Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

4 HuWU Nagyszerű tervezői megoldás Milyen lesz a győri Gorkij utca és környéke? A fiatalabb korosztály is em­lékszik még az egykori győri Teleky utcára, a hírhedt lak­tanyára és az utca apró há­zainak egészségtelen laká­saira. A Teleky laktanya a múlté. Az utcát Gorkijról, a nagy orosz íróról nevezték el, s lassan megkondul a vészha­rang az egészségtelen házak fölött is. Győr-Sopron megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga úgy határozott, hogy a Gorkij utcában és környékén korszerű, de a műemlék kör­nyezetbe illő lakóházak épül­jenek fel. A nagyszerű és tervezői szempontból is különleges fi­gyelmet és szakértelmet kí­vánó tervezési munkálatokat a Győri Tervező Vállalat mérnökei végezték el. A be­ruházási program két válto­zatban készült. A megrende­lők az első változatot­­ fogad­ták el. Az új település határait az épülő győri színház, a Liszt Ferenc utca, a Varga utca, valamint az Árpád úti mo­dern lakóházak képezik. Újfajta házgyári elemek A házak nagyrésze a Győri Házgyár azon új típusú ele­meiből készül, amelyeket jö­vőre kezdenek el gyártani. Az említett területen sza­nálni kell a Gorkij utca 0, 37—55., 27—33., a Bajcsy-Zsilinszky utca 43/a és 43/b, a Lukács Sándor utca 10—12., valamint 14/a és 14/b., az Újvilág utca 19—33., 2—16., a Batthyány tér 20. és 33., a Varga utca 20—22. és 1—17., valamint a Saru köz 6—10. közötti házakat. Az új települést az Arany János utca nyomvonalában egy új közforgalmi út szeli át, természetesen sokkal szé­lesebb lesz, mint a mai ut­ca. A lakások az említett út­tól délre és északra épülnek fel. Az 554 lakás nagy része 53 és 63 négyzetméter nagy­ságú lesz. Ezt indokolja a település helye, valamint a korszerű lakást igénylő nagy­­családosok egyre növekvő száma. Létesül még 100 személyes, kétszintes óvoda a Gorkij ut­ca és a mai Schweidel utca csatlakozásának közelében lévő épületek földszintjén 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. Gondoskodtak a tervezők garázsokról, autó­parkoló-helyekről, játszóte­­rekről, azonkívül egy 40x20 méter nagyságú körülkerí­tett sportpályáról. A zöldte­rületek normáját nem kell megtartani a Batthyány tér közelsége miatt. A tervezőknek sikerült meg­oldani a Tanácsköztársaság és Árpád úti 10 emeletes, va­lamint a Liszt Ferenc utcai 2—3 szintes műemlékházak közötti átmenetet. A műemlék házakat megőrzik A Liszt Ferenc és Varga ut­cák közötti tömb a műemlé­ki és esztétikai követelmé­nyek figyelembe vételével csak három-négyszintes lakó­házakkal építhető be. A­ mű­emléki épületek szabályta­lan alaprajza, az utcák kacs­­karingós jellege miatt ezen a részen házgyári elemeket nem lehet használni, csak hagyo­mányos építési technológia alkalmazható. Az Árpád úti tízemeletes lakóház lehetővé teszi, hogy a Gorkij utca keleti oldalán az Árpád út és a Bajcsy- Zsilinszky út között tízszin­tes lakóházak épüljenek. A mintegy 60 méter hosszú, ta­golt épület­­ megfelel a bel­város magas beépítésének. Azonkívül a színházzal és az új városközponttal esztéti­kailag is megfelelő együttes alakul ki. A tervezők arra is gondoltak, hogy meg kell hagyni a jelenlegi orvosi ren­delő udvarán lévő négy ha­talmas platánfát. A Bajcsy-Zsilinszky és Varga utcák közötti rész ad­ja az átmenetet a három­négy és a tízszintes épületek között. A tervezők külön fog­lalkoztak a Gorgij utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lukács Sándor utca közötti területtel. A Minőségvizsgáló Intézet épületét nem bont­ják le, de meghagyják az itt található, 10 szép diófát is. Ezen a részen találhatók az egykori győri várbástya ma­radványai. Arra nem építe­nek semmit, s az a rész mintegy szabadtéri múzeuma lesz a régi történelmi Győr­nek. Műemléki hangulat Tervezés közben felvetődött egy másik érdekes probléma is. A hajdani új lakóházak helyén álló Varga utca két oldala teljesen más, mint a Liszt Ferenc utca. A régi Tabán vagy Óbuda hangula­tát idézi. Földszintes és egy­emeletes házak váltogatják egymást. Külön járda nincs. A lakások közvetlenül az ut­cára nyílnak. Amennyiben ezeket lebontanák, és a meg­maradó Liszt Ferenc utcai házakhoz alkalmazkodó újat építenének, ez a hangulat örökre elveszne. A tervezők ezt is mesteri módon oldották meg. Az új épületeket, két párhuzamos sávban helyezik el. Ez­által mintegy 3 méter széles, a műemléki részbe illő sétány (passage) alakul ki, ami a régi hangulatot átmenti a jö­vőre. A passage bal ol­dalán sorban tárulnak fel a régi épületek kedves belső , udvarai és utcái, amelyek az óváros felé hívogatnak. A Gorkij utcai lakóházak előreláthatólag az anyagiak­tól függően 1978-ra épülnek fel. A most elkészült tervet felterjesztették az Építési és Városfejlesztési Miniszté­riumhoz jóváhagyásra. Imre Béla A Gorkij lakónegyed makettja a győri színházzal. ítéljen a lelkiismeret Ilyen öregséget szánnak önmaguknak is ? A töpörödött kis öregasszony 83 éves. Szemei fénylenek, arcán kisimulnak a ráncok, amikor gyerekei, unokái, dédunokái felől érdeklődöm. Egyetlen jajszó nem hagyja el ajkát, pedig nem akármi­lyen családot mondhat ma­gáénak. Metzker Józsefné, a közis­mert győri hangszerkészítő kisiparos özvegye. Hét gyer­meknek adott életet, a négy lányt és a három fiút tisztes­séggel felnevelte, taníttatta. Közülük öt ma a megyeszék­hely megbecsült polgára. Az idős asszony múlt év március 21-én mellhártya­­gyulladás gyanújával került kórházba a Vági István úton lakó lányától. Két hét után egészségesen elhagyhatta vol­na a betegágyat, de ma is a belosztály lakója, nincs hová mennie, egyik gyerekének sem kell. A kórház vezetősé­ge táviratok és ajánlott leve­lek tömegét küldte a család­tagoknak. A felhívásoknak annyi lett a foganatja, hogy attól kezdve senki nem nézett feléje. Legalábbis az orvosok és a nővérek egyetlen hoz­zátartozóval sem találkoztak. Metzker nénit a nővérkék dédelgetik, mosnak rá, juttat- Mit mondanak lányai Rövid ideig egyik fia anyósá­nál is lakott Metzker néni, ahonnét néhány hétre elvit­te magához másik lánya, Horváth Vincéné. ő vitette a kórházba. Közben az unoka házassága felbomlott, haza­ment szüleihez és elfoglalta azt a szobát, amiben, a nagy-I. mama lakott. Hogyan látják anyjuk sor­sát a gyerekek? Radócz Ferencné ötödma­gával él a Jósika u. 1. alatti szuterénlakásban. A lakás korszerűtlen, komfort nélkü­li. — A mama sorsa nemcsak az én ügyem. Gyermekeim megnőttek, asszonylányom is hazajött, ötünknek, szűk a hely, hová tegyem? — mutat körül a zsúfolt szobában. A különálló szobácskáról hall­gat, érdeklődésemre azt vá­laszolja, hogy az a házigaz­da lomtára. Horváth Vincéné a legidő­sebb lány, nyugdíjas, egy­edül lakik a Vági István u. 32. ötödik emeleti, másfélszobás összkomfortban. Jövedelme kiegészítésére albérlőt foga­dott. — Beteg vagyok, nem tu­dom a mamát gondozni­­nak neki egy-egy jobb fala­tot, hogy ne szenvedjen a senkihez nem tartozás ke­gyetlen érzésétől. Ajándék az unokának jómódú gyerekei élik a ma­guk önző életét. Az öt otthon egyikében nincs egy sarok, nem akad egy fekhely a 83 esztendejét már az élet aján­dékának tekintő édesanyának. Magára hagyatottságának előzménye: családi házát Új­városban megrongálta az 1965-ös árvíz. Rövid ideig István fiánál volt, majd ma­gához vette lánya,a Radócz Ferencné szoba-konyhás la­kásába, amihez egy kisszoba is tartozik. Az utóbbiban la­kott az özvegy. Az árvizes ház telkét a bontási anyaggal együtt a nagymama a férjhez menni készülő Radócz lány­nak ajándékozta, s a fiata­lok szép otthont építettek maguknak. Az új házban — állítólag — egy szoba a nagy­mamának épült, de hogy, s mint, mégis lányánál, a Jó­sika u. 1. szám alatt maradt. Nyugdíjam saját megélheté­semre is kevés. Annak kell anyámról gondoskodni, aki eltartását vállalta. Radóczné mindig hangoztatta... ... és fiai? Metzker Józseffel és felesé­gével az Ady Endre u. 5. sz. alatt, a szép, kétszobás lakás konyhájában beszélgetünk. — Anyám sorsa régen ag­gaszt bennünket. Pénzbeli támogatásától természetesen nem zárkózunk el, de hoz­zánk nem jöhet. Egy anyának elsősorban a lányainál van a helye. Feleségem az unokára vigyáz... Metzker Istvánt a modern, kétszobás Bartók Béla u. 36. III. emeleti otthonban talá­lom: — Szégyellem, hogy édes­anyám ilyen sorsra jutott. Hónapok óta se éjjelem, se nappalom, a hercehurca óta 20 kilót fogytam. Két kisgye­rekkel, négyen élünk. (A megkérdezettek közül ő az egyedüli, aki hajlandóságot mutat arra, ha nincs más ki­út, odaveszik az édesanyát Majd megbeszélik a feleségé­vel.) Metzker Ferencet a Radnó­ti Miklós utcában, a Márvány étterem feletti lakásban ke­resem. Nincsenek otthon. A kétszobás összkomfortban ketten élnek, a gyerekek megnőttek, külön családot alapítottak. Hol az az ágy? Az idős asszony férje kisipa­ros volt, jövedelme, nyugdíja nincs. A pénz értékét nem is­meri, évek óta nem volt annyi a kezében, ha megkí­vánt valamit, megvegye ma­gának. Ebben a korban kevéssel is beéri az ember. A betevő falatnál is nagyobb szükség volna néhány gyengéd szóra, egy kis törődésre, egy puha ágyra. Hol van az az ágy? S ha akad is egy fekhely valamelyik gyerekénél, ilyen előzmények után mire szá­míthat? Mit remélhet az az anya, akinek a nyilvánossá­gon keresztül, a gyermeki kötelesség ilyesféle felébresz­tésével kell perelni egy fek­helyet? Metzker néni 240 forintba kerül naponta az államnak. Elmúlt tíz hónapja, hogy egészséges, gyógykezelésre nem szorul. A kórház nem szociális intézmény és főleg nem menedékhelye a csalá­dok megunt hozzátartozói­nak. A szociális otthonok is az idős, magatehetetlen, ma­gányos emberek lakóhelye, s nem pedig azoké, akiknek gyermekei jómódban élnek, s egy kivétellel összkomfor­tos otthonok boldog tulajdo­nosai. Lesi az ajtót Mindig fájdalmas tragikus esetekről írni, gyámoltalan gyerekek, elesett öregek emberibb napjaiért veszeked­ni. Nagy szégyen, hogy öt életerős gyerek nem képes egy madárnyi csontú, apróka öregasszonyt eltartani. Mind­egyik a másiktól várja a megoldást. A látogatási na­pokat is kerülik, nehogy va­laki számon kérje tőlük az édesanya jövőjét. Kisebb gondjuk is nagyobb, szülő­anyjuk sorsánál, akit idege­nek pártfogolnak. Otthonaik­ban drága bútorok, felesleges csecsebecsék vannak, csak egy fekhely nem akad. Egy édesanya 11 hónapja lesi az ajtót és könnyes szem­mel várja, hogy az öt erős kéz közül egy megragadja az övét... N. M. A ZENE ÚJ É­VA­DJA Az Országos Filharmónia győri kirendeltségénél elké­szült a következő hangver­senyévad műsorterve. Esze­rint a szeptemberben kez­­dődő bérleti sorozatban négy­szer vezényli Sándor János, az együttes Liszt-díjas kar­nagya a Győri Filharmo­nikusokat. A hazai vendég­­karmesterek közül Erdélyi Miklós és Lehel György, a külföldiek­ közül Hans Swa­­rowsky bécsi karmester ne­vét jegyezzük ide. A szólis­ták között Fischer Annie, Kocsis Zoltán, Gabos Gábor és Pauk György (Anglia) nevét olvashatjuk. Fellép a Budapesti Filharmóniai Tár­saság Zenekara is. A KISZ Művészegyüttes Schubert G-dúr miséjét mu­tatja be, a Magyar Néphad­sereg Férfikara pedig Pet­­rovics Emil oratóriumát, melynek nemrég volt a pre­mierje. Barlay Zsuzsa hang­versenyének műsorából Brahms Alt rapszódiáját em­lítjük meg. Ha az új városi KISZ- házzal és a városi tanács művelődésügyi osztályával sikerül egyeztetni a progra­mot, akkor a tanács díszter­mében, ahol rövidesen fel­avatják az új orgonát, mes­terbérletet hirdet a Filhar­mónia. Ebben a Tátrai-vo­nósnégyest, a Budapesti Madrigálkórust, Lionel Rogg és Kistétényi Melinda orgo­naművészeket hallhatják az érdeklődők. Az Ifjúsági Házban két sorozat kezdődik, amely a nagyzenekari bérlethez csat­lakozik. Ebben Mihail Ho­­mitzer (cselló), Sass Szilvia (ének), Antal István (zon­gora) és a Bartók vonósné­gyes lép fel. Igazi különle­gességnek számít Nikolor Zabaleta, a spanyol nemze­tiségű kiváló hárfaművész fellépése, és a komolyzene kedvelői örömmel fedezhetik fel a műsortervben Bacher Mihály, Kovács Dénes, Lux Erika és Tokodi Ilona ne­vét is. 1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK A JELENKOR márciusi száma Az irodalom és a képzőmű­vészet, a líra és a grafika érdekes és termékeny kap­csolódási lehetőségeit emeli ki a Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új száma. A szám élén Ágh István Krumplinyomó-hu­szár című versciklusát olvas­hatjuk. A ciklus alcíme: Vál­tozatok Schéner Mihály mű­veire. A versek a szobrász és grafikus műveinek népi hu­morát idézik. A szám illuszt­rációi bemutatják Schéner Mihály szobrait és rajzait, melyek hangulatvilágához a versek kapcsolódnak. A márciusi Jelenkor a ja­nuári különszám után ismét közöl néhány Petőfi-tanul­mányt. Az összeállítás közép­pontjában Tóth Dezső, Pé­­czely László és Bécsy Tamá­s írása áll. A tanulmányok előadásban is elhangzottak Pécsett január 26-án, a TIT Baranya megyei Szervezete és a Jelenkor szerkesztősége által rendezett Petőfi-emlék­­ülésen. A tanulmány-összeállítás mellett műmellékleten mu­tatja be a folyóirat Martyn Ferenc „Petőfi olvasása köz­ben” c. rajzsorozatának négy új lapját. A folyóirat-szám harmadik összeállítása Takáts Gyulá­hoz kapcsolódik. A költő ver­se mellett Fodor András verselemzése és Laczkó And­rásnak Takáts Gyula prózai műveit elemző tanulmánya kapott helyet az összeállí­tásban. A lírai rovatban emellett többek között Albert Zsuzsa, Pál József és Simon István költeményeit, a szépprózai írások sorában pedig Czele György és Thiery Árpád el­beszélését, valamint Várko­­nyi Nándor önéletrajzi mű­vének új részletét olvashat­juk. A tanulmányok közül fi­gyelmet érdemel Pomogáts Béla: Déry Tibor színpada c. írása.

Next