Kisalföld, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Sokoldalú művészek A képen a világhírű szovjet zongoraművész, Szvjatoszlav Richter látható, a környező falakon pedig ötven remek akvarell és rajz függ. Aki értő szemmel megnézi e festményeket és rajzokat, megállapíthatja, hogy a neves zenész két művészeti ágnak is komoly művelője. A talentumok ilyenfajta sokszorozása nem is olyan ritkaság a nagy művészeknél, mint gondolnánk. Emlékezzünk csak Leonardo da Vincire, aki festő, szobrász, építész, író, zenész, anatómus, a kísérletes természettudomány előfutára volt egyszemélyben, egyszóval a történelem egyik legsokoldalúbb lángelméje. Alig marad el tőle sokoldalúságban Michelangelo, ő a szobrászat, festészet és építészet felsőfokú művésze volt, és mellesleg még költőként is jól megállta a helyét. Giorgio Vásarit is háromféle művészeti ág — festészet, építészet, irodalom — tette világhírűvé Wagner Richardról tudjuk, amellett, hogy kiváló zeneszerző volt, sajátos zenedrámáinak a szövegét is maga írta. Dürer Albertet festő- és fametszőtehetségén kívül az is híressé tette, hogy kiváló építészeti terveket készített. Jókai Mór, irodalmunk kiemelkedő alakja ugyancsak szívesen festegetett, nem is tehetségtelenül. Századunkban sem kell messzire menni a jobbnál jobb példákért. Albert Schweitzer sokoldalúságáról aligha kell sokat szólnunk. A mexikói forradalmi festőt, Siqueirost építészeti remekek megálmodója és népe tüzes szavú költőjeként is tisztelik. Az 1965-ben elhunyt La Corbusier neve sem csak világhírű építészeti alkotásai nyomán marad fenn, hanem képei és művészetteoretikai munkássága által is. fff20 év 20 óra" A Pécsett ülésező VI. országos diákparlament hétfőn az ajánlások elfogadásával befejezte munkáját. A parlament — többek között — javasolja, hogy terjesszék ki a gyors- és gépíró iskolák tanulóira a többi középiskolás diák számára biztosított szociális kedvezményeket. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A baranyai diákok kezdeményezésére a parlament felhívással fordult a középiskolák KISZ-szervezeteihez és osztály-diákbizottságaihoz, hogy az évforduló tiszteletére „20 év — 20 óra” elnevezéssel szervezzenek társadalmi munkaakciót. A világegyetem igen nagy rejtélyének számítanak a kvazárok. A csillagászok 1963-ban fedezték fel a kvazárokat, amelyeknek „összeegyeztethetetlen” tulajdonságai valósággal meghökkentették őket. Azóta már a második évtizedben járunk, dea teoretikusok mind a mai napig nem tudták e jelenség megbízható modelljét kialakítani. Milyen ,, összeegyeztethetetlenség” hökkentette meg a tudósokat? A kvazár, amely még a legnagyobb teleszkópokkal nézve is különálló, morzsányi pontnak tűnik az égbolton, •százszorta annyi fényt sugároz ki, mint galaktikánk mind a 150 milliárd csillaga együttvéve! Ugyanekkor ez a kozmikus méretekben elenyészően kicsi „szentjánosbogárka” az energia valóságos óceánját ömleszti ki, a rádiókisugárzások tartományában is ugyanannyit, mint a Hattyú- A, ez az irdatlan rádiógalaktika. A távolságmérésekből kitűnt, hogy ezek a rejtélyes objektumok a megfigyelhető világegyetem legszélén vannak (a New Scientist című lap nemrégi jelentése szerint az amerikai tudósok felfedeztek egy olyan kvazárt, amely 22 milliárd fényévnyire van!) Amikor pedig a radiointerferrometria módszerével megmérték a kvazárok egyikének átmérőjét, kiderült, hogy az nem nagyobb a mi naprendszerünknél. Ginzburg és Ozernoj az új hipotézis felállítói a SZUTA Fizikai Intézetében rendezett konferencián felszólalva, leegyszerűsített formában, az alábbiakat fejtették ki. A galaktikák csillagmilliárdjai az evolúció során gázt bocsátanak ki, amely a gravitáció hatására mindenfelől a galaktika központja felé törekszik. Mintegy százmillió év folyamán ebből az építőanyagból olyan gigantikus testnek kell kialakulnia, amelynek tömege egymilliárd Nap tömegével egyenlő. Ez a naprendszer-méretű szupercsillag forog, és erős mágneses tere van. (E két tulajdonság nélkül, mint ahogy ez Jakov Zeldovics akadémikus számításaiból kitűnik, az ilyen masztodon a kvazárokra jellemző kisugárzás rendszerében mindössze tíz évig élne.) Ezért nevezték el ezt a szokatlan testet magnetoidnak vagy rotátornak. Hogyan konstruálta meg a természet a rotátort, amely oly hosszú ideig képes hatalmas energiahullámokkal elárasztani a világegyetemet? Ez a „szerkezet” természetesen bonyolultan működik, ezért csupán az általános eszméjéről szólunk. A rotátor-magnetoid mágneses terének tengelye nem esik egybe forgási tengelyével. (Némi szöget alkotnak egymással.) A forgási labilitás következtében a test egyenlítőjéről lefut a plazma, amely a szupercsillag mágneses-dipól sugárzásának övezetébe kerülve, fénysebesség körüli sebességre gyorsul fel, és a mágneses térben lefékeződve fantasztikus erősségű elektromágneses hullámokat kezd kibocsátani. A pulzár fergeteges tevékenységének ez az időszaka körülbelül egymillió évig tart , ezután egy sor fizikai folyamat következtében (e folyamatokat a Ginzburg— Ozernoj modell szabatosan leírja) a kvazár energiaforrásai kimerülnek, ő maga kihuny. Testét a centrifugális erők koronggá lapítják, amelyben a fizikai feltételek irdatlan erejű termonukleáris robbanást váltanak ki. A kvazár anyaga szétrepül a galaktikában, aztán pedig... Aztán a kvazár építésének új százmillió éves periódusa következik, s minden megismétlődik. A világegyetem legbámulatosabb objektumainak felfedezése óta lényegében első ízben a szovjet asztrofizikusoknak ez a modellje ad magyarázatot a kvazárok összeegyeztethetetlennek tűnő sajátosságaira. Oleg Boriszov fi világegyetem „szörnyszülöttének’’ titka Vitalij Ginzburg akadémikus, szovjet fizikus, és Leonyid Ozernoj, a fizikai-matematikai tudományok doktora új gondolatot vetett fel, megbízható értelmezést adott a világmindenség legtitokzatosabb objektumai, a kvazárok fizikai lényegéről. 4 HIJAIPOIB Tanulnak a szülők Érdekek és képességek — Tanterv, tankönyv, módszer Iskolai dolgozat a hetedik osztályban. Cím: Esti órák a családban. „Az én családom hat főből áll. A gyerekek iskolába járnak, este öt óra után jönnek haza. A család hat után egy kivételével együtt van. Két műszakba járok, és csak minden két hétben találkozunk este. Ha délután munkából hazamegyek, azt sem tudom, hogy hol kezdjem. Először is tüzet rakok, hogy mire hazajönnek az iskolából, jó meleg legyen a lakás ... A feleségem elkészíti a vacsorát. Én is szoktam segíteni. Nagyon is szereti, ha mindent együtt csinálunk. Mire a gyerekek hazajönnek az iskolából, kézmosás után ülhetnek az asztalhoz. Vacsora után kikérdezem őket, hogy ment a tanulás. Én megnézem a füzeteiket, és kikérdezem a másnapi leckét. Megvitatjuk a tanultakat, és utána jöhet atévénézés. Elmúlik az esti mese, és ők is elmennek aludni a macival. Külön szobában alszanak. A feleségemmel megnézzük a filmet és utána kikapcsolom a tévét.” A dolgozat — fogalmazása és helyesírása szabályszerűen leosztályozva — elfoglalta helyét a vizsga okmányai között. Számunkra nem mint iskolai feladat érdekes, hanem, mert sorai arról is szólnak, mi mellett vállalja egy felnőtt ember a tanulást. Hogy milyen körülmények között él és dolgozik Huzma János, az MVG kanuvári gyáregységének betanított munkása. Okosodnak a gyerekek Az „együttes”, a közös munkára hivatkozott a dolgozatban Huzina János. Valamit azonban nem említett: a közös tanulást. Feleségével együtt iratkoztak be a hetedik osztályba, és együtt kezdték a vizsgát a kapuvári 2. számú iskolában Szakács Imréné magyartanár és Pölöskei Sándor igazgató előtt. Huzina Jánosné tétele: a magyar népdalok. Lassan, de kibontakozik a felelet, az aszszony annyira izgul, hogy példaként egyetlen szerelmes népdal címe sem jut eszébe. Sír is egy keveset a folyosón: „Ha azt kérdezték volna, hány féle olajat kell használni a műhelyben a gépekhez, hát az könnyebben ment volna.” Huzma Jánosné ugyanis olajozó segédmunkás a vagongyárban. Azelőtt három műszakban dolgozott, de a gyerekek — két fiú, két lány, a legkisebb elsős, a legnagyobb hetedikes — sok gondot adnak, így hát most egyműszakos. Ő a lakást írta le, vizsgadolgozatában, azt a másfél szobás lakást, ahol a fél szoba „külön” a gyerekeké. Egy lehetőség a sok közös A felnőttoktatás jelentős eseménye, hogy az idén első ízben a vizsgázók a rádió és a televízió Mindenki Iskolájának adásait is felhasználhatják tanulmányaikban. Ha akarják és tudják. Négy kapuvári vizsgázó válaszából, hogy tudniillik műszakjukkal ütközött, ezért nem láttak egyetlen adást sem, aligha lehet messzemenő következtetéseket levonni. Etlinger József népművelési felügyelőnek és Novits László tanulmányi felügyelőnek a városi művelődési osztályon átfogóbb ismerete és tapasztalata van erről. — Ha a Mindenki Iskoláját úgy fogjuk fel, mint az ismeretterjesztés új lehetőségét, akkor hatásos eszközt kaptunk a kezünkbe. De ha olyan formának, tekintjük, amely megszünteti a felnőttoktatás valamennyi nehézségét, akkor tévedünk. — A városban öt éve folynak kísérletek a felnőttoktatás új módszereivel. Az átlagnál jobb eredményeket értünk el. De az üzemek nálunk sem nagyon támogatják a továbbtanulókat, mivel sem nekik, sem a dolgozóknak nem fűződik közvetlen érdekük a nyolc általános elvégzéséhez. Semmi energiát nem sajnálunk azonban, és minden kis lépésnek örülünk. Tavaly augusztusban kezdtük meg a szervezést a 80 órás tanfolyamra. Hétfőnként egy-egy tantervi témát ismertettünk és válaszoltunk a kérdésekre. A Mindenki Iskolájára épülő oktatást, a közös tévénézést, rádióhallgatást nem tudtuk megszervezni. — A nagyobb gond az, hogy a tantervi anyag feldolgozási menete más, mint a televízióé, rádióé. Ha ehhez hozzávesszük, hogy új tanterv szerint, de régi könyvekből oktatunk, elképzelhetők a tanárok és diákok nehézségei. A Mindenki Iskolája gyakran olyan olvasottságot tételez fel, az alapfogalmaknak olyan mélységű ismeretét, amely nincs meg a beiratkozottak többségénél. Náluk éppen az alapfogalmak megmagyarázása és alkalmazásuk gyakoroltatása az iskola feladata. Aránylag kevesen — főleg az idősebbek — nézik a tévét, hallgatják a rádiót. Pedagógus kollégák véleménye szerint némelyik televíziós óra nagyon zsúfolt, túl sok anyagot markol egyszerre. Pölöskei Sándor így látja ugyanezt. — Húsz-huszonöt éve szinte csak olyanok jöttek a dolgozók iskolájába, akiket nem a képességük akadályozott meg a tanulásban, hanem szociális körülményeik. Ma az összes tanulónak csak negyede ilyen, a többiek képesség, szorgalom, érdeklődés hiánya miatt maradtak ki. Éppen velük a legnehezebb szót érteni a tanulás szükségességéről, nekik tud keveset adni — a mérhetetlen jószándék és a jó színvonal ellenére is — a Mindenki Iskolája. Csodavárás nélkül A rádiós, televíziós oktatás megszervezése a két tömegkommunikációs intézmény hatalmas vállalkozása, minden tiszteletet és támogatást megérdemel. A csodavárás hangulata nélkül természetesen, hiszen nyilvánvaló, hogy sem ez, sem a többi oktatási forma önmagában nem oldja meg valamennyi gondunkat. Ahhoz, hogy a Mindenki Iskolája néhány év múlva majd valóban elérje a célját, szükséges, hogy egyrészt differenciálja és így hatékonyabbá tegye módszereit, hogy a közművelődés, az oktatás hivatalos szervei jobban segítsék. Módszerbeli, anyagi és ügyrendi kérdések tisztázásával is. A munka temérdek. Kapuváron az idén negyvenen iratkoztak be a dolgozók iskolájának 5—8. osztályába. De több mint 1500 olyan 14— 60 év közötti felnőtt van a városban, akinek hiányzik a nyolc általános iskolai végzettsége. G. B. Premier fo■ tr az úttörőszínházban A győri kisdiákok életében jelentős nap volt a vasárnapi. Akkor tartotta az Arrabona Úttörő Gyermekszínház nyitó előadását. A „kis Arrabona”, az úttörőkből álló amatőr gyermekszínpad új kísérletbe kezdett: tagjai a „felnőtt” színházakhoz hasonlóan, programszerűen játszanak minden hónap utolsó vasárnapján, gyermekközönség előtt. Vasárnapi nyitó előadásuk egy része bemutató volt. Móra Ferenc két mesejátékát, a Vallató vacsorát és A gyevi törvényt most látták először az úttörők, az Ugrótáncot jókedvemből című zenés gyermekjáték már jónéhány előadást megért, országos úttörő színjátszó fesztiválon is elsők lettek vele a gyerekek. Az Ibrinkó, ez a lenyűgözően koreografált mesejáték, ugyancsak most került fel a kis-Arrabona repertoárjára. Az első két darab díszleteinek, jelmezeinek játékos szimbólumai, az Ugrótáncot jókedvemből zenés, zajos játékigenlése, az Ibrinkó koreográfiája emelte rendkívüli élménnyé az előadást. A nyitó műsorra csaknem minden iskolából érkeztek diákok, a későbbiekben pedig minden hónapban más-más iskola lesz az úttörőházban a gyermekszínház vendége. Sőt — mert igény már van rá — óvodások is látogatják majd az előadásokat. A repertoár állandóan bővül, már tanulják az új darabokat az űrrabonások. Ajánlatok a Győr-Sopron megyei IBUSZ Győrből induló külföldi társasutazásainak PROGRAMJÁBÓL Jugoszlávia máj. 27—jún. 5., különvonat a montenegrói tengerpartra Barig, tovább autóbusszal Budav-Becicibe, részv. díj: kb. 2900,— Ft. Sutomoreba, részv. díj: kb. 2650,— Ft. jún. 6—13. Umag, istriai félsziget, autóbusszal Sopronból, részv. díj: 2800,— Ft. jún. 12—22. Trogir autóbusszal, részv. díj: 4500,— Ft. Bulgária Istambul repülővel Budapestről jún. 14—21., részv. díj: 6400,— Ft. Románia jún. 21—28. Gyilkosló autóbusszal, részv. díj: 3700,— Ft. NDK máj. 1—10. Szász Svájc vonattal, részv. díj: kb. 2500,— Ft. jún. 6—15. Szász Svájc vonattal, részv. díj: kb. 2800,— Ft. Szovjetunió Máj. 16—19. Moszkva, repülővel Budapestről a SZOVIETUNIÓ—MAGYARORSZÁG LABDARÚGÓ VB SELEJTEZŐ MÉRKŐZÉSRE, részv. díj: 3000.— Ft. jún. 15—22. Jalta repülővel Budapestről, részv. dij: 4700.— Ft. szept. 15—23. Fekete-tengeri hajóút, repülővel és hajóval Budapestről, Ogyessza—Jalta—Szocsi—Batumi, részv. díj: kb. 6800,— Ft. Alpokon át Párizs máj. 16—29. és jún. 27.—júl. 10., részv. díj: 8900.— Ft. Spanyolország máj. 31—jún 7. repülővel Budapestről, részv. díj: 6900,— Ft. JELENTKEZÉS és részletes felvilágosítás az IBUSZ-irodákban Győrött, Tanácsköztársaság u. 29—31., Sopronban, Lenin krt. 41., Mosonmagyaróvárott, az ÁFÉSZ Áruházban. • 1977. február 1., kedd