Kisalföld, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
ii termelőszövetkezetek bizonylatai, okmányai Csökkenteni a hibát, fejleszteni az ellenőrzést Beszélgetés dr. Tóth Ernővel, a PM Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatalvezetőjével Tíz éve tevékenykedik a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága és annak megyei hivatala. Azóta végeznek pénzügyi ellenőrzéseket a hivatal revizorai. Egyrészt az évforduló, másrészt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iránti megkülönböztetett figyelem az oka, hogy beszélgettünk dr. Tóth Ernővel, a megyei hivatal vezetőjével a téeszek bizonylati rendjéről és az okmányfegyelemről. 1971 óta a szövetkezetek ellenőrzése is hatáskörükbe tartozik. — ön nemrégen előadást tartott a termelőszövetkezeti főkönyvelőknek és üzemgazdászoknak a pénzügyi revíziók tapasztalatairól, a számviteli munkát végzők személyi felelősségéről. Elmondta, hogy évente százhúsz-száznegyven ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzések negyven-ötven százaléka együtt járt azzal, hogy adóhatósági határozatban kellett intézkedni a hibák javítása céljából. Nem sok ez a negyven-ötven százalék? — De sok. Tíz év után nem szabadna ennyi hibát találni a pénzügyi ellenőrzések során. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1971-ben is negyven-ötven százalékos volt az adóhatósági határozattal, jelzésekkel és egyéb szankciókkal zárult ellenőrzés és most is, akkor méginkább sokallhatjuk a bizonylatok és okmányok hibáit. — Ezek szerint tíz év óta nem javult a pénzügyi fegyelem a termelőszövetkezetekben? — A pénzügyi fegyelem javult. Vannak olyan üzemek, ahol az ellenőrzés során csak elvétve találunk bizonylati hiányt, a szabályzatok naprakészek, és a szabályzatok szelleme szerint dolgoznak. Inkább úgy fogalmaznak: a hibák enyhébbek, de számuk változatlan maradt. — Mi az oka ennek? — A hibák okát abban látom, hogy a szövetkezetekben nem fordítanak elég figyelmet a szakszerű, pontos, belső ellenőrzésre. A vezetői szemlélet olyan, hogy ezt a munkát nem tartják olyan fontosnak, mint kellene. A másik okként azt említem, hogy a társadalmi ellenőrzés sem tudja megoldani azt a feladatot, amit várunk tőle. Az ellenőrző bizottság elnökének, tagjainak szakképzettsége vagy nem megfelelő, vagy azt gondolják, kényelmesebb szemet hunyni a hibák felett. Megvárják, hogy külső ellenőr vegye észre. Harmadszor: ahol van belső ellenőr, legtöbbször nem belső ellenőrzéssel foglalkozik, nincs ellenőrzési programja. Végül azt említem, hogy ahol észreveszik a hibát, ott is megrekednek. Elmarad az intézkedés, illetve a javítás ellenőrzése. — Melyek a leggyakoribb hibák? — A leltározással kapcsolatban a szabályzat, az ütemterv hiánya, számozatlan bizonylatok, jegyzőkönyvhiány. Pénztárkezeléssel kapcsolatban utalványhiányok, meghatalmazás nélküli kifizetések, pénztárhelyiség biztonságának hiánya, a számviteli kérdésekkel kapcsolatban pedig táblatörzskönyvek, építési naplók, leltárbizonylatok hiányosságai. A felsorolás persze nem teljes. — Milyen intézkedéseket tesz a bevételi igazgatóság? — Mi elsősorban „szignalizáljuk” a hibákat és javaslatokat teszünk fegyelmi, szabálysértési vagy bírósági eljárásra. — Csak javaslatokat tehetnek? — Igen. — A javaslatoknak milyen a foganatja? — Változó. A következő miatt. Megtörtént, hogy egy főkönyvelőt a közgyűlésnek kellett volna felelősségre vonni. Ehelyett fölmentették, nem adtak neki fegyelmit. Igaz, hogy azóta a főkönyvelő elkerült a szövetkezetből. A kisebb hibák felett sem szabad szemet hunyni. Gyakori az olyan eset, hogy ,,felhígítják"’ a munkaórákat. Azzal a szándékkal teszi a főkönyvelő, hogy bérfejlesztést csikarjon ki. A tagság — egyéni érdekből — ezt jó néven veszi, pedig a bérfejlesztésnek így nincs meg a fedezete. Hiába sok a beírt munkaóra, de hiányzik az érték. 1970. január 1 -től a szabályzók szerencsére ezt nem teszik lehetővé. Más esetet említek: egyik határ menti téesz eladott valamit a testvérszövetkezetének határon túlra. Ez eddig rendben van, de annak nincs nyoma, hogy mit kapott vissza. Ilyenkor azonnal jelzéseket teszünk az illetékes hatóságoknak. — Elavíthatja-e munkáját a bevételi igazgatóság? — Arra törekszünk, hogy minél több megelőző intézkedést tegyzünk. Tavaly huszonegy, tavalyelőtt tizenkilenc alkalommal tartottunk előadásokat. Továbbképzésekben a hivatal mindig részt vállal. A hiányosságok megszüntetése azonban az érdekképviseleti szervek,az ellenőrző szervek együttes munkájával, a vezetők szemléletének változásával, a belső ellenőrzés szakszerű megteremtésével érhető el. Ismeretes, nemcsak akkor büntetik a KRESZ megszegőit, ha balesetet okoznak, hanem akkor is, ha nem okoztak balesetet, de ittasan volánhoz ültek. A mi munkánk ehhez hasonlítható. Szerencsésebb dolog akkor észrevenni a hibát amikor még nagy kárt nem okozott, mert később már végzetessé válhat. V. L. Készülődés a kongresszusra A Magyar Vöröskereszt őszi, V. kongresszusára készül. Márciustól május közepéig megyénk 437 helyi szervezetében megválasztották az új tisztségviselőket és 23 csúcsvezetőséget. Mindenütt beszámoltak a mozgalom növekvő társadalompolitikai szerepéről, az egészségügyi neveés, felvilágosítás, a szociálpolitika területén, a családvédelemben, az ifjúság körében végzett tevékenységről, az alkoholizmus elleni küzdelem és a szervezeti élet eredményeiről, továbbá meghatározták teendőiket. A napokban megtörtént a Vöröskereszt Győr járási, a Csorna városi és járási, valamint Kapuvár városi vezetőség és számvizsgáló bizottság újjáválasztása és bizalmat szavaztak a megyei értekezlet küldötteinek. Az új vezetőségekben sok régi, tapasztalt elnök, titkár és tag kapott újra bizalmat a tagságtól, de új erőkkel is gyarapodott a mozgalom vezetése. A Vöröskereszt Győr járási vezetőségének elnöke: dr. Mátrai Tamásné, alelnöke: Horváth András, titkára: Markovszki Béla lett. A csornai járási vezetőség elnöki tisztét dr. Haring István, az alelnökit dr. Amberger Erzsébet, a titkárit pedig Raszlovics Gyuláné tölti be. A Csorna városi vezetőség elnökévé dr. Gelencsér Gyulát, titkárává Ábrahhám Istvánnét választották. A Kapuvár városi vezetőség elnöki tisztét dr. Fábián Ferenc, a titkárit pedig Kövesházi Ferencné tölti be. Szombaton választja meg az új vezetőséget és a küldötteket a Somon járási vezetőség, vasárnap pedig Sopron város. Mosonmagyaróvár járási vezetősége június 11-én. Győr megyei város vezetősége 16-án kerül megválasztásra. Mosonmagyaróvár város szervezetének 25-én tartandó tanácskozásával fejeződnek be a városi, járási szintű értekezletek. A megyei Vöröskereszt küldöttértekezletet szeptember 10-én tartják Győrben. 1977. június 1., szerda ÚJ TÁRSASHÁZAK CSORNÁN. Tegnap mutatták meg a leendő lakóknak Csornán, a Marx Károly úton a napokban elkészült tizenhatlakásos társasházat. A Csornai Építőipari Szövetkezet két társasházat épített a Marx Károly úton. A hagyományos olajfűtéses, hatvannégy négyzetméter alapterületű lakások közül a tegnap bemutatott A—1 jelű épületbe június 10-én költözködnek a lakók. Az új ház mellett épülő A—2-est a tervek szerint szeptemberben adják át. Felelősségei Az iskolák már tudják a regulát: a 14. életévüket betöltött és sikeres vizsgát tett fiúk, lányok kaphatnak a szünidőre munkavállalási engedélyt, de csakis oly módon, hogy 4 hét azért maradjon a nyárból, amikor csupán pihennek a tanulók. Az üzemek ugyancsak ismerik a szabályzatot, milyen munkaidőben, mennyi ellenszolgáltatásért fogadhatják az ifjú vállalkozókat. Talán nem haszontalan ezek mellett sem a vállalatok felelősségére emlékeztetni. A szülők az ő gondjukra bízzák a mellékkeresetért, erősödésért, tapasztalásért, tanulásért, okosodásért néhány hétre az életbe kiruccanó csemetéket, nekik kell vigyázniuk a csínytevésre, könnyelműségre, virtuskodásra hajló fiatalokat. Sok helyen várják az iskolásokat, hasznosan segíthetnek a nyáron. Amennyiben okosan, felelősséggel foglalkoztatják az üzemek, kölcsönösen hasznosak lehetnek ezek a hetek. Ismétlem, ha okosan foglalkoztatják a fiatalokat. Erejükhöz mérten, megfelelő munkára felelősséggel, számítva a fiatalok felelősségére. Az lesz ugyanis számukra a példa az életből, amit most tapasztalnak. Követésre ösztönző, esetleg kiábrándító élmény a felnőttek világából. f. j. Író-olvasó találkozó az üzemben Először rendeztek író-olvasó találkozót hétfőn délután a Soproni Ciklámen kapuvári fehérneműüzemében. Az alig több mint fél évtizedes múlttal rendelkező üzem dolgozói nagyon fiatalok. Lányok, aszszonyok, akik kezdetben bátortalan, de mégis kikívánkozó kérdéseiket intézték Csák Gyula József Attila-díjas íróhoz, az üzem első író vendégéhez. Miért ír az író és miről ír? Van-e hiteles, helyhez, személyhez kötött kapcsolata a regénynek, novellának? Hogyan, miként gondolkodik az, aki tollat sasad? Olvassák-e egymás műveit az írók? Ilyen és hasonló kérdésekre adott választ a találkozó résztvevőinek ..Azért írok, mert írásban fejezhetem ki legmagasabb hőfokon morális törekvéseimet, más szóval emberi mivoltomat” — hivatkozott egy vele készült riportban mondottakra. Csák Gyula a Tiszántúl szülötte. Éltetője ma is a falusi élet, az Alföld világa. A Mélytengeri áramlás című szociográfiája a Két karácsony között, a Bontják a kemencéket című novelláskötetek, az Álomzug és az Örökzöld című regénye is ezt igazolja. Vasárnap a déli órákban halk, monoton hannon a rádióban felolvasott írásai, publicisztikái a mindennapi étel aktualitásaira azonnal reagáló emberről vallanak. Belső kényszer, és szubjektív érzelem diktálja a mondandót, öncélúság nélkül. Sokat foglalkozik a munkások, a közösségek életével. Erről szól a budapesti Nemzeti Színház által műsorra tűzött darabja az Együtt, egyedül, amely egy női munkásszállás életét mutatja be, akkor, amikor a nők „egymás között vannak"’. Az író elmondta, hogy a közösség számára nem „szent’’ dolog. Megírja azt, amit az üzemi étkező asztalánál, a fürdőben annyiszor és annyian kimondták. Vallja, hogy nemcsak áldozatot kell hozni a közösségért, és nem mindig csak az egyénnek kell ezt megtennie, hanem a közösségnek is hasznosat, szépet, emberit kell nyújtani azok számára, akik erre rászorultak Különösen ig az ez azokra a kollektívákra, ahol nők dolgoznak. Csák Gyula — mint megjegyezte — érti, ismeri a nők gondját, baját, a rájuk nehezedő terhek súlyát. Erről tanúskodik a Pécsett bemutatott Terézia című színpadi alkotása is. O. V. SZAKEMBER NÉLKÜL... TALÁN SZOKATLANUL HANGZIK, ám a valóság változásai, tényei egyértelműen bizonyítják, hogy a műszaki-technikai fejlődésnek is főszereplője a munkás, a fizikai dolgozó. Sok egyéb mellett jelzi ezt az is, hogy nagy termelékenységű, korszerű gépek állnak az idő egy részében kihasználatlanul, szakember nélkül. Az üzemeket, gyárakat az utóbbi időben szinte elárasztja az automatika, de nincs hozzá elegendő munkás, aki tudatosan képes kezelni, alkalmazni e berendezéseket. Nem általában gond ez, hanem konkrétan: olyan fizikai dolgozókból van kevés, akik a ma megtanultakat már holnap kamatoztatni tudják, mert a gép nem állhat, az értékteremtő eszköz nem heverhet kihasználatlanul. Az állami oktatás, a szakmunkásképző intézetek rendszere nem vállalkozhat e gond megoldására, lehetőségei nem elegendőek ahhoz, hogy a sokféle speciális ismeretanyaghoz hozzájuttassák a vállalatok szakmunkásait. A vállalatok kisebb része önállóan megoldja a képzést. A Soproni Ruhagyár például, amely immár hagyományt teremtett aszakmai továbbképzésből, rendszeresen szervez "továbbképzést speciális tanfolyam keretében, s még arra is megteremtette a lehetőségeket, hogy ne csupán egy-egy új gép, munkafázis végzésére legyen alkalmas a dolgozó, hanem úgynevezett univerzális szakemberként lehessen alkalmazni. Nem sajnálják e több munkaposzton foglalkoztató dolgozóktól az ösztönzésre szánt anyagi eszközöket, mert tisztában vannak azzal, hogy a befektetés hosszabb-rövidebb idő alatt sokszorosan megtérül. A Gardenia Csipkefüggönygyár — amely hetvenhat új gépet állított üzembe — szintén idejekorán igyekezett gondoskodni az új technika fogadásáról. Míg a fejlesztés tartott, dolgozói tanulógépeken sajátították el az új technológiát, az automatikus szövőgépek kezelési, üzemeltetési tudnivalóit. A KIRAGADOTT PÉLDÁK azt bizonyítják, hogy a vállalatok, ha kellő előrelátással készülnek föl a műszaki-technikai korszakváltásokra, az esetek többségében azonnal a termelés szolgálatába tudják állítani korszerű termelőeszközeiket. A tapasztalatok viszont azt is jelzik, hogy ez a módszer még korántsem jellemző minden vállalatnál. Külső tényezők is hátráltatják a szakmai továbbképzést. Sok esetben hiába van meg a szándék a munkások szakmai felkészítésére, mert az új gépeket, azok műszaki, technológiai jellemzőit csak akkor ismerik meg, amikor a berendezések már megérkeztek. Az előzetes — külföldi — informálódásra természetesen csak korlátozott lehetőségek vannak. Ezért is érdemel figyelmet, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének győri szervezetében tevékenykedő szakemberek a napokban felvetették: segítséget kell adni a vállalatoknak munkásaik szakmai felkészítéséhez. A szervezetnek lehetősége van arra, hogy felkészítse a közreműködését igénylő üzemek, vállalatok szakmunkásait. Az oktatási bizottság rövidesen hozzákezd a szervezéshez. E KEZDEMÉNYEZÉS nem tartozik a legújabbak közé. Voltak próbálkozások, sokat ígérő kezdeményezések, amelyek végül semmivé váltak az érdeklődés hiánya miatt. Jó lenne, ha ezúttal útjára indulhatna egy speciális, az új műszaki, technológiai ismereteket, terjesztő szakmunkás-továbbképző tanfolyami rendszer. A munkás, aki otthonosan mozog a technikai változások világában, rövidebb idő alatt sajátítja el az új munkafogásokat, hozzáértése nyomán közvetlen értékteremtő erővé válik a tudomány, az új műszaki megoldások sokasága. Mert abban a folyamatban, amely a feltalálástól az értékteremtésig vezet, a fejlődés útján egyre inkább főszereplővé válik a munkás: az okos gépek értő ismerője. Magyar Tibor KlifkFÖlD - 3