Kisalföld, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
írjuk a hiánycikkek listájára? Teát szürcsölök az iroda előszobájában, várnom kell az igazgatóra. — Meg tudná mondani nekem — fordulok a titkárnőhöz — hogy mi is a munkaerő? A teáskannával a kezében áll, félrebillenti a fejét. — Maga is az — mondja végül — maga is egy munkaerő. Ha van kedve dolgozni. Válaszának mély értelmén tűnődve azért kezembe kapom a Kislexikont. A 609. oldalon találom meg a definíciót, imigyen szól: „Az ember fizikai és szellemi képességeinek a munka elvégzésére mozgósított mennyisége, amely a kapitalizmusban áruként szerepel, s meghatározott időre vásároják meg. A munkaerő használata értéket termel. Ez az érték az értéktöbblettel múlja felül a munkaerő árát, mely csak a munkás és családja létfenntartásához szükséges költségeket fedezi. Szocialista feltételek között a munkaerő megszűnik áru lenni.’’ E lexikont pontosan tíz esztendeje adták ki. A Városi Tanács igazgatási osztályán belül alakult meg a munkaügyi csoport. Szerteágazó és felelősségteljesmunkája van ennek a szakigazgatási ágazatnak — a munkaerővel való gazdálkodás koordinálása, a foglalkoztatási struktúra alakítása, mind kedvezőbb irányba terelése... Hozzájuk csapódik le az a szabad munkaerő, amely — vagy akik? — irányításra szorul. A Tanács szép épületének alagsorában van a közvetítő iroda, fent a földszinten pedig a két helyiségből álló munkaügyi csoport. Vezetője Tóth Ervin, fiatal és jószemű szakember — közgazdász — most a vállalatoktól befutó munkaerőigényt bújja. És közben mesél. — Voltam egy téglagyárban, még egyetemista koromban — néz fel egy pillanatra a vaskos dossziéból —, ahol egy vadonatúj, automata nyugatnémet gépsort vásároltak a téglagyártáshoz. Gyártotta is ez a gép a téglát igen ügyesen, nyolc ember állt mellette, ők vigyázták a gép működését. Aztán hallottam, hogy a szerelő, amikor átadta a gépet, lármázott, hogy ide elegendő két ember is... De ott négyszer annyian vigyázták a masinát, és az az érdekes, hogy ez a téglagyár még tíz embert kívánt felvenni ehhez a géphez. Ki volt téve a tábla a kapuba, és ez azt jelentette, hogy munkaerőhiányban szenvedtek. — Ezzel azt szeretné mondani, hogy általában többen vannak mindenütt, mint kellene? Csóválja a fejét. — Nem akartam én ezzel mondani semmit. Nevetünk. — Kik jelennek meg a közvetítőben? — Ügyfeleink egy része visszatérő. Ez a szabad munkaerőnek egy viszonylag kis rétege, ők állandó mozgásban vannak. Kiközvetítjük őket hétfőn oda, másik hétfőn meg már amoda. — Sok munkahely van? — Hajas! Itt van például a Lenfonó Szövőipari Vállalat, csak egymaga száznegyven munkahelyet kínál. . . Tessék: harminchárom szövőnőt keres, kétezernyolcszáztól háromezerötszázig kereshet a gyakorlott szövőnő, a kezdő pedig tízforintos órabért kap... — Kap? — Még eddig nem jelentkezett nálunk senki sem. — Mekkora a vállalat létszáma? — A tavaly decemberi státusz szerint 1411 fő. A létszám tíz százaléka hiányzik. .. Száznegyven ember, bocsánat, munkaerő egy közepes üzem létszáma. Megnézzük. (Következik: Akkordban romlik a helyzet.) Kampis Péter : Nézek végig a promenádon, a vége nincs emberáradat kápráztat. Tarkaruhás, szépmozgású nők lebbennek el a kerékpárok és hírdetőoszlopok közt, siető, lustán sétáló férfiak, gyerekek és idős asszonyok hosszú-hosszú sora áramlik el a szemem előtt. A Rába presszó terasza kiválóan alkalmas a délelőtti üldögélésre, kiváltképpen szép, verőfényes időben Most éppen olyan van, kiolvastam a lapokat és szemlélődök. A lapok általános és részleges munkaerőhiányról panaszkodtak, csaknem kivétel nélkül. Nincs munkaerő. Hiánycikk lenne? Hullámzik előttem a tömeg, zömük munkaképes korú ember, holtbiztosan dolgoznak is valahol. Ott is hiány van? Vagy csak rosszul osztják el? Indulok a munkaerő nyomába. Szép lassan elindulok az Árpád úton. Talán arrafelé van. Hasznos kiadványok A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az elkövetkező hónapokban egy sor, a jogpropaganda céljait is szolgáló kiadvány megjelentetését is tervezi. Hét fejezetben tárgyalja a társadalmi tulajdon védelmét, s az ezzel összefüggő elméleti és gyakorlati kérdéseket könyvében Diczig István. A magyar lakáskérdés jogi szabályozásának kialakulásával foglalkozik, s hatályos lakáskódexünk intézményeinek, rendelkezéseinek alapos magyarázatával válik bizonyára népszerűvé Mónus Lajos és Mosonyi Tibor lakásjogról készülő kötete. A KGST szervezetére, működésére vonatkozó fontos dokumentumokat, valamint a szocialista társadalmi integráció jogi feltételrendszerét megteremtő okmányokat foglalja keretbe a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jogi dokumentumai című kötet. Ismét napvilágot lát a Munka Törvénykönyve és kiegészítő jogszabályait értelmező, magyarázó kommentárokkal ellátva. A munkajogviszony alapkérdései az európai szocialista országok jogában címmel Trócsányi László, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa összegezi több évtizedes tudományos kutatómunkájának eredményeit 350 oldalas kötetben. Monografikus kézikönyv készül az öröklési jog szabályaiból. Az árszabályok gyűjteménye nem kevesebb, mint 2300 oldalon taglalja a hatályos joganyagot. 1978. augusztus 1., kedd Megszépül az öreg óvoda Pannonhalmán 1975-ben, tehát mindössze három éve épült egy korszerű óvoda. Büszkék rá a község lakói, hiszen a megyében a legjobbak, legszebbek közé számít. Az új óvoda azonban nem elégíthette ki teljesen az igényeket, továbbra is szükség volt a pannonhalmi „öreg óvodára”. A napokban összefogott a téesz, a tanács, s jelentős értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a szülők is a régi óvoda korszerűsítésére. Új vizesblokk épül az intézményhez, melynek kivitelezését a téesz munkásai vállalták. A tanács százötvenezer forinttal járul hozzá a felújításhoz, amelynek befejezése után hosszú időre megoldódik Pannonhalmán az óvodáskorú gyermekek elhelyezésének gondja. Közgazdasági nyári egyetem Több mint 100 külföldi résztvevő, főként közgazdász, pénzügyi és gazdasági szakember jelentkezett az augusztus 7—18. között Budapesten — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő közgazdasági nyári egyetemre — jelentették be hétfőn a TIT közgazdasági szakosztályának sajtótájékoztatóján Legtöbben az NDK-ból, a Szovjetunióból és Olaszországból jelezték részvételi szándékukat. Rangos, nemzetközileg is elismert gazdasági szaktekintélyek tartják az előadásokat vezetik a konzultációkat Először szerepel a tematikában a ,,Mai magyar társadalom” című téma, amely áttekintést ad a többi közöst gazdaság-, valamint szociál és kultúrpolitikánkról, eredményeinkről. A hallgatók betekintés nyernek a magyar gazdaság felszabadulás utáni fejlődésébe, előadást hallanak a magyar népgazdaság helyzetéről, fejlődési irányáról, gazdaságirányítási rendszerünkről, valamint az ár- és a vállalati jövedelemszabályozás aktuális kérdéseiről. A cél: benn maradni a piacon Olcsóbb a kötött késztermék, mint az alapanyag Kölcsönös visszavonulás a bérmunkában Néhány héttel ezelőtt Mosonmagyaróvár vezető ipari vállalatainak első félévi eredményeit ismertető tudósításunkban arról adhattunk számot többek között, hogy a Magyaróvári Kötöttáru - gyár időarányos dollárbevételi tervét csupán 28—30 százalékra valósította meg. Az eltérés a tervezettől szokatlanul nagyméretű, ezért felkértük a vállalat vezetőit, hogy röviden tájékoztassák olvasóinkat milyen belső és külső körülmények okozták e lemaradást. Horváth Ottó termelési főmérnök és Leczki Sándor, az üzemgazdasági osztály vezetője már a pontos számok ismeretében adhatott képet a Lajta-parti vállalat első félévi tevékenységéről. — Úgy ítélem meg, hogy az a kedvező irányvonal, amely 1977-ben kezdődött vállalatunknál, 1978-ban is folytatódott. Feladatainkat összességében túlteljesítettük — mondta bevezetőül Horváth Ottó. — Termelési tervünket négy és fél százalékkal sikerült túlszárnyalni, és hasonlóan alakult nyereségtervünk is. Gazdálkodásunkat egyenletes ütemesség jellemezte, pénzügyi segítséget egyetlen egyszer sem kellett igénybe vennünk. Ez is mutatja, hogy kiegyensúlyozott volt az első fél évünk. Minőségi tervünket is száz százalékra hoztuk, s az első osztályúnak miősített termékek aránya 87,6 százalékos lett. A vállalati létszámterv a dombóvári üzem fejlődésével ugyancsak teljesült. — Hogyan alkult a MOKÖT exportterve a különböző piacokon és milyenek a kilátások a második félévre? — A szocialista országokkal kötött szerződéseinket december 10-ig teljesítjük. Az első félévben 11,1 százalékkal több terméket küldtünk Szovjetunióba és Csehszlovákiába, az év végére azonban „beállunk”, azaz pontosan a szerződésekben meghatározott mennyiséget szállítunk. A tőkés exportterv az előzetesen becsültnél rosszabban alakult, az időarányos tervünk 25,3 százalékát teljesítettük. Az év végére „kedvezőbbek” a kilátások, reméljük, éves dollár, tervünk felét, esetleg hatvan százalékát megvalósítjuk. — Alapvetően az olasz bérmunka elmaradásából származik a kiesés — egymillió dollár rendelést nem írtak alá 1978-ra. Jelentősen visszaestek termékeink árai a nyugati piacokon, még a negatív rekordnak számító 1976-i szinttjét is kevesebbet kínáltak az áruinkért. Ha mindenáron tőkéspiacon akartunk volna értékesíteni, a veszteség elérhette volna a harmincmillió forintot. — Mit tettek a gondok enyhítésére? — Miként az olaszok, mi is lemondtunk a bérmunka egy részéről. Jugoszláviában dolgoztattunk, s ezt most mi végezzük. A belkereskedelemnek 770 ezer dollárt takarítottunk meg, egymillió-egyszázezer alsóruha hazai gyártásával Tovább próbálkozunk a nyugati piacon is, az elmúlt fél évben 1200 modellt küldtünk ki, s van már viszszajelzés is. Részletes vizsgálatot végeztünk az exportelmaradás okáról: a mi technológiánkban, kollekciónkban, vagy a költséggazdálkodásunkban van-e a hiba? A számítások azt igazolták, hogy az eladási ár nem fedezi sok termékünk alapanyagárát sem. — Milyen a viszonyuk a külkereskedőkkel ? — A lehető legjobb. A Hungarotexnél külön feladattervet készítettek a vállalat termékeinek forgalmazására. Naponta élő kapcsolatban állunk, csak jót mondhatok róluk — mondta befejezésül Horváth Ottó főmérnök. Az elmondottakkal lehet vitatkozni, vagy egyetérteni, de beszélgetésünk summája: a MOKÖT egy csatát elvesztett. Most a legfontosabb feladatuk: bennmaradni a piacon. Horváth Sándor Vasárnapi aratás (Folytatás az 1. oldalról.) Ja és Alapfi Géza, a megyei tanács osztályvezetője is, így találkozunk Farádon. Milyen elvek szerint is történik az aratógépek átcsoportosítása? Először is, amíg a megye nem végez az aratással, addig a megyéből nem indul át gép a szomszéd megye segítésére. Egyébként Vas és Győr-Sopron megyei kombájneseiőket a megyék tanácsa intézi a járási hivatalok közreműködésével. Gépek diszponálása, átszervezése pedig a megyei operatív bizottság feladata, az operatív bizottság pedig állást foglalt abban, hogy ezzel megbízza a megyei tanács mezőgazdasági osztályát. Kedden már küld kombájnokat szállító járművekkel együtt Farádnak a rábaújfalui gazdaság. Rábacsanaki traktorosok bálázzák az 55 hektár lent a páli határban. — Annyira jó a termés — mondja Horváth Lajos, a páli téesz elnöke —, hogy kéve kévét ér, hektáronként hetven mázsát számolunk. Az alattomosan kúszó felhőktől tartanak itt is. Említi a rábacsanaki brigádban az egyik egyedi traktoros, hogy kora reggel arrafelé bizony csapkodott az eső. Pedig mindössze egy-két napja, hogy Páliban sem kell a szárítóra menni a búzával. Öt kombájn arat vasárnap, mondják, most mindenkinek annyit kell dolgozni, amenynyit, csak elbír. — Mert — folytatja az elnök —, ha nem jön eső, vasárnap estig végzünk annyival, hogy 100—110 hektár marad hétfőre. Keddre biztosan befejezzük az aratást, s mivel közös a dominátor a rábakecöli téesszel, a beledi gazdaságot segítjük ki. A szanyi elágazás után Csorna felé égetik a tarlót. Polgár József nyugdíjas két tűz között, forró nap alatt még forróbb tábla szélén a tüzet vigyázza. Nem számolta, de reggel óta jónéhányszor körbejárta a táblát, a térdeiben érzi. Megvárja, amíg namujában nyugszik a föld, s átadja helyét a szántó traktoroknak. Végig az utak mentén sokasodnak már a sárgából feketére fordult táblák. Befejezte az aratást az öltevényi termelőszörvetkezet is, s a gépeit átküldte a lébényi téesznek. Vasárnap estig a megyében a gabonák közel hetven százalékát aratták le. G. Szabó ■ RAmOTELEFON. GÉPKOCSIBA. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban nagy sorozatban készülnek a rádiótelefonok, melyek a tűzoltó-, a mentő-, a taxi gépkocsikba egyaránt beépíthetők. Mentik a hagymát Mentik, feldolgozzák a makói hagymaföldek termését, amelyekben nagy pusztítást okozott a július 19-i vihar és jégverés. A József Attila Tsz határában például meghaladja a 4 millió forintot az étkezési vöröshagymában keletkezett kár. Egyes táblák termése olyannyira megsérült, hogy beérésére várni nem lehet. Gyors felszedés után viszont konzervipari célra még jól hasznosítható. A Csongrád megyei Tanács kezdeményezésére az Állami Biztosító a szokásos kártérítési összegen felül további 5 százalékos juttatást ad az érdekelt gazdaságoknak, ha a sérült hagymát idejében felszedik, és feldolgozásra előkészítve átadják a konzerviparnak. KVMPÖID 3