Kisalföld, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

1973. JÚLIUS 1., VASÄRNAP Olvasnak a fiatalok A fertőszentmiklósi köz­ségi tanács 10 000-ről 13 500 forintra emelte azt az összeget, amellyel a községi könyvtárat tá­mogatja. Ebből az ösz­­szegből újítják a könyv­tár állományát, s vásá­rolják a napilapokat, folyóiratokat is. Jelenleg 610 olvasó kölcsönöz rendszeresen a könyv­tárból, nagy részük fia­tal. Éppen ezért a be­szerzésnél nagy figyel­met szentelnek az ifjú­sági irodalomra: hadd kerüljenek a legfrissebb, legértékesebb könyvek a fertőszentmiklósi if­­­júság kezébe. Tájékoztató A FORINT KIVITELI ÉS BEHOZATALI SZABÁLYAIRÓL Az utóbbi időben több külföldre utazó fordult a pénzügyi szer­vekhez azzal a kéréssel, hogy ad­janak tájékoztatást a forint ki­vitelére vonatkozó szabályokról­­ és a KGST-országokban való be­váltási lehetőségekről. Ezzel kap­csolatban az illetékes­­pénzügyi szervek az alábbiakat közölték: Személyenként összesen legfel­jebb 400 forint, a határszéli for­galomban pedig 50 forintot sza­bad kivinni Magyarországról, vagy behozni az országba. A ha­társzéli forgalomban kivitt vagy behozott belföldi pénz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhat­ja meg. Száz forintnál nagyobb címletű belföldi pénz nem vihe­tő ki és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy visszatérés­kor a Magyarországon felmerü­lő költségeket fedezni lehessen. A vámokmányokon nem kötelező, s nem is szükséges feltüntetni a fent említett forintösszeg kivite­lét, illetve behozatalát. A KGST-országok központi bankjai között létrejött megálla­podás alapján ez az összeg kinn­­tartózkodáskor beváltható az il­lető ország pénznemére (pl. Szovjetunióban rubelre, Lengyel­­országban zlotyra stb.). Csehszlo­vákiában, a jelenleg ott érvényes rendelkezések szerint 130 forin­tot lehet koronára átváltani. A bankok a beváltáskor megkíván­hatják a magyar vámokmányok bemutatását. Külön fel kell hívni a figyel­met arra, hogy az érvényes ren­delkezések szerint a Magy­ar Nemzeti Bank által közzétett hi­vatalos árfolyamtól eltérő árfo­lyamon nem szabad forintot kül­földi fizetőeszközre átváltani. (MTI) Forró idény a Hűtőházban Mindenki dolgozik. Ez természetes, hiszen máskor is ezt teszik, csakhogy az idény va­lami pluszt is jelent, a megszokottól elté­rőt, többet az eddiginél, fárasztóbbat az ed­diginél, átalakul az üzem és a dolgozó a változáshoz idomul. Az igazgató minden pénteken kooperációs röpértekezletet hív össze­­ az idény kedvéért, a legjobb brigá­dot két műszakba kétfelé osztják, hogy a törzsgárda, az élő lelkiismeret, rátermettség jelenléte jó minőséget eredményezzen, be­vezetik az éjszakai ügyeletet ugyancsak az idény kedvéért, szükségmegoldásokkal hi­dalják át a hirtelen támadt nehézségeket, mert az árut termelik, az árut fel kell vásá­rolni, fel kell dolgozni. Mindezek ellenére nem áll a feje tetején a rend, nem is állhat abban az üzemben, ahol a Magyar Hűtőipar évi dollárbevételének nem kevesebb mint húsz százalékát állítják elő. Június 16. Közhely az, hogy míg az ut­cán harminc fokos kánikula gyötri az embert, a hűtő­ház, hidegben, döntögeti­k a negatív csúcsot Annyira mégsem közhely, hogy a vat­­takabátot köszönettel elhárít­hatná a látogató. Tolnai Lászlóné, laboratóriumveze­tővel NSZK-ba induló egres­szállítmányt búcsúztatunk. Van-e ennyi egres a megyé­ben? Nincsen. Dr. Berzsenyi Ferenc igazgató később el­mondotta, hogy máshonnan szerzik be és a nyugatnémet vevő ezzel a kamionnal a raktáron levő mennyiség egyharmadát elviszi, azaz el­viszi neki a Hungarocamion. Az egres csillagzata legfel­jebb feljövőben lehet, a mál­náé viszont egyre magabiz­tosabban trónol a győriek fel­­dolgozási horizontján, a pi­ros gyümölcsök — meggy, ri­biszke, cseresznye, szamóca — közül is kiemelkedően magasan. A terv málnából 2000 tonna. — Július 16-án délben ér­kezett az első málnaszállít­­mány — emlékezik a labora­tóriumvezető. — Az új ter­mék mindig nagy esemény, várja az ember, mert a gon­dokkal együtt megújulást is hoz magával. Gondok. Tolnai Lászlóné­­nak kollégáival együtt bő­ven kijut belőlük. Bioké­mikus. Kutatóintézet után vállalta a jelenlegi megbí­zatást. A vállalás és a meg­bízatás feltételezi a szakér­telmet, a felelősséget, a nép­­gazdasági érdekek ismeretét és jó értelemben vett szol­gálatát. Hivatás a kutatóin­tézet és hivatás a hűtőházi munka. Csupán a terület más, a cél közös. A dolgozók megértik Az orr ammóniát szimatol a levegőben. A gyorsfagyasz­tó alagutak ködös hidege vág a folyosóra. A vattakabát el­kel. Mi az hogy elkel? A málna rögtön megy az alag­útba, ahol mínusz 35 fokos, szibériai téllel találkozik. Ideális esetben rövid idő alatt átfagy. Az eszményi és a málnacsúcs azonban objek­tív okok miatt ritkán jóba­rátok. — Az alagútkapacitás nem elegendő — tájékoztat a la­borvezető. — Ezért a termes fagyasztást is igénybe szok­tuk venni, amely lassúbb. — A málnának azonban kedvezőbb — egészítette ki az igazgató. — A kapacitás éves szinten, napra lebontva elegendő, de Magyarországon még nem jutottunk el oda, hogy a lökésszerű csúcsokat könnyen áthidaljuk. Meg kell teremteni a hiányzó 25 százalékos hűtőkompresszor­­kapacitást. Hazánkban meg­szűnt a hűtőgépgyártás, im­portra szorulunk. Még eb­ben az ötéves tervben meg­oldódik a gondunk. Addig? Addig segít az üzem- és munkaszervezés. Az idény kezdete óta péntekenként kooperációs értekezleten be­széljük meg a tapasztalato­kat, a legfontosabb teendő­ket. Kijelöltünk egy vezető málnafelelőst, aki a feldol­gozás huszonöt napja alatt szinte a málnának él. Beve­zettük az éjszakai ügyelete­si szolgálatot. De dolgozunk a szabadszombatokon is, ter­mészetesen megfelelő ösz­tönzéssel. Idény van, a gyü­mölcs érik, rengeteg a mun­ka és a dolgozók ezt megér­tik. Hétszer kiváló A megértés szimbóluma, szinte a munka himnusza volt az a röpke beszélgetés, amelyet Horváth Jánosnéval, a Zrínyi Ilona szocialista bri­gád vezetőjével folytattunk. Már a beszélgetés létrejötte is elütött a szokványostól. Horváth Jánosné a borsó­feldolgozó sor tetején dolgo­zott, a magasban. Nem akart lejönni, merthogy ő dolgozik. A tiltakozásban nem volt semmi színlelés, tartás a saj­tótól, a véleményformálástól. Mindennek az ellenkezőjét jelezték a szavai. — Heten vagyunk a bri­gádban, valamennyien törzs­­gárdatagok. Tizenöt éve dol­gozom a hűtőházban, a töb­biek is legalább tíz éve. Most kétfelé vagyunk osztva, két műszakban irányítjuk a bor­sógyártást. Régen nem volt ilyen könnyű a munka. Üs­tökben főztük a borsót, most automata hőszabályzós elő­­főzővel. Szabadszombaton is dolgozunk, a vállalatot nem hagyhatjuk cserben. Amit én ennek a cégnek adtam, az idáig meg is térült. Hétszer voltam kiváló dolgozó a ti­zenöt év alatt. Az idényben két és félezer forintot tudok keresni havonta. Kommentálás , helyett: Horváth Jánosné negyven kilométerről, Szárföldről jár dolgozni Győrbe. Ha délelőt­tös, hajnali négykor kel és délután fél ötkor ér haza. Résen a győriek „Soha nem látott harc folyik a gyümölcsökért” — utalt az alapanyag-beszerzés gond­jaira dr. Berzsenyi Ferenc és bíráló szóval illette az egész­ségtelen konkurrenciát, amely a málna esetében a következő képletet eredmé­nyezi: jól jár a termelő, mert drágán, hordós áruként meg­veszi a málnáját az idegen területen partizánkodó vál­lalat, amely szintén jól jár. Csak a népgazdaság jár rosz­­szul, mert jelentős dollárbe­vételtől esik el. S ez bizony nem „csak”. A hűtőházi ter­mékek legnagyobb része ugyanis a tőkés piacon talál vevőre — Svédországban és az NSZK-ban. Tolnai Lászlóné jogos büszkeséggel mondta el, hogy tavaly nem találkozott győri termék-reklamációval, pedig az exportminőség jó­formán annyiféle, ahány a megrendelő. A vevők csupán abban egyeznek, hogy igé­nyesek. A magyar szabvány megállja a helyét nemzetkö­zi viszonylatban. A győriek azonban résen vannak. A vi­ták elkerülésére minden szállítmányból egy karton el­lenmintát vesznek, amelynek az elévülési ideje másfél esz­tendő. Az idényben a szakveze­tés feje káptalan. A málna­feldolgozás tetőzésekor ké­szülni kell a két-három hét múlva belépő tökre és sár­gabarackra. Ráadásul egy kecsegtető ajánlat: az Ikré­­nyi Állami Gazdaság további 1500 tonna borsó termeszté­sére köt szerződést, ha biz­tosítva lesznek az agrotech­nikai feltételek. Pákovics Miklós EMBEREI­ A TETŐN Pfandler Pál geodéta, illetve Horváth Ignácné és Farkas Tiborné figuránsok az épülő Adyváros egyik épületének tete­jén a falelemek helyes beállítását ellen­őrzik. Kovács Pál hegesztő, Mészáros István és Tímár Ferenc szerelők végleges helyére rögzítik a daru által beemelt födémlapot. (Jobbról.) (sz­­ö. terv.) Kisalföld Fél év a városért (Folytatás az 1. oldalról.) Igen nem csupán az asszo­nyok, gyerekek, hanem az üzem többi dolgozója, sőt, a szomszédos üzemek néhány brigádja — velük patronáló kapcsolatban állnak a „kong­resszusiak” — is megjelen­nek. A közös szórakozásnál fon­tosnak tartják, hogy „az as­szonyok is megismerjék, mit dolgozunk az üzemben.. A város lakói már jól isme­rik a brigádot. Megalakulása óta fél év társadalmi mun­kát végzett Mosonmagyaró­vár gazdagításában, játszóte­rek felszerelésében, kerítések építésében. Arany fokozatú társadalmi kitüntetést kaptak a várostól. — Aranyat ér a brigád egy­más segítésében is — mondja az üzemi szakszervezeti bi­zottság titkára, Mayer Ká­roly, maga is a brigád tagja, és a kiváló munkacsapat ve­zetője, Preszeler József. — Jó néhány munkatárnunk há­zának felépítésében dolgoz­tunk együtt szabad időben. Univerzális építőbrigádként is állnánk a sarat, talán nincs is olyan munka, amelyet ne tudnánk szakszerűen elkészí­teni. Épülnek a házak, velük az emberek, a kiváló brigád tagjai. Ezekben a napokban négy fiatal társuk otthonát segítik megépíteni. Mire azok a falak is szilárdan állnak, valamennyien erősebbek lesznek együtt cselekvő em­berségben. T. Pataki László Tervezés­ ­e mások rövidebb és hosszabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőriz­ni és szükség szerint módosí­tani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált poli­tika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika követ­kezetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célki­tűzéseivel és a gazdaságpoli­tikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezette párt­­tunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülé­sén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és ál­lamirányításának fejlesztése a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtá­sának következetesebb ellen­őrzése érdekében. Akkor határozta el a Köz­ponti Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, minde­nekelőtt az Országos Tervhi­vatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Ál­­­ami Tervbizottság létrehozásá­ról, mely bizottság — a Mi­nisztertanács szerveként­­— jobban összehangolja a mi­­nisztériumok és más főhatósá­gok tervező munkáját, javasla­tokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gaz­dasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást A tervezés alaposabb, korszerűbb alkalmazá­sával együtt jár az ed­diginél is fokozottabb figyelem az ország különböző őrületei­­nek, földrajzi-gazdasági egy­ségeinek gazdasági szükségle­teire. Ezért alakít ki a Köz­ponti Bizottság saját apparátu­sában is új, területi gazdaság­­fejlesztő osztályt, amely a gaz­daságpolitikai osztállyal össz­hangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazda­ság általános fejlődése örven­detesen kedvező. És ez, bizo­nyos szempontból, külön is fi­gyelemre méltó körülmény. Bi­zonyítéka ugyanis, hogy nem­csak súlyosabb gondok köze­pette lehet és kell fontos in­tézkedéseket tenni, hanem vi­szonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűe folyik, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek so­rában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest fel­gyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű fel­tétele, hasonlóképpen a gaz­daságosságnak is legfőbb kö­vetelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Em­lítésre méltó, hogy az építke­zések befejezése is gyorsul, si­keresebb az erők összpontosí­tása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú progra­mok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a so­káig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jövedelme­s fogyasz­tása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. - KS­­­ N 3

Next