Kisalföld, 1975. szeptember (20. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

1975. SZEPTEMBER 2., KEDD fs középszerűség értéke és veszélye Az értelmező szótár az igény­telenséggel társítja a középsze­rűt, aligha véletlenül. Hiszen tudatunkban is e módon kap­csolódik a két fogalom, ami középszerű, az átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csakhogy például a termelésben nem le­het mindenki, mindenben ki­váló, élen álló, ahogy azokat sem szabad leszólni, akiknek nem sikerült az átlagnál töb­bet elérniük. Vannak tehát a tisztes középszer színvonalán élő, tevékenykedő termelői kö­zösségek, s félreérti a fejlődés követelményét az, aki úgy hi­szi, ezeknek is az élre kell tör­niük. Nagy értékek termelődnek ott, ahol „csak" a középsze­rűig jutottak el, s ezek az érté­kek nélkülözhetetlenek a tár­sadalom számára, hiszen az például iparunk termelésének mintegy háromnegyedét a ha­zai piac veszi át. Nem az a probléma, hogy miért ott tarta­nak ezek a vállalatok, ahol tar­tanak, hanem az, folyamatos-e, létezik-e egyáltalán önértéke­lésük? Az önértékelés a lehet­séges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságá­nak mérlegelése. Ezekben a hónapokban — el­sősorban külkereskedelmi ha­tásokra — megnőtt az értetlen­­kedők, a tények előtt tanács­talanul állók tábora, s ez azt mutatja, hogy baj van az ön­ismerettel, s még nagyobb az önértékeléssel. Túlságosan, a­z elvi­selhe­tőn­él jobban felduz­zadt azoknak a cégeknek a cso­portja, amelyek örültek, hogy rájuk „nem figyel senki". Úgy hitték elbibelődztek ők csend­ben, komótosan termelési fel­adataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bérfejlesztés­re is, néhány új gép megvásár­lására is, mi kellene más? Jogos, ha éles választóvonalat húzunk az ilyen magatartást ta­núsító vállalatok, s azok közé, amelyek kemény munkával őriz­ték a középszerűség értékeit, fölfogták a friss jelzéseket, iga­zodtak azokhoz, nem igyekez­tek átlépni lehetőségeik hatá­rát, de el sem maradtak a kí­nálkozó alkalmak hasznosításá­val. Dolgoztak, megtettek any­­nyit, amennyire körülményeik­ből, lehetőségeikből futotta. Amit elértek, azt annak köszön­hették, hogy napokra sem szü­netelt az önvizsgálat, így az ön­ismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhat­nak, s amire nem képesek. Az önismeret így forr össze az ön­értékeléssel, így készíti fel a kö­zösséget a megnőtt feladatok­ra, s a váratlan hatások kivé­désére. Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a Pénzügyminiszté­rium bevételi főigazgatóságá­nak összegezése a vállalatok tavalyi mérlegbeszámolóiról. Megállapították, hogy az ered­ményromlással évet záró cégek tetemes részénél az okok jó­részt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesí­tési lehetőségek hibás felméré­sében, téves fejlesztési elkép­zelések végrehajtásában lelhe­tők. Azokban a mozzanatokban tehát, amiket az önismeret hiá­nyának nevezhetünk. Az ilyen, sanyarú sorsra szo­rult vállalatok megfeledkeztek arról, hogy a középszerűség ka­tegóriájában is érvényesek a mozgás törvényei, azaz nem le­het állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul le­marad. Lehet, úgy tűnik, végül is a vállalat dolga, belügye, milyen hellyel éri be, igyekszik-e az él­­csoportba, vagy belenyugszik a középszerbe. Egy alapvető tény­ről azonban nem szabad elfe­ledkezni. Arról, hogy a válla­latok a társadalmi tulajdon meghatározott részét birtokol­ják, a társadalom eszközeinek, erőforrásainak bizonyos hánya­dával sáfárkodnak! Nem cse­lekedhetnek tehát kedvük, tet­szésük szerint, hanem köteles­ségüket minél jobban teljesíte­niük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki, minden áron igyekezzék az élcsoport­ba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszer értékeit, ismerje fel, kerülje ki veszélyért. Várospolitika a győrszigeti pártalapszervezetben (­Folytatás az 1. oldalról.) Sok, , amelyek klubjellegű szerepet is betöltenek. A város dolgozóinak mint­egy 30 százaléka korszerű, a felszabadulás után készített lakásokban él. Sok az olyan lakóépület, amely elavult. A régi, kicsi, mélyi fekvésű la­kóépületek többsége nedves, korszerűsítésre alig alkal­mas. Akik a felszabadulás előt­ti Szigetet jól ismerik, azok részére a városrészhez fel­tétlenül hozzátartozik az egykor ott kibontakozott ille­gális kommunista mozgalom. A város legáldozatkészebb KMP és KIMSZ tagjai a véletlen folytán többségük­ben éppen itt éltek és kö­zülük nagyon sokat a Horthy-rendőrség itt tartóz­tatott le. Sikerek és gondok A minap a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Győr váro­si Végrehajtó Bizottsága ér­tékelte a szigeti pártalap­­szervezet életét. Az írásos jelentés elsősorban arról adott számot, hogy a kerü­let kommunistái mit tesz­nek a városrész fejlesztésé­ért. A jelentés, a kérdésekre megfogalmazódó válaszok és a vita megvilágította, hogy a 128 kommunista — kilenc­tagú vezetőséggel — szerte­ágazó várospolitikai munkát végez. * A városrészt fejlesztő ja­vaslatok kidolgozásában a Hazafias Népfront kerületi szervezetével a kommunis­ták szorosan együ­ttm­űköd­nek. A népfront, a tanács­tagi csoport, a lakosság vé­leményének meghallgatásá­val alakítja ki a pártalap­­szervezet azokat a végleges javaslatokat, amelyeket a kerületi tanácshoz eljuttat­nak. A városfejlesztési javasla­tok között többször is sze­repelt a közvilágítás korsze­rűsítése, a kemény burkola­tú utak hálózatának hosz­­szabbítása, az utcák tiszta­ságának és a parkok fáinak, virágainak megóvása. Szá­mos kezdeményezés meg is valósult. Ha lassan is, de a szemetelők száma csökken, javulás észlelhető a parkok megóvásában is. A pártalapszervezeti kom­munisták kezdeményezésére — személyes példaadásuk­kal — a városrész társadal­mi munkával is szépül. A Márvány, a Köztelek és szá­mos más utcában a Hazafias Népfront közreműködésével a lakosság fásításokat vég­zett. Alapos előkészülettel fog­tak hozzá a szigeti elvtár­sak a Bercsényi liget, Híd utca és az Olajgyár határol­ta részéffek rendezéséhez. A társadalmi munkát végzők azért dolgoztak, hogy az idősek és fiatalok egyaránt kellemes pihenőhelyet kap­janak. Tekintélyes földmun­kával már fel is töltötték a Bercsényi liget egy részét. S ekkor a­ városi tanács il­letékesei a területet az SZTK Rendelőintézetének adták autóparkolónak. Az intézkedés lelohasztotta a társadalmi munkát végzők kedvét. A pártalapszervezetnek az is nagy gondot okoz, hogy a város negyedik ötéves tervi programjában elfogadott, legfontosabb pinnyédi lakó­körzeti utak kemény bur­kolattal való ellátása ígéret maradt. Ugyanebben a la­kókörzetben, ha lehet, még égetőbb szükségszerűségként mutatkozik az egészséges vezetékes ivóvízhálózat ki­építése. A várospolitikai fárado­zásnak jelentős eredményei is megtalálhatók. Ezek közül kiemelkedik a Kiss Ernő, a Szarvas és a Stromfeld utca találkozásánál épülő ABC- áruház, amelyet ez év őszén a fogyasztók részére átad­nak. A szigeti­­Várospolitikának szerves része a legfonto­sabbal: az emberrel való tö­rődés. E célból a pártszerve­zet javaslatára a Hazafias Népfront évről évre meg­szervezi a társadalompoliti­kai akadémia keretében az előadássorozatot. A Hazafias Népfront nőbizottsága azzal is segíti Sziget várospoliti­kai életét, hogy a pártszer­vezet támogatásával szín­ház- és múzeumlátogatáso­kat szervez. A A múltbeli tevékenység ösz­­s­zegezése, a jelen sikereinek és gondjainak megvilágítása közben a végrehajtó bizott­ság vitája a legnagyobb fi­gyelmet a jövő tennivalóira fordította A vitában résztve­vők szóltak arról, hogy Győr központjából a Szigetbe ér­kezőket elhanyagolt környe­zet fogadja. A Híd utca mihamarabbi teljes tataro­zása azért is indokolt, mert a termál- és kádfürdőhöz is ez az utca vezet. A városi párt-vb ülésén elfogadták azt a javaslatot, hogy a kommunisták kez­deményezésével, a szigeti gyárak, ipari szövetkezetek vezetői a Hazafias Népfront aktívái és a tanácstagi cso­port tagjai előre meghatá­rozott időben elemezzék a lakossági szükségleteket és azokat a lehetőségek ismere­tében a kerületi tanács köz­reműködésével fontossági sorrendben elégítsék ki. A lakókerületi várospolitikát támogatja az a fejlesztési koncepció is, amely a végre­hajtó bizottság ajánlása alapján a szigeti kerület számára rövidesen elkészül. A kerület a legutóbbi időkig nem rendelkezett olyan létesítménnyel, a­hol nyugdíjasok, dolgozók,­ házi­asszonyok, fiatalok kulturált klubélete kialakulhatott vol­na. Most a szigetieknek e ré­gi kívánsága megvalósult. A Híd utca és Knézich utca sarkán álló egyemeletes, megüresedett épületben már végzik az átalakítási mun­kálatokat. Rövidesen meg­nyílik az a kerületi otthon, ahol a párt és a Hazafias Népfront mindenkit szívesen lát a politikai, kulturális és szórakoztató rendezvénye­ken. Az élénk vitában a párt­végrehajtó bizottság a demok­ratikus, nyílt várospolitika kialakítását ajánlotta. A nyílt várospolitika szolgálja a fejlődést — mutattak rá többen is — hiszen, ahol a választópolgárok vélemé­nyét kikérik, észrevételeiket hasznosítják, ott a közösségi szemléletet könnyebb elmé­lyíteni. Ilyen politikai mód­szer­­, hatására a nyugdíja­sok, háziasszonyok, üzemi dolgozók és diákok tár­sadalmi munkával is kész­séggel közreműködnek a fel­adatok megvalósításában. Az MSZMP Győr városi Végrehajtó Bizottsága elis­merte a szigeti kerület 128 kommunistája által kezde­ményezett és irányított vá­rospolitikát. Azt tanácsolta a városi párt-végrehajtó bi­zottság, hogy a társkerüle­tek kommunistái is haszno­sítsák a szigeti elvtársak sokoldalú, gazdag várospoli­tikai tapasztalatait. Konyár Sándor tib­or JOVO Soproni AFIT A fejlesztési és műszaki osztály munkájáról A soproni AFIT-nál két osz­tály munkatársai, a szer­szám és a kísérleti üzemrész dolgozói foglalkoznak a kö­zép és hosszútávú fejlesztés­sel, illetve tervezéssel. A fejlesztési osztály munkatár­sai a gyár távlati fejlesztésé­vel, új technológiák bevezeté­sével, az új gyártmányok kí­sérleti példányig való elké­szítésével összefüggő felada­tokat végzik; a műszaki osz­tály munkatársai pedig a töb­bi között a műszaki doku­mentációkat készítik és el­végzik az egyes termékek gyártásával kapcsolatos ope­ratív feladatokat. A­ két osz­tályt másfél évvel ezelőtt alakították ki a korábbi technológiai és szerkesztési osztályból, mégpedig úgy, hogy megfeleljenek a jövő követelményeinek, a számí­tógépes adatfeldolgozás kí­vánalmainak. A vállalat­nál ugyanis a közeli múlt­ban megkezdték a számító­­gépes adatfeldolgozás elő­készítését. Az ezzel kapcso­latos munkálatok, a próba­feldolgozások jó ütemben és kielégítő eredménnyel ha­ladnak. A fejlesztési osztályon 18- an dolgoznak, közülük ki­lencen mérnökök, négyen tanulmányaikat végzik a bu­dapesti Műszaki Egyetem le­velező tagozatán, ketten műszaki rajzolók, hárman pedig technikusok. Az osz­tály munkatársainak átlag­­életkora 24 és 30 év között van. — Az utóbbi időben szép eredményeket értünk el a gyártás- és gyártmányfejlesz­tésben — újságolja Prattin­­ger Gyula, osztályvezető. — Számos gyártmány és be­rendezés­­­sorozat g gyártása-* hoz szükséges tervet készí­tettünk. A hosszas felsorolás helyett most csak a legfonto­sabbakat említem. Bevezet­tük az Ikarusz gumi gömb­csukló, gyártósorban történő gyártását. A gumi gömb­csuklót ebben az évben már nagy sorozatban gyártjuk. Itt szeretném megjegyezni, hogy az Ikarusz Művek ko­rábban a gumi gömbcsukló­kat nyugatról importálta. A gyártósor megtervezésével tehát komoly megtakarítást sikerült elérnünk az Ika­rusz Műveknek és ezen ke­resztül népgazdaságunknak. A másik sikeresen megoldott feladatunk a vontatvány­jel­ző háromszög új módszerrel való gyártásának kidolgozása volt.­­ Közismert, hogy vál­lalatunknak két különösen fontos gyártmánya van: a csápos autóe­melő és a fénye­ző fülke. A csápos autóeme­lő nagyon jó gyártmányunk, méltón szerzett hírnevet bél­és külföldön vállalatunknak. A csápos autóemelőbe azon­ban két nyugati import al­katrészt is be kell epítn­­ünk, ami természetesen je­lentősen megdrágítja a kész terméket. Ennek megfele­lően osztályunk feladata az volt, hogy kidolgozzuk, mi­lyen módszerrel helyettesít­hetnénk az import alkatré­szeket hazaiakkal. A kísérte­tek jól haladnak és azt iga­­d­ják­, hogy a csápos autó­­mell két tartó oszlopát a övében hajlított acéllemez­zől tudjuk gyártani, a bronz­hordozó anyát pedig hazai műanyagból készült anyá­­al tudjuk helyettesíteni, ezzel kapcsolatban nagy je­­entősége van annak, hogy a­­műszaki osztály bevezette az melók nagy teherbírású ór­áinak gyártásánál a kor­­zerű örvénylő menetvágási­ech­nológiát. — örömmel mondhatom, hogy szép eredményeket ér­tünk el a fényező fülke csa­lád kialakításában is. Válla­ltunk terveink alapján meg­kezdte az egy és két szárító­­helyes fényezőfülkék gyártá­sát; elkészült a tehergépko­csi fényesőfülke két proto­­típusa, amely 1976-ban ke­rül beüzemelésre. A műszaki osztály mun­kájáról Balázs Endre osztály­­vezető tájékoztat. — Ossík­­­lyunk feladata, a fejlesztési osztály által kidolgozott új gyártmányok, cikkek gyártá­sa, felszerszámozása, új technológiák bevezetésének megvalósítása, a vállalati normaképzés és előkalkulá­ciós tevékenység irányítása, valamint a célgép-szerkesz­tés. Az utóbbi időben szá­mos célgépet terveztünk, komoly vállalásaink vannak a vállalat takarékossági in­tézkedési tervének megvaló­sításában, az anyaggal és a munkaerővel való takarékos­kodás műszaki feltételeinek biztosításában.­­ Fontosabb munkáink,­­ illetve feladataink közül a következőket említem meg. Osztályunk egy csoportja a Magyar Vagon- és Gépgyár aggregét fejlesztési osztályá­val közösen dolgozik az MVG által exportra gyár­tott hátsóhidak tömítő gyű­rűje minőségének javításán. Vállalatunk a Magyar Va­gon- és Gépgyár részére egyebek között termosztato­kat is gyárt. Osztályunk munkatársai megterveztek egy célgépet amely automa­tikusan végzi a termosztatok forrasztását. Ez a célgép most van kivitelezés alatt. Vállalatunk egyik legfonto­sabb gyártmánya a csápos autóem­elő. A csápos autó­­emelőn ebben az évben mintegy ötven szerkezeti változtatást végeztünk és így sikerült ezen a gyárt­mányon anyag- és időmeg­takarítással öt százalékos önköltségcsökkenést elérni. K. A. , Vági Ferenc, Horváth Péter és Vásárhelyi Balázs (balról : A csápos autóemelő méltán szerzett hírnevet és megde­jobbra), a műszaki osztály munkatársai megbeszélést tar­ csillést a soproni AFIT-nak. Képünkön: a csápos autóemelők tarnak, utolsó ellenőrzését végzik a próbapadon. Kisalföld Egyetemiek segítsége A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem moson­magyaróvári kara nagy szerepet játszik Győr­­, Sopron megye és az or­szág mezőgazdaságának fejlesztésében, korszerű­sítésében. A mosonma­gyaróvári­ egyetemi kar hallgatói és tanárai az idén például 180 ezer hektár területen készíte­nek pontos felmérést a talajban lakó kártevők­ről. A felmérés alapján meg lehet majd határoz­ni, hogy hol és milyen mennyiségű védőszert kell használniuk a gaz­daságoknak — ezzel a módszerrel jelentős mennyiségű növényvédő szert és műtrágyát lehet megtakarítani. A mo­sonmagyaróvári egyete­mi kar 1975-ben mintegy 100 ezer hektáron a gyo­mok terjedését is meg­vizsgálja. A vizsgálatok alapján előre tudják je­­­ezni, hogy milyen új káros gyomnövények megjelenésével lehet számítani a következő időszakban. Nemzetközi tanácskozás A Gépipari Tudományos Egyesület, valamint a Moson­magyaróvári Fémszerelvény­­gyár rendezésében ma kezdő­dik meg Mosonmagyaróváron a harmadik nemzetközi ar­matúra szinpózium. A há­romnapos tanácskozáson több mint harminc előadás hang­zik el a fémszerelvénygyár­­tással kapcsolatban. A ta­nácskozáson, amelyet a MOFÉM 75.­ évfordulója je­gyében rendeznek, mintegy 80 magyar és kilenc ország­ból összesen 55 külföldi szak­ember vesz részt. 3

Next