Kisalföld, 1976. november (21. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
A tömegek felismerték a tudás értékét Győri Imre felszólalása az MSZBT kongresszusán Győri Imre felszólalása bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az idei őszön már 15. alkalommal rendezzük meg hazánkban a politikai könyvnapokait, az ideológiai, a politikai könyvkiadás és ismeretterjesztés rangos eseményét. A könyv, a politikai irodalom jelentőségéről szólva remelte, hogy amarxista-leninista politikai irodalom segíti a legközvetlenebbül a világ, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismerését, az összefüggések feltárását, a progresszív társadalmi cselekvéshez nélkülözhetetlen tudatosság megteremtését. A tömegek felismerték a tudás értékét, mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ismeretszerzés, a politikai, ideológiai kérdések iránt, pártunk, államunk pedig mind magasabb színvonalon teremti meg e szükségletek kielégítésének feltételeit, tudatosan ösztönzi a műveltség, ezen belül a politikai műveltség gyarapítását. Győri Imre ezt követően az eszmei-politikai nevelőmunka és a politikai könyvkiadás eredményeiről beszélt. — Hazánkban az utóbbi időben évente átlagosan több mint 2,2 millió ember — vagyis — minden harmadik felnőtt lakos — vesz részt marxista-leninista képzésben, tanulmányozza ideológiánkat a pártoktatás, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront kereteiben, az egyetemeken és a főiskolákon. A politikai ismeretek megszerzésére irányuló tömeges igény kielégítését jól szolgálja az ideológiai-politi.«■» » *. ... kai könyvkiadás. 1976-ban a Kossuth Könyvkiadó 229 ideológiai, politikai "művet ad ki, több mint 5 millió példányban. Emellett más kiadók is rendszeresen jelentetnek meg politikai kiadványokat. A politikai könyvkiadással együtt fejlődött a politikai irodalom terjesztése. Az állami és szövetkezeti könyvterjesztés mellett, mintegy 20 ezer aktivista foglalkozik a politikai irodalom terjesztésével. Munkájukat pártszervezeteink megfelelően értékelik. E megbecsülés kifejezésre jut abban is, hogy a legjobb terjesztőket a politikai könyvnapok alkalmával arany és ezüst jelvénnyel tüntetik ki. Eddig 6 ezren kapták meg az arany, 8 ezren pedig az ezüst jelvényt. Ez alkalommal is elismeréssel és köszönettel szólunk a politikai könyvek íróinak, szerkesztőinek, a nyomdai dolgozóknak és mindazoknak az áldozatos munkájáról, akik a politikai könyvkiadás eredményes fejlődését elősegítették — mondotta Győri Imre. — Az ez évi politikai könyvnapok megrendezése időben egybeesik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának egy igen fontos — ideológiai-politikai életünk szempontjából nagy jelentőségű — határozatának meghozatalával — folytatta. A napokban került nyilvánosságra az ülésről szóló közlemény, s a közeljövőben a párt folyóirataiban megjelenik a Központi Bizottság határozata és az ülés egyéb okmánya. A Központi Bizottság pártpropagandáról szóló határozata az ideológiai élet és a propaganda minden területére — így a könyvkiadás számára is — útmutatást ad. ♦ ♦ ♦ Az értekezlet elfogadta az Országos Elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a társaság új működési szabályzatát. Az országos értekezlet ezután megválasztotta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 177 tagú új országos elnökségét. Az Országos Elnökség első ülésén megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Az MSZBT elnöke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Alelnökök: Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Ligeti Lajos akadémikus, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia izotóp intézetének igazgatója, Veres József nyugalmazott miniszter. Az MSZBT főtitkára Nagy Mária, titkára Regős Gábor. Tagja az ügyvezető elnökségnek Drucker Tibor, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára, Hegyes Ferenc, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagszedő üzemének vezetője, Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Vállalat MSZMP Bizottságának első titkára, Szász András, a Veszprém megyei tanács elnökhelyettese, Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Apró Antal zárszavában az újonnan megválasztott elnökség nevében köszönetet mondott a bizalomért, amely — mint mondotta — további, még eredményesebb munkára ösztönöz a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak, együttműködésének továbbfejlesztésében. Eseményekről - röviden BUDAPEST Az MSZMP Budapesti Bizottsága hétfőn Katona Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. A pártbizzottsági ülés napirendjén szerepelt — Király Andrásné titkár előterjesztésében — tájékoztató az MSZMP Központi Bizottság 1976. október 26-i üléséről; továbbá — Somogyi Sándor titkár előterjesztésében — javaslat az MSZMP Budapesti Bizottsága, Végrehajtó Bizottsága és apparátusa, munkastílusa, munkamódszere, fejlesztésének néhány kérdésére. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. MAPUTO Jakab Sándornak, az MSZMP KB tagjának vezetésével magyar pártmunkásküldöttség érkezett a mozambiki fővárosba, Maputoba. A küldöttség megvitatja a Mozambiki Népi Köztársaság vezetőivel az MSZMP és a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) közötti kapcsolatok szélesítésének kérdéseit, valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének feladatait. BONN Tüntetések és heves összecsapások színhelye volt a hét végén az NSZK-beli Brokdorf. Az Elba alsó szakaszán fekvő település közelében atomerőmű épül, és a környék lakossága emiatt tiltakozik. Szombaton mintegy ötezer főnyi tömeg hatolt be az építkezés területére, hogy megbénítsa a munkát. A rendőrség nagy erőket vonultatott fel,, vízágyúkkal és könnygázt vetett be, majd szabályos kézitusában szorította ki a tüntetőket a környékről. BELGRÁD Jugoszláviában nagy felháborodással fogadták a hírt, hogy vasárnap Ausztriában, közvetlenül a jugoszláv határ közelében neonácik felrobbantottak egy partizán emlékművet, amelyet három évvel ezelőtt egyszer már ledöntöttek, majd újra felállítva, egy héttel ezelőtt avatták fel ismét. A fasiszta provokációval kapcsolatban a jugoszláv sajtó közli dr. Zwitternek, a Karinthiai Szlovénok Szövetesége elnökének nyilatkozatát. Zwitter egyebek között kijelentette: „a partizán emlékművek ledöntése, az antifasiszta harc emlékének meggyalázása a neonáci terror régi eszköze, hiszen mindig szálka volt a szemükben a felszabadításért vívott, valamint a nagynémet törekvések elleni harc”. JOHANNESBURG Dél-Afrika legnagyobb ipari központja, Johannesburg elővárosaiban az afrikai munkások és diákok hétfőn ötnapos általános sztrájkot kezdtek. A résztvevők az embertelen Apartheid-rendszer, a faji megkülönböztetés felszámolását, valamint a Vorster-kormány azonnali távozását követelik. Nagy tüntetések voltak Sowetóban, Alexandriában és Johannesburg más elővárosaiban. Rendőrök százait vezényelték ki a térségbe, félve attól, hogy a tüntetések olyan méreteket öltenek majd, mint a korábbi hónapok, több halálos áldozattal járó megmozdulásai. 2 HIJIHIOU) Ma, november 2-án urnákhoz vagy szavazógépekhez járul... hány millió amerikai választópolgár? Ezt szeretné mindenki tudni. Egyre valószínűbb, hogy — 1924 óta először — ismét a szavazásra jogosultaknak csak kevesebb mint a fele él választói jogával (különben akkor is egy világraszóló elnöki botrányt, Harding korrupt kormányzását követően és a hatalomba belecsöppent alelnök, Roolidge megválasztásaikor érte el mélypontját az amerikaiak politikai érdeklődése.) Szoros verseny Úgy tűnik, hogy a Watergate-ügyutáni első elnökválasztás kimenetelét végül is azok a szavazók döntik el, akik az utolsó percig képtelenek dönteni a republikánus Ford és a demokrata Carter között. Mivel az ingadozók egy része a távolmaradók táborát gyarapítja, másik része viszont az utolsó percben mégis elmegy szavazni, a választási szakértők nem mernek jósolni. Ráadásul a közvélemény-kutatókat nemcsak a távolmaradás és a két jelölt közti ingadozás szokatlanul nagy aránya teszi bizonytalanná, hanem az is, hogy a valamelyik jelölt felé hajlók sem biztosak a dolgukban: valamely váratlan esemény, kijelentés, vagy éppen kampányfogás folytán könnyen átpártolnak az ellenfélhez. A közvélemény-kutatások szerint országosan Carter 4 ,6 százalékos előnnyel vezet Ford előtt. Mivel azonban a déli politikus előnye érthetően ennél nagyobb a saját háza táján, az ország más tájain az írt átlagnál jóval szorosabb a verseny. Az átlag egyébként is megtévesztő: az Egyesült Államokban nem közvetlen szavazással választanak elnököt, hanem elektorok közbejöttével; a Carter—Ford-verseny igazi állását tehát államonként kell felmérni. Bonyolult szavazás Mivel az alkotmány kidolgozói sem „az éretlen népre”, sem a túl „ravasznak” minősített kongresszusra nem akarták bízni az elnök megválasztását, a közvetett módszer mellett döntöttek. Az elektori rendszerben mind az 50 államban elnökválasztó elektorokra szavaznak november 2-án. Egy államnak összesen annyi elektora van, ahány helye a kongresszus két házában: két szenátori és egy vagy több képviselői. Ily módon a két ház összlétszámának megfelelően 538 elektor egyszerű többséggel választ elnököt, akinek a győzelméhez tehát legkevesebb 270 elektori szavazat kell. Az elektori lista a népesség alakulását tükrözi (és a tíz évenkénti népszámlálás nyomán szokott módosulni): New Yorknak és Kaliforniának van negyvennél több elektora, öt államnak húsznál több, tizenháromnak 10 és 20 között, 30 állam elektorainak száma nem éri el a tízet sem. Viszont amelyik jelölt bármely államban megszerzi a lakosság szavazatainak egyszerű többségét, az megkapja valamennyi elektor szavazatát. Az elektorok nem kötelesek a többséget szerzett jelölt javára szavazni, ám az illető állam valamennyi elektorát a november 2-án győztes párt helyi vezetői állítják ki. Vagyis: nem kétséges (az esetenkénti egy-két „dezertálástól” eltekintve), hogy a december második szerdája utáni hétfőn az ötven állam székvárosában ünnepélyesen szavazó elektorok voksát a november 2-án győztes jelölt kapja. A rendszerből következően előfordulhat, hogy az országos szavazatok számát tekintve kisebbségben maradt elnökjelölt — a népesebb államokban szoros győzelmet aratva — szerzi meg az elektori testületben a többséget: így lett elnök 1876-ban Hayes és 1888-ban Harrison. S ha — kettőnél több jelölt folytán — senki sem szerez többséget az elektori testületben, akkor a képviselőház választja meg az elnököt. Amerikai választások Esélyek és elektorok Spanyolország „Nehézségek tapasztalhatók” Filipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspártnak a PSZP lisszaboni kongresszusán résztvevő főtitkára vasárnap újságíróknak elmondta, hogy a portugál fővárosban tartózkodó Brandttal, Palmeval, Kreiskyvel, Mitterrand nal és Karém Sorsával együtt előkészítik a Szocialista Internacionálé november 28—29-i genfi konferenciáját. Közölte, hogy ő maga és Soares beszámol az országaikban végbemenő társadalmi folyamatokról. (A Szocialista Internacionálénak ugyanezek avezetői márciusban Portóban már tárgyaltak az Ibériai félszigeten kialakult helyzetről.) Gonzalez az MTI tudósítójának elmondta, hogy pártja még a spanyolországi választások előtt egyesülni akar a Spanyol Szocialista Néppárttal. Ha ez megtörténnék, a Szocialista Internacionálé, amely jelenleg csak az ő pártját ismeri, el, az új formációt is elismerné tagjaként. Nincs lényegesebb ideológiai különbség a két párt között, csupán néhány személyi kérdés okoz gondot — mondta. Közölte, hogy pártja kész együttműködni a kommunistákkal a „demokratikus alternatíva” valóra váltásában. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy „nehézségek tapasztalhatók” a spanyol rezsim ellenzékének táborában az új politikai helyzethez való alkalmazkodás tekintetében. Ötvenmilliót költenek ____ koncentrációs táborokra Támad az ellenzék Fokozódik a baloldali erők nyomása Thaiföldön. Hírügynökségi jelentések szerint az ország két tartományában vasárnap baloldali erők több rendőrőrs ellen indítottak támadást. Az ellenzéki akciók következtében 15 rendőr vesztette életét. Mint az UPI hírügynökség rámutat: egyelőre nem világos, vajon az ellenzéki erők a véres jobboldali katonai államcsíny óta most először léptek akcióba, vagy a hatóságok mindeddig titokban tartották az ilyen jellegű megmozdulásokat. Tűzparanccsal ellátott rendőri egységekkel körülvéve hétfőn ismét megnyíltak a thaiföldi iskolák és egyetemek, a Thammaszat-egyetemet kivéve, amely az államcsínyt megelőző, véres összetűzések színhelye volt. Hivatalos közlés szerint a rendőri sortűz okozta károkat az épületben még nem sikerült teljes mértékben helyreállítani Megváltozott az oktatás tartalma is, a politikával foglalkozó valamennyi tárgy tanítását betiltották. Hétfőn a kora reggeli órákban robbanás történt, majd tűz pusztított a thaiföldi bűnügyi rendőrség egyik laboratóriumában. A robbanás oka egyelőre nem ismeretes, de mint a jelentésekből kitűnik, a laboratóriumban elhelyezett nagy mennyiségű géppisztoly és gránát a lángok martalékává vált. ♦ ♦ ♦ A katonákból és szélsőjobboldali polgári politikusokból álló új thaiföldi kormány a belügyminisztérium javaslatára határozatot hagyott jóvá, amelynek értelmében öt koncentrációs tábort létesítenek az ország különböző tartományaiban. az „internáló központoknak” elkeresztelt táborokban gyűjtik össze a katonai rezsim által letartóztatott politikusokat, értelmiségieket, diákokat, szakszervezeti aktivistákat és munkásokat, hogy úgymond átneveljék őket. A koncentrációs táborok felállításának költségeire a kormány több mint ötven millió bahtot szavazott meg. Egy nemrég hozott döntés értelmében a jobboldali kormány gyakorlatilag korlátlan ideig börtönben, illetve koncentrációs táborban tarthatja mindazokat, akikről úgy ítéli meg, hogy „veszélyt jelentenek” a katonai diktatúrára nézve. Megfigyelők rámutatnak, hogy a thaiföldi rendőrség hivatalos adatai szerint jelenleg meghaladja a háromezret az október 6-i katonai puccs óta letartóztatott haladó elemek száma. A létesítendő koncentrációs táborok számából megfigyelők arra következtetnek, hogy a letartóztatások folytatódni fognak az országban. Előlegezett bizalom Sanghajban, Kína legnagyobb városában tacepaok (feliratok) jelentek meg, amelyek „üdvözlik” Li Hszienmien miniszterelnök-helyettest abból az alkalomból, hogy miniszterelnöknek — hivatalosan: az Államtanács elnökének — nevezték ki. Ugyanezek a feliratok „üdvözlik” Je Csien-jinget, a KKP KB alelnökét, honvédelmi minisztert, abból az alkalomból, hogy ő lett az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke. Hivatalos közlés még egyik kinevezésről sincs. Mindazonáltal, mint pekingi megfigyelők emlékeztetnek rá, hasonló volt a helyzet Hua Kuo-fengnek a párt KB elnökévé való kinevezésével is. Hua ünneplése jóval azelőtt megkezdődött, hogy a kinevezés tényét hivatalos helyen megerősítették volna. Li Hszien-nien forma szerint még miniszterelnök-hőhelyettes, igaz, a legelső a rangsorban a kormányfő tisztét — április 7-e óta — Hua Kuo-feng tölti be. Ő viszont időközben elnöke lett a Központi Bizottságnak és a KB katonai bizottságának is. Kínában nincs precedens arra, hogy a párt és a kormány vezetése egy kézben összpontosuljon. Je Csien-jing a párthierarchiában közvetlenül Hua Kuo-feng után következik. Az agg marsall, ha igaz, amit a tacepaok mondanak, most Csu Te-nek, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága júliusban elhunyt elnökének megüresedett tisztét veszi át. Miként elődje, ő is a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg, s több, egymást követő polgárháború veteránja. Egy hajszállal Carter A Carter a Ford-versenyben tehát az a kérdés, ki hogy áll külön-külön az ötven államban. A Time legutóbbi felmérése szerint Ford 11 államban vezet számottevően, ám ez csak 73 elektori voks; további 56-ot ígérnek neki a „felé hajló” államok. Carter viszont 184 „biztos” és 96 „felé hajló” elektorra számíthat, amivel már meg is volna a győzelemhez szükséges többsége. A különbség a két jelölt „biztos” államai között tehát lényeges: Fordnak jó választási hajrával a legnépesebb, legtöbb elektort adó államok szinte mindegyikében győzelmet kellene aratnia a helyzet megfordításához. A U. S. News and Words Report szerint ezekben az államokban viszont egyelőre — egy kivételével — Carter vezet. Avar János 1976. november 2., kedd