Kisalföld, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

A feladatokhoz igazodó irányítás Az országos átlag felett Mosonmagyaróvár üzemei az elmúlt évben dinamikusan fejlődtek. A gazdaságpolitikai tevékenység valamennyi szinten a célkitűzésekben megfogalmazott feladatok végrehajtásához kereste és alakította ki azokat a szervezési és végrehajtási módszereket, amelyek biztosították a fejlődést. Ezt állapítot­ták meg többek között az MSZMP mosonmagyaróvári Bizott­ságának legutóbbi ülésén, ahol a testület gazdaságpolitikai irányító, segítő és ellenőrző munkájáról adtak számot. Az MSZMP mosonmagyar­óvári Bizottságának gazda­ságpolitikai munkájában ki­alakított módszer a kommu­nista emberek, vezetők, párt­tagok meggyőzését, a célkitű­zésekre történő ráhangolást jelentette. Ezáltal sikerült a kollektívákat mozgósítani a feladatok eredményes végre­hajtása érdekében. A les­zá­­moltatások és ellenőrzések a tőkés export növelésére, a termékszerkezet korszerűsí­tésére, a munkaerőhelyzetre, a munka- és üzemszervezés­re, a termelés fejlesztésére, a beruházásra és a közgazdasá­gi elemző tevékenységre vo­natkoztak. A tervezési módszerek fej­lesztésére a városi pártbizott­ság fokozott gondot fordított, és szorgalmazta a folyamatos tervezési módszer bevezetését. Ezt a MOTIM-ban már alkal­mazzák, a többi vállalatnál azonban még nem ismerték fel a jelentőségét. Az igaz­sághoz tartozik az is, hogy nincs mindenütt lehetőség ar­ra, hogy már most tervezze­nek 1980-ra vagy akár ké­sőbbre. Azt azonban vala­mennyi vállalatnál tudják, hogy a legolcsóbb beruházás a szervezés, ezért fontos fel­adat ennek támogatása, elő­segítése. A városi pártbizott­ság éppen ezért vonja be a MTESZ szakembereit is a gazdaságpolitikai irányító te­vékenységébe. Megállapították, hogy a Rába Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyára, a MO­­TIM, a MOKÖT és a MO­FÉM üzemi pártbizottságai­nak gazdaságpolitikai munká­ja jól szervezett, segítője a feladatok végrehajtásának. A kisüzemek gazdaságpolitikai munkájáról is folyamatos a beszámoltatás, ahol a fejlesz­tés irányát meghatározó fel­adattervek kerülnek jóváha­gyásra. A gazdaságpolitikai felada­tok végrehajtásának jelentős területe a várospolitikai munka. 1977-ben elkészült Mosonmagyaróvár 15 éves fejlesztési terve, amely a pártbizottsági ülés után ki­egészítésekkel került további fórumok elé. A feladatok szervezése és végrehajtása az egész város lakossága előtt történik, és a város közhan­gulatát nagymértékben be­folyásolja. Jó eredmények születtek a lakásépítéseknél, a Városgazdálkodási Vállalat szervezettebb munkájában, a szolgáltatási színvonal növe­lésében. A várospolitikai el­képzelések megvalósítását a város vállalatai segítették, ennek irányítását a városi pártbizottság fontos feladat­nak tartotta. A gazdaságpolitikai felada­tok pártirányításának lénye­ges része a végrehajtás ellen­őrzése. Mivel a dolgozók vé­leményeit is beépítették a tervekbe, így sajátjuknak érezték azok végrehajtását, és az ellenőrzések nem keltet­tek bizalmatlanságot. Ebben segített a kommunisták mun­kája is, akik a személyes pél­damutatáson túl nemcsak kí­vülállóként, hanem az egy­ség részeseként segítették az ellenőrzést. A gazdaságpoli­tikai munka végzésekor a megyei és a mosonmagyaró­vári pártbizottság között kia­lakultak az irányítás megfe­lelő módszerei. Ugyancsak jó kapcsolatot építettek ki a vállalatok fel­sőbb gazdasági irányító szer­veivel. Mindezek hozzájárul­tak, hogy megállapíthassák: a városi pártbizottság gazda­ságpolitikai irányító tevé­kenysége érvényesült az el­múlt időszakban, és ez jelen­tős gazdasági eredményeket biztosított. A város üzemei az V. ötéves terv célkitűzéseit teljesítik a fejlődés az orszá­gos átlagot meghaladja. De tudják a testület tagjai, hogy a gazdaságpolitikai feladatok tovább fokozódnak, így az irányítási munka még ered­ményesebbé tételét kell biz­tosítani. H. V. Elismerés a győri Gy­SE­V-állomásnak Élenjáró szolgálati hely kitüntetésben részesült a GySEV győri állomásfőnöksége, az elmúlt évben végzett kiváló mun­kájáért. Az állomás nyolcvan dolgozója balesetmentesen, ter­veit túlteljesítve dolgozott. Kiemelkedő, hogy a korábbi évek­hez képest lényegesen csökkentették az állomáson a kocsiál­lásokat, nagyban segítve ezzel a fontos teherforgalmat. A szombaton tartott ünnepségen Bakos János állomásfőnök tett jelentést az igazgatóság vezetőinek a végzett munkáról, amelyért a kitüntetést kapták. A győri állomás 1974-ben már elnyerte a kiváló főnökség kitüntetést. Az ünnepségen brigád­kitüntetéseket nyújtottak át, s a dolgozók összesen 51 ezer fo­rint jutalmat vehettek át. A faj­tások kezdeményezése Juhtartás korszerűen Feltáratlan tartalékok - Önzetlen segítség Az ország egymillió-négy­százezres anyajuh-állomá­nyából, a jerkéket is beszá­mítva mindössze húszezer van megyénkben. Az 1960-as években a téeszek megalaku­lásának kezdetén még mint­egy hetvenezer anyajuhot tartottak számon. A megyé­ben ötven termelőszövetkezet és számos egyéni is foglal­kozott a juhászattal. Ma már mindössze tizennégy téeszben és két állami gazdaságban ta­lálunk juhokat. Csütörtökre tanácskozásra hívták össze a Lajta-hansági Állami Gazdaságba, a megye juhtartó termelőszövetkeze­teinek képviselőit. A megbe­szélésen a megyei pártbizott­ság képviseletében részt vett Nagy József, a gazdaságpoli­tikai osztály munkatársa is. Dr. Réti József, a Lajta­­hansági Állami Gazdaság ál­lattenyésztési főosztályveze­tője ismertette a juhtenyész­tésük helyzetét. Eredményei­ket bizonyára sok termelő­­szövetkezet szívesen magáé­nak vallaná. Ám a juhte­nyésztés mostani színvonalá­nak elérését hosszú kísérlete­ző munka előzte meg az LHÁG-ban. Tapasztalataik már biztosítékot jelentenek a továbblépésre. A cél az len­ne, hogy országosan és a me­gyében is fellendüljön a juh­tenyésztés. Ennek alapjául azok a mezőgazdasági üzemek szolgálhatnak, ahol máris foglalkoznak juhtartással. A Lajta-hansági Állami Gazda­ság az MSZMP megyei Bi­zottságának, a Kisalföldi Te­rületi Szövetségnek a jóváha­gyásával, támogatásával dol­gozta ki a juhtenyésztési gaz­dasági együttműködés terve­zetét. Olyannyira önzetlen se­gítségről van szó, hogy a résztvevők szinte hitetlen­­kedve fogadták. A gesztorságot ugyanis minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül vállalná magára a Lajta-hansági Állami Gaz­daság. A szerződő felek köte­lezettségeit a juhászat terme­lési színvonalának emelése, a tenyésztés, a tartás korsze­rűbbé tétele, a gazdaságos­ság, a jövedelmezőség foko­zása határozza meg. A haté­konyabb, jobb munka nyere­sége teljes egészében a ter­melőszövetkezetekben marad. A gesztorgazdaság nem szá­mít fel szaktanácsadási díjat, eddigi tapasztalatait teljesen ingyenesen bocsátja a leen­dő taggazdaságok rendelkezé­sére. Vállalja, hogy magas színvonalú tenyészállományt, tenyésztelepet hoz létre, szükség esetén apaállatokat biztosít a téeszeknek, kutatja a műszaki fejlesztés lehetősé­geit. Gazdaságossági számítá­sokat, méréseket végez, eze­ket elemzi és értékeli, meg­szervezi a nyírást, a gyapjú válogatását, kezelését, forgal­mazását, valamint segíti a bárányhizlalást és az értéke­sítést. A taggazdaságoknak mindössze egy függetlenített juhászati szakember alkalma­zásához kellene anyagilag hozzájárulniuk. No, és van­nak kikötések is. A belépők­nek vállalniuk kell a tulaj­donukban levő juhászati épü­letek szükség szerinti kor­szerűsítését, a biztonságos ta­karmányozás feltételeinek megteremtését, az egységes tenyésztési elvek elfogadását, helyben kellő felkészültségű szakember alkalmazását és más egyéb, a juhtenyésztést előbbre vivő követelmények megtartását. A tanácskozáson részt vett dr. Tóth Imre, a MÉM képvi­selője, aki hangsúlyozta, hogy a juhászat jövőjét a társulá­sok jelentik. A tapasztalatok ilyeténképpen való átadása előbbre viheti a gyengébbe­ket és kedvet adhat a még kívülállóknak. Megyénkben, az eddiginél jóval több juh tartására kínálkozik lehető­ség. A MÉM különböző ak­ciókkal, így intervenciós bá­rányok kihelyezésével, orszá­gosan is támogatni kívánja a juhtenyésztést. Horváth András, a TESZÖV képviselője a téeszek juhte­nyésztését elemezve mutatott rá a továbblépés fontosságá­ra. Számokkal igazolta, hogy a termelőszövetkezetek több­ségében alacsony a szaporu­lat, nagy az elhullás, nem kielégítő a szakember-ellá­tottság. A társulás az együttműkö­dés gondolatát a meghívott termelőszövetkezetek képvi­selői örömmel fogadták. Néhány termelőszövetkezet vezetője a helyszínen beje­lentette belépési szándékát. Azonban a megalakulásra majd a többi gazdaság dön­tése után kerülhet csak sor. Egy bizonyos: az együttmű­ködés olyan lehetőséget kínál, amelyben csak nyerni lehet Talán még azok a téeszek is megértik ezt, akik a csütörtö­ki értekezletről a szíves meg­hívás ellenére is távolmarad­tak. n. e. •• Színes, vidám május elseje (Folytatás az 1. oldalról.) a munkaverseny kitüntetett­jei. Mindjárt az elsők között vonultak a hatszorosan kivá­ló Épületgépgyártó Vállalat soproni üzemegységének dol­gozói. Eljöttek az Elzett Mű­vek soproni gyárának munká­sai is. 1977-ben az Elzett Művek a Kiváló Vállalat a soproni gyár pedig a Kiváló Gyár címet kapta. A hangos­bemondó a kiváló üzemek so­rában köszöntötte a Nyugat­magyarországi Fagazdasági Kombinát Faforgácsgyára és a Pamutnyomóipari Vállalat soproni gyárának munkásait. Színes gombolyagokkal jöt­tek a Richards soproni gyárá­nak KISZ-fiataljai, a KISZ KB vörös vándorzászlajának tulajdonosai. Őket követte a Soproni Ruhagyár dolgozói­nak hosszú sora nemzeti szí­nű, vörös és kék zászlókat lo­bogtatva. Az Öntödei Válla­lat soproni vasöntödéjének dolgozói vasas zászlók alatt menetelve köszöntötték a munka ünnepét. A soproni postaigazgatóság dolgozóinak fegyelmezett menete a vas­utasokhoz hasonlóan nagy él­ményt nyújtott. A színes fel­vonulást a Bécsi dombon a hagyományos majális követ­te. Moson­magyaróvár Vidám zenére ébredtek a mo­sonmagyaróváriak is a mun­ka ünnepének reggelén. A gyárak és üzemek dolgozói munkahelyükön gyülekeztek Onnan indultak a Kapu La­jos térre, ahol diákok ezrei várták a kilenc órai indulást. A mosonmagyaróváriak ün­nepi felvonulását a Hunyadi Gimnázium motoros klubjá­nak tagjai vezették, őket kö­vették a városi sportiskolá­sok. Közülük a legapróbbak kiváltak a menetből, felsza­ladtak a tribünre és szegfűt nyújtottak át az ott helyet foglaló párt- és állami veze­tőknek. A diákok hosszú me­nete időnként meg-megállt, táncoltak, énekeltek, gya­korlatokat mutattak be. A 6. sz. Általános Iskola tanulói a világ népeinek viseletében vonultak, s kiáltották: „Bé­két a világnak!” A diákok menetét a válla­latok, üzemek dolgozóinak és vezetőinek felvonulása kö­vette, közülük is elsőként a kiválók haladtak. A Mű­anyagfeldolgozó és Kefegyár­tó Vállalat kollektívája ért a tribün elé, mikor is gálámból röppentek a magasba. Mintha csoda történt volna, a béke madarainak röptére még a Nap is kiváncsi volt, lerúgta magáról a szürke felhőtaka­rót, bearanyozta az óvári dol­gozók menetét. A felvonulást záró közös­ség tizenegy óra után ért a Május 1. ligetbe, ahol akkor­ra már igazi majális-hangu­lat bujkált a levélruhába öl­tözött fák között. A színpadon fiúk-lányok ropták a népi táncokat, el-eltörtek a céllö­­völdések pálcáit kisebbek-na­­gyobbak egymást váltották a körhintán, a hajóhintán, az óriáskeréken. Az ünnep délutánja kirán­dulásé, a sétáké volt. Sokan kerestek pihenést a Szigetköz romantikus tájain. Május elseje Sopronban Munkások és ünneplő fiatalok A Rába ETO sportolói Kapuvár Az érkezés sorrendjében köszöntötték a Spartacus sporttelepének zöld gyepén felsorakozott mintegy nyolc­ezer ünneplőt Kapuvárott. Varga Erzsébet, az MSZMP Kapuvár városi Bizottságá­nak első titkára történelmi visszapillantót adva méltatta a munkásosztály ünnepének jelentőségét, majd színes kul­túrműsorral, nemzetközi és öregfiúk sportmérkőzésekkel folytatódott az egésznapos rendezvény. Csorna A május elsejei ünnepség Csornán fél kilenc órakor kezdődött a Soproni Ruhagyár helyi üzemében, ahol Kanda Miklós igazgató, Kovács Mik­lósnak, az MSZMP Csorna városi Bizottsága első titká­rának jelenlétében átadta a Kiváló Üzem címet a dolgo­zóknak. Délelőtt tíz órakor harsonák jelezték a Vörös Hadsereg útján színpompás május elsejei felvonulás kez­detét, amelyen mintegy hat­ezer ember vett részt. Dukai István, a városi párt-végre­hajtó bizottság tagja mondott ünnepi köszöntőt. Délután a Beloiannisz parkban rendez­tek vidám majálist. KIXAIPOID 1978. május 3., kedd.

Next