Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
60 megyét lát el Ma nyílik a győri DOMUS Ma nyitja meg kapuit a vásárlók előtt Győrött, a Régi Veszprémi út melletti koordinált raktártelepen a Bútorért Vállalat DOMUS Lakberendezési Áruháza. Ott kapott helyet a vállalat házi sraktára is, amely az Északdunántúli Lakberendezési Igazgatóság irányításával öt megye: Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Fejérbútorboltjainak, valamint a megyékben lévő DOMUS áruházaknak bútorral és lakberendezési cikkekkel való folyamatos ellátását biztosítja. Tegnap Szántó György, a Bútorértékesítő Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat az áruházról és a lakberendezési igazgatóságfeladatairól, működéséről. A többi között elmondta, hogy a 24 l'00 négyzetméter alapterületű raktártelepen 7000 négyzetméter áll a Bútorért rendelkezésére. Ebből 1700 az áruház, tehát az a terület, ahol kiállítja a vállalat a bútorokat és az egyéb cikkeket, illetve ahol kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A többi raktárterület,egyszintes tárolással, az árumozgatás korszerű gépesítésével. Mintegy 17 millió forintos nyitókészlettel várja a vásárlókat a győri DOMUS, ebből 11 millió forint értékű a bútorkészlet. Az összetétel néhány jellemző adata: 220 lakószoba, 100 szekrénysor, 200 heverő, 300 gyermekbútor. A győri DOMUS március 1-től az év végéig 90 millió forintos kiskereskedelmi forgalomra számít, a nagykereskedelem szervezésében — az öt megyében — 1,7—1,9 milliárd forint a terv. A vásárlók a bemutatott bútorok közül választhatnak, a megfelelő darabokat a raktárból szállítják a lakásukra a 19-es Volánnal kötött megállapodás alapján. Előfordulhat, hogy a kiválasztott bútor nincs már raktáron. A bútorgyárak viszont 4 hónapon belül szállítanak, s ilyen esetben a „minta” feliratú garnitúrára előjegyzést vesz fel az áruház. Helyben, gyorsított ügyintézéssel OTP-hitelre is vásárolhatnak a DOMUS látogatói. Az áruház földszintjén gazdag választékban lakásvilágítási, lakástextil és kerámia cikkek közül lehet választani. Az emeleten hazai és import szobaberendezések, gyermek- és apróbútorok, kárpitozott garnitúrák találhatók. Ugyancsak ott kaptak helyet a Bútorért által forgalmazott munkahelyi berendezések és szervezéstechnikai eszközök. A DOMUS győri áruházában díjmentes lakberendezési tanácsadással segítenek a vásárlóknak. A lakásberendezés, a választás és a döntés megkönnyítésére színes bútorkatalógus áll rendelkezésre. Tegnaptól kezdődően III MÉRETEK A Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium rendelete alapján 1976. március 1-től kezdődően a szaküzletekben és az áruházakban már az új mérettáblázat alapján készült felsőruhákat árusítják. A meglévő készleteket is csak az új méretrendszernek megfelelően átszámozva hozhatják forgalomba. A rendelet értelmében, ezután feltüntetik a legfontosabb testméreteket, a magasságot, a mellbőséget, a női és lánykaruhákon a csípőbőséget, a férfi- és a fiúruhákon a derékméretet. Az üzletekben újfajta segédeszközöket, magasságmérőt, mérettáblázatot találhatnak a vásárlók. Az új szabvány egyelőre a fürdőruhákra, torna- és sportmezekre, kardigánokra, pulóverekre nem vonatkozik. Billegő, vasvázas, kárpitozott, támlás székek, billegő, vaslábú, fényezett jajorgácslapú asztalok, mind mértani rendben. — Nem tudom, lesz-e lucerna abban a földben? Négyen ülnek két összetolt asztalnál, négy fejkendős, bőrcsizmás parasztaszszony. — Krumplit tettetek volna bele — tolja az asztal közepére pálinkáspoharát és kávéscsészéjét a bejáratnak háttal ülő. — Előbb kellett volna felszántani — mond ellent a kérdező, aztán a harmadik asszony is bekapcsolódik a vitába: — Még most is jókor van... Hangjukat azonban elnyomja a mellettük lévő zenegépből felrikító énekes, a bársonynadrágos-zakós, rövid hajú fiú visszaindul az asztalához. Előtte szintén kávéspohár és félig elfogyasztott rövidital. Délelőtt van, alig néhányan üldögélnek a presszóban. A pincér a külső helyiségben a pultnak támaszkodik, olvas. Mellette prémes tcabátban, karján gyékénytáskával és megpakolt bevásárlószatyorral egy fiatal nő beszélget a kávéfőzővel és időnként belekortyol egy kávéspohárban lévő sárgás színű italba. A két termet összekötő ajtó szárnyfalánál tátong, befestve ágaskodik az ajtófélfából a vaspánt maradványa, a belső helyiség falain körbefestett képek, meg egy reklámplakát, a terem végében pedig, a pódium fölött, ahol a zongora, a letakart dobfelszerelés és a hangfalak állnak, reklámlámpa lóg a mennyezetről, rajta felírat: „Modern világ... Pepsi”. Az énekes a zenegépből torokhangon angolul számol. Új vendég érkezik, de még mielőtt leülne, közli a pincérrel rendelését, azután tétován megáll a szárnytalan ajtóban, végül az utcára néző, hatalmas ablak mellett ül le. Kabátját a mellette lévő székre teszi, majd táskájából könyvet vesz elő, belelapoz. A pincér még a pultnak támaszkodik, aztán hogy végigolvasta az oldalt, tálcára rakja a kávát, az üveg Pepsi-colát és kiviszi a most érkezett fiatalember elé. Menne már vissza a pulthoz, a könyvhöz, de a bársonynadrágos megállítja, aprópénz csörög, majd a fiú a zenegéphez támaszkodva várja meg a szám végét. — ... tizennégy palacsintát sütöttem, és együltében mind befalta — mondja az előbb még a lucernahozamért aggódó asszony, és megigazítja kendőjén, a kötést. A zenegép, hogy elhallgatott, újra kattogni kezd, és a fiú indul vissza megint az asztalához. „Te vagy, aki vártál...” harsan fel a dal, az asszonyok pedig erszényüket maguk elé teszik az asztalra. A könyvet olvasó fiatalember, mintha várna valakit, lassan, ráérősen kinéz az ablakon. Kint nap süt, és ott, ahol Kapuváron térré szélesedik a régi, kopott vakolatú, földszintes házak által határolt utca, az egyetlen kőburkolatot pedig felváltja a szürke aszfalt, éppen szemben a presszóval, a Hanság Áruház előterében, az út mindkét oldalán hosszú sorokban parkíroznak a személygépkocsik. (Szalay) Modern világ... 1976. március 2., kedd Ki minek mestere? A Belkereskedelmi Minisztérium a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusi akcióprogramja alapján „Az alkotó ifjúság’ pályázat keretében a KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bizottság, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége támogatásával meghirdette a „Ki minek mestere” szakmai vetélkedőt az ifjú vendéglátóipari dolgozók között a felszolgáló, a cukrász és szakács szakmában. A verseny célja ösztönözni a vendéglátóiparban dolgozó fiatalokat szakmai, politikai ismereteik továbbfejlesztésére. Növelni a vendéglátóiparban dolgozó fiatalok erkölcsi, társadalmi, anyagi megbecsülését. A vetélkedő győri területi elődöntőjén Győr-Sopron, Nógrád, Komárom és Vas megyék 22 legkiválóbb fiatal vendéglátóipari szakembere vett részt. A zsűri elnöke Szilvási István, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó és szállodai főosztályának munkatársa. Tagjai pedig világhírű szakemberek: Gendel Ferenc és Tüdős József mesterszakácsok, valamint Hegedűs Pál mestercukrász volt. A győri Hungária Étteremben megrendezett és jól sikerült vetélkedőn a felszolgálók versenyében első lett Tvaruskó Tibor, a Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat dolgozója. A szakácsok versenyét Turóczi György, a Győri Áfész fiatal szakácsa, a cukrászokét pedig Gáspár Istvánná, a Vas megyei Vendéglátó Vállalat cukrásza nyerte. Kempingbútor Kuvaitba Sokat vállaltak a lakatosok A lakosság igenjei mindenek előtt A mecs éppen befejezte munkáját, már csak a jegyzőkönyv van hátra. Minden rendben, mondja mégegyszer a Budapesti Szellőző Művek ellenőre. A mellette álló munkások bólintanak: jól csináltuk... Az udvaron furcsa alakú, termetes „vasládák”. Ezekben szerelik majd a budapesti vállalat ventillátorait. S az egész az épülő orenburgi olajvezeték továbbító állomásaira kerül. Hűtőberendezések. Összesen háromszáz kell belőlük, méghozzá szeptemberig. „Legfeljebb kijönnek segíteni nekünk majd a „köpenyesek” — tréfálkoznak a munkások. De a szeptemberi határidőt azért komolyan gondolják. Sok a munkájuk. S hamar a „köpenyeseket”, az irodán dolgozókat említettük: nekik is van éppen elég dolguk. A Győri Lakatos- és Fémtömegcikk Ipari Szövetkezet sokféle terméket gyárt és sokfelé szállítja azokat. A legfontosabbak most a fent leírt „vasládák”. A győri szövetkezetben is kiemelt programnak számít az orenburgi vezeték építésének segítése. Mellette ugyancsak sürgős a 25 köbméteres üzemanyagtároló tartályok készítése a budapesti metró észak-déli vonalához. A további sorrendet már nehéz lenne meghatározni, a kis létszámú szövetkezetben mindenre egyformán szükség van. A ■ szövetkezet nevének említésekor nem véletlenül gondolunk elsősorban a kempingbútorokra. Ezek hozták és hozzák a nemzetközi hírt, elismerést. És természetesen, a megrendelést. A szövetkezet tavalyi 58,8 millió forintos teljes termelési értékéből az exportra került kempingbútorok értéke 31 millió forint volt. Újabbak már a hollandok is vásárolnak Győrből, és ez nem kis szó, hiszen nekik világhírű, nagy cégük is gyárt kempingbútorokat, Finnországba, Romániába, Csehszlovákiába és más országokba kerülnek a győri termékek, sőt, még Kuvaitba is. A lengyelekkel az idén 7 millió forintos szerződést kötöttek. Ugyanekkora mennyiségről tárgyalnak most a jugoszlávokkal a Lakatos ISZ vezetői. Nehezen indult az év, most viszont egymás után érkeznek a megrendelések. Az idei export várhatóan 20 százalékkal nagyobb lesz a tavalyinál. És több kempingbútor jut a hazai kereskedelmnek is. A Triál 2,5 millió forint értékben rendelt. A korábbinál ugyan többet, de még ez is messze elmarad a hazai igényektől. Ezt bizonyítja a szövetkezetnek a Balaton mellett végzett felmérése is. De a gyártó csak a megrendelés szerint dolgozhat, s a késve érkező pótrendelés miatt nem lehet megbontani a fontos külföldi szerződéseket. A szeptember-október egyfajta holtszezon, akkor tudná leginkább kiegészíteni készleteit a hazai kereskedelem. Csakhogy a bútorokat akkor a következő év tavaszáig valahol tárolni kellene. A Győrött már ismert szeméttároló konténerek másutt is egyre népszerűbbek lesznek. Szombathely, Tatabánya rendelt belőlük idáig, de az ország más részeiből is érdeklődnek. A legújabb fajta konténer mintadarabjai most készültek el. Ezek már kerekeken gurulnak. A Győri Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat a leendő Kun Béla lakótelepre ilyeneket szán. Előnyük, hogy nem csúfítják az utcaképet, egyszerűen betolhatók a házgyári épületek szemétledobó aknái alá. A modern, helikopteres növényvédelemből is kiveszi részét a Lakatos ISZ. Itt készülnek — és kerülnek Pusztaszabolcsra — a permetező tartályok. Az idei megrendelés 150 darab . .. De a fentiekkel még nem is mondtunk el minden újdonságot. A szövetkezetben egymást érik a tárgyalások. Eredményük majd a következő zárszámadáskor öesszegeződik. Sokat vállalt az ISZ, de felmérte erejét. Korszerűsíti gyártási technológiáját, ezt egyrészt a piaci igények teszik szükségessé, másrészt az, hogy nem számolhatnak munkaerő-gyarapodással. A szolgáltatás közel 20 százalékos fejlesztését tervezi erre az évre a Győri Lakatos és Fémtömegcikk Ipari Szövetkezet. Az elhatározás lényegében csak egy mondatból áll: ,,A lakosság igényeit minden áron ki kell elégíteni.” J. F. ELŐLEG Névtelen leveleknek általában azonos a sorsuk. Általában csak, mert ritkán lehetnek azért kivételek. Ilyen kivétel ez is, ami Csornáról érkezett hozzánk. „Nevemet ne említsék, mivel ennek részemről komoly hátrányai lehetnének.” Ha akarnánk se tudnánk említeni, mert azt eltitkolta a levél írója — érthető okból. Az előlegre panaszkodik, a termelőszövetkezeteknek ama humánus gyakorlatára, hogy amelyik tagnak hirtelen pénzre van szüksége, kérhet, amit zárszámadáskor természetesen levonnak a keresetből, így a zárszámadáskor meglepetés érhet néhány családot, ugyanis akkor értesül, már amelyik értesül, hogy a családfő év közben esetleg előlegből oltotta szomját. No de mit tehet a szövetkezet? Kérjen talán igazolást a feleségtől is, hogy mire kell az előleg? Ugye, ez mégsem megoldás. Vagy szüntesse meg az előlegezést, mint ahogy a levélíró is javasolja? Ez sem helyénvaló, mert így esetleg indokolt esetben nem lehetne a szövetkezet a tag segítségére. Az sem álláspont, hogy mindenki a saját bőrét viszi a vásárra, illetve a saját pénzét issza, nem avatkoznak bele. A gazdaságnak sem közömbös a munkafegyelem, a munkásember erőnléte. Márpedig manapság is dívik a napközbeni féldecizés, bizonyítják ezt a falusi vendéglők előtti sorakozó kerékpárok. Szerencsére erőgépekkel már nem találkozni a kocsmák előtt. Nem biztos, hogy a napközben munkaruhában és gumicsizmában féldecizők előlegből isznak, nem is az a lényeg, hanem az, hogy isznak. Ma még zsebből, ha futja, de lehet, hogy holnap már csak az előlegből telik rá, akkora lesz a „szomjúság”. A véletlenek játéka csupán, hogy vendég kopog, éppen e soroknál. Damózseliről jött, s mindjárt elnézést is kér, hogy egykicsit ivott. Egy kicsit sem tudott folyamatosan beszélni, tehát úgy kellett venni, mint a névtelen leveleket... Egyébként sem ő volt az első ittas téesztag-panaszos. Előlegből ivott? Nem biztos. Nem olyan szegények a téesztagok, hogy ne futna mindenkor az erszényből toroköblítőre. Tehát hiába törölné el az előlegezést bármelyik szövetkezet, s nem is ez a megoldás. (Igaz, aki sokszor fordul ilyen kéréssel az irodára, nem ártana „kikérdezni”.) A lényeg a munkahelyeken dől el. Ott, ahol a munkaidőt munkával kell eltölteni, s hogy ez így legyen, azért felelnek a brigádvezetők, ágazatvezetők, csoportvezetők, de a közvetlen munkatársak is. Hajdanán a közgyűlések alkalmával keresett a legtöbbet a kocsmáros, nem utána, hanem a közgyűlés alatt, míg az tartott, ki-kiléptek a tagok egy féldecire, aztán vissza a közgyűlési terembe. Ez már a múlté, mint az is, hogy a kemény munkával tikkasztott Hoffer-vezetők délben vagy este megtankoltak sörből vagy féldeciből, aztán irányították tovább, elég széles nyomtávon a traktort. Ez is a múlté. De a témát még mindig nem kellet levenni a napirendről. Mert tiszta fejekre, ép gondolatokra, teljes értékű emberekre van szükség minden munkahelyen, a termelőszövetkezetekben is. Márpedig néhány féldecitől lehet valaki a „magabiztosabb”, de teljes értékű ember nem. G. Szabó HIDAIPOID 3