Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

60 megyét lát el Ma nyílik a győri DOMUS Ma nyitja meg kapuit a vásárlók előtt Győrött, a Ré­gi Veszprémi út melletti koordinált raktártelepen a Bútorért Vállalat DOMUS Lakberendezési Áruháza. Ott kapott helyet a vállalat há­zi sraktára is, amely az Észak­dunántúli Lakberendezési Igazgatóság irányításával öt megye: Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Fejér­­bútorbolt­jainak, valamint a megyékben lévő DOMUS áru­házaknak bútorral és lakbe­rendezési cikkekkel való fo­lyamatos ellátását biztosítja. Tegnap Szántó György, a Bútorértékesítő Vállalat ve­zérigazgatója tájékoztatta az újságírókat az áruházról és a lakberendezési igazgatóság­­feladatairól, működéséről. A többi között elmondta, hogy a 24 l'00 négyzetméter alap­­területű raktártelepen 7000 négyzetméter áll a Bútorért rendelkezésére. Ebből 1700 az áruház, tehát az a terü­let, ahol kiállítja a vállalat a bútorokat és az egyéb cik­keket, illetve ahol kiskeres­kedelmi tevékenységet foly­tat. A többi raktárterület,­­egyszintes tárolással, az áru­­mozgatás korszerű gépesíté­sével. Mintegy 17 millió forintos nyitókészlettel várja a vá­sárlókat a győri DOMUS, eb­ből 11 millió forint értékű a bútorkészlet. Az összetétel néhány jellemző adata: 220 lakószoba, 100 szekrénysor, 200 heverő, 300 gyermekbú­tor. A győri DOMUS már­cius 1-től az év végéig 90 millió forintos kiskereske­delmi forgalomra számít, a nagykereskedelem szervezé­sében — az öt megyében — 1,7—1,9 milliárd forint a terv. A vásárlók a bemutatott bútorok közül választhatnak, a megfelelő darabokat a rak­tárból szállítják a lakásukra a 19-es Volán­nal kötött meg­állapodás alapján. Előfordul­hat, hogy a kiválasztott bú­tor nincs már raktáron. A bútorgyárak viszont 4 hóna­­­pon belül szállítanak, s ilyen esetben a „minta” feliratú garnitúrára előjegyzést vesz fel az áruház. Helyben, gyor­sított ügyintézéssel OTP-hi­­telre is vásárolhatnak a DOMUS látogatói. Az áruház földszintjén gaz­dag választékban lakásvilá­­gítási, lakástextil és kerámia cikkek közül lehet választa­­­­ni. Az emeleten hazai és im­port szobaberendezések, gyer­mek- és apróbútorok, kárpi­tozott garnitúrák találhatók. Ugyancsak ott kaptak helyet a Bútorért által forgalmazott munkahelyi berendezések és szervezéstechnikai eszközök. A DOMUS győri áruházá­ban díjmentes lakberendezé­si tanácsadással segítenek a vásárlóknak. A lakásberen­dezés, a választás és a dön­tés megkönnyítésére színes bútorkatalógus áll rendelke­zésre. Tegnaptól kezdődően II­I MÉRETEK A Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium rendelete alapján 1976. már­cius 1-től kezdődően a szak­üzletekben és az áruházak­ban már az új mérettáblázat alapján készült felsőruhákat árusítják. A meglévő készle­teket is csak az új méret­rendszernek megfelelően át­számozva hozhatják forga­lomba. A rendelet értelmé­ben, ezután feltüntetik a leg­fontosabb testméreteket, a magasságot, a mellbőséget, a női és­ lánykaruhákon a csí­pőbőséget, a férfi- és a fiú­ruhákon a derékméretet. Az üzletekben újfajta segédesz­közöket, magasságmérőt, mé­rettáblázatot találhatnak a vásárlók. Az új szabvány egyelőre a fürdőruhákra, tor­na- és sportmezekre, kardi­gánokra, pulóverekre nem vonatkozik. Billegő, vasvázas, kárpitozott, támlás székek, billegő, vaslábú, fényezett jaj­or­­­gácslapú asztalok, mind­ mértani rend­ben. — Nem tudom, lesz-e lucerna abban a földben? Négyen ülnek két összetolt asztalnál, négy fejkendős, bőrcsizmás parasztasz­­szony. — Krumplit tettetek volna bele — tol­ja az asztal közepére pálinkáspoharát és kávéscsészéjét a bejáratnak háttal ülő. — Előbb kellett volna felszántani — mond ellent a kérdező, aztán a harma­dik asszony is bek­apcsolódik a vitába: — Még most is jókor van... Hangjukat azonban elnyomja a mel­lettük lévő zenegépből felrikító énekes, a bársonynadrágos-zakós, rövid hajú fiú visszaindul az asztalához. Előtte szintén kávéspohár és félig elfogyasztott rövid­ital. Délelőtt van, alig néhányan üldögél­nek a presszóban. A pincér a külső he­lyiségben a pultnak támaszkodik, olvas. Mellette prémes tcabátban, karján gyé­­kénytáskával és megpakolt bevásárló­szatyorral egy fiatal nő beszélget a ká­véfőzővel és időnként belekortyol egy kávéspohárban lévő sárgás színű italba. A két termet összekötő ajtó szárnyfa­lánál tátong, befestve ágaskodik az ajtó­félfából a vaspánt maradványa, a belső helyiség falain körbefestett képek, meg egy reklámplakát, a terem végében pe­dig, a pódium fölött, ahol a zongora, a letakart dobfelszerelés és a hangfalak állnak, reklámlámpa lóg a mennyezetről, rajta felírat: „Modern világ... Pepsi”. Az énekes a zenegépből torokhangon angolul számol. Új vendég érkezik, de még mielőtt leülne, közli a pincérrel rendelését, azután tétován megáll a szárnytalan ajtóban, végül az utcára néző, hatalmas ablak mellett ül le. Ka­bátját a mellette lévő székre teszi, majd táskájából könyvet vesz elő, belelapoz. A pincér még a pultnak támaszkodik, aztán hogy végigolvasta az oldalt, tálcá­ra rakja a kávát, az üveg Pepsi-colát és kiviszi a most érkezett fiatalember elé. Menne már vissza a pulthoz, a könyv­höz, de a bársonynadrágos megállítja, aprópénz csörög, majd a fiú a zenegép­hez támaszkodva várja meg a szám vé­gét. — ... tizennégy palacsintát sütöttem, és együltében mind befalta — mondja az előbb még a lucernahozamért aggódó asszony, és megigazítja kendőjén, a kö­tést. A zenegép, hogy elhallgatott, újra kattogni kezd, és a fiú indul vissza me­gint az asztalához. „Te vagy, aki vártál...” harsan fel a dal, az asszonyok pedig erszényüket ma­guk elé teszik az asztalra. A könyvet olvasó fiatalember, mintha várna valakit, lassan, ráérősen kinéz az ablakon. Kint nap süt, és ott, ahol Ka­puváron térré szélesedik a régi, kopott vakolatú, földszintes házak által határolt utca, az egyetlen kőburkolatot pedig fel­váltja a szürke aszfalt, éppen szemben a presszóval, a Hanság Áruház előterében, az út mindkét oldalán hosszú sorokban parkíroznak a személygépkocsik. (Szalay) Modern világ... 1976. március 2., kedd Ki minek mestere? A Belkereskedelmi Minisz­térium a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség kong­resszusi akcióprogramja alap­ján „Az alkotó ifjúság­’ pá­lyázat keretében a KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bizottság, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ, va­lamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége tá­mogatásával meghirdette a „Ki minek mestere” szak­mai vetélkedőt az ifjú ven­déglátóipari dolgozók között a felszolgáló, a cukrász és szakács szakmában. A ver­seny célja ösztönözni a ven­déglátóiparban dolgozó fia­talokat szakmai, politikai is­mereteik továbbfejlesztésére. Növelni a vendéglátóiparban dolgozó fiatalok erkölcsi, tár­sadalmi, anyagi megbecsülé­­­sét. A vetélkedő győri területi elődöntőjén Győr-Sopron, Nógrád, Komárom és Vas megyék 22 legkiválóbb fia­tal vendéglátóipari szakem­bere vett részt. A zsűri elnö­ke Szilvási István, a Belke­reskedelmi Minisztérium ven­déglátó és szállodai főosztá­lyának munkatársa. Tagjai pedig világhírű szakembe­rek: Gendel Ferenc és Tüdős József mesterszakácsok, va­lamint Hegedűs Pál mester­cukrász volt. A győri Hungária Étterem­ben megrendezett és jól sike­rült vetélkedőn a felszol­gálók versenyében első lett Tvaruskó Tibor, a Győr-Sop­ron megyei Vendéglátó Vál­lalat dolgozója. A szakácsok versenyét Turóczi György, a Győri Áfész fiatal szakácsa, a cukrászokét pedig Gáspár Istvánná, a Vas megyei Ven­déglátó Vállalat cukrásza nyerte. Kempingbútor K­uvaitba Sokat vállaltak a lakatosok A lakosság igenjei mindenek előtt A mecs éppen befejezte munkáját, már csak a jegyzőkönyv van hátra. Minden rendben, mondja mégegyszer a Budapesti Szellőző Művek ellenőre. A mellette álló munkások bólinta­nak: jól csináltuk... Az udvaron furcsa alakú, termetes „vas­­ládák”. Ezekben szerelik majd a budapesti vállalat ventilláto­rait. S az egész az épülő orenburgi olajvezeték továbbító állo­másaira kerül. Hűtőberendezések. Összesen háromszáz kell belőlük, méghozzá szeptemberig. „Legfeljebb kijönnek segíteni nekünk majd a „köpenyesek” — tréfálkoznak a munkások. De a szeptemberi határidőt azért komolyan gondolják. Sok a munkájuk. S hamar a „köpenyeseket”, az irodán dolgozókat említettük: nekik is van éppen elég dolguk. A Győri Lakatos- és Fémtö­megcikk Ipari Szövetkezet sokféle terméket gyárt és sokfelé szállítja azokat. A legfontosabbak most a fent leírt „vasládák”. A győ­ri szövetkezetben is kiemelt programnak számít az oren­burgi vezeték építésének se­gítése. Mellette ugyancsak sürgős a 25 köbméteres üzemanyagtároló tartályok készítése a budapesti metró észak-déli vonalához. A to­vábbi sorrendet már nehéz lenne meghatározni, a kis létszámú szövetkezetben mindenre egy­formán szükség van. A ■ szövetkezet nevének említésekor nem véletlenül gondolunk elsősorban a kem­pingbútorokra. Ezek hozták és hozzák a nemzetközi hírt, elismerést. És természetesen, a megrendelést. A szövetke­zet tavalyi 58,8 millió fo­rintos teljes termelési érté­kéből az exportra került kempingbútorok értéke 31 millió forint volt. Újabbak­ már a hollandok is vásárol­nak Győrből, és ez nem kis szó, hiszen nekik világhírű, nagy cégük is gyárt kem­pingbútorokat, Finnországba, Romániába, Csehszlovákiába és más országokba kerülnek a győri termékek, sőt, még Kuvaitba is. A lengyelekkel az idén 7 millió forintos szer­ződést kötöttek. Ugyanekko­ra mennyiségről tárgyalnak most a jugoszlávokkal a La­katos ISZ vezetői. Nehezen indult az év, most viszont egymás után érkez­nek a megrendelések. Az idei export várhatóan 20 száza­lékkal nagyobb lesz a tava­lyinál. És több kempingbútor jut a hazai kereskedelmnek is. A Triál 2,5­ millió forint érték­ben rendelt. A korábbinál ugyan többet, de még ez is messze elmarad a hazai igé­nyektől. Ezt bizonyítja a szö­vetkezetnek a Balaton mel­lett végzett felmérése is. De a gyártó csak a megrendelés szerint dolgozhat, s a késve érkező pótrendelés miatt nem lehet megbontani a fontos külföldi szerződése­ket. A szeptember-október egyfajta holtszezon, akkor tudná leginkább kiegészíteni készleteit a hazai kereskede­lem. Csakhogy a bútorokat akkor a következő év tavaszá­ig valahol tárolni kellene. A Győrött már ismert sze­méttároló konténerek­­ má­sutt is egyre népszerűbbek lesznek. Szombathely, Tata­bánya rendelt belőlük idáig, de az ország más részeiből is érdeklődnek. A legújabb faj­ta konténer mintadarabjai most készültek el. Ezek már kerekeken gurulnak. A Győ­ri Városgazdálkodási és Út­­karbantartó Vállalat a leen­dő Kun Béla lakótelepre ilye­neket szán. Előnyük, hogy nem csúfítják az utcaképet, egyszerűen betolhatók a ház­gyári épületek szemétledobó aknái alá. A modern, helikopteres nö­vényvédelemből is kiveszi ré­szét a Lakatos ISZ. Itt ké­szülnek — és kerülnek Pusz­­taszabolcsra — a permetező tartályok. Az idei megrende­lés 150 darab . .. De a fenti­ekkel még nem is mondtunk el minden újdonságot. A szö­vetkezetben egymást érik a tárgyalások. Eredmény­ük majd a következő zárszáma­dáskor öesszegeződik. Sokat vállalt az ISZ, de felmérte erejét. Korszerűsíti gyártási technológiáját, ezt egyrészt a piaci igények teszik szüksé­gessé, másrészt az, hogy nem számolhatnak munkaerő-gya­rapodással. A szolgáltatás közel 20 szá­zalékos fejlesztését tervezi erre az évre a Győri Lakatos és Fémtömegcikk Ipari Szö­vetkezet. Az elhatározás lé­nyegében csak egy mondat­ból áll: ,,A lakosság igényeit minden áron ki kell elégíte­ni.” J. F. ELŐLEG Névtelen leveleknek általában azonos a sorsuk. Álta­lában csak, mert ritkán lehetnek azért kivételek. Ilyen kivétel ez is, ami Csornáról érkezett hozzánk. „Neve­met ne említsék, mivel ennek részemről komoly hát­rányai lehetnének.” Ha akarnánk se tudnánk említeni, mer­t azt eltitkolta a levél írója — érthető okból. Az előlegre panaszkodik, a termelőszövetkezeteknek ama humánus gyakorlatára, hogy amelyik tagnak hirtelen pénzre van szüksége, kérhet, amit zárszámadáskor ter­mészetesen levonnak a keresetből, így a zárszámadáskor meglepetés érhet néhány csa­ládot, ugyanis akkor értesül, már amelyik értesül, hogy a családfő év közben esetleg előlegből oltotta szomját. No de mit tehet a szövetkezet? Kérjen talán igazolást a feleségtől is, hogy mire kell az előleg? Ugye, ez még­sem megoldás. Vagy szüntesse meg az előlegezést, mint ahogy a levélíró is javasolja? Ez sem helyénvaló, mert így esetleg indokolt esetben nem lehetne a szövetkezet a tag segítségére. Az sem álláspont, hogy mindenki a sa­ját bőrét viszi a vásárra, illetve a saját pénzét issza, nem avatkoznak bele. A gazdaságnak sem közömbös a munkafegyelem, a munkásember erőnléte. Márpedig manapság is dívik a napközbeni féldecizés, bizonyítják ezt a falusi vendég­lők előtti sorakozó kerékpárok. Szerencsére erőgépekkel már nem találkozni a kocsmák előtt. Nem biztos, hogy a napközben munkaruhában és gumicsizmában félde­­cizők előlegből isznak, nem is az a lényeg, hanem az, hogy isznak. Ma még zsebből, ha futja, de lehet, hogy holnap már csak az előlegből telik rá, akkora lesz a „szomjúság”. A véletlenek játéka csupán, hogy vendég kopog, éppen e soroknál. Damózseliről jött, s mindjárt elnézést is kér­, hogy egy­­kicsit ivott. Egy kicsit sem tudott folyamatosan beszélni, tehát úgy kellett venni, mint a névtelen leveleket... Egyébként sem ő volt az első ittas téesztag-panaszos. Előlegből ivott? Nem biz­tos. Nem olyan szegények a téesztagok, hogy ne futna mindenkor az erszényből toroköblítőre. Tehát hiába tö­rölné el az előlegezést bármelyik szövetkezet, s nem is ez a megoldás. (Igaz, aki sokszor fordul ilyen kéréssel az irodára, nem ártana „kikérdezni”.) A lényeg a mun­kahelyeken dől el. Ott, ahol a munkaidőt munkával kell eltölteni, s hogy ez így legyen, azért felelnek a brigádvezetők, ágazatve­zetők, csoportvezetők, de a közvetlen munkatársak is. Hajdanán a közgyűlések alkalmával keresett a legtöb­bet a kocsmáros, nem utána, hanem a közgyűlés alatt, míg az tartott, ki-kiléptek a tagok egy féldecire, aztán vissza a közgyűlési terembe. Ez már a múlté, mint az is, hogy a kemény munkával tikkasztott Hoffer-vezetők délben vagy este megtankoltak sörből vagy féldeciből, aztán irányították tovább, elég széles nyomtávon a traktort. Ez is a múlté. De a témát még mindig nem k­ellet levenni a napirendről. Mert tiszta fejekre, ép gondolatokra, teljes értékű emberekre van szükség minden munkahelyen, a termelőszövetkezetekben is. Márpedig néhány féldecitől lehet valaki a „magabizto­sabb”, de teljes értékű ember nem. G. Szabó HIDAIPOID 3

Next