Kisalföld, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

2 FIDEL CASTRO KITÜNTETÉSE Magyar—kubai tárgyalások Szerdán a Magyar Szocia­lista­ Munkáspárt Központi Bizottságának­ székházában folytatódtak a hivatalos ma­gyar—kubai tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kubai küldöttséget dr. Fidel Castro Ruz, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a kubai forradalmi kormány elnöke vezette. Értesüléseink szerint a tár­gyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban folyó szocialista építés tapasztalatairól. Beha­tóan foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelyek a két ország előtt állnak, eszme­cserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejleszté­sének és elmélyítésének kér­déseiről, különös tekintettel a két testvérpárt, a két kor­mány és a tömegszervezetek együttműködésére — politi­kai, gazdasági, tudományos­­technikai és kulturális kon­­taiktusok szorosabbra voná­sának teendőire. A két felet kölcsönösen érintő-érdeklő nemzetközi kérdéseket ele­mezve, szóba kerültek a két ország külpolitikájának hom­lokterében álló feladatok, tárgyaltak a szocialista orszá­gok együttműködéséről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom akcióegységéről. A tárgyalásokat szívélyes elvtársi, meleg baráti légkör jellemezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti kapcsola­tok, a két ország népes barát­ságának elmélyítése, valamint a szocialista országok közötti egység és internacionalista együttműködés, a társadalmi haladás érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elis­meréséül dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai for­radalmi kormány elnökének a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántok­kal ékesített I. fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdán este az Országház Munkácsy-ter­mében nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál je­len volt Kádári János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és a magyar, va­lamint a kubai delegáció tag­jai. Fogadás az Országházban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szerdán es­te fogadást adott dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke tiszteletére az Országházban. Részt vettek a fogadáson a kubai kormányelnök kísére­tének tagjai is. Magyar részről a foga­dáson részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadá­son Fock Jenő pohárköszön­tőt mondott. (MTI) KOTI táviratok BONN A nyugatnémet kormány szer­dán délután megtartott ülésen határozatot hozott az NDK és az NSZK tárgyalásainak folytatásá­ról. A tárgyalások célja: a két német állam kapcsolatainak át­fogó rendezése. A kormány fel­kérte az ellenzéket, jelölje ki megbízottait a frakcióközi meg­beszélésekre, hogy új módon biz­tosítsák a koalíció és a CDU— CSU konzultációját —, jelentette be szerda esti sajtóértekezletén Conrad Adlers, a szövetségi kor­mány szóvivője WASHINGTON Az amerikai külügyminiszté­rium épületében kedden magyar részről dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter, amerikai részről pedig Willis C. Armstrong külügyi államtitkár aláírta a magyar—amerikai pol­gári légügyi egyezményt. BONN, MÜNCHEN Willy Brandt nyugatnémet kancellár szerdán a Német Szo­ciáldemokrata Párt müncheni gyűlésén ismételten azt ajánlotta az ellenzéknek, hogy kössenek megállapodást az új választások kiírására. A kancellár egyidejű­leg aláhúzta azt az elhatározott szándékát, hogy az esetleges új választásokig „az alaptörvény ér­telmében és a választók megbíza­tásának megfelelően” tovább kor­mányoz. BONN William Rogers amerikai kül­ügyminiszter szerdán a kora dél­utáni órákban Bonnból Varsóba utazott, ahol ismét csatlakozik Nixon elnök kíséretéhez. Az ame­rikai diplomácia vezetője elutazá­sa előtt nyilatkozott az újság­íróknak. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának kilátásairól azt mondotta, ha ezt a konferenciát ugyanolyan komolyan készítik elő, mint Brezsnyev és Nixon csúcstalálkozóját, akkor ő „nem borúlátó”. Felhívta a sajtótudósí­­tók figyelmét a Varsói Szerződés­nek és a­­NATO-nak a konferen­cia napirendjével kapcsolatos ja­vaslatai közötti „nagyfokú ha­sonlóságra”. — „Meggyőződésem — hangoztatta —, valamennyiünk hő óhaja, hogy előbbre jussunk és előkészítsük a konferenciát”. A NATO szerdán véget ért minisz­teri tanácsülését „rendkívül hasz­nosnak” nevezte, s örömmel nyi­latkozott arról a fogadtatásról, amelyben a NATO-tagországok külügyminiszterei Brezsnyev és Nixon csúcstalálkozójának ered­ményeit részesítették Végül a párizsi Vietnam-tárgyalásokról szólva azt mondotta, nem számít arra, hogy a tárgyalásokat „a közeli hetekben fel lehet újítani”. (MTI) Nagycenk jövője (Folytatás az 1. oldalról.) 4 ••• " V sofö A volt lovarda a MÉM, az OMF, a megyei tanács segít­ségével újból a lovaknak ad helyet. Itt létesült először az országban Ménösszpontosító Állomás, s természetesen mű­ködni fog a lovasiskola, me­lyeket a Lótenyésztési Válla­lat üzemeltet. Döntöttek a vö­röskastély sorsáról: 80 sze­mélyes szálloda, étterem szol­gálja az idegenforgalmat. A vendégek a látogatás után a GYSEV-igazgatóságon folytatták a tanácskozást. El­határozták, hogy november ■30-ig el kell készíteni a mú­zeum berendezésének pontos forgatókönyvét, szeptember 15-ig pedig a jövő évi költ­ségvetését. Jövő év február 28-ig begyűjtik a kiállítás tel­jes anyagát. Alapelv, igazod­jon az iskolák tananyagá­hoz. A nagycenki múzeum gondozója a Győr-Sopron megyei Múzeumi Szervezet­ben. A XVIII—XIX. századbeli bútorok a győri múzeumban vannak, öt-hat cserépkály­hát is felállítanak. Vélemé­nyünk szerint újból el kelle­ne ott helyezni a nagycenki kastély egyetlen megmaradt kályháját, melyet Lovas Gyu­la szedett szét s mentett meg 1945. augusztusában. Csatkay Endre pedig ugyan­azon hónap 28-án szállította a soproni múzeumba. Az MTA Széchenyi-szobáját tel­jes egészében Nagycenkre te­lepítik, az Akadémia 1,2 mil­lióval járul a berendezés költségeihez. A kastély park­jának útjait a KPM Győri Közúti Igazgatósága építi meg, figyelembe véve az Országos Levéltárból nem­rég előkerült, 1790-ben ké­szült barokk park terveit. A nagycenki Széchenyi Mú­zeumot 1973. szeptember 1l­én, Széchenyi István születés­napján adják át rendelteté­sének. , Im­re Béla KISALFÖLD 1972. június 1., csütörtök Ratifikálás Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délután törvényerejű rende­letet írt alá arról, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége egyhan­gúlag ratifikálta a Szovjet­unió és a Némmet Szövetségi Köztársaság között 1970. augusztus 12-én aláírt szer­ződést. A ratifikálásról szóló okmányt Mihail Georgadze, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének titkára is aláírta. Részt vett az ülésen Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára is. Ezzel szovjet részről is be­fejeződött az utóbbi évek vi­tathatatlanul legfontosabb nemzetközi jogi okmányának ratifikálási eljárása, s így a szerződés a ratifikációs ok­mányok bonni kicserélésekor hatályba lép. (MTI) Csehszlovák nyilatkozat A csehszlovák külügymi­nisztérium szóvivője nyilat­kozatban jelentette be, hogy Csehszlovákia nem vesz részt a stockholmi környezetvédel­mi értekezleten. Tekintettel a szuverén Német Demokratikus Köz­társasággal szemben gyako­rolt politikai megkülönbözte­tésre, Csehszlovákia kényte­len kijelenteni, hogy nem vesz részt a stockholmi érte­kezleten, és fenntartja magá­nak a jogot, hogy meghatá­rozza álláspontját az értekez­leten hozandó határozatokat illetően — hangsúlyozza a csehszlovák külügyminiszté­rium szóvivőjének nyilatko­zata. Nixon Varsóban Nixon amerikai elnök Te­heránból szerdán délután egynapos hivatalos látogatás­ra a lengyel fővárosba érke­zett. A repülőgépből kilépő Ri­chard Nixont Henryk Jablonski, az államtanács el­nöke, majd Piotr Jaroszewicz miniszterelnök üdvözölte. A könyvhét eseményeiből Az én másvalaki Somlyó György a művészetről Somlyó György költészeté­re, világlátására rányomja bé­lyegét az az intellektuális kör­nyezet, amelybe beleszületett, s amely körülvette kora ifjú­ságától. Költői világa rendkí­vüli távlatokat ölel fel, mind­azt, ami megtalálható a „tó felett és ég alatt.” Egyik kritikusa írja, eddigi műveinek a műfordítások az oszlopai. A világirodalom szá­mos költőjének lelkét, belső világát tolmácsolta a magyar olvasónak. Somlyó azonban nemcsek költő és műfordító, hanem esszéista is. Belső indíttatású esszéiben a magyar költésze­tet az európai líra részeként akarja elismertetni. Tájéko­zódása a modern költészetben világméretű, s az esszékkel beavatja az olvasót a gondo­latok eleven műhelyébe. Az esszéirodalom legjobb hagyo­mányait: Babits, Kassák, Füst Milán által körvonalazható utat követi. Kedd este a soproni városi könyvtár látta vendégül a költőt a könyvhét alkalmából. — Mindig csodálattal fi­gyeltem azokat a költőket, akik színre lépésükkor meg­ütnek egy alaphangot, s ezt végigviszik, pályájukon. Ne­kem az a sors adatott, hogy mindig megújítsam azt a kö­zeget, amelyben kifejezhetem a valóság tartalmait. Picasso, az általam oly nagyra becsült művész mondta, hogy „sosem keresek, és mindig találok.” Picasso mindig más megköze­lítésben fordul a világ felé anélkül, hogy e kifejezésmó­­­­dokat nagy erőfeszítéssel ke­resné. Én örökké keresek, és nem mindig találok — mon­dotta a költő. — Költészetében a költői és a tudományos gondolkodás szintézisére törekszik. Miben látja a költészet hivatását a tudományos-technikai forra­dalom korszakában? — Hu­szon-egynéhány éves koromban ismertem fel elő­ző korok költészetének moz­gatórugóját, azt ugyanis, hogy a költészet lírai formáját a költő személyisége, egyénisé­ge határozza meg. Költésze­temben nem akartam vállalni az ..én” és a „ti” antidialek­­tikáját. Persze ez nem világ­rengető felfedezés részemről, hiszen az európai költészet Rimbaud óta ennek az anti­nómiának a felszámolásával küzd. Rimbaud tizennyolc évesen úgy fogalmazta meg az európai költészet krízisét, hogy: az én másvalaki. Azaz a személyiség, az „én” ugyan­akkor mindenki más is. Tu­lajdonképpen ez a modern költészet alapköve. Saját köl­tészetemben azt akarom elér­ni, hogy az én és a ti, azaz az egyén és a közösség sajá­tos dialektikában valósuljon, meg. Ennek a kettősségnek van egy másik oldala is. A múlt században a tudomány mereven elkülönült a művé­szettől, holott a tudományos és a költői gondolkodás az oszthatatlan emberi gondol­kodás két, egymástól elkülö­­níthetetlen része. Ezt a teó­riát próbálom a költői gya­korlatban érvényesíteni annál is, inkább, minthogy ez a fel­tétele­ egyetlen közege az em­beri egyensúly megteremtésé­nek. — A Mesék a mese ellen cí­mű kötete nagy visszhangot keltett megjelenése idején. Mesék-e ezek valójában? Mi­lyen értelemben használta a mese műfaji meghatározását? — Mi a mese? Egyfelől menekülés a valóság elől, másfelől maga a valóság. A tudományos felfedezések ko­ra előtt az emberiség mitikus — mesés formában tudta ki­fejezni a valóság összefüggé­seit. Ma a mese elkendőzi a valóságot, mégis vannak olyan összefüggései a létezés­nek, amelyeket még ma sem tudunk egzakt módon megfo­galmazni. Ezek az ellentétek feszülnek a mese fogalom je­lentéstartományában, és ami­kor írtam a meséket, mind­ezt szerettem volna beléjük sűríteni. — Sokan nehezményezik, hogy a mai művészet nem közérthető, nem kézzelfog­ható. Hogyan látja a költő ezt a problémát? — A mű tartalmait nem lehet oly elementáris közvet­lenséggel kifejezni, mint akár a múlt századét. Egyébként a modern irányzatok és a köz­­érthetőség ellentmondása nem a mi századunk terméke. Annak idején éppoly idegen­kedést váltott ki egy Beetho­­ven-szimfónia, mint ma egy Britten-mű. A művészet be­fogadásához is szellemi mun­ka szükséges. Meggyőződé­sem, hogy minden alkotásból megért valamit a befogadó, ha levetkőzi előítéleteit, meg­nyílik az alkotás számára. Ennek a problémának a má­sik oldala pedig az, hogy Tolsztoj Háború és békéjét is, minden olvasó a saját érzel­mi és gondolkodó készségé­nek megfelelően érti meg. Mert az alkotásban kimerít­hetetlen tartalmak rejteznek, s nincs olyan közérthető, vi­lágosan megformált mű, ame­lyet teljességében megérthet az ember. Az alkotás nyitott egység, s marta a szerző sem tudhatja, milyen gondolati­érzelmi reakciót vált ki az ol­vasóiból. Hiszen a mű ugyan­­azt és egyszersmind mást is jelent.. Ez a csodálatos, az utolérhetetlen a művészetben. (Maró­ti) Ü gifelei es riportereink jelen fi k (Folytatás az 1. oldalról.) A Merkur Személygépko­csi-értékesítő Vállalat veze­tőinek tervei szerint ez év ok­tóberétől a dunántúli vevők­nek Győrben adnák át az új Wartburg, Skoda és Trabant gépkocsikat. Az új gépkocsik 0-revízióját, majd az AFIT XV-ös számú Autójavító Vál­lalat szakemberei végzik. Egyidőben mintegy 850 személygépkocsit tudnak tá­rolni a győri telepen. Szük­séges is ekkora hely, mert előreláthatólag napi 25 gép­kocsi lesz a telep adásvételi forgalma. A bővítési munkálatok a napokban megkezdődtek Emelők Angliából Csehszlovákia után hazánk­ban mutatja be a cég termé­keit az angol Hyster Europe. A világ egyik legnagyobb villás emelőtargonca és út­építő, tömörítőgép-készítő vállalata vidéken először Győrbe látogatott. A Hyster Europe cégnek a világ öt földrészén működnek válla­latai, s berendezései nagyon keresettek. Az angol cég C 450-es típusú tömörítő gépe például nagyon népszerű Ro­mániában is. A vállalat Karaván gépko­csijában filmvetítéssel igye­keztek megismertetni a győri szakembereket a vállalat ter­mékeivel. A kavicsot el­egyengető és tömörítő gép nagy sikert aratott az útépítő szakemberek körében. F. — Cs. Párizsi csütörtök A Centropress csütörtök esti kommentárja: A párizsi csütörtök fogalom lett mindazok számára, akik fi­gyelemmel kísérik a vietnami dráma egymást oly régen kö­vető felvonásait. A francia fő­városban, a konferenciák ter­mében ezen a napon ültek ösz­­sze az Indokínával foglalkozó négyes konferencia résztvevői — már amikor összeültek. Amikor az ülés elmaradt, an­nak mindig azonos oka volt: az amerikai—saigoni fél obst­­rukciós magatartása, még pon­tosabban az amögött meghú­zódó koncepció. Amíg ez a koncepció meg nem változik, nem csillan igazi fény a vietna­mi alagút végén. Az amerikai taktika mögött ugyanis kétség­telenül az a lényeg, hogy a pá­rizsi értekezlet csak afféle tet­szetős kulissza, de az igazi döntést más fórumokon, vagy éppen a harcmezőn kellene ki­csikarni. Ezért jelentették kedden gyorshírben a távirati irodák, hogy az amerikai delegáció új­ra elutasította a VDK és a DIFK küldöttségének azt a kö­zös indítványát, amely szerint csütörtökön folytatni kellene a félbemaradt párizsi tárgyaláso­kat. Már az első visszhangok­ból is kitűnik, hogy a nemzet­közi közvélemény felháborodás­sal fogadja az újabb — ki tud­ja, hányadik — amerikai ne­met. Ebben az általános felhábo­rodásban osztozik, sőt élen jár az amerikai közhangulat. Mr. Smith, az átlagamerikai mind kevésbé érti, hogyan képzeli tu­lajdonképpen a vietnami hábo­rú végét az az elnök, aki a há­ború befejezésének kortesjel­szavával választatta magát el­nökké és a jelenlegi választási évben hasonlókat ígért. A kérdés jogos. Katonai meg­oldást nem várhat Washington, amelynek az immár évtizedes háborúban enyhén szólva most sincs több oka katonai bizako­dásra, mint korábban volt. Hogy mennyire nincs, az kitűnt a DIFK képviselőjének­­ keddi párizsi nyilatkozatából, amely emlékeztetett arra, hogy Dél- Vietnamban sikerrel folytatódik — lassan a harmadik hónap­ja! — a szabadságharcosok of­­fenzívája. Az elmúlt két hónap­ban felszabadított területek lakosságának száma eléri a kétmilliót — tette hozzá a szó­vivő, és a világsajtó képviselői lejegyezték ezt a beszédes szá­mot. Az elnök Moszkvában — ha eddig lett volna valamilyen il­lúziója — ismét meggyőződhe­tett arról, hogy a tárgyalások fóruma kizárólag a párizsi kon­ferencia lehet. Ha ezt a konfe­renciát Washington szabotálja, az nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy eltorlaszolja a béké­hez vezető egyetlen utat. (RS) Gépjárműhöz RAKODÓ­MUNKÁST felveszünk. BAROMFITENYÉSZTŐ KÖZÖS VÁLLALKOZÁS. Délelőtti műszak, kis létszámú munkahely!

Next