Kisalföld, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

Földgáz______ a háztartásokban A tervezettnél gyorsabban Az Észak-du­nántúli Gáz­gyártó és Szol­gáltató Vállalat dolgozói már jóval a vállalt határidő előtt elériek a m n­agy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére maguk elé tűzött célo­kat. A vállalat vezetőinek értékelése szerint a jubileu­mi munkaverseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a vállalat termelése, felgyor­sult az egyik fő feladata, a földgázprogram végrehajtása. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaversenyt töretlen len­dülettel akarják a vállalat brigádjai folytatni. Ezért az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kom­munistái, szervezett dolgozói és szocialista brigádjai felhí­vással fordultak a Gázipari Tröszthöz tartozó vállalatok közösségéhez. Ebben a jubi­leumi munkaverseny folyta­tására hívták ki a testvér­vállalatokat. Az Észak-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Válla­lat az 1978-ra szóló verseny­vállalásában nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy mához egy évre befejezi Győrben és Szombathelyen a földgázra való átállást Sop­ronban a gázellátás bizton­ságosabbá tétele érdekében és a gázgyártás kapacitásá­nak növeléséért egy, jelenleg Szombathelyen üzemelő, na­ponta 50 ezer köbméter gáz előállítására alkalmas ben­zinbontó berendezést a vá­rosba telepítenek. Eredmények és feladatok Mérnök is segíti a háztájit A megyei termeléspolitikai célok megvalósításáért a me­zőgazdasági nagyüzemek fejlesztése mellett törődést érde­­­melnek a háztáji és kisegítő gazdaságok is a kistermelésben lévő belső tartalékok jobb kihasználása céljából. Az élelmi­szertermelésből számottevő mennyiségben veszik ki részüket a kistermelők — mondotta Szénhegyi József, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályvezető helyettese a napok­ban tartott tanácskozáson. Ugyanis a kistermeléssel kapcsolatos megyei feladatok megtárgyalásáért a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztálya értekezletet tar­tott a járási pártbizottságok, járási hivatalok osztályveze­tőinek, az élelmiszer-feldol­gozással, felvásárlással fog­­lalkozó vállalatok vezetőinek és a fogyasztási szövetkezetek vezetőinek részvételével. Ez alkalommal Nagy József, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa adott tájékozta­tót a megye kistermeléséről. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága 1976 májusában foglalkozott a háztáji termeléssel, politikai és gazdasági értékelést adott. Majd legutóbb, 1977 szep­temberében tűzte ismét na­pirendre a háztáji termelés­sel kapcsolatos témát a me­gyei pártbizottság végrehajtó bizottsága. Tavaly még hiányosságo­kat kellett összegezni, min­denekelőtt a fejlődés dina­mikájával volt gond. Például az állattenyésztésben, első­sorban a szarvasmarhánál csökkent a létszám, a háztá­jiban a szarvasmarha-férő­hely kihasználtsága 50 szá­zalékos volt, a sertésférőhe­lyé 60 százalékos. Nem volt szervezett a zöldség és állati termékek felvásárlása, gond volt az alapanyag-ellátással, kisgép-, műtrágya-, növény­védőszer-juttatással, és nem utolsósorban a vezetők szem­léletével, a túlzott óvatosság miatt. A tavalyi értékeléskor meghatározta a tennivalókat is a végrehajtó bizottság, ki­emelt feladatot adott az áfé­­szeknek, mint a kistermelők legfontosabb integrátorainak. A termelő üzemek pedig fel­adattervet készítettek a ház­táji termelés segítésére. Az 1977. évi szeptemberi végrehajtó bizottsági ülés lé­nyegében megerősítette a kis­termeléssel kapcsolatos ko­rábbi határozatait, valamint értékelte az egy év eredmé­nyeit. Lényeges fejlődésről lehetett számot adni. A köz­ponti intézkedések és a mező­­gazdasági nagyüzemek jó gyakorlatának hatására nőtt, szervezettebbé vált a megyé­ben a kistermelés. A megye hetven termelőszövetkezete közül 24-ben háztáji agronó­­mus irányítja a kisüzemi ter­melést, tíz gazdaságban ön­álló üzemágként kezelik a háztájit A cél, hogy 1980-ig a téeszek 65—70 százaléká­ban háztáji agronómust al­kalmazzanak, 30—40 százalé­kában pedig külön üzemág legyen a háztáji. Sokat tettek a fogyasztási szövetkezetek a kistermelés fellendítéséért, elsősorban a szakcsoportok szervezésével emelték a termelés színvona­lát. Napjainkban a megyében 24 sertés, 71 nyúl­tenyésztő, 24 méhész, 4 baromfi, 50 ve­gyes kisállattenyésztő szak­csoport dolgozik a fogyasztá­si szövetkezetek irányításá­val mintegy huszonötezer taggal. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a táp- és keveréktakarmány elárusító helyeinek számát növelte, ma már nincs olyan község, ahol ne tudnának takarmányt vá­sárolni a háztáji termelők. Sokat tett a fólia alatti ter­melés elterjesztéséért a Zöldért, 70 ezer négyzetmé­ter fólia alatt hajtatnak je­lenleg a kisgazdaságokban, a cél, hogy 1980-ra száz-száz­­húszezer négyzetméter fólia segítse a termelést. Javult a kisgép- és eszközellátottság is. Továbbra is nagy figyel­met kell fordítani a termelés szervezettségére, tervszerűsé­gére, javítani érdemes a fel­vásárlást és mindenekelőtt szorgalmazni kell a minősé­gi áru előállítását. A tanácskozás résztvevői sok hasznos javaslattal szol­gálták az ügyet, hangsúlyoz­va ezzel is a felelősséget a kistermelésért, amire nap­jainkban is számít a nép­gazdaság. G. Szabó Lépcsőzetesen ? Hasznos, de... A Kossuth Rádió tegnapi Reggeli krónika műsorá­ban a Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatási főosztály­­vezetője arról nyilatkozott, miért nem lelkesedik a vál­lalat a lépcsőzetes munkakezdés bevezetéséért. Véle­ményét így lehet summázni: az egyes gyáregységek munkája egymásra épül, ily módon a különböző idő­pontban való kezdés ugyancsak nagy gondot okozna. A krónika műsorvezetője nem tartotta meggyőzőnek ezt az érvet. Nem áll szándékomban vitázni a szerkesztővel, még kevésbé a lépcsőzetes munkakezdés ellen agitálni. Tu­dom az egyidőben való munkakezdés indokolatlan ,,csúcsokat” okoz a városok közlekedésében, autóbuszo­kat lehetne megtakarítani a munkakezdés „elnyújtásá­­val”. Ésszerű, agitálni kell mellette. De legalább eny­­nyire indokolt a munka hatékonyságát döntően meg­határozó vállalati szervezések mellett szólni. Az MVG hátsóhíd- és motorüzemében, öntödéjében, hőkezelő üzemeiben zárt ciklusban, három, műszakos beosztással termelnek. Az egyik folyamat a másikra épül. Fontos a tömegközlekedés szolgálatában álló autóbuszokkal való takarékoskodás, de nem kevésbé, hogy napi hatvan-nyolcvan millió forint értéket előál­lító nagyvállalat tartani tudja ütemességét. Ezt figyel­men kívül hagyni több mint vétek lenne, több lehet ugyanis a kára, mint a remélt haszna a népgazdaság számára. Természetesen ez nem mond ellent annak, hogy a megyeszékhelyen is célszerű lenne — elsősorban az egy és két műszakos munkahelyeken — a lépcsőzetes munkakezdést meghonosítani. Tavalyi adatok szerint naponta mintegy harmincezer dolgozó jár be vidékről Győr üzemeibe, vállalataihoz. (A foglalkoztatottak 36 százaléka.) A vonatok, autóbu­szok a hat, tizennégy és huszonkét órai munkakezdé­sekhez igazodva érkeznek a városba. A lépcsőzetes munkakezdéssel, amennyiben nem követnék a vonatok, autóbuszok a változást, a bejárással eltöltött átlagosan három óra tovább nőne, s esetleg munkahely-változta­tásra késztetné a vidékről bejárókat. Kell és célszerű is a lépcsőzetes munkakezdésről be­szélni, de nem hagyhatók figyelmen kívül az érintet­tek, egyebek között a bejárók érdekei, összefüggései­ben szükséges tehát vizsgálni kihatásait. Csupán így lehet igazán haszna. F. J. 1977. november 1., kedd Bővel a távbeszélő-hálózat A telefonszolgálat vidéki nagyobb beruházásai közül az idén adták át rendeltetésé­nek a szegedi 13 600 állomá­sos crossbar-központot. Sze­relik Debrecen 17 500, Eger 8000 és Tatabánya 6000 állo­másos központját. A tervidő­szakban még Győr 12 300, Pécs 7000, Salgótarján 6000, Kazincbarcika, Miskolc és Szekszárd 4000—4000, Lenin­­város 3000, Paks 2000 állomá­sos új központot kap. A bőví­téssel egyidőben bekapcsoló­dik az országos távhívó háló­zatba Tatabánya, Eger, Ka­zincbarcika, Mosonmagyar­óvár, Szekszárd, Paks, Sal­gótarján és Leninváros. Kertbarátoknak Az ősz sok munkával kö­szön a kertekben, ilyenkor kell elvégezni a zöldség- és gyümölcsféleségek egy részé­nek a betakarítását, a fák, cserjék ültetését. Ehhez ad hasznos tanácsokat a minap megjelent Kertbarát maga­zin. A lap sok színes képpel közel hozza hozzánk az ősz tarka-barka varázsát, s töb­bek között a szép sopronhor­­pácsi arborétumot is bemu­tatja. A háziasszonyok hasznos útbaigazításokat kaphatnak a zöldségfélék téli tárolásá­hoz, a szobanövények ápolá­sához, valamint a befőzés­hez. Bútorok­­ közületeknek Hiányt pótol, egyedi igényeket elégít ki a Kapuvári Építő és Faipari Szövetkezet azáltal, hogy közületek részére ké­szít egyedi tervezésű bútorokat. Az Áfész megrendelése alap­ján a szövetkezet faipari üzemébe készítik a város közeljö­vőben megnyíló cukrászdájának a berendezését; gyártanak asztalokat a Posta anyaghivatalának; szekrényeket készíte­nek a Centrum Áruházak központjának. Képünkön: egyedi tervezésű közületi bútorok összeállítását végzik. Akik vállalják újat, és akik nem (Folytatás az 1. oldalról.) A Könnyűipari Minisztérium is ezt sorolta az első helyre a feladatok között Dotáció a nyereségben Mint azt a miniszterasz­­szony is elmondta, a vállala­tok nyereségében az utóbbi időben nagy szerepet játszott az állami támogatás, a dotá­ció. Az így kapott pénz sok vállalatot elkényelmesített, a műszaki fejlesztés, a termék­­szerkezet korszerűsítése lelas­sult. Mivel az állami támo­gatás célja a fejlődés gyorsí­tása, a jövő évtől megválto­zik a dotáció rendszere. Ke­vesebbet kapnak azok a vál­lalatok, amelyeknél indoko­latlan is, aránytalan is az ál­lami támogatás mértéke. Természetes dolog, hogy az ilyen vállalatok a hatékony­ság, a termelékenység növe­lése révén jussanak nagyobb árbevételhez, s ne a dotáció­ból „éljenek”. A módosuló támogatási rendszertől azt remélik, hogy megélénkül a vállalatok fejlődése, a gyártás korszerűsödése. Keserű Já­­nosné a Parlamentben tar­tott tájékoztatón így fogal­mazott: „Nagyra becsüljük azokat a dolgozókat, akik me­részen fordulnak a korsze­rűbb felé, akik vállalják az újat.” A dotációs­­rendszer meg­változtatását több más intéz­kedés is kíséri. Ezek közül említést érdemel az, hogy a jövő évtől a tárca több válla­latnál felszabadít bizonyos árkorlátozásokat, s ezzel jobb minőségű termékek előállítá­sára ösztönzi a gyártókat. Ugyanakkor következetesen ellenőrzik, hogy a gyártók azokról se feledkezzenek meg, akik jövedelmi viszo­nyaik miatt az olcsóbb ár­fekvésű termékeket igénylik — a réteg számára is bizto­sítani kell a megfelelő áru­kínálatot! Pénz a szövetkezeteknek Miközben sok könnyűipari vállalat, s ezek által az egész könnyűipar elmaradt tavaly a belföldi értékesítési tervek teljesítésétől, megélénkült az exportpiaci tevékenység. Az ország könnyűipari vállalatai összesen mintegy 80 ország­ba exportálják a termékei­ket. 1977. januárjától augusz­tus végéig például a bútor­ipar 70 százalékkal növelte dollár elszámolású exportját. Ez már csak azért is lénye­ges, mert a termékek ára at­tól is függ, milyen a vállala­tok és a külkereskedelem pi­aci tevékenysége. (Tudunk olyan vállalatokról, amelyek 30—40 százalékkal drágábban tudták eladni a tőkés piacon a termékeiket.) Ennek ellené­re a külkereskedelmi tevé­kenységet a minisztérium is lassúnak ítéli, hozzátéve, hogy ebben szerepe van an­nak, hogy a jelenlegi érde­keltségi rendszer sem ösztö­nöz eléggé az eredményesebb piaci munkára. A belföldi el­látásban ugyanakkor az okoz gondokat, hogy sok vállalat nem hagy meg szabad kapa­citást, s ezáltal nem tudja ki­elégíteni a kereskedelem utánrendeléseit. A minisztérium és az álla­mi költségvetés hatalmas ösz­­szegeket áldoz a vállalati fej­lesztések támogatására. Az V. ötéves tervidőszakban a fej­lesztésnek mindössze egyhar­­madát teszi ki a vállalati fej­lesztési alap, a többi állami támogatás és hitel. Az ellá­tás javításában jelentős sze­repet játszó kis- és középü­zemek a korábbinál több ál­lami támogatásra számíthat­nak, természetesen csak ak­kor, ha ezt a pénzt megfelelő hatékonysággal képesek ka­matoztatni. A miniszterasz­­szony elmondta: e támogatás révén számítanak arra, hogy a szövetkezetekben is meg­gyorsul a fejlesztés. Például a farmer Az utóbbi években nem zajlik le sajtótájékoztató úgy, hogy ne kerülne szóba a far­mer. Ezúttal is megkérdeztük Keserű Jánosnét a farmer­ügy újabb „fejleményeiről” Elmondta: sikerült tető alá hozni a Május 1. Ruhagyár és a Lévi Strauss cég koope­rációs megállapodását. Esze­rint a tőkés cég adja az anya­got, s az általa javasolt tech­nológia szerint történik a megmunkálás. Az így gyár­tandó farmerek egy részét átveszik, a többi a mi fo­gyasztóinkhoz kerül. A köz­véleményt rendületlenül fog­lalkoztató farmer-ügy kap­csán meg kell jegyezni, hogy nálunk egy farmer 60 percig készül; ezt az időt a tőkés kooperációban 24 percre kell csökkenteni, vagyis az ittho­­­­ni többszörösére kell növelni a termelékenységet. A kooperáció a textilipar­ban még mindig a kezdeti lé­péseknél tart. Miközben a miniszterasszony elismeréssel szólt több győri vállalat kez­deményezéséről, hangsúlyoz­ta a további bővítés fontos­ságát is. A követendő példák közé sorolta a RÁBATEXT— GETZNER megállapodást. Dicsérte a Graboplastot is, amely a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalattal, valamint a Lakástextil Vállalattal kö­­ö­tött megállapodást, egyeztetik a termékeiket, hogy azok a lakásokba kerülve ne „üs­sék” egymást, hanem ízléses összhatást, harmóniát keltse­nek. A Richards Finomposz­tógyár neve azért került szó­ba, mert a kereskedelem to­vábbra sem hajlandó feltün­tetni a tervezők, a gyártók nevét a termékeken. A Ri­chards ugyan többször is el­nyerte a nemzetközi minősé­gi díjat, a boltokba betérő vásárló mégsem látja, hogy e győri vállalat kiváló minősé­gű termékéből választ, avagy más gyáréból! Érthetetlen, hogy az évek óta újra meg újra elhangzó kérés ellenére a kereskedelem változatlanul névtelenségre ítéli a vállala­tokat, holott érdeke lenne ki­írni például azt, hogy „E ter­méket a nemzetközi minőségi díjakat elnyert Richards Fi­nomposztógyárban készítet­ték.” 1977-ben egyébként meg­gyorsult a fejlődés a könnyű­iparban, amely a tavalyinál várhatóan 4—5 százalékkal több terméket állít elő, ter­melési értéke pedig 6—6,5 százalékkal növekszik. A ru­bel elszámolású export 10 százalékkal növekszik. Meg­nyugtató, hogy az előző évi­nél is kedvezőtlenebb piaci helyzet ellenére a nem rubel­elszámolású könnyűipari ex­port értéke 15 százalékkal les­z több az előző évinél. Hogy ez a várható növekedés valóban realizálódjon, az év még hátralevő két hónapjá­ban sok tennivaló hárul a vállalatok dolgozóira. Magyar Tibor KIJAIPOID - 3

Next