Kisalföld, 1976. március (21. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

A KONGRESSZUS HATODIK MUNKANAPJA (Folytatás a 2. oldalról.) szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az ala­,­­poknak terhére. Ezek közül az egyik leg­"­fontosabbnak"tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves ko­ráig részlegesen fizetett szü­lési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munká­sok és alkalmazottak, vala­mint a kolhozparasztok mi­nimális öregségi nyugdíjá­nak emelését. Az ötéves terv előirányoz­za az áruforgalom növekedé­sének magas ütemét, volu­mene 27—29 százalékkal emelkedik. A­ jövedelmek értékállan­dóságát az alapvető fogyasz­tási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenn­tartása, esetleges csökkenté­se szavatolja, egyik vívmá­nya ez tervgazdálkodásunk­nak, amely védve van az ősz­. Fogyasztási alap Felhalmozási alap Ipari termelés (1967. július 1-i árakon) Ezen belül: „A" csoport termelése ,,B" csoport termelése Mezőgazdasági termelés (ötév átlagos volumen), 1965-ös árakon) Az új ötéves időszakban az­­ipari tenperes növekedésének a százaléka a volumen több ,mint 5 milliárd rubeles emel-­­kedését jelenti, vagyis 1,4-szer­­többet, mint a IX. és 2,1-szer­ű köbbel, mint a VIII. ötéves­­•tervben.­­ Ahhoz, hogy megoldjuk a­­társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat, és gondos­­­kodjunk a£ egész gazdaság d dinamikus és hatékony fejlő­déséről, jelentős felhalmozás •és a termelés gyors növeke­dése szükséges a termelési­­eszközök, a munkaeszközök, a­­vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek­­megfelelően a nehézipari ter­­méi­és növekedési előirányza­ta 38—42 százalék. A népgazdaságot az inten­­­zifikálás útján fejlesztve kü­lönösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a fel­adatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmo­zás lényeges mértékű átcso­portosítása a mezőgazdaság­­javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások «­■gesz összegéből való része­sedése 18-ról 23 százalékra­­­ő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős­­mértékben alá kell támaszta­ni az ésszerű beruházási pol­li­tikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges meg­javításával. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő­­ötéves tervek éveiben a mun­­­kaerőtartalékok ésszerű fel­­használása. Ily módon az or­szág mai, valamint hosszú­­távú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sok­oldalú intenzifikálását, a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka ter­melékenységének növelését, •amelyek a termelés hatékony­sága és a lakosság életszínvo­nala emelésének döntő ténye­zői. A tudományos-műszaki ha­ladás olyan irányai közül, amelyek különleges szerepet­­töltenek be a X. ötéves terv­iben és meghatározzák a gaz­daság fejlődésének hosszú tá­vú perspektíváit, ki lehet emelni. A munkaeszközök termelé­sében a munkaigényes terme­lési folyamatok gépesítését és­­automatizálását, mindenes­sze a kapitalista országra ki­­terjedő infláció hatásáról. Az új ötéves terv idősza­kában folytatódik az ország­ban a nagyarányú lakásépí­tés. Ezekben az években ösz­­szesen 545—550 millió négy­­zetmétenyi lakóterület épül fel. A­­ lakások döntő többsé- - gét — mint eddig is — az ál­­­ lam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvo-­­dai és a bölcsődei hálózat ki­­terjesztése. Megfelelő össze­geket irányozunk elő gyer­mekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is szembeötlő­en megnyilvánul a munka­­körülményekről, az egészség­­védelemről, a szovjet embe­rek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tizedik ötéves terv is nagyszabású intézkedéseket irányoz elő e téren. »1 104—106 13— 15 14—17 előtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy­­ számban nehéz fizikai munkát végez­nek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban. A technológiai folyamatok tökéletesítésében a kevés mű­­veletű, progresszív technoló­gia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohá­szat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), vala­mint olyan technológia kifej­lesztését, amely a lehető leg­nagyobb mértékben megta­karítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és­­ egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét. Az energetikában a villa­mos atomenergetika gyorsí­tott fejlesztését, vízierőművek és olcsó szenet használó hő­erőművek építését. Az anyagok termelésében a minőségi acélok termelésének növelését, az alumíniumi­, a titán, a polimerek részará­nyának növelését a szerkezeti anyagok termelésében, az elő­re meghatározott sajátossá­gokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudo­mányos-műszaki, vagy terme­lési-gazdasági probléma, ha­nem hatalmas társadalmi fel­adat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozó­­jának ügye. A X. ötéves tervben meg­valósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy emelkedjék az álló­alapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglévő állóalapokból szár­mazó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedel­met eredményezne, amelyből két-két és félmillió család számára lehetne lakást építe­ni. S természetesen különös fi­gyelmet kell fordítani a mun­ka termelékenységének növe­lésére. Az egész népgazdaság­ban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 26 mil­lió dolgozó munkájának meg­takarításával egyenértékű. A fő irányok tervezete megha­tározza a tervezés és irányí­tás, az egész gazdasági me­chanizmus további tökéletesí­tésének módjait.­­ Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként ha­­ladjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való " szerves kapcsolata. " A Szovjetuniió Állam­i Terv­bizottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati é­s területi meg­oszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők kö­zött kell kidolgozni az atom­­energetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a kézi és nehéz fizikai munka gépesítésének programmját, a nagy területi­ termelési komp­lexumok kialakítására vonat­kozó programokat. Már jelentős részben elvé­geztük az új ötéves terv ösz­­szeállításának előkészítését, jóváhagytuk az­ 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vonat­kozó tervet. A tervhatóságok­nak lehetőségük nyílik arra, hogy rövidebb idő alatt állít­sák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesz­tési tervét. Ez elvi jelentősé­gű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányossá­gát, a népgazdasági tervek tervezeteinek hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. A X. ötéves tervben folyta­tódik a párt által az irányí­tás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irány­vonal megvalósítása. A IX. ötéves tervben mint­egy 500 milliárd rubel nyere­ség képződött, ami másfélsze­rese a VIII. ötéves tervének. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költség­­vetésének bevételi bázisát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette a költségvetés hatását a válla­latok és egyesülések tevé­kenysége pénzügyi eredmé­nyeinek javulására. A válla­latok és egyesülések nyeresé­gének és más forrásainak ter­hére több mint százmilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a ter­melés fejlesztésére és műsza­ki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfel­tételeinek javítására fordítot­­ták? n ' " ■ • A X. ötéves tervben ezek­re a­ célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Széle­sebb körben fogjuk alkalmaz­ni az anyagi ösztönzés prog­resszív formáit, egyebek kö­zött a végtermékekért, illetve a befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a mun­­­­kautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzé­sét. A jutalmaknak az eddigi­nél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka terme­lékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyor­sabb üzembe helyezését a meglévő berendezések kihasz­nálásának javítását, az új technika bevezetését, a nyers­anyag-, és anyagtakarékossá­­got, a termékek minőségének fejlesztését. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt min­dig fontos szerepet tulajdoní­tott a gazdasági káderek kez­deményezőkészsége, kezde­ményezési és szocialista szel­­lemű ötletessége, vállalkozó­kedve fejlesztésének. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazda­ságunkat mélyebben kapcsol­juk be a nemzetközi munka­megosztásba, tovább folytat­juk a külgazdasági együttmű­ködés átállítását hosszú távú alapokra Az import területén a leg­fontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elő­segítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen továbbá a szovjet emberek igényeinek, megfeleljen to­vábbá az állami tervben le­fektetett gazdasági stratégiá­nak. A legnagyobb figyelmet to­vábbra is a szocialista orszá­gokkal megvalósított együtt­működés fejlesztésének és­­ erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integrá­ció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integ­rációs intézkedések egyezte­tett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975. nyarán fogadott el, még nagyobb je­lentőséget ad együttműködé­sünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problé­mát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megol­dani, hosszú távú komplex együttműködési programok alapján. A testvéri szocialista orszá­gokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szo­cialista építőmunka és a köl­csönös együttműködés folya­matában születtek. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejlődő orszá­gokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen elő­nyös munkamegosztás jelle­gét öltse. Ezeknek a célok­nak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország­gal kötött hosszútávos gazda­sági együttműködési megál­lapodás és szerződés. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai kö­zött új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fű­ződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhet­nek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában rögzített el­vek alapján. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, ame­lyek őszinte készséget mutat­nak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztés­hez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosí­tását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széleskörű és szilárd gazdasági kapcso­latok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek, mondta Alekszej Koszigin, majd beszédét így fejezte be: Elvtársak! Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek ha­tározzák meg. A szovjet em­berek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagysze­rű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minő­ség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazdaság elérkezett ahhoz a korszakhoz, amikor az embe­rek szükségleteinek jó minő­ségű fogysztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a legújabb technikának és technológiának a termelési folyamatban való alkalmazá­sa a további előrehaladás feltételévé válik. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött cé­lokat elérjük, újabb tanúbi­zonyságként szolgál erre az alkotó szellem és a politikai aktivitás és eredmények, amelyekkel a szovjet nép a párt XXV. kongresszusát kö­szöntötte. A XXV. kongresszus meg­győzően példázza a kommu­nista párt bel- és külpoliti­kájának egységét. Elvtársak! Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves ter­ve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő mun­kája ezekben az esztendők­ben arra irányul, hogy telje­sítse a XXV. kongresszuson kitűzött magasztos feladato­kat. Kongresszusunk menete méginkább elmélyíti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkás­­osztály, a dicső kolhozparaszt­­ság és a népi értelmiség új történelmi sikerei fémjelzik, nagy lenini kommunista pár­tunk eszméinek diadalaként. Alekszej Koszigin nagy ér­deklődéssel fogadott beszá­molóját több ízben szakította meg a küldöttek tapsa. A rövid szünet után Jero­nimo Amedo Alvarez, az Ar­gentin Kommunista Párt fő­titkára üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát A kö­vetkező felszólaló Gus Halt volt. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának fő­titkára hangsúlyozta, hogy az SZKP rendkívüli állhatatos­sággal folytatja harcát a bé­kéért, a nemzetközi feszült­ség enyhüléséért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért. A Leonyid Brezsnyev beszámolójában foglalt új békejavaslatok vá­laszra várnak a tőkés világ vezetői részéről. Gus Hall hangsúlyozta : a maoizmus klasszikus célj­a, annak, hová vezethet az op­portunizmus, ha nem utasít­ják határozottan el. Ezt követően­ Aziz Moha­med, az Iraki­ Kommunis­ta Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, majd Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának fő­titkára lépett az emelvény­re. Szaid Haidar, az Iraki Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) vezetősé­gének tagja szólalt fel utol­sóként a kongresszus hétfői ülésén. Ma, kedden a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa folytatja mun­káját. (MTI) A szovjet gazdaság X. ötéves tervben történő fejlesztésének következő legfontosabb mutatóit határozták meg: Nemzeti jövedelem (1973-as árakon) Fbból: ■e ’s ’ Sí fcj c, e a a r | 5 |s ■- 5 * * S 2 -2 5 £| £f jéISí *3 .0 .í i®*~ . S3 *S SgSff 362 449—462 87—10« 24—28 266 337—344 71— 78 27—29 96 1X2—118 16— 22 17—23 523 710—729 187—206 35—39 380 524—540 144—160 38—42 143 186—189 43— 16 30—32 A — III. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján A ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifej­ti az anyagi termelés továb­bi fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvo­nala javításának, illetve eme­lésének programját. Az egész társadalmi termelés növelé­sének méreteit illetően a ti­zedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé, ezek azon­ban minden feszítettségük el­lenére reálisak és jó gazdál­kodás esetén túlteljesíthetők — mondotta Alekszej Koszi­gin, majd a legfontosabb fel­­adatokról szólt. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipán nagyha­talma — mondta többek kö­zött —, amely gazdaságfej­lesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támasz­kodik. Ez gazdaságunk ko­moly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfelté­tele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasznál­hassák, el kell érni a készle­tek racionális és gazdaságos kiaknázását. A folyó öt­éves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a to­vábbiakban energetikai po­tenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom is az olcsó szén irányában fejlőd­jön. A X. ötéves tervben a gaz­dasági tevékenység méretei a korszerű technológiai folya­matok sajátossága az ipar­ban és különösen olyan ága­zatokban, mint a fémkohá­szat és a vegyipar, különle­ges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvé­delemben is. Ezekre a célok­ra az ipari ágazatok többsé­gében nagy összegeket irá­nyoztak elő. A X. ötéves tervben a­ me­­­­zőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd r­ubelt, vagyis a be­ruházási összvolumen több mint egynegyedét fordítjuk. Az ötéves tervben előirány­zott intézkedések alapján a mezőgazdaság évi átlagter­melésének 14—17 százalékkal kell növekednie. A gabona­­termelésnek évi átlagban 19— 20 százalékkal kell emelked­nie és az 1976—1980-as idő­szakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A tervmutatókat minimá­lisaknak kell tekinteni, mert az erre szánt anyagi-műszaki források kedvező időjárási vi­szonyok között magasabb mutatók elérését is lehetővé teszik. Alekszej Koszigin ezután a mezőgazdasággal szorosan összefüggő könnyű- és élel­miszeripari fejlődésről szólt. A X. ötéves tervben a ter­melés ezen a téren 26—28 százalékkal növekszik. Egé­szében véve a közszükségle­ti cikkeket előállító ágazatok­ban a termelés 30—32 száza­lékkal emelkedik. Ezután a közlekedés és hírközlés előtt álló feladatokról beszélt.­­ A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállítás­­ 23 százalékos növelését. A hírközlés minden ágazata fej­lődik. Az interurbán telefon­­vonalak hossza 1,6-szeresére a városi és falusi telefonké­szülékek száma 1,4-szeresére emelkedik. A Szovjetunió egységes gazdaságának keretében a X. ötéves­­tervben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köztársaságai és körzetei közötti­­ gazdasági kapcsolatok, fokozódik a munka területi megosztásá­nak hatékonysága, növekszik minden köztársaságnak, min­den körzetnek összállami fel­adatok megoldásához való hozzájárulása. A párt lenini nemzetiségi politikájával összhangban mód lesz min­den szövetséges és autonóm köztársaság, gazdasági kör­zet, autonóm terület és nem­zetiségi körzet jelentős gaz­dasági fellendülésére.­­ Elvtársi találkozók a kongresszuson Az SZKP XXV. kongresz­­szusán részt vevő külföldi delegációk a szovjet kom­munisták tanácskozásának szüneteiben elvtársi eszme­cserét folytattak. Hétfőn Moszkvában talál­kozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, a XXV. kongresszuson résztvevő olasz pártküldöttség vezetője kö­zött. A Kádár János vezette ma­gyar és Sztane Dolanc vezette jugoszláv pártküldöttség ugyancsak hétfőn Moszkvá­ban, a Kongresszusi Palotában találkozott. A küldöttségek nyílt, elvtársi légkörű meg­beszélést folytattak az MSZMP és a JKSZ kapcsola­tairól, a két ország együtt­működéséről, valamint a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. (MTI) 1976. március 2., kedd

Next