Kisalföld, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

Megtisztelő, szép feladat H­atárőreskü Csornán Külön vonatok, autóbuszok, személygépkocsik százai igye­keztek vasárnap délelőtt Csornára Szülök, hozzátarto­zók utaztak az ünnepélyes­es kártételre A Győri Határőr­­kerület csornai kiképzőpont­­­ját zászlókkal díszítették, és a laktanya dísztere is ünne­pi külsőt öltött. Pontosan fél 11 órakor felhangzott a díszjel, és Rács György határőr alezredes, parancsnok jelentést tett Föl­desi Jenő vezérőrnagynak, a BM, Határőrség Országos Pa­rancsnokának, aki ezután megszemlélte az eskütételre felsorakozott ifjú határőrö­ket. Felhangzottak a Himnusz hangjai, kezdetét vette a ben­sőséges ünnepség. A díszemelvényen foglalt helyet a többi között Hor­váth János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt G­yőr-Sop­­ron megyei Bizottságának tit­kára, Csele József határőr alezredes, a kerület parancs­noka, valamint a csornai já­rás és Csorna város párt- és állami vezetői. Bánkuti József határőr al­ezredes, a győri határőrkerü­let politikai helyettese lépett a mikrofon elé. Köszöntötte az esküre felsorakozott kato­nákat, a megjelent szülőket és hozzátartozókat, majd egyebek között a következőt mondta: — Néhány héttel ezelőtt a termelőm­unká­ból vonulta­k be katonai szolgálatuk meg­kezdésére a fiatalok, hogy felkészül­jenek a haza védel­mére. Ma a haza és a nép iránti hűség mellett kötelezik el magukat. A fegyveres szolgálatot teljesítők legszen­tebb kötelessége a munkás­osztály, a dolgozó nép odaadó szolgálata, védelmezése. Ne­mes eszme és ügy szolgálatá­ra tesznek eszkü­t: a Magyar N­épköztársaság államhatá­rainak fegyveres­­védelmére. Ezután Kovács Miklós ha­láról­ mondotta az eskü örök életre szóló szavait: „Én, a dolgozó magyar nép fia, es­küszöm, hogy a Magyar Nép­köztársaságnak hűséges ka­tonája leszek! " Közben a ze­nekar halkan a Szózatot ját­szotta. Az eskütétel után Földes­ Jenő lépett a mikrofon elé és többi között ezt mondta: „ Az imént elhangzott ka­tonai eskü eleire szóló köte­lezettség a haza és a szocia­lizmus ügye mellett. A kato­nai eskü a legnagyobb és leg­­felemelőbb fogadalom. Egész személyi állományunkat ösz­tönzi, hogy pártunk XI. kong­resszusa nagyra értékelte fegyveres erőink és testüle­­teink tevékenységét, áldoza­tos munkáját, hiszen megál­lapította: a fegyveres erőik és testületek tagjai becsülettel teljesítik hivatásukat. A ka­tonai eskü minden szavát véssék jól emlék­ezetükbe. A haza védelme nemcsak kiál­lást, bátorságot, hősiességet követel, hanem szüntelenül fejlesztett politikai és szato­­nai tudást is. A határőrszol­­gálat megtisztelő, szép és ne­héz feladat. Egész embert kí­ván. Beszéde végén Földes­ Jenő megköszönte a jelenlévő szü­lőknek azt a sok szeretetet és áldozatot, amellyel felne­velték gyermekeiket. Továb­bi segítségüket kérte ahhoz, hogy a fiatal katonák szolgá­latukat jól és becsülettel el­láthassák. A vezérőrnagy szavai után az­ esküt tettek nevében Sipos József szólt, majd Pödör Pál, a Csorna városi Tanács el­nöke azt kívánta a fiatal ka­tonáknak, érezzék magukat jól a megye legfiatalabb vá­rosában. I­I. B. • Esküit tevő katonák egy csoportja. Környezetvédelmi tanácskozás Kétnapos lengyel környe­zetvédelmi szimpozion kez­dődött hétfőn Budapesten a Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központban. A szim­­róziont — amelyet a néhány hete megkötött magyar—len­gyel környezetvédelmi együtt­működési megállapodás alap­ján rendeznek meg, ezúttal első alkalommal — a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, az Országos Környezetvédel­mi Tanács és a Lengyel Kül­kereskedelmi Kamara közö­sen szervezte. A lengyel szakemberek há­rom előadáson ismertetik a többi között a levegő- és a víztisztaságvédelem lengyelor­szági helyzetét. Karácsonyi vásár Hétfőn délelőtt az NDK budapesti kulturális és tájé­koztató központjában meg­nyílt az idei karácsonyi vá­sár. Mint a megnyitót meg­előző sajtótájékoztatón Dieter Henze igazgató elmondta az újságíróknak, a szokásosnál is gazdagabb választék fogad­ja több mint három héten át a Deák téri központban a kö­zönséget. 1975. december 2., kedd V­iták után döntés SZÍNEK A VÉGEKEN Felülről kocka, szalag Milyen Győr-Ady-város fe­lülről? Mondjuk onnan, ahonnan a pilóták, vitorlá­­zórepülők szemlélhetik? Ki­­sebb-nagyobb kockák, szala­gok együttese. Az aszfalt ha­tárolta betontömbökben meg­különböztethetők a külön álló az egészhez viszonylag lazán kapcsoló egységek. De ez inkább már csak a képzelet játéka, mint ahogy a kérdés is elméleti. Csak kevesen és ritkán látják Ady­­várost felülről. A m mindenna­­pi és természetes nézőpon­tunk pedig nagyon is „föld­szintes”. Szemmagasságból is könnyen tudjuk követni az egységes és lassan végleges képét mutató önálló és egyre kevésbé alvó város fejlődé­sét. Az egyes építés­­üteme­ket, amelyek a fák évgyűrűi­hez hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz. Aszerint, éppen hol tartottak­: az építők az iparosított technika alkalma­zásában Ami az összképet illeti, igazán kedvező, a jövő pedig ígéretesen, a szó eszté­tikai értelmében színesnek vé­kezik Az eredetileg 6990 lakás el­­helyezésére tervezett város­rész már túlnőtte önmagát. Építése eddigi I—IV. ütem­é­­ven, a mai napig 7122 ott­hont adtak az Adyvárosban. Szilveszterig további 266 la­kás készül el. Jövőre 1241 és 1977-re mindössze 285 ma­rad. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat várako­záson felüli gyorsasággal fo­gyasztja a területet. Jövő áp­rilisban máig Dél-Nádorváros­­ban, a Jaki dűlőben kezdi meg a panelos házak alapo­zását és 1976-ban összesze­rel­hetőlük 500 lakásra valót, amelyek többségét 1977-ben adja át. Ehhez számítja még a vállalat az 1977-ben ugyan­csak a Jaki dűlőben átadan­dó 1000 otthont. Ezekkel együtt építhető meg a me­gyeszékhelyen j­övőre és 1977- ben is az 1200—1300 lakás. 1973 viszont már a Kun Béla város építésének elodáz­hatatlan kezdési ideje: ad­digra végképp nem marad helyük Adyvárosban az épí­tőknek és 1979-ben már a győriek a dél-nyugati vá­rosrészben várhatják új ott­honaikat. Az építendő otthonok típu­sai ismertek ezrek és ezrek „belakták” ezeket. Amiben már a legközelebbi jövőben újítás várható viszont, az az épületek külső megjelenése. Miközben irodalmi hetila­punkban lankadatlan hévvel folyt a vita az építészetről, a Győr megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a Győri Ter­vező Vállalat szakemberei­nek bevonásával döntött a színes homlokzati panelek kialakításáról. A kísérletkép­pen elkészített 30-féle színes homlokzati panel közül vá­lasztották ki azt a tizenkettőt, melynek gyártása már de­cemberben megkezdődik. A téglaburkolással díszített, fehér cementtel, fekete bazalt­tal, valamint a fekete bazalt és fehér mészkőzúzalék keve­rékével színezett panelek a vállalat Bartók Béla úton készülő 105 lakásos társas­­házának végfalaira és hom­lokzatára kerülnek. Ezt a tömböt az építők maguknak készítik, dolgozóik kapják majd otthonait, így a kísér­letezés amúgy sem túl nagy kockázatai elhanyagolhatók. Mert végül is mi történ­het ha megjelenésében nem lesz mindjárt tökéletes az el­ső színes házgyári elemekből készült ház?! Ezen az úton ugyanúgy végig kell haladni, mint azon a másikon, me­lyen a megyei építőipari vál­lalat 1968 augusztusától, az akkori Szabolcska utca első szerény háztól eljutott a mai úgynevezett „H” típusú ma­gasításig, vagy a loggiás sáv­házakig. Eddig sem a kockázatvál­laláshoz szükséges bátorság hiányzott az építőkből ahhoz, hogy színesebbé és egyálta­lán színessé tegyék Ady város épületeit. A győri házgyár 4200, átlagosan 48 négyzet­­méter nagyságú lakás készí­tésére alkalmas. Most oly módon kerül ki a sablonjai­ból ennyi otthonhoz szüksé­ges elem, hogy az átlagos nagyságuk már bő 10 száza­lékkal nagyobb. (53 négyzet­­méter). Egy sorozatban gyártható homlokzati falpa­nel készítési ideje átlagosan 14,5 perc. Azok után gon­dolhatott a vállalat a falpa­nelek színezésére, amikorra elérte, hogy hazai anyagból, gazdaságosan tudja ezt meg­valósítani. Oly módon, hogy ha a h­oza árán is, de ezzel nem veszélyezteti az évi 4200 lakáshoz szükséges elem el­készítését (Kis költséggel ad szebbet.) Ez ugyanis legalább annyira fontos — ha nem fontosabb — mint az, hogy a gyarapodó soproni, moson­magyaróvári és győri házak színekben is igazodjanak az új városrészek gazdagodásá­hoz. (Ferenciés) # A BARTÓK BÉLA ÚTON alapozzák azt a 105 lakásos társasházat, amelyik résfalait és homlokzatát már színes panelekkel építik. \ Védekezés, szabályozás (Folytatás az 1. oldalról) tása, fenntartása és fejlesz­tése. A veszélyes mértékben jelentkező árvizek elleni ered­ményes védekezés. Az árvízmentesítésben az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság feladatai­­az országos átlagot többszörösen megha­ladják. A kezelésében lévő el­sőrendű fővédvonalak hossza 485,5 kilométer. A vizsgált időszakban végzett töltéserő­sítési munkákból a legna­gyobb és a veszélyezettségi folt­ozat tekintetében is jelen­tős két beruházást választot­tak ki a népi ellenőrök. „A szigetközi Duna jobb parti árvédelmi vonal erősí­tése."’ A teljes beruházás 3 ütemben valósul meg 10,37, 18 és 33,5 kilométer hosszú­ságokban. Ha rendkívüli idő­járás a munkát nem akadá­lyozza, a töltésépítés még az idén befejeződik és a terve­zett 130,9 millió forint he­lyett 10,4 millió forint húzó­dik át a jövő évre, amiből 5,2 millió forint a dunasze­­gi és az ásványrárói gátőr­telep építési költsége. A má­sik a ,,Rába menti árvédeke­zési töltések erősítése Győr és Árpás között”. Az első szakasz építését 1988—1974. években végezték el a Győr­­ és a rábapatonai híd közötti 23,4 kilométeres töltésen 964 472 köbméter mederből kotort anyag beépítésével. A második szakasz 1975—1­976. években a rábapatonai és a rábacsécsényi hidak között 12,1 kilométer hosszúságban épül. A harmadik szakaszban a Rábacsécsény és Árpás kö­zötti töltésszakaszok épülnek meg 1976—1977. években. A hazánkban már ismert, de ilyen nagyságú munkában másutt még nem alkalmazott hidromechanizációs töltéserő­sítési eljáráshoz szükséges anyagot a Hollandiából be­szerzett MASTER úszókotró termeli ki a folyómederből és 290 méterenként telepített csővezetéken nyomja a töl­tés mentett oldalára kialakí­tott térbe. Helyszíni ellenőrzések so­rán megállapították, hogy a mederkotrás egyes szakaszok­ban nincs összhangban a fo­lyamszabályozási tervekkel. Az is tény, hogy a tanácsok ár- és belvízvédekezési tevé­kenységére a költségvetésben előirányzott hitelek nem ele­gendők átfogó munkák fede­zésére. 11A vízgazdálkodási tár­sulatok beruházási és kar­bantartási tevékenysége a ke­zelésükbe adott közcélú csa­tornákra és azok műtárgyaira terjed ki A gátőrtelepeken létesített árvédelmi anyagraktárakban az Országos Árvíz és Belvíz­­védelmi Szabályzatban előírt védekezési anyagok mennyi­ségét és tárolását rendben találták az ehrenér­ők. A víz­ügyi szolgálat ellátásához nélkülözhetetlen hírközlő be­rendezések fenntartása és üzemeltetése előírás szerint történik. Az árvédekezés és folyam­szabályozás a vízügyi szolgá­latnak két elválaszthatatlan kapcsolódó szakágazata. A folyamszabá­lyozá­sokat rész­ben a hajózás, részben pedig az árvízvédekezés érdekében kell végrehajtani. A Duna szabályozásai munkáit nem­zetközi egyezmények határoz­zák meg, amelyek elsősorban a mindenkori hajózómélység biztosítására vonatkoznak. Az ár- és belvízkárok elle­ni védekezésben nagy jelen­tősége van a jól szervezett felkészülésnek. A népi ellen­őrök megállapították, hogy a védekezési tervek és nyilván­tartások elkészültek. Az ár­­vízvédelmi tervek teljes kor­szerűsítése az idén megtör­ténik. A csehszlovák vízügyi szervekkel kötött egyzmény alapján 1974 júliusában ké­szült el a közös árvízvédelmi terv. A közelőszervezési, men­tesítési, kiürítési tervek el­lenőrzése, átdolgozása kész, összegezve az Észak-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság a IV. ötéves tervben előirány­zott feladatoknak eleget tett. Az építési munkák szüksé­gességét, a töltések mérete­zésének helyességét, a mun­ka minőségét az idei árvíz bizonyította. Tapasztalatcsere, közös kutatások Tovább bővült a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézete és a Szovjetunió tudományos akadé­miájához tartozó intézetek kapcsolata. A közelmúltban a ké­­­miai kutatóintézet küldöttsége szovjetunióbeli látogatása al­kalmával megállapodást kötött a Szovjetunió tudományos akadémiájának kémiai, fizikai, szerves kémiai, valamint a lett tudományos akadémia szerves szintélikus intézetével. A megállapodás értelmében rendszeres tapasztalatcserékre, ku­tatók cseréjére és a későbbiekben közös kutatásokra kerül sor. A magyar küldöttség ellátogatott más intézményekbe is, s főleg a biológiailag aktív vegyületek kutatása terén kifej­tett tevékenységgel ismerkedett meg. MMIPOW --------­

Next