Kisalföld, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
1973. JÚLIUS 1., VASÄRNAP Olvasnak a fiatalok A fertőszentmiklósi községi tanács 10 000-ről 13 500 forintra emelte azt az összeget, amellyel a községi könyvtárat támogatja. Ebből az öszszegből újítják a könyvtár állományát, s vásárolják a napilapokat, folyóiratokat is. Jelenleg 610 olvasó kölcsönöz rendszeresen a könyvtárból, nagy részük fiatal. Éppen ezért a beszerzésnél nagy figyelmet szentelnek az ifjúsági irodalomra: hadd kerüljenek a legfrissebb, legértékesebb könyvek a fertőszentmiklósi ifjúság kezébe. Tájékoztató A FORINT KIVITELI ÉS BEHOZATALI SZABÁLYAIRÓL Az utóbbi időben több külföldre utazó fordult a pénzügyi szervekhez azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást a forint kivitelére vonatkozó szabályokról és a KGST-országokban való beváltási lehetőségekről. Ezzel kapcsolatban az illetékespénzügyi szervek az alábbiakat közölték: Személyenként összesen legfeljebb 400 forint, a határszéli forgalomban pedig 50 forintot szabad kivinni Magyarországról, vagy behozni az országba. A határszéli forgalomban kivitt vagy behozott belföldi pénz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg. Száz forintnál nagyobb címletű belföldi pénz nem vihető ki és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy visszatéréskor a Magyarországon felmerülő költségeket fedezni lehessen. A vámokmányokon nem kötelező, s nem is szükséges feltüntetni a fent említett forintösszeg kivitelét, illetve behozatalát. A KGST-országok központi bankjai között létrejött megállapodás alapján ez az összeg kinntartózkodáskor beváltható az illető ország pénznemére (pl. Szovjetunióban rubelre, Lengyelországban zlotyra stb.). Csehszlovákiában, a jelenleg ott érvényes rendelkezések szerint 130 forintot lehet koronára átváltani. A bankok a beváltáskor megkívánhatják a magyar vámokmányok bemutatását. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az érvényes rendelkezések szerint a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamtól eltérő árfolyamon nem szabad forintot külföldi fizetőeszközre átváltani. (MTI) Forró idény a Hűtőházban Mindenki dolgozik. Ez természetes, hiszen máskor is ezt teszik, csakhogy az idény valami pluszt is jelent, a megszokottól eltérőt, többet az eddiginél, fárasztóbbat az eddiginél, átalakul az üzem és a dolgozó a változáshoz idomul. Az igazgató minden pénteken kooperációs röpértekezletet hív össze az idény kedvéért, a legjobb brigádot két műszakba kétfelé osztják, hogy a törzsgárda, az élő lelkiismeret, rátermettség jelenléte jó minőséget eredményezzen, bevezetik az éjszakai ügyeletet ugyancsak az idény kedvéért, szükségmegoldásokkal hidalják át a hirtelen támadt nehézségeket, mert az árut termelik, az árut fel kell vásárolni, fel kell dolgozni. Mindezek ellenére nem áll a feje tetején a rend, nem is állhat abban az üzemben, ahol a Magyar Hűtőipar évi dollárbevételének nem kevesebb mint húsz százalékát állítják elő. Június 16. Közhely az, hogy míg az utcán harminc fokos kánikula gyötri az embert, a hűtőház, hidegben, döntögetik a negatív csúcsot Annyira mégsem közhely, hogy a vattakabátot köszönettel elháríthatná a látogató. Tolnai Lászlóné, laboratóriumvezetővel NSZK-ba induló egresszállítmányt búcsúztatunk. Van-e ennyi egres a megyében? Nincsen. Dr. Berzsenyi Ferenc igazgató később elmondotta, hogy máshonnan szerzik be és a nyugatnémet vevő ezzel a kamionnal a raktáron levő mennyiség egyharmadát elviszi, azaz elviszi neki a Hungarocamion. Az egres csillagzata legfeljebb feljövőben lehet, a málnáé viszont egyre magabiztosabban trónol a győriek feldolgozási horizontján, a piros gyümölcsök — meggy, ribiszke, cseresznye, szamóca — közül is kiemelkedően magasan. A terv málnából 2000 tonna. — Július 16-án délben érkezett az első málnaszállítmány — emlékezik a laboratóriumvezető. — Az új termék mindig nagy esemény, várja az ember, mert a gondokkal együtt megújulást is hoz magával. Gondok. Tolnai Lászlónénak kollégáival együtt bőven kijut belőlük. Biokémikus. Kutatóintézet után vállalta a jelenlegi megbízatást. A vállalás és a megbízatás feltételezi a szakértelmet, a felelősséget, a népgazdasági érdekek ismeretét és jó értelemben vett szolgálatát. Hivatás a kutatóintézet és hivatás a hűtőházi munka. Csupán a terület más, a cél közös. A dolgozók megértik Az orr ammóniát szimatol a levegőben. A gyorsfagyasztó alagutak ködös hidege vág a folyosóra. A vattakabát elkel. Mi az hogy elkel? A málna rögtön megy az alagútba, ahol mínusz 35 fokos, szibériai téllel találkozik. Ideális esetben rövid idő alatt átfagy. Az eszményi és a málnacsúcs azonban objektív okok miatt ritkán jóbarátok. — Az alagútkapacitás nem elegendő — tájékoztat a laborvezető. — Ezért a termes fagyasztást is igénybe szoktuk venni, amely lassúbb. — A málnának azonban kedvezőbb — egészítette ki az igazgató. — A kapacitás éves szinten, napra lebontva elegendő, de Magyarországon még nem jutottunk el oda, hogy a lökésszerű csúcsokat könnyen áthidaljuk. Meg kell teremteni a hiányzó 25 százalékos hűtőkompresszorkapacitást. Hazánkban megszűnt a hűtőgépgyártás, importra szorulunk. Még ebben az ötéves tervben megoldódik a gondunk. Addig? Addig segít az üzem- és munkaszervezés. Az idény kezdete óta péntekenként kooperációs értekezleten beszéljük meg a tapasztalatokat, a legfontosabb teendőket. Kijelöltünk egy vezető málnafelelőst, aki a feldolgozás huszonöt napja alatt szinte a málnának él. Bevezettük az éjszakai ügyeletesi szolgálatot. De dolgozunk a szabadszombatokon is, természetesen megfelelő ösztönzéssel. Idény van, a gyümölcs érik, rengeteg a munka és a dolgozók ezt megértik. Hétszer kiváló A megértés szimbóluma, szinte a munka himnusza volt az a röpke beszélgetés, amelyet Horváth Jánosnéval, a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetőjével folytattunk. Már a beszélgetés létrejötte is elütött a szokványostól. Horváth Jánosné a borsófeldolgozó sor tetején dolgozott, a magasban. Nem akart lejönni, merthogy ő dolgozik. A tiltakozásban nem volt semmi színlelés, tartás a sajtótól, a véleményformálástól. Mindennek az ellenkezőjét jelezték a szavai. — Heten vagyunk a brigádban, valamennyien törzsgárdatagok. Tizenöt éve dolgozom a hűtőházban, a többiek is legalább tíz éve. Most kétfelé vagyunk osztva, két műszakban irányítjuk a borsógyártást. Régen nem volt ilyen könnyű a munka. Üstökben főztük a borsót, most automata hőszabályzós előfőzővel. Szabadszombaton is dolgozunk, a vállalatot nem hagyhatjuk cserben. Amit én ennek a cégnek adtam, az idáig meg is térült. Hétszer voltam kiváló dolgozó a tizenöt év alatt. Az idényben két és félezer forintot tudok keresni havonta. Kommentálás , helyett: Horváth Jánosné negyven kilométerről, Szárföldről jár dolgozni Győrbe. Ha délelőttös, hajnali négykor kel és délután fél ötkor ér haza. Résen a győriek „Soha nem látott harc folyik a gyümölcsökért” — utalt az alapanyag-beszerzés gondjaira dr. Berzsenyi Ferenc és bíráló szóval illette az egészségtelen konkurrenciát, amely a málna esetében a következő képletet eredményezi: jól jár a termelő, mert drágán, hordós áruként megveszi a málnáját az idegen területen partizánkodó vállalat, amely szintén jól jár. Csak a népgazdaság jár roszszul, mert jelentős dollárbevételtől esik el. S ez bizony nem „csak”. A hűtőházi termékek legnagyobb része ugyanis a tőkés piacon talál vevőre — Svédországban és az NSZK-ban. Tolnai Lászlóné jogos büszkeséggel mondta el, hogy tavaly nem találkozott győri termék-reklamációval, pedig az exportminőség jóformán annyiféle, ahány a megrendelő. A vevők csupán abban egyeznek, hogy igényesek. A magyar szabvány megállja a helyét nemzetközi viszonylatban. A győriek azonban résen vannak. A viták elkerülésére minden szállítmányból egy karton ellenmintát vesznek, amelynek az elévülési ideje másfél esztendő. Az idényben a szakvezetés feje káptalan. A málnafeldolgozás tetőzésekor készülni kell a két-három hét múlva belépő tökre és sárgabarackra. Ráadásul egy kecsegtető ajánlat: az Ikrényi Állami Gazdaság további 1500 tonna borsó termesztésére köt szerződést, ha biztosítva lesznek az agrotechnikai feltételek. Pákovics Miklós EMBEREI A TETŐN Pfandler Pál geodéta, illetve Horváth Ignácné és Farkas Tiborné figuránsok az épülő Adyváros egyik épületének tetején a falelemek helyes beállítását ellenőrzik. Kovács Pál hegesztő, Mészáros István és Tímár Ferenc szerelők végleges helyére rögzítik a daru által beemelt födémlapot. (Jobbról.) (szö. terv.) Kisalföld Fél év a városért (Folytatás az 1. oldalról.) Igen nem csupán az asszonyok, gyerekek, hanem az üzem többi dolgozója, sőt, a szomszédos üzemek néhány brigádja — velük patronáló kapcsolatban állnak a „kongresszusiak” — is megjelennek. A közös szórakozásnál fontosnak tartják, hogy „az asszonyok is megismerjék, mit dolgozunk az üzemben.. A város lakói már jól ismerik a brigádot. Megalakulása óta fél év társadalmi munkát végzett Mosonmagyaróvár gazdagításában, játszóterek felszerelésében, kerítések építésében. Arany fokozatú társadalmi kitüntetést kaptak a várostól. — Aranyat ér a brigád egymás segítésében is — mondja az üzemi szakszervezeti bizottság titkára, Mayer Károly, maga is a brigád tagja, és a kiváló munkacsapat vezetője, Preszeler József. — Jó néhány munkatárnunk házának felépítésében dolgoztunk együtt szabad időben. Univerzális építőbrigádként is állnánk a sarat, talán nincs is olyan munka, amelyet ne tudnánk szakszerűen elkészíteni. Épülnek a házak, velük az emberek, a kiváló brigád tagjai. Ezekben a napokban négy fiatal társuk otthonát segítik megépíteni. Mire azok a falak is szilárdan állnak, valamennyien erősebbek lesznek együtt cselekvő emberségben. T. Pataki László Tervezés e mások rövidebb és hosszabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezette párttunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és államirányításának fejlesztése a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Álami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként— jobban összehangolja a minisztériumok és más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást A tervezés alaposabb, korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző őrületeinek, földrajzi-gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örvendetesen kedvező. És ez, bizonyos szempontból, külön is figyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nemcsak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intézkedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűe folyik, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek sorában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jövedelmes fogyasztása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. - KS N 3