Kisalföld, 1976. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nagyüzemi támogatást a kistermelőknek AZ MS?MP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA ARA: 80 FILLÉR XXXII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság D műszaki fejlesztés a versenyképesség alapja A gazdasági hatékonyság növelése és a nemzetközi piaci verseny arra készteti a vállalatokat, hogy műszaki, technoló­giai fejlesztésüket tervszerűbbé, szervezettebbé tegyék. A gyá­rak vezetői felismerték, hogy a gyártmányfejlesztés, a gazda­sági ' növekedésnek és a gazdaságosság fokozásának legjobb módszere. Ezt a témát elemezte tegnap tartott ülésén a me­gyei párt-végrehajtóbizottság, amikor értékelte a GRABO­PLAST győri Pamutszövő- és Műbörgyár, valamint a Moson­magyaróvári Fémszerelvénygyár fejlesztési munkáját. Az önálló kutatásnak es fejlesztésnek nincs nagy múlt­ja a GRABOPLAST-ban. A kezdeti nehézségeket: jól szemlélteti, hogy 1963-ban, amikor létrehozták fejleszté­si apparátusukat, mindössze hat mérnök dolgozott az osz­tályon. Ma már harminckét ve­gyész, gépész es eteklromer- nok, huszonkét technikus es ötvenöt szakmunkás segíti á fejlesztési elképzelések meg­valósítását. A kutatási osz­tály dolgozóinak nevéhez ma mar több tucatnyi eljárás és vizsgálati módszer kidolgozá­sa fűződik. Munkájukat jól íemielzi az a tény. hogy a GRABOPLAST mérnökei gyakran publikálják kutatá­si eredményeiket hazai szak­folyóiratokban. Eredményes fejlesztő munkájuk nyomán alakult ki többek között a különböző cipőipari és. felső­ruházati műbőrök gyártás­technológiája. Megvalósítot­ták a pcűiuretán műbőrök, a korszerű házgyári technoló­giához gazdaságosan alkal­mazható habszerkezetű padló­burkoló-anyagok és tapéták gyártását. Az elmúlt tevidöszakban harminchárom új gyártmány X56 változatát alakították ki. A gépfejlesztési osztály által konstruált tíz célgép és 35 ki­egészítő berendezés is segíti a gyár nagyvonalú célkitűzé­sét. Az exportcélkitűzések és a fejlesztés kölcsönhatása. a korszerű gyártástechnológiák megvalósításának irányába halott. Ezzel is magyarázha­tó. hogy Európában . min­denütt jól ismert és keresett a GRABOPLAST-márka. A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyár ugyan profil­ban teljesen eltér a GRA- BOPLAST-tól. de ennek el­lenére vannak közös voná­saik. Mindkét vállalat fejlesz­tési elképzelése rugalmasan követi a piac igényeit és ter­melésűk dinamikusan fejlő­dik. Elég csupán arra utalni, hogy az elmúlt tervidőszak­ban 70 százalékkal növelte termelését a MOFÉM. mi­közben a létszáma mindösz- sze 2,2 százalékkal gyarapo­dott. Ezek a jeles eredmé­nyek csak úgy válhattak el­érhetővé. hogy csökkentették a gyártmányok számát és élenjáró licenceket vásárol­tak. Az országosan is nagy érdeklődést kiváltó 3 M mun­kamódszert elsőként a MO- FÉM-ban alkalmazták. Nem is maradt el az eredmény. Az új szervezés nyomán 50 százalékkal nőtt a termelé­kenység az egészségügyi sze­relvények gyártásánál. 40 százalékkal pedig ,a kokilla öntésnél, a magkészítésnél és az öntvénytisztításnál. Ered­ményeiket a külföldi licen- cek és a gyári fejlesztők nagy szakértelme is segíti. Jó mű­szaki és szakembergárda nél­kül elképzelhetetlen lenne, hogy a licenceket három-hat hónap alatt bevezessék és a sorozatgyártásukat megkezd­jék. A megyei párt-végrehajtó­bizottság előterjesztése rá­mutat arra. hogy mindkét vállalat jó szakmai felké­szültségű, nagy szakmai ta­pasztalattal rendelkező fej­lesztési apparátust alakított ki. Közös vonásuk, hogy tu­datos, tervszerű a fejlesztő- munka irányítása. Dicséretes törekvés, hogy a gyártmány- fejlesztés jól követi a piaci igényeket. Ez az egyik magya­rázata többek között verseny­képességüknek. Mindkét gyár­ban erőteljesen foglalkoznak a technológia fejlesztésével, a célgépesitéssel. amelyet nagy­részt saját erőből hoznak lét­re. A végrehajtó bizottság rá­mutatott. hogy a jövőben is folytatni kell az élenjáró konstrukciók, gyártási -eljá­rások átvételét. Tovább kell szélesíteni az együttműkö­dést a szocialista orj&ágok válíálataival. A végrehajtó bizottság meg­állapította: a vállalati ered­mények. a fejlesztési célki­tűzések helyességét bizonyít­ják. Arra kell törekedni, hogy az értékelemzés a technoló­giai fejlesztés szerves része legyen. Határozatban rögzí­tették, hogy a pártszervek a jövőben is fontos feladatnak tekintsék a fejlesztő-appa­rátus ideológiai politikai ne­velését. A megyei párt-végre­hajtóbizottság mindkét vál­lalat politikai és gazdasági vezetését dicséretben részesí­tette a fejlesztési munkában telén kiemelkedő eredmé­nyekért. PS. KGST tanácskozása A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának az lévelő pillangós virágú szá­lastakarmányokkal foglalko­zó szakbizottsága Kompolton tartja ülését. A tanácskozá­son részt vesz Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió delegátusa. A szakértők megvizsgálják a lucerna és a vöröshere neme­sítése és vetőmag termesztése terén eddig elért tapasztala­tokat, összehangolják e két fontos takarmánynövény ter­mesztésének feladatait, egyeztetik a legújabb gene­tikai, nemesítési és vetőmag­termesztési eljárásokat, mód­szereket, közös terveket dol­godnak ki — kísérletek, vala­mint a nemesítés és a ter­mesztés fejlesztésére. A KGST-tanácskozás ked­den kezdődött Kompolton és szeptember 2-án a megálla­podást rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul. / lakossági szolgáltatások javítását határozta el Sopron város Tanácsa Negyvenmillió a helyi ipar fejlesztésére A város ötéves tervének helyi ipari vonatkozásairól tanácskozott tegnapi ülésén Sopron város Tanácsa. A lakosság nyugodt mun­kavégzését, kulturálódását és pihenését nagyban befolyá­solja a helyi ipari tevékeny­ség. A tanácsülés ezért abból a párt- és kormányhatáro­zatban is rögzített alapelvből indult ki, hogy a lakosság el­látottságának javítása érde­kében jelentősen emelni kell a szolgáltatások színvonalát a városban. A kiegyensúlyozott helyi iparpolitika érdekében — amint azt az MSZMP Győr- Sopron megyei Végrehajtó Bizottságának irányelvei is meghatározzák — a tervidő­szak során a szövetkezetek 35 százalékos fejlesztése vált indokolttá — állapította meg a tanácsülés. Ezzel egyidejű­leg azonban bizonyos haté­konyságnövelő intézkedé­sekre, mint például az azo­nos tevékenységi körök ösz- .sze vonására, a munkaerő ésszerű átcsoportosítására, és még bizonyos profiltisztító intézkedésekre is sor kerül a szövetkezeteknél. Biztonsá­gosabbá válik általuk a gaz­dálkodás, lehetőség nyílik a műszaki fejlesztésre, a jobb gépkihasználásra, az össz­pontosított termelésre, . s az összevonásokkal, egyidejűleg csökkenni fog a nem terme­lők létszáma is. Ezek értelmében még 1976- ban a Soproni Szolgál- . tató, és a Soproni Cipész-, 1977- ben a Soproni Fordász­szövetkezet összeolvadása tör­ténik meg. 1977. első félévé­ben a! Háziipari Szövetkezet a Lővér Ruhaipari Szövetke­zettel «gyesül, és átveszi a Ciklámen Ruhaipari Szövet­kezet méretes részlegét. Ugyanezen időszakban válik eggyé az Építőipari Szövetkfe- ket a Lövői Építőipari Szö­vetkezettel, a kályhásrészleg a Vegyesipari Vállalathöz kerül. 1978 másodig felében a Vas- és Járműipari Szövetkezet a Fényipari Szövetkezettel fu­zionál, amikoris a bognár­részleg az Építőipari Szövet­kezethez, a hűtőgépjavító és szíjjártórészleg pedig a Szol­gáltatóipari Szövetkezethez kerül átt Az összevonások, a végle­ges profi! kialakítása után öt ipari szövetkezet működik, és végez szolgáltatást a város és vonzáskörzete területén. Kívánatos — állapította meg a tanácsülés —, hogy a gépkocsi javítás teljesítőké­pessége 14—16 százalékkal, az elektroakusztikai berendezé­sek és'a háztartási gépek ja­vító kapaeitásef. 10—12 szá­zalékkal növekedjék. A la­káskarbantartás és az egyéb szolgáltatások mértékét pe­dig 8—10 százalékkal kell fokozni. Gyarapodni fog egyidejű­leg a szolgáltatóhelyek szá­ma. javul majd földrajzi el­oszlásuk is. Az északnyugati lakótelep ellátásával is szá­mol a városi tanács. Az öt­éves . terv során fodrászkom­bináttal, üvegező és képke- relező részleggel, férfi és női méretes szabórészleggel, fény­képész-műteremmel, GELK.A- szervizzel, gyorstisztító sza­lonnal, valamint korszerű ei- pőjavító szalonnal gazdag­szik ez a rohamosan épülő városrész. A továbbiakban pedig új kenyérgyár épül a városban, bövekszik az ásványvíz-ter­melés, és egyebek mellett a (Folytatás a 2. gidaion.) Lenyeges a sorrend A kormányhatározat értei­mében is feladata a mező- gazdasági nagyüzemeknek; hogy a kölcsönös érdekeltség alapján szorosabb együttmű­ködést hozzanak leire á ki­segítő és háztáji gazdasagok­kal a termelés növeléséért. A napokban a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöksége is felhív­ta a nagyüzemek figyelmét arra. hogy adjanak minden eddiginél nagyobb segítséget a ház körüli termeléshez. A nagyüzem kezdeményező és szervező legyen elsősorban. Erre azért van szükség, hogy biztonságossá váljék a ház körüli termények piaca, va­lamint a vegyszerek, gépek juttatásával gazdaságosan tudjanak termelni a háztáji­ban. Különösen a zöldségféléi/ frissessége nélkülözhétetleii a fogyasztók ellátásánál, köz­tük olyan növények termelé­sére érdemes biztatni a kis- kert-tula.iodosokat. amelyek­kel a nagyüzemek már nem igen foglalkoznak. Hogy csak párat említsünk, pél­dául a póréhagyma, a kapor. Nagyon indokolt a nagyüzem támogatása 'az egyöntetű áru kialakításában. így a szállí­tást nehezen bíró fajták he- l.yétt a kedvelt.' iól értékesít: hetőket telepítsék u ház kö­rüli kertekben málnából, sza­mócából. meggyből cseresz­nyéből. A j terményből csak akkor válhat áru. sőt. jó áru. ha megfelelő faitákkal ala­poznak a termelők, s ehhez a nagyüzemeknek kell segít­séget adni. Az ellátásnál nem kisebb jelentőségű a zöldségfélék mellett a ház körüli szarvas- marha-tenyésztés. Egy te­hénnek és tenyész-. hízó nö­vendékeinek pótlásához száz­tízezer forint állóeszközbe és több mint ötvenezer forint forgóeszközre van szükség. Ezért gazdaságos, ha a kis­termelő nem csak egy. ha­nem több tehMet tart és nö­veli a teheneiikénti tejhoza­mot, a jelenlegi átlagokhoz képest kétszáz-háromszáz li­terrel. Különösen napjaink­ban kíván megfontolást, fi­gyelmet a nagyüzemektől a ház körüli állattartás segíté­se. A száraz időjárás takar­mányszegénnyé tette a szö­vetkezeteket. s ha nem is jellemző a takarmányínség, de egyetlen gazdaság sem bő­velkedik. Minden takarmányként hasznosítható terményt meg kell őrizniük a nagyüzemek­nek. de nemcsak a közös, ál­latállományára gondolva, ha­nem a ház körüli gazdasá­gokra is. Ezért jó az a gya­korlat. hogy a háztájit ön­álló üzemággá szervezik, s a tervezéskor a nag'" ’7em ré­szeként bírálják el. gondos­kodva a technikai feltételek­ről is. Mert ahol minden se­gítséget megkap a szövetke­zettől'a téesz-tag a ház kö­rüli termeléséhez, ott nem gond a közösen végzett munka, szervezése, ott a tag figyelmet nem köti le a ház körül termett áruval való vesződés. nem vonja el a kö­zös munkától. Jól bizonyítja ezt a farádi példa, ahol erős a háztáji, sőt a korábbi gyakorlattól el­térve az idén még zöldség termelésével is foglalkoznak a kiskertekben, ugyanakkor á közösben végzett munka a számottevő. Mert a szövetke­zet a műtrágyázott legelőtől kezdve a kiskertek zöldség­féléjének a szállításáig ma­gára vállalja a ház körüli termelés nagyobb gondját, s nagyüzemesítve sokkalta egyszerűbben és gazdaságo­sabban megoldja. Miért érdemes szólni ezek­ről? Mert még ma is £ok fél­reértés tapasztalható a ház­táji, termeléssel kapcsolatban. Kormányhatározat. TOT-fel- hívás ösztönöz a kistermelés' gyarapítására, segítésére., ám vannak gazdaságok. ahol szinte teljesen a háztáji felé fordulnak, s vannak tagok, akik szinte a háztájit 'tekin­tenék a fő megélhetési for­rásnak s a közös'ben végzett munka lenne a mellékes. Valóban szüksége van a népgazdaságnak minden me­zőgazdasági terményre, a bel­földi és a külföldi piac el­látásáért. Különösen napja­inkban. amikor száraz, ter­mésnek nem kedvező időiárás sújtja a határt. De a fejlő­dés irányát nem lehet visz- szafelé fordítani. Nem a ház körüli termelésnek kell sza­bályoznia a nagyüzemet, ha­nem a nagyüzemben rejlő számtalan lehetőséggel, tech­nikai felkészültséggel kell .emelni a ház körüli termelés színvonalát. A ió fajták el­terjesztésével. a korszerű ag­rotechnikai és üzemszerve­zési módszerek alkalmazásá­val. Mindez pedig csak a nagyüzem szüntelen fejlesz­tésével lehetséges. Talán'nem túlzás így fo­galmazni. hogy ahol komo­lyan veszik a termelést, le­gyen az naev vagy kisüzem, ott lelhetők fel legkevésbé a félreértések, az aránytalan­ságok, ott módját lelik az egyértelmű intézkedések, ha­tározatok meghozatalának és ennek nyomán a jó gyakor­lati módszerek kialakításá­nak. A tavaszi vetések alá szán­tanak a gépek, gonddal, ne­hézzel. mert száraz a föld. Azon vannak a szántóvetők' hogy megfogják jó talajmun- kaval azt a kevés kis csapa­dékot is. amit még őriz a ta- laj. A részfeladatok megol­dásában tapasztalható nagy figyelem, lelkiismeret a lé­nyeges nagyüzem és kister­melés kapcsolatának a meg­teremtésekor is. A kormány- határozat és'a TOT-felhívás értelmében bábáskodjon a nagyüzem a háztáii felett, a kistermelő megnyugvására, a téesz biztonságára és minde­nekelőtt a pépgazdaság hasz­nára. G. Szabó líj ALULJÁRÓ BUDAPESTEN. Nemrég adták á( Budapest két új aluljáróját, a Felszabadulás téren, illetőleg a Nagyvárad téren. Képünk a Nagyvárad téri aluljá­ró belső terét mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents