technika­i termelékenység fogal­mának már meghatározása is vitatott a közgazdászok köré­ben — mondotta az előadó. Majd e közgazdasági fogal­mat a következőképpen ha­tározta meg: — A termelé­kenység a termék előállítá­sához szükséges eleven és át­vitt munkát testesíti meg. A termelékenység növelése, azaz a termék előállítására fordí­tott összmunka csökkentése a társadalmi fejlődés törvénye, érvényesülése az életszínvo­nal gyorsabb ütemű fejlődé­sének feltétele. Emiatt tűzte ki célul az MSZMP X. kong­resszusa a termelékenység növelésének meggyorsítását. Az előadó megemlítette, hogy hazánkban a termelé­kenység fejlődésének üteme elmaradt számos szocialista és kapitalista országétól. A termelékenység növelé­sének módszereiről szólt ez­után dr. Román Zoltán. — Nő a termelékenység, ha azo­nos termék kisebb ráfordítás­sal készül. A nagyobb hasz­nálati értékű termék is ter­melékenységnövelő. A gyárt­mányösszetétel korszerűsítése tehát jelentősen növeli a ter­melékenységet, ha a gyártási eljárásokat is tökéletesítik. Fontos javító vagy rontó té­nyező a minőség, a vesztesé­gek alakulása. Veszteség ke­letkezik nemcsak a selejtből, állásidőkből, hanem abból is, ha az embereket nem szak­­képzettségüknek, képességük­nek megfelelően foglalkoztat­ják. A veszteségszámlát gya­rapítják a felesleges, nélkü­lözhető emberek, a késve üzemibe he­lyezett beruházá­sok is. A tömeggyártás is termelékenység­növelő tényező le­het, ha az értéke­sítési lehetősége­ket helyesen mérik fel a vál­lalatok. Hosszú távon azon­ban a legbiztosabb alap a korszerű eljárások meghono­sításával teremthető meg. Ezek anyagi ráfordítást kí­vánnak, hasznosulásuk első­sorban a vállalatoknál, üze­nteknél dől el, de nagy a fe­lelőssége, benne a központi tervezésnek is — hangoztat­ta az előadó. A veszteségek csökkentése, a termelés specializálása, a lehető legcélszerűbb meg­szervezése azonban jórészt vezetői, magatartásbeli prob­léma. A vállalati önállóság parancsolóan megkívánja a gazdálkodási adatok elemzé­sét, a következtetések levo­nását, a céltudatos, határozott intézkedést. A termelékeny­ség növelése társadalmi cél: a jólét emelésének eszköze. A IV. ötéves tervben elő­irányzott évi 5 százalékos termelékenységnövelés valós célkitűzés, megalapozza a ké­sőbbi, gyorsabb ütemű emel­kedést. A célkitűzés teljesít­hető­­ az eddiginél céltuda­tosabb munkával. Végezetül az előadó figyel­meztetett arra, hogy az eleven munkával való takarékosko­dást a közismert munkaerő­hiány nem oldja meg auto­matikusan. A vállalatok nye­reségérdekeltsége sem „min­denható” e tekintetben. Fon­tos, hogy a szakemberek az összes gazdasági mutatót vizs­gálják, elemezzék, és tárják fel a tartalékokat. Nem el­hanyagolható az egyéni telje­sítményekre ható tényezők vizsgálata sem. Ebben — ál­lapította meg az előadó — indokolatlanul háttérbe szo­rult az erkölcsi ösztönzés sze­repe, holott pozitív hatása nyilvánvaló. A termelékenység növelé­sében szerepük van a nem kifejezetten termelési szfé­ráknak. Például az oktatás költségei évről évre nőnek. Fontos, hogy a kutatási, ok­tatási kiadások hosszú távon a termelés hatékonyságában megtérüljenek. Befejezésül az előadó óvott a termelékenység növelésé­nek egyoldalú felfogásától. Tehát nemcsak műszaki fej­lesztési, közvetett szabályozá­si, avagy munka- és üzem­­szervezési téma, hanem bo­nyolult, összetett feladat. Dr. Román Zoltán előadá­sa után a tanácskozás részt­vevői szekciókban folytatták e téma elméleti és gyakorlati megvitatását. J. L.-né alkalmazásában, a korszerű termékek gyártásában, s szólt e haladó ha­gyományoknak napjainkban törté­nő megújhodásá­ról. — Ezután A termelékenység és növelésének lehe­tősége címmel dr. Román Zoltán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ipargazdasági ku­tatócsoportjának igazgatója tartott előadást. Társadalmi céljaink és a termelékenység Dr. Román Zoltán, a teljes ülés előadója Már tűri a föld a munkát Az idén mintha elszámítot­­ta volna magát a természet, már februárban a szántóföld hátára ereszti a földművest a géppel. Télen át erre várt a parasztember, most örül a korán jött tavasznak, ötvenholdas tábla mentén fékez a gépkocsink a beledi Előre Tsz határában. Szabadi Gyula traktoros sapkáját mélyen a homlokára húzza, miután kiugrik a fűtött ve­zetőfülkéből. — Mikor kezdték a vetést? — kérdem a 24 éves, szőkés­barna férfitől. — Szombaton, de vasárnap is dolgoztunk. Ki kell hasz­nálni ezt a jó időt. Kedden estig háromszáz holdon ke­rül földbe a tavaszi árpa. Hétszáz hold lesz összesen, a hét utoljára elvégezzük az öt traktorral. — Ki a másik négy trakto­ros? — Kerekes Jóska, Pálfi Je­nő, Bödecs Lajcsi meg Büki Ernő. Egyikünk se idősebb harmincöt évesnél. — Hány holdat fogasol meg naponta? — Ma meglesz az ötven hold, jó a föld, öröm rajta dolgozni. Pár kilométerrel odébb a szanyi határban varjak ezrei­től feketéllik egy nagy tábla friss vetés. Évről évre többen vannak, a riasztásra meg sem rebbennek. Ez már itt a rábacsanakiak birtoka. Markó Antal trakto­ros a kukorica szál-maradékát húzza a tábla szélére. — Tavaszi árpát vetünk 250 holdon — mondja a be­mutatkozás után kérdés nél­kül is a fekete, középkorú em­ber. — A mai napig száz hol­dat már előkészítettünk a ve­téshez, ötven holdat meg el­vetettünk. Közben a nyurga, rokon­szenves, fiatal Nagy Endre is csatlakozik hozzánk, szuper­foszfátot szór gépével a föld­re. Azt mondja, kedvező idő­ben két hét alatt végeznek a tavasziak vetésével. Tóth Fe­renc gépcsoport-vezetőnek is ez a véleménye. Éppen indulni készülünk, amikor Hegyi István főagro­­nómus érkezik mopedjével az árpatáblához. Dicséri a trak­torosok szorgalmát. Útközben a mezőőrt emle­gettük a varjak miatt, most vele is megismerkedhetünk Boros István személyében. — Kevés egy puskás ennek a töméntelen dögnek, ágyú kellene nekik — mondja bosszúsan. — Délelőtt hár­mat lelőttem közülük, amott lógnak a karókon ... ★ Páliban a Szombathelyi Talajjavító Vállalat dolgozói­val találkoztunk. Két hónap­ja tartózkodnak a község­ben. — Lápi mésziszapot rakunk ki vagonból és elterítjük a Titán lengyel szórógéppel, a téesz pedig majd elszántja. Kukorica lesz a táblán. — Mikor végeznek? — Ezt inkább a MÁV-tól kellene megkérdezni. Kevés a kocsi, 137 vagon két hó­napig adott munkát. — Honnan szállítják a mésziszapot? — A Fejér megyei Sár­­szentmihályról. Ez a rossz nálunk. Egyik nap semmi, a másik nap kétszeres erőbe­dobás. Persze, most majd­nem jól jön a gyatra szállí­tás, mert alig van munkás. (Folytatás a 2. oldalon.) A februári tavaszban sokfelé megmozdult a határ. Vetik a takarmányborsót, a mákot, előkészítik a tavaszi vetésű növények magágyát, szórják a műtrágyát, végzik a vegysze­res gyomirtást. ARA: 80 FILLÉR Pénz, műszaki fejlesztés vagy színezés ? A textilipari szakemberek vitája A megyei tanács nagyter­mében tegnap délután két órakor dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyet­tes elnökletével mintegy 100 textilipari szakember részvé­telével folytatta munkáját a közgazdasági tanácskozás. A vitaindító előadást Becs László, a Könnyűipari Szer­vezési Intézet műszaki-gaz­dasági tanácsadója tartotta „A termelékenység növelésé­nek lehetőségei a textilipar­ban” címmel. Az előadás el­ső részében a szervezési inté­zet 1968-i felméréseinek ada­tairól, azok más országokkal való összehasonlításáról­­be­szélt. Néhány számadat a vizsgá­latokból: a magyar gyapjú­iparban egy munkaóra alatt 5,1 méter szövet készül el, ugyanebben az ágazatban a szovjet ipar 54, a belga rend­szerű gyártás 52,8 méter árut készít egy óra alatt. Vagy: a Német Szövetségi Köztár­saságban egy bizonyos fajta viszkóza-fonal egy tonnájá­nak előállításához 101 órát használnak fel, nálunk 269 óra kell hozzá. Az előadó számadataiból kitűnt, hogy bizony eléggé le­maradtunk a nemzetközi színvonaltól, és ennek oka a gépi berendezések elavultsá­ga. Az előadás további része a termelékenység növelésének lehetőségeit taglalta. Csak vázlatosan azok a termelési összetevők, amelyeknél sok még a tennivaló: a gépki­használás fokozása, az anyag­­mozgatás, a gépi karbantar­tás korszerűsítése, a kisegítő tevékenység gépesítése, az üzemi belső „munkanélküli­ség” megszüntetése és még jó néhány szervezési intézke­dés. Hogyan lehet a munkater­melékenység növelésének üte­mét fokozni? Az előadó ér­vekkel alátámasztott vélemé­nye szerint korszerű termelő­berendezések vásárlásával, s ezek felszerelésével párhuza­mosan magas fokú szerve­zettségével. Éppen ezért nem kis fel­adat hárul a IV. ötéves terv­ben kiemelten kezelt textil­ipari rekonstrukciós program megvalósításában a vállalati vezetőkre. A vitaindító előadás után dr. Burkus Egon, a Hazai Fésűsfonó főosztály­vezetője mondta el korreferátumát. Ő a termelékenység közgazda­­sági értelmezéséről, a terme­lékenység mérésének szüksé­gességéről, módszereiről,­esz­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next