Kisalföld, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
Földgáz______ a háztartásokban A tervezettnél gyorsabban Az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozói már jóval a vállalt határidő előtt elériek a m nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére maguk elé tűzött célokat. A vállalat vezetőinek értékelése szerint a jubileumi munkaverseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a vállalat termelése, felgyorsult az egyik fő feladata, a földgázprogram végrehajtása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyt töretlen lendülettel akarják a vállalat brigádjai folytatni. Ezért az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kommunistái, szervezett dolgozói és szocialista brigádjai felhívással fordultak a Gázipari Tröszthöz tartozó vállalatok közösségéhez. Ebben a jubileumi munkaverseny folytatására hívták ki a testvérvállalatokat. Az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat az 1978-ra szóló versenyvállalásában nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy mához egy évre befejezi Győrben és Szombathelyen a földgázra való átállást Sopronban a gázellátás biztonságosabbá tétele érdekében és a gázgyártás kapacitásának növeléséért egy, jelenleg Szombathelyen üzemelő, naponta 50 ezer köbméter gáz előállítására alkalmas benzinbontó berendezést a városba telepítenek. Eredmények és feladatok Mérnök is segíti a háztájit A megyei termeléspolitikai célok megvalósításáért a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése mellett törődést érdemelnek a háztáji és kisegítő gazdaságok is a kistermelésben lévő belső tartalékok jobb kihasználása céljából. Az élelmiszertermelésből számottevő mennyiségben veszik ki részüket a kistermelők — mondotta Szénhegyi József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető helyettese a napokban tartott tanácskozáson. Ugyanis a kistermeléssel kapcsolatos megyei feladatok megtárgyalásáért a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya értekezletet tartott a járási pártbizottságok, járási hivatalok osztályvezetőinek, az élelmiszer-feldolgozással, felvásárlással foglalkozó vállalatok vezetőinek és a fogyasztási szövetkezetek vezetőinek részvételével. Ez alkalommal Nagy József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa adott tájékoztatót a megye kistermeléséről. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága 1976 májusában foglalkozott a háztáji termeléssel, politikai és gazdasági értékelést adott. Majd legutóbb, 1977 szeptemberében tűzte ismét napirendre a háztáji termeléssel kapcsolatos témát a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága. Tavaly még hiányosságokat kellett összegezni, mindenekelőtt a fejlődés dinamikájával volt gond. Például az állattenyésztésben, elsősorban a szarvasmarhánál csökkent a létszám, a háztájiban a szarvasmarha-férőhely kihasználtsága 50 százalékos volt, a sertésférőhelyé 60 százalékos. Nem volt szervezett a zöldség és állati termékek felvásárlása, gond volt az alapanyag-ellátással, kisgép-, műtrágya-, növényvédőszer-juttatással, és nem utolsósorban a vezetők szemléletével, a túlzott óvatosság miatt. A tavalyi értékeléskor meghatározta a tennivalókat is a végrehajtó bizottság, kiemelt feladatot adott az áfészeknek, mint a kistermelők legfontosabb integrátorainak. A termelő üzemek pedig feladattervet készítettek a háztáji termelés segítésére. Az 1977. évi szeptemberi végrehajtó bizottsági ülés lényegében megerősítette a kistermeléssel kapcsolatos korábbi határozatait, valamint értékelte az egy év eredményeit. Lényeges fejlődésről lehetett számot adni. A központi intézkedések és a mezőgazdasági nagyüzemek jó gyakorlatának hatására nőtt, szervezettebbé vált a megyében a kistermelés. A megye hetven termelőszövetkezete közül 24-ben háztáji agronómus irányítja a kisüzemi termelést, tíz gazdaságban önálló üzemágként kezelik a háztájit A cél, hogy 1980-ig a téeszek 65—70 százalékában háztáji agronómust alkalmazzanak, 30—40 százalékában pedig külön üzemág legyen a háztáji. Sokat tettek a fogyasztási szövetkezetek a kistermelés fellendítéséért, elsősorban a szakcsoportok szervezésével emelték a termelés színvonalát. Napjainkban a megyében 24 sertés, 71 nyúltenyésztő, 24 méhész, 4 baromfi, 50 vegyes kisállattenyésztő szakcsoport dolgozik a fogyasztási szövetkezetek irányításával mintegy huszonötezer taggal. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a táp- és keveréktakarmány elárusító helyeinek számát növelte, ma már nincs olyan község, ahol ne tudnának takarmányt vásárolni a háztáji termelők. Sokat tett a fólia alatti termelés elterjesztéséért a Zöldért, 70 ezer négyzetméter fólia alatt hajtatnak jelenleg a kisgazdaságokban, a cél, hogy 1980-ra száz-százhúszezer négyzetméter fólia segítse a termelést. Javult a kisgép- és eszközellátottság is. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a termelés szervezettségére, tervszerűségére, javítani érdemes a felvásárlást és mindenekelőtt szorgalmazni kell a minőségi áru előállítását. A tanácskozás résztvevői sok hasznos javaslattal szolgálták az ügyet, hangsúlyozva ezzel is a felelősséget a kistermelésért, amire napjainkban is számít a népgazdaság. G. Szabó Lépcsőzetesen ? Hasznos, de... A Kossuth Rádió tegnapi Reggeli krónika műsorában a Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatási főosztályvezetője arról nyilatkozott, miért nem lelkesedik a vállalat a lépcsőzetes munkakezdés bevezetéséért. Véleményét így lehet summázni: az egyes gyáregységek munkája egymásra épül, ily módon a különböző időpontban való kezdés ugyancsak nagy gondot okozna. A krónika műsorvezetője nem tartotta meggyőzőnek ezt az érvet. Nem áll szándékomban vitázni a szerkesztővel, még kevésbé a lépcsőzetes munkakezdés ellen agitálni. Tudom az egyidőben való munkakezdés indokolatlan ,,csúcsokat” okoz a városok közlekedésében, autóbuszokat lehetne megtakarítani a munkakezdés „elnyújtásával”. Ésszerű, agitálni kell mellette. De legalább enynyire indokolt a munka hatékonyságát döntően meghatározó vállalati szervezések mellett szólni. Az MVG hátsóhíd- és motorüzemében, öntödéjében, hőkezelő üzemeiben zárt ciklusban, három, műszakos beosztással termelnek. Az egyik folyamat a másikra épül. Fontos a tömegközlekedés szolgálatában álló autóbuszokkal való takarékoskodás, de nem kevésbé, hogy napi hatvan-nyolcvan millió forint értéket előállító nagyvállalat tartani tudja ütemességét. Ezt figyelmen kívül hagyni több mint vétek lenne, több lehet ugyanis a kára, mint a remélt haszna a népgazdaság számára. Természetesen ez nem mond ellent annak, hogy a megyeszékhelyen is célszerű lenne — elsősorban az egy és két műszakos munkahelyeken — a lépcsőzetes munkakezdést meghonosítani. Tavalyi adatok szerint naponta mintegy harmincezer dolgozó jár be vidékről Győr üzemeibe, vállalataihoz. (A foglalkoztatottak 36 százaléka.) A vonatok, autóbuszok a hat, tizennégy és huszonkét órai munkakezdésekhez igazodva érkeznek a városba. A lépcsőzetes munkakezdéssel, amennyiben nem követnék a vonatok, autóbuszok a változást, a bejárással eltöltött átlagosan három óra tovább nőne, s esetleg munkahely-változtatásra késztetné a vidékről bejárókat. Kell és célszerű is a lépcsőzetes munkakezdésről beszélni, de nem hagyhatók figyelmen kívül az érintettek, egyebek között a bejárók érdekei, összefüggéseiben szükséges tehát vizsgálni kihatásait. Csupán így lehet igazán haszna. F. J. 1977. november 1., kedd Bővel a távbeszélő-hálózat A telefonszolgálat vidéki nagyobb beruházásai közül az idén adták át rendeltetésének a szegedi 13 600 állomásos crossbar-központot. Szerelik Debrecen 17 500, Eger 8000 és Tatabánya 6000 állomásos központját. A tervidőszakban még Győr 12 300, Pécs 7000, Salgótarján 6000, Kazincbarcika, Miskolc és Szekszárd 4000—4000, Leninváros 3000, Paks 2000 állomásos új központot kap. A bővítéssel egyidőben bekapcsolódik az országos távhívó hálózatba Tatabánya, Eger, Kazincbarcika, Mosonmagyaróvár, Szekszárd, Paks, Salgótarján és Leninváros. Kertbarátoknak Az ősz sok munkával köszön a kertekben, ilyenkor kell elvégezni a zöldség- és gyümölcsféleségek egy részének a betakarítását, a fák, cserjék ültetését. Ehhez ad hasznos tanácsokat a minap megjelent Kertbarát magazin. A lap sok színes képpel közel hozza hozzánk az ősz tarka-barka varázsát, s többek között a szép sopronhorpácsi arborétumot is bemutatja. A háziasszonyok hasznos útbaigazításokat kaphatnak a zöldségfélék téli tárolásához, a szobanövények ápolásához, valamint a befőzéshez. Bútorok közületeknek Hiányt pótol, egyedi igényeket elégít ki a Kapuvári Építő és Faipari Szövetkezet azáltal, hogy közületek részére készít egyedi tervezésű bútorokat. Az Áfész megrendelése alapján a szövetkezet faipari üzemébe készítik a város közeljövőben megnyíló cukrászdájának a berendezését; gyártanak asztalokat a Posta anyaghivatalának; szekrényeket készítenek a Centrum Áruházak központjának. Képünkön: egyedi tervezésű közületi bútorok összeállítását végzik. Akik vállalják újat, és akik nem (Folytatás az 1. oldalról.) A Könnyűipari Minisztérium is ezt sorolta az első helyre a feladatok között Dotáció a nyereségben Mint azt a miniszteraszszony is elmondta, a vállalatok nyereségében az utóbbi időben nagy szerepet játszott az állami támogatás, a dotáció. Az így kapott pénz sok vállalatot elkényelmesített, a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet korszerűsítése lelassult. Mivel az állami támogatás célja a fejlődés gyorsítása, a jövő évtől megváltozik a dotáció rendszere. Kevesebbet kapnak azok a vállalatok, amelyeknél indokolatlan is, aránytalan is az állami támogatás mértéke. Természetes dolog, hogy az ilyen vállalatok a hatékonyság, a termelékenység növelése révén jussanak nagyobb árbevételhez, s ne a dotációból „éljenek”. A módosuló támogatási rendszertől azt remélik, hogy megélénkül a vállalatok fejlődése, a gyártás korszerűsödése. Keserű Jánosné a Parlamentben tartott tájékoztatón így fogalmazott: „Nagyra becsüljük azokat a dolgozókat, akik merészen fordulnak a korszerűbb felé, akik vállalják az újat.” A dotációsrendszer megváltoztatását több más intézkedés is kíséri. Ezek közül említést érdemel az, hogy a jövő évtől a tárca több vállalatnál felszabadít bizonyos árkorlátozásokat, s ezzel jobb minőségű termékek előállítására ösztönzi a gyártókat. Ugyanakkor következetesen ellenőrzik, hogy a gyártók azokról se feledkezzenek meg, akik jövedelmi viszonyaik miatt az olcsóbb árfekvésű termékeket igénylik — a réteg számára is biztosítani kell a megfelelő árukínálatot! Pénz a szövetkezeteknek Miközben sok könnyűipari vállalat, s ezek által az egész könnyűipar elmaradt tavaly a belföldi értékesítési tervek teljesítésétől, megélénkült az exportpiaci tevékenység. Az ország könnyűipari vállalatai összesen mintegy 80 országba exportálják a termékeiket. 1977. januárjától augusztus végéig például a bútoripar 70 százalékkal növelte dollár elszámolású exportját. Ez már csak azért is lényeges, mert a termékek ára attól is függ, milyen a vállalatok és a külkereskedelem piaci tevékenysége. (Tudunk olyan vállalatokról, amelyek 30—40 százalékkal drágábban tudták eladni a tőkés piacon a termékeiket.) Ennek ellenére a külkereskedelmi tevékenységet a minisztérium is lassúnak ítéli, hozzátéve, hogy ebben szerepe van annak, hogy a jelenlegi érdekeltségi rendszer sem ösztönöz eléggé az eredményesebb piaci munkára. A belföldi ellátásban ugyanakkor az okoz gondokat, hogy sok vállalat nem hagy meg szabad kapacitást, s ezáltal nem tudja kielégíteni a kereskedelem utánrendeléseit. A minisztérium és az állami költségvetés hatalmas öszszegeket áldoz a vállalati fejlesztések támogatására. Az V. ötéves tervidőszakban a fejlesztésnek mindössze egyharmadát teszi ki a vállalati fejlesztési alap, a többi állami támogatás és hitel. Az ellátás javításában jelentős szerepet játszó kis- és középüzemek a korábbinál több állami támogatásra számíthatnak, természetesen csak akkor, ha ezt a pénzt megfelelő hatékonysággal képesek kamatoztatni. A miniszteraszszony elmondta: e támogatás révén számítanak arra, hogy a szövetkezetekben is meggyorsul a fejlesztés. Például a farmer Az utóbbi években nem zajlik le sajtótájékoztató úgy, hogy ne kerülne szóba a farmer. Ezúttal is megkérdeztük Keserű Jánosnét a farmerügy újabb „fejleményeiről” Elmondta: sikerült tető alá hozni a Május 1. Ruhagyár és a Lévi Strauss cég kooperációs megállapodását. Eszerint a tőkés cég adja az anyagot, s az általa javasolt technológia szerint történik a megmunkálás. Az így gyártandó farmerek egy részét átveszik, a többi a mi fogyasztóinkhoz kerül. A közvéleményt rendületlenül foglalkoztató farmer-ügy kapcsán meg kell jegyezni, hogy nálunk egy farmer 60 percig készül; ezt az időt a tőkés kooperációban 24 percre kell csökkenteni, vagyis az itthoni többszörösére kell növelni a termelékenységet. A kooperáció a textiliparban még mindig a kezdeti lépéseknél tart. Miközben a miniszterasszony elismeréssel szólt több győri vállalat kezdeményezéséről, hangsúlyozta a további bővítés fontosságát is. A követendő példák közé sorolta a RÁBATEXT— GETZNER megállapodást. Dicsérte a Graboplastot is, amely a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal, valamint a Lakástextil Vállalattal köötött megállapodást, egyeztetik a termékeiket, hogy azok a lakásokba kerülve ne „üssék” egymást, hanem ízléses összhatást, harmóniát keltsenek. A Richards Finomposztógyár neve azért került szóba, mert a kereskedelem továbbra sem hajlandó feltüntetni a tervezők, a gyártók nevét a termékeken. A Richards ugyan többször is elnyerte a nemzetközi minőségi díjat, a boltokba betérő vásárló mégsem látja, hogy e győri vállalat kiváló minőségű termékéből választ, avagy más gyáréból! Érthetetlen, hogy az évek óta újra meg újra elhangzó kérés ellenére a kereskedelem változatlanul névtelenségre ítéli a vállalatokat, holott érdeke lenne kiírni például azt, hogy „E terméket a nemzetközi minőségi díjakat elnyert Richards Finomposztógyárban készítették.” 1977-ben egyébként meggyorsult a fejlődés a könnyűiparban, amely a tavalyinál várhatóan 4—5 százalékkal több terméket állít elő, termelési értéke pedig 6—6,5 százalékkal növekszik. A rubel elszámolású export 10 százalékkal növekszik. Megnyugtató, hogy az előző évinél is kedvezőtlenebb piaci helyzet ellenére a nem rubelelszámolású könnyűipari export értéke 15 százalékkal lesz több az előző évinél. Hogy ez a várható növekedés valóban realizálódjon, az év még hátralevő két hónapjában sok tennivaló hárul a vállalatok dolgozóira. Magyar Tibor KIJAIPOID - 3