Kisalföld, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

Ku­ba-USA Diplomata­­küldés várható Az Egyesült Államok és Kuba várhatóan hamarosan bejelenti: kölcsönösen diplo­máciai személyzetet küldenek a másik országba. A két or­szág kapcsolatairól legutóbb New York­ ban folytatott tár­gyalások véget értek — közöl­te kedden az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. Mint ismeretes, Carter ame­rikai elnök a hét végén be­szélt arról: Washington diplo­matákat küldene Havannába, Svájc nagykövetségére, amely (a diplomáciai kapcsolatok 1961 -es felfüggesztése óta) az Egyesült Államok érdekeit képviseli Kubában. Ugyanak­kor kubai diplomaták érkez­nének Washingtonba, a Kuba érdekképviseletét ellátó cseh­szlovák nagykövetségre. Az amerikai elnök a napok­ban ismételten azzal vádolta Kubát, hogy (részben katonai) tanácsadók küldésével „be­avatkozik” Afrika ügyeibe. A washingtoni külügyi szó­vivő szerint a diplomaták ja­vasolt cseréje nem jelenti azt, hogy módosult volna a Kuba afrikai szerepére vonatkozó amerikai álláspont. A cél az, hogy új lehetőségeket teremt­senek a feleket érdeklő kér­dések megtárgyalására. Cosalynn Carter asszony a héten — az elnök képvisele­tében — „jószolgálati” propa­­gandakörutat tesz több latin­amerikai országban. Jóllehet amerikai kormánykörökben cáfolják, nem tekinthető vé­letlennek, hogy a Kuba vonat­kozásában pozitív újabb fej­leményeket Washington ép­pen ebben az időben hozza nyilvánosságra. A Carter asz­­szony által meglátogatott ál­lamok többsége ugyanis már régen szorgalmazza az Egye­sült Államok Kuba iránti po­litikájának módosítását. Hillin­ Rim HELSINKI Pham Van Dong, a Vietna­mi Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a VSZK miniszterelnöke — aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik Finnországban — ked­den Helsinkiben sajtókonfe­renciát tartott. A miniszter­­elnök az ország gazdasági helyzetével, valamint Viet­nam külkapcsolatainak kérdé­sével foglalkozott. A vietnami gazdasági nehézségek az or­szág déli és északi részének eltérő fejlődéséből adódnak. Az északi rész gazdasága szo­cialista alapon fejlődött, míg Délen a kolonializmus uralko­dott. A vietnami nép azonban egységes, tehát a probléma a közeljövőben megoldódik — mondotta a vietnami minisz­terelnök. PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden az Elysée-palotában fogadta Fahd szaúd-arábiai trónörö­kös-herceget — a rezsim „erős emberét”, ahogy a francia sajtó nevezi , és megbeszé­lést folytatott vele a közel-ke­leti helyzetről energia- és kő­­olajkér­désekről, az afrikai helyzetről, végül pedig a pá­rizsi értekezlet munkájáról. JERUZSÁLEM Jigal Alton izraeli külügy­miniszter kedden magához kérette az Egyesült Államok nagykövetét és a legélesebb formában tiltakozott amiatt, hogy Carter elnök az utóbbi időben több olyan kijelentést is tett, amelyek az izraeli kormány véleménye szerint „olyan új elemeket visznek be a közel-keleti problémakörbe, amelyek csak tovább kemé­nyíthetik a máris merev arab álláspontot”. Az izraeli kor­mányt — mondotta Alton — azok a nyilatkozatok nyugta­lanítják, amelyek szerint a palesztinoknak hazára van szükségük, jogosultak izraeli kártérítésse, s amelyek azt szorgalmazzák, hogy Izrael ürítse ki az 1967-es háború­ban elfoglalt arab területek jelentős részét. HÁGA Nem sietnek a válasszal a holland hatóságok a terroris­táknak arra a javaslatára, hogy jelöljenek ki közvetítőt a tárgyalások folytatására. Bár Hágában a koraesti órák­ban is folytatta tanácskozá­sait a kormánynak a dél-ma­­lukui terrorakcióval foglalko­zó öt tagja, az asseni sajtó­­központban az igazságügy-mi­nisztérium képviselője az esti­­k­ákban azt mondotta, hogy egyelőre nincs válasz a javas­latra. A terroristákkal — mind Bovensmildeben, mind a Groninsen közelében vesz­teglő vasúti szerelvényben — rendszeres a telefonkapcsolat, a hatóságok azonban nem ál­lították helyre a két csoport egymás közötti kapcsolatát. LUANDA Agostinho Neto angolai ál­lamfő bejelentette, hogy a múlt héten meghiúsított puccskísérletben való részvé­tel miatt letartóztatták Joao Caetanot, az MPLA Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagját, a (FAPLA) ve­zérkari főnökének helyettesét. Közölte, hogy eddig csupán a fővárosban száz személyt vet­tek őrizetbe az államcsínykí­­sérlet résztvevői közül. 2 — HN­AIfIOU) 1 Befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások Moszkvában kedden foly­tatódtak a szovjet és a bol­gár vezetők hivatalos tár­gyalásai, melyek középpont­jában a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom kulcsfontosságú kérdései állnak. A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormán­­küldöttséget hét­­fő délben a szocialista test­vérország küldötteit meg­illető megkülönböztetett ün­nepélyességgel és tisztelettel fogadták a szovjet főváros­ban, s a látogatás eseményei­ről a moszkvai televízió és a kedd reggeli szovjet lapok vezető helyen, nagy terjede­lemben számoltak be. Nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák Moszkvában az SZKP főtitkárának Kínával kapcsolatos kijelentéseit, melyeknek mértéktartó hangneme teljes mértékben megfelel annak a szovjet ál­láspontnak, mely szerint a Szovjetunió normális, jó­szomszédi kapcsolatokra " tö­rekszik a Kínai Népköztársa­sággal. Brezsnyev megértés­sel szólt arról, hogy Kína je­lenleg fejlődésének bonyolult korszakában van, s hangoz­tatta: a Szovjetunió nem kí­ván Kína belső ügyeivel fog­lalkozni. Küzdeni fog azon­ban azoknak az erőknek a veszélyes kalandorpolitikája ellen, melyek Kínán belül és Kínán kívül a szovjet—kínai viszony további kiélezésére törekednek, s megpróbálják zsákutcába juttatni a kapcso­latokat. Az SZKP főtitkára ezzel határozott jelét adta annak, hogy szovjet részről megvan a szükséges türelem és kitartás a két ország kap­csolataiban meglevő nehézsé­gek leküzdéséhez, egyszers­mind azonban „hálátlan és kilátástalan dolognak” minő­sítette a kínai vezetők külpo­litikai tevékenységének azt a vonását, mely „az utóbbi he­tekben a szovjet sajtóban is bírálat tárgya volt, tudniil­lik, hogy Kína szembehelyez­kedik „mindennel, ami jó és egészséges a nemzetközi kap­csolatokban”. Szovjet-bolgár közös köz­lemény aláírásával fejeződ­tek be kedden Moszkvában a tárgyalások a szovjet veze­tők és a Todor Zsivkov ve­zette párt- és kormánykül­döttség között. Szovjet rész­ről a látogatás eredményeit összegező okmányt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, bolgár részről Todor Zsiv­kov, a BKP Központi Bizott­ságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke írta alá. Behatolás Zimbabwébe A rhodesiai fajüldöző re­zsim csapatai, amelyek va­sárnap állítólagos zimbabwei gerillák elleni akció ürügyén behatoltak a Mozambiki Népi Köztársaság területére, hétfőn s kedden folytatták hadmű­veleteiket, és nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint, el­foglalták a rhodesiai határtól 75 kilométerre levő Mapai vá­rosát. A hírügynökségek Peter Wallsra, a „terrorizmus elleni hadműveletek” főparancsno­kának bejelentésére hivatkoz­va közölték a város elfoglalá­sának hírét, s ugyancsak őt idézve hozzátették, hogy a r­hodesiai csapatok mindaddig megszállva tartják a mozam­biki várost, amíg — úgymond — „meg nem tisztították a környéket a zimbabwei ge­rilláktól”. Valentyin Zorin Carter kijelentéseiről Szavakban erkölcsi elvek - a valóságban önös érdekek Valentyin Zorin, a Szovjet Rádió és Televízió politikai hírmagyarázója, foglalkozva Carter elnöknek az Indiana államban levő Notre Dame egyetemen elhangzott beszé­dével, egyebek között a kö­vetkezőket írja: — Carter elnök beszéde meglehetősen nagy, méghoz­zá rendkívül ellentmondá­sos visszhangot keltett. Anél­kül, hogy érintenénk e be­széd valamennyi vonatkozá­sát, csupán egy, az elnök ál­tal említett problémával kí­vánunk foglalkozni. Carter ,jó kijele­ntette: „Szilárdan hi­szünk a demokrácia­ példajá­­na­k meggyőző erejében és ezért i­­eg akarjuk ismertetni ezzel a példával azokat, akik távol állnak tőlünk és akik még nincsenek meggyőződve ennek a demokráciának ha­tékonyságáról”. Véletlenül úgy adódott, hogy a szavak éppen akkor hangzottak el, amikor né­hány amerikai állam tör­vényhozó testületében nehéz­ségekbe ütközött annak az alkotmánymódosító indít­ványnak az elfogadása, amely az amerikai nők számára azonos jogokat biztosítana a férfiak jogaival. S­ hogy még egy példát említsünk: amikor az elnök olyan szép szavakat mondott a demokráciáról és az embe­ri jogokról, ugyanakkor Észak-Karolina állam bíró­sága elutasította a súlyos börtönbüntetésre ítélt néger polgárjogi harcosok, a világ­szerte ismert „wilmingtoni tizek” perének felülvizsgálá­sát. Az elnök, annak érdekében, hogy más népek előtt bebizo­nyítsa­­ az amerikai példa egyetemes érvényét, hivatko­zott ahogyan magát kifejezte . ..a demokrácia Indiában, Portugáliában, Görögország­ban és Spanyolországban nemrégiben aratott jelentős sikerek­et. Magától értetődik, hogy a nemzetközi közvéle­mény megelégedéssel fogad­ta a fasiszta rezsimek össze­omlását Portugáliában és Spanyolországban, a fekete ezredesek fasiszta juntájának bukását Görögországban. Ez­zel kapcsolatban azonban Valentyin Zorin felteszi a kérdést: elmondható talán, hogy ezeknek a diktatórikus rezsimeknek a bukását előse­gítette az Amerikai Egyesült Államok? Egyesek talán azt mond­hatják erre, hogy a múltról van szó, am­elyet ma elítél­nek, és amelytől a jelenlegi washingtoni kormányzat el­határolta magát. De ebben az esetben, vajon mi a helyzet a napjainkban Chilében uralkodó véres diktátori re­zsimmel, azzal, amely az Egyesült Államok központi hírszerző hivatalának köz­vetlen támogatásával jutott hatalomra, és amely ma is az Egyesült Államok nyílt és titkos pénzügyi támogatásá­val tartja fenn magát? És mi a helyzet a­ dél-koreai diktá­tori rezsimmel, valamint szá­mos közép- és latin-amerikai véres diktatúrával? — teszi fel a kérdést a moszkvai rá­dió- és televízió hírmagyará­zója, majd a következőket ír­ja: Washingtonban az utóbbi időkben általánossá vált a vélemény, hogy az , Egyesült Államoknak rugalmasan kell folytatnia az ,,emberi jogok” védelmében indított kampá­nyát. Rugalmasan, abban az értelemben, hogy ez a kam­pány — a dolgok tényleges állásától függetlenül — az olyan államok ellen irányul, amelyek ilyen vagy olyan okokból kifolyólag nem él­vezik Washington rokonszen­­vét, ugyanakkor azonban nem terjed ki azokra az or­szágokra, ahol a valóságban, a legfelháborítóbb módon sértik meg az emberi jogo­kat, viszont ilyen vagy olyan megfontolások alapján Wa­shingtonnak érdekei fűződ­nek hozzájuk. Nem erkölcsi elvekről van szó tehát, ha­nem kizárólag önös érdekek­ről. A mai Washington politika­ gyakorlata minden józan és önállóan gondolkodni képes emberben komoly kételyeket támaszt a tekintetben, vajon joga van-e Washingtonnak, hogy­ erkölcsi prédikációkat tartson minden országnak és népnek. Semmilyen, még a legválasztékosabban megfo­galmazott beszéd sem képes elhomályosítani ezt az egy­szerű tényt. Fejlődd, sokoldalú kapcsolatok AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI Olasz szólista a budapesti Operában vagy Pécsett, ma­gyar színmű bemutatója Fi­renzében. Az IBUSZ autóbu­sza valahol Bari környékén, vidám olasz üdülők valame­lyik budapesti strandon. Ezek persze csak egészen hétköz­napi, de gyakorta felbukka­nó jelei annak, hogy Róma és Budapest között egészsé­ges, jó a viszony. A szocialis­ta Magyarország és a tőkés Olaszország sokféle, sok szin­ten meglévő, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatai azt igazol­ják, hogy országaink komo­lyan veszik Helsinkit, a záró­okmány valamennyi rendel­kezésének végrehajtását,­­ a békés egymás mellett élés po­litikai alapelvét. Természetes persze, hogy korunk a gazdasági kapcsola­tok sorából nyújt leggyak­rabban szemléletes példát. Aki mostanában építkezik és fürdőszobájába a néhány esztendő óta divatos színes csempét vásárolja meg, mondjuk a romhányi gyár termékét, aligha gondol ar­ra, hogy ennek is köze van a magyar—olasz gazdasági kapcsolatok, kooperációk fej­lődéséhez. Valószínűleg ha­sonló a helyzet azonban az olasz üzemekben, ahol henge­relt acéllemezt, csövet, nyersvasat használnak föl, olyan árut, amit Magyaror­szágról szerzett be az olasz külkereskedelmi cég­. A magyar izzólámpa, vágó­marha, papírfa, herendi kész­let, cirokszál, vagy műbőr, éppúgy beletartozik immár a magyar áruk olaszországi vá­lasztékába, mint nálunk az olasz üvegáru, fémszita, mo­torolaj, rizs, húsliszt, növény­védő szer. Igaz, az utóbbi né­hány esztendőben a klasszi­kus gazdasági kapcsolatok, azaz az árucsere, az adok­­vészek mellé felsorakozott a mindkét fél számára előnyös és hasznos sok kooperáció is. Az ország jónéhány üzemé­ben dolgoznak ezeknek a kooperációs megállapodások­nak alapján. Sajátos k­oope­­ráció az, amelynek kereté­ben a magyar és olasz cégek harmadik országok piacain közösen szerepelnek, így pél­dául Tamperében és Tripoli­­ban. Ankara mellett és Athén közelében esztendők óta működnek már olyan Diesel-erőművek, amelyeket együtt gyártott (bizonyos al­katrészeket együtt, másokat a másik országban) és együtt szerelt fel a megrendelő szá­mára a magyar és az olasz cég. A Magyarországon járó olasz, vagy az Itáliában te­vékenykedő magyar gazdasá­gi szakemberek azt vallják: a jelenlegi kapcsolatszint nö­velhető lenne. A múlt néhány esztendőben kétszáz-kétszáz millió dollár körül járt a magyar, illetve az olasz szál­lítások értéke , és bár mi az 55 millió lakosú Olaszor­szág külkereskedelmi társai között természetesen nem va­gyunk az elsők között — Ma­gyarország szempontjából Olaszországnak megvan a maga fontos szerepe. Export­ban ugyanis közvetlenül a Német Szövetségi Köztársa­ság után, importban pedig az NSZK és Ausztria után kö­vetkezik Olaszország a tő­késországok között. A holnapot illető tervek, elképzelések között termé­szetesen ott van a kölcsönös áruforgalom növelése is. Jó néhány iparcikkünk, közöt­tük fogyasztási­ iparcikkek mennyiségét emelni tervezi a magyar külkereskedelem, és a mezőgazdaság meg az élel­miszeripar termékeiből is többet kívánunk szállítani. Az olasz cégek szeretnének részt venni a recski rézbá­nya gépi felszerelésében, ajánlatokat tettek Nyergesúj­­falu vegyipari és műszál­gyártó gépsorainak kiegészí­tésére és arra is, hogy kon­­verteres acélművet építsenek a Lenin Kohászati Művek számára. A magyar—olasz kapcsola­tok már jóval Helsinki előtt egészségesen, jól fejlődtek, mi mindig is nemzetközi po­litikánk fontos alapelemének tekintettük a kölcsönös elő­­nyű kapcsolatokat és együtt­működést­ ,más , társadalmi rendszerű országokkal is. S magas szintű látogatások­­természetesen nagyot lendí­tenek a kapcsolatfejlődésben, s jól egészítik ezt ki a szak­emberek állandó, mindenna­pos megbeszélései az együtt­működés minden szférájá­ban. MATE-rendezvény Sopronban A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében júni­us 7-én kétnapos országos mezőgazdasági gépesítési konferencia kezdődik Sop­ronban. A tanácskozásról kedden sajtótájékoztatót tar­tottak a rendező bizottság tagjai az agrártudományi egyesületben. A tanácskozáson a szarvas­marha-tartás gépesítésének kérdéseit vitatják meg a résztvevő agrárszakemberek. A téma annál is inkább ak­tuális, mert jelenleg a szarvasmarhatelepeknek mindössze 20 százaléka kor­szerűen felszerelt, gépesített, ezeknek többsége az elmúlt öt évben épült. Jelenleg is nagyarányú építkezés folyik szerte az országban, évente mintegy 20—25 ezer szarvas­marha-férőhelye­ alakítanak ki, főleg a kisüzemekben, háztájikban megszűnők pót­lására. A tanácskozás ezek­nek az új épületeknek a fel­szerelési­, gépesítési kérdéseit tárgyalja. Egyik témakörben a trágyakezelés a fő téma. Ezen belül a trágyának mint fontos növényi tápanyagnak a szántóföldre szállítása a legfőbb gond. GYORSLIST­A a gépkocsi-nyeremény bet­étköny­én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 64. sorsolását május 30-án és 31- én Budapesten az Orvos-Egész­­ségügy­i Dolgozók kultúrtermében tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vet­tek részt, amelyeket 1977. január 31-ig váltottak és 1977. április 30-án még érvényben voltak. A budapesti és vidéki betét­könyvekre összesen 848 gépko­csit sorsoltak. Az 5000 forintos betétkönyvekre 398 darab a 10­000 forintosokra 250 gépkocsi jutott. veli 1977. május 30-án és 31-A gyorslista közvetlenül a fut­­ás után készült, ezért az eset­­ekes számhibákért nem válla­­lak felelősséget. A nyertes betétkönyveket, vagy az azt helyettesítő „igazolásit a betétkönyvet kiállító takarék­­pénztári fióknál, takarékszövet­kezetnél vagy postahivatalnál kell bemutatni. 5000 FT !ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK , 7 519988 Trab. Lim. 7 523118 Warb. de Luxe 7 528613 Polski F. 126 7 530803 Zsig. 21011­0 7 551112 Polski F. 1500 7 557677 Warb. de Luxe 7 560067 Trab. Lim. 7 563100 Trab. Lim. 7 575077 Polski F. 126 7 581775 Polski F. 126 7 584481 Polski F. 1500 7 581699 Polski F. 1500 7 585807 Zsig. 21011 7 586310 Polski F. 1300 7 594394 Polski F. 1500 7 594612 Trab. Lim. 7 596534 Polski F. 126 7 598366 Trab. Lim. 7 599313 Trab. Lim. 10 pop FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK soros­szám a kisorsolt zat gépkocsi gyártmánya 7 021871 Trabant Lirit. 7 022195 Wartb. de Luxe 7 022235 Polski F. 126 7 024510 Zsig. 21011 7 027543 Trab. Lim. 7 030357 Polski F. 126 7 031291 Polski F. 1500 7 031871 Polski F. 1500 • 1977. június 1., szerda

Next