Kisalföld, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

2 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A Kecskemét-Kisfái Szak­munkásképző Intézet az 1973. szeptember 1-én induló ker­tész szakon felvételt hirdet. Felvételi korhatár: 14—17 év. Iskolai végzettség: általá­nos iskolai vagy gimnáziumi érettségi. Előnyben részesül­nek a kertészeti gyakorlattal rendelkező és vállalati ösz­töndíjban részesülő fiatalok. Tanulmányi idő: 3 év. Jelentkezés: augusztus 15- ig­Jelentkezés módja: tovább­tanulási jelentkezési lappal, személyesen, vagy külön le­vélben. Tanulókat megillető ked­vezmények: diákotthoni elhe­lyezés. 2. ösztöndíj, melyből diák­otthoni elhelyezés költségei téríthetők. 3. Egy öltöny munkaruha, kétéves kihordási időre. 4. Kedvezményes üdültetés. Jelentkezési cím: MEZŐ­GAZDASÁGI SZAKMUN­KÁSKÉPZŐ INTÉZET, 6001. KECSKEMÉT-KISFÁZ 14 Pf. 32., telefon: 12-448. Kisalföld Baráti találkozó (Folytatás az 1. oldalról.A­met Szövetségi Köztársaság­ban, és Franciaországban nemrégiben tett látogatások­ról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodá­sokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításá­ról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpár­tok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitiká­ját, Leony­id Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos nem­zetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános kö­vetkeztetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelen­tős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nem­zetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszé­lesednek a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista or­szágok között, kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nem­zetközi biztonság megszilár­dulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel meg­szilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződése­ket, szüntelenül előrehaladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fej­lesztik a szocialista országok aktív együttműködését, meg­erősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben meg­tartott előkészítő konzultáci­ók és az európai értekezlet első szakasza — a külügymi­niszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meg­győződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai béke megte­remtésébe vetett nagy remé­nyeiket fűzik, amennyiben megvan a résztvevőkben a jó­akarat, már ebben az évben teljes egészében véget érhet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekin­télyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, annak záró­­szakaszát legmagasabb szin­ten kellene megrendezni. A szocialista országok ál­lást foglalnak az európai ál­lamok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkrimi­nációktól mentes és egyenjo­gú gazdasági kapcsolatok ki­bontakoztatása mellett, min­den ország társadalma kö­zötti átfogó és sokrétű érint­kezés mellett, a turisztika, a sportkapcsolatok ösztönzése, a kulturális kapcsolatok fej­lesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke meg­szilárdítása és a népek közöt­ti kölcsönös megértés nevé­ben. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek min­den állam szuverenitása szi­gorú tiszteletben tartása, a beü­­gyeibe való be nem avat­kozás keretei között kell fej­lődnie, figyelembe véve min­den ország szokásait és ha­gyományait. Ez az együttmű­ködés megfelel majd minden európai nép és külön-külön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivi­zálódik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé vá­lása történelmi feladatának megoldásában, a föld békéjé­nek megszilárdításában. A szocialista országok kö­vetkezetesen síkra szállnak azért, hogy a politikai enyhü­lés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a küszöbön álló, ez év októberében Bécsben megtar­tandó tárgyalásoknak a kö­zép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentésé­ről. A szocialista országok elen­gedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezeté­nek kiszélesítését, az egész világra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió terem­tette konfliktus­helyzetek ha­ladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya álláspont­ját, azt a követelését, hogy valamennyi fél maradéktala­nul teljesítse a párizsi meg­állapodást; biztosítani kell Indokína népei számára an­nak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról; meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték internacionalista szolidaritá­sukat a vietnami néppel, azt a készségüket, hogy megad­ják neki a szükséges segítsé­get, erősítik a VDK-val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legki­­élezettebb probléma a közel­­keleti helyzet, amelyet ren­dezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivon­ják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függet­lenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együtt­működése fejlesztésének poli­tikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvéleménye forró támoga­tását. Ezzel együtt azonban továbbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekedve, szembeszegülnek a nemzet­közi enyhüléssel, állást fog­lalnak a háborús előkészüle­tek fokozása, a katonai költ­ségvetések növelése mellett. Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politi­kájával szemben, ellene kell szegülni az olyan kísérleteik­nek, hogy megtévesszék a vi­lág közvéleményét, bizalmat­lanságot és ellenségeskedést szítsanak a népek között, a szocializmus állásainak alá­­aknázására használják fel a feszültség enyhülését. A szocialista államok elvi osztály-külpolitikát folytat­nak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kontinens népeinek felszabadító harcá­val, a szabadságuk és függet­lenségük ellen, a sorsuk ön­álló meghatározására való jo­guk ellen intézett merényle­tek visszautasítása — ezek ennek a politikának elidege­níthetetlen alkotórészei. Figyelembe véve, hogy mi­ilyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének a si­keres szocialista és kommu­nista építés, az ezekben az országokban élő népek jólété­nek és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szocialista gaz­dasági integráció Komplex Programja megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tevé­kenysége további tökéletesí­tésének fő irányait. Megerő­sítették, hogy ezeknek a kér­déseknek továbbra is a KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjai fi­gyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyoz­ták, hogy a kommunista és munkáspártok, minden anti­­imperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyé­nek sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogá­sának szakadatlan fokozódá­sa a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján, minden ország kommunistáinak szo­ros testvéri együttműködése a jövőben is kiemelkedő szere­pet tölt majd be a feszültség enyhülésének megszilárdulá­sában, a béke és a szocializ­mus eszméinek diadalában. III. A találkozón részt vett vala­mennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fej­lesztik a sokoldalú együttmű­ködést a szocialista országok között, összehangolják csele­kedeteiket a nemzetközi küz­dőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása ér­dekében. A találkozó szívélyes bará­ti hangulatban ment végbe. (MTI) Június 21-én lépett életbe az NDK és az NSZK közötti alapszerződés a ratifikációt bizonyító jegyzékek kicseré­lésével. Hogyan alakult azóta a két német állam viszonya, kapcsolata? Az alapszerződést már meg­nevezésében is jelzi, hogy a két állam közötti kapcso­lat alapjait határozta meg, erre kell felépíteni az épüle­tet, tartalommal megtölteni a szerződés­t, elkezdeni a nor­malizálási folyamatot. Mind­ennek még csak a kezdetén vagyunk — eredményekkel, nehézségekkel. Ahogyan vár­ható volt Hogy a problémák oldaláról közelítsük meg a kérdést, ezek már a két német állam parlamenti ratifikációs vitá­jában nyíltan megmutatkoz­tak, az alapszerződés jelle­gének különböző értékelése körül. Így pl. Brandt kancellár személyesen is így értelmez­te az alapszerződést, s ezzel az értelmezéssel ajánlotta el­fogadásra: az alapszerződés ideiglenesen rendezi a modus vivendit-t a két német állam között, elősegíti a német egy­ség létrehozását, „nyitva tartja a német kérdést”, nem teremt „külföld”­helyzetet a két állam között, hanem kü­lönleges viszonyt. Érthető, hogy Winter elv­társ, az NDK külügyminisz­tere az NDK ratifikációs vi­tájában éppen ezzel a felfo­gással szállt szembe, amikor kijelentette, hogy nem ideig­lenes, hanem végleges ren­dezésről van szó, s nem mo­dus vivendiről a két német állam között, hanem végle­ges nemzetközi jogi viszony­ról két önálló nemzetközi jo­gi alany között. Ami a „né­met kérdést” illeti, úgy az NDK soha­ nem fog tárgyalá­sos úton az NSZK-val a kö­zöttük fennálló határok meg­­szüntetéséről megegyezni, azaz „a német kérdés nincs nyitva”, hanem lezárva s ter­mészetesen semminemű kü­lönleges viszony nem létez­het az NDK és az NSZK kö­zött, hanem csak olyan, mint minden önálló, szuverén ál­lam között. Szóval az alapszerződés életbe lépésével új fejezet kezdődik az NDK és az NSZK között, és a szerződés alap­ján új megegyezéseket kell gyakorlati kérdésekről (sport-, kulturális kapcsolatok, egész­ségvédelmi együttműködés, emberi kapcsolatok, jogse­gélyegyezmény stb.) megköt­ni, hogy hosszú időre bizto­sítani lehessen az NDK és az NSZK közötti békés együtt­­élést. De ez az új fejezet egy­ben osztályharc is a nemzet­közi kapcsolatok területén, ahol természetesen éppen az alapszerződés értelmezési kü­lönbözősége a fő probléma. Bár az a tény, hogy az NDK jelenleg csaknem 90 ország­gal tart fenn diplomáciai kap­csolatot, tehát áttörte a Bonn által hosszú éveken keresztül fenntartott diplomáciai blo­kádot, és a két német állam felvételét az ENSZ-be a Biz­tonsági Tanács egyhangúlag ajánlott a szeptember 18-án megnyíló ENSZ-közgyűlés­­nek: az NDK helyzetét javítja az NSZK-val való tárgyalá­sok tekintetében. Az alapszerződés értelmezé­se körüli vitára, illetve el­lentétére azért tértem ki, mi­vel július 31-én az NSZK al­kotmánybírósága érdemben dönt a bajor tartományi kor­mány perkérdése felett, hogy vajon ellentétben van-e az alapszerződés az NSZK al­kotmányával. Az alkotmány­­bíróság döntésének termé­szetesen semmiféle kihatása nincs az NDK-ra, számára abszolút vonatkozásban ér­dektelen a bírósági döntés, de mivel az alapszerződés már érvénybe lépett, az NSZK kormányát is az élet­be lépett alapszerződés és nem az alkotmánybíróság döntése kötelezi. Mégsem érdektelen azon­ban ez a bírósági döntés, az NDK és az NSZK viszonyának fejlődése melyről most — július má­sodik felében, amikor e so- U11 rókát írom — már bizonyos­ra vehető, azt fogja megál­lapítani, hogy a bonni kor-­­ mány értelmezése alapján az­ alapszerződés összhangban és nem ellentétben van az NSZK c" alkotmányával, s várni lehet, hogy a bírósági döntés még e­­ külön kötelezi majd az NSZK kormányát, hogy a jövőben­­ is így értelmezze az alapszerv­­e­­ződést, s ebben a szellemben folytassa tárgyalásait az NDK- val.­­ Mindezt azért vetettem fel, mivel a bonni kormány is érdekelve van egy ilyen meg­bízással egybekötött alkot­­mánybírósági döntésben, hi­szen úgy reméli, hogy az .... erősíti majd tárgyalási pozí­­tol­cióját az NDK-val szemben, mondván, hogy a legfelsőbb ..., alkotmánybíróság döntés hiáb­orá­nyában nincs is joga az alap­­szerződést végleges nemzet­­t­­közi jogi szerződésként ér­­e­delmeznie, a német kérdést nem nyitottnak tekintenie , sió nem különleges viszonyra törekednie az NDK-val. Szó­val még az az NSZK-kor­­ter­mány, mely valóban alkal­mazkodóképes és rugalmas, igye­kszik tarthatatlan pozí­ciók feladását relativálni, hátsó ajtókat nyitva hagyni. Kurt Waldheim elutazott hazánkból Magyarországon tett hivata­los látogatását befejezve kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, útjára elkísérte fele­sége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tar­tózkodott vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren ünnepélye­sen búcsúztatták, ebből az al­kalomból magyar nemzeti lo­bogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megjelent Péter János kül­ügyminiszter és számos más vezető személyiség. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SAJTÓKÖZLEMÉNYE az ENSZ főtitkárának MAGYARORSZÁGI látogatásáról Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitká­ra, 1973. július 28—31. között íj Magyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A főtitkárt elkísérte Magyar­­országra felesége és Bohdan Le­­wandowski főtitkárhelyettes, va­lamint Georg Hennig, a főtitkár titkárságának vezetője. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket foly­tatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és Péter Já­nos külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzet­közi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi kapcsolatok további megjavításában, az európai hely­­zet, különösen az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia, a közel-keleti és a dél­kelet-ázsiai helyzet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a soron következő ENSZ-közgyűlés napirendjén lé­vő fő témákra. Foglalkoztak a magyar rész­vétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtitkárnak alkalma volt tapasztalni a ma­gyar népnek az Egyesült Nemze­tek Szervezete iránt tanúsított komoly érdeklődését. (MTI) ★ PRÁGA Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára a csehszlovák kormány meghívására kedden hivatalos lá­togatásra Budapestről Prágába érkezett. A vendéget a prágai re­pülőtéren BOHUSLAV CHNOU­­PEK csehszlovák külügyminisz­ter és más vezető személyiségek fogadták. (CTK) 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Lendületünk lankadatlan (Folytatás az 1. oldalról.) nyörködjék 143 ország fiatal­jainak színes forgatagában, beszélgessen a küldöttekkel, még ha csak annyit ért is a másik nyelvén, hogy béke, barátság, szolidaritás. A „druzsbázás” (a moszkvai VIT óta használatos ez a szó a barátkozásra) középpontja természetesen az Alex. A ber­lini tévétorony környéke vonzza az embereket, s ma­gam is megfigyeltem, hogyha bárkivel találkozni szeretnék, csak körbejárom az Alex-ot, és fél óra alatt rábukkanok az illetőre. Persze könnyen megma­gyarázható, hogy mi ennek az oka: ezen a szép modern té­ren ütötték fel a szolidaritási bazárok sátrait, ott vásárol­hatók meg azok az aprósá­gok — rajzok, politikai pla­kátok, népművészeti tárgyak —, amelyeket elsősorban az NDK ifjúsága készített. A ba­zárok bevételét (napi 60— 70 000 márkát) a nemzetközi szolidaritási alapra fizetik be. Az Alexanderplatz rögtönzött popfesztiválok, politikai fó­rumok helye is. Ahol a vitá­ra, véleménynyilvánításra mindig kapható fiatalok érvei népes közönség előtt össze­összecsapnak. Ugyanakkor az sem megvetendő szempont, hogy Berlinben éppen az Alex-on mérik a legfinomabb sört, üdítőket és a legízlete­­sebb sültkolbászt, mivel nem­csak „igével” él az ember. Otthon teremtő házigazdák Ezzel kellett volna kezdenem a mai beszámolómat, csupán házigazdáink, a Szabad Né­met Ifjúság, a FDJ­ tagjai sze­rénységének a hatására írom csak most a következőket. Arcok a magyar delegáció kö­rül: kék blúzos-inges lányok, ■fiúk, kik éjjel nappal velünk vannak, asztalunkra készítik a reggelinket, a friss újságo­kat, szólnak, ha valamelyik­­ riportban, tudósításban, tévé­műsorban magyarok szere­pelnek, elmagyarázzák ho­gyan juthatunk el a különfé­le rendezvényekre, kitakarít­ják a szobánkat, friss törül­közőt hoznak és virágot a polcokra, lesik minden gon­dolatunkat, kívánságunkat, apró figyelmességeikkel ott­hont teremtenek nekünk, a­­ vendégeknek. Kedden például Katja Kühnau, a Humboldt Egye-­­­tem harmadéves joghallgató­ja takarított nálunk a 141. la­kásban, Sabine Stäber (Katja évfolyamtársa) ingvasalásra ajánlkozott, Jürgen Richter pedig, ugyancsak jogászjelölt,­­ meghívókat, műsorfüzeteket hordott szét a magyarok ,­ szálláshelyén. A három fia­tal elmondta: az FDJ készen­léti szolgálatának tagjai igen megkedveltek bennünket, magyarokat, „kedvesek, rém­­et tartanak a szobákban; külön öröm a számunkra — mondta Sabine —, hogy igen t­e sokan beszélnek közületek németül, angolul, oroszul, s így jókat cseveghetünk is egymással, egyszóval: reme­kül druzsbázhatunk.” Kulcsár László Két tank­at MOSZKVA • kitűzték a moszkvai béke-világkongresz­­szus végleges időpontját. Mint Romes Chandra, a Béke-vi­­lágtanács főtitkára, a tanács­kozás nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke a szov­jet fővárosban bejelentette, a békeerők világkongresszu­sát október 25-e és 31-e kö­zött tartják meg. BONN — A két német állam kapcsolatait szabályozó alap­szerződés nem ellentétes az NSZK alkotmányával — je­lentette be döntését kedden délben a karlsruhei szövet­ségi alkotmánybíróság. A nyu­gatnémet kormány és a koa­líciós pártok szóvivői öröm­mel üdvözölték a karlsruhei bíróság határozatát. (MTI)

Next