Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
A dolgozók érdekvédelme a Rába MMG-ben Mosonmagyaróvár város Tanácsa legutóbbi ülésén a Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár beszámolója szerepelt, amely a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartásáról szólt. Az 1978 januárjától a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz tartozó gyárban a növekvő feladatok mellett fokozatosan gondoskodnak a dolgozók szociális helyzetéről, segítik képességeik kifejtését, valamint a társadalmi életben való részvételüket. A központi szabályozás elveire épülő részletes szabályozást a vállalati kollektív szerződés tartalmazza s annak ismertetésénél, tudatosításánál az üzemi demokrácia kialakított fórumrendszerére támaszkodnak. A fentiekre bárki mondhatná: ez csaknem valamenynyi vállalatnál így van. Mégis, melyek azok az adatok, eredmények, amelyek kizárólag a mosonmagyaróvári Rába-gyárra jellemzőek? Nézzük először a művelődésügyi körülményeket! A vállalatnál dolgozó negyven éven aluliak közül kilencvennek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Beiskolázásukat tervszerűen végzik, évenként 20—25 dolgozó kezdi el tanulmányait, őket taneszközökkel és könyvekkel látják el. Nagy gondot fordítanak a szakember-utánpótlásra is. Öt szakmában 120 szakmunkástanulót képeznek a korszerű tanműhelyeikben. A politikai oktatás különféle tanfolyamain 480-an vesznek részt évente. A háromezer dolgozót foglalkoztató vállalat egy-egy szépirodalmi és műszaki könyvtárat tart fenn. A közművelődési könyvtárakat évenként 40 ezer forinttal fejlesztik. A műszaki könytár állományából üzemegységekbe kihelyezett könyvtárakat létesítettek, hogy a dolgozók közvetlenül hozzájuthassanak az érdeklődésüknek megfelelő szakirodalomhoz. A városi tanács illetékes osztályai is felmérést végeztek a Rába-gyárban, és tapasztalataikról kiegészítő jelentést készítettek. Az egészségügyi helyzetről például megemlítik, hogy egy régi épületből alakították át tíz évvel ezelőtt az orvosi rendelőt, s ott a rendelés alkalmazkodik az üzem munkarendjéhez. A napi négy órás rendelési időt megosztva tartják, a nővérek viszont három műszakban dolgoznak. Az üzemorvosi rendelő felszerelése és műszerezettsége a lehetőségek adta feltételeknek megfelel, el tudják végezni a munkaalkalmassághoz és az időszakos orvosi vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is. A felmérés tanúsága szerint több lett a táppénzes beteg, de eddig még nem sikerült megoldást találni a rendszeres ellenőrzésükre. Ennek ellenére számuk nem haladta meg a megyei átlagot. A gyár dolgozói a gyár dunaszigeti és a bérelt Balatonparti üdülőjében pihenhetnek, persze szakszervezeti beutalóval is. Eddig a nehézségei ellenére is sikerült megoldaniuk, hogy a terhes nők az állapotuknak megfelelő munkát végezhessenek fizetésük csökkenése nélkül, ide kívánkozik a családokat segítő adat is: az elmúlt évben 141 család részesült segélyben, összesen 570 ezer forintot osztottak szét. Szó volt a lakásépítési és lakásvásárlási támogatásról is, miszerint a vállalat 25— 35 éves kamatmentes kölcsönt ad. Nagy gondot jelentett és jelent ma is dolgozók gyermekeinek bölcsődei és óvodai elhelyezése. Ezért a vállalat a IV. ötéves tervben másfél millió forintot, ebben az ötéves tervben eddig 300 ezer forintot adott helybiztosításra. Elismerően szóltak a IV. sz. óvoda építéséhez nyújtott társadalmi munkáról, mely nagy segítséget jelentett. Ugyancsak örömmel nyugtázták a tanácstagok, hogy a vállalat hathatósan foglalkozik a csökkent munkaképességűek problémájával, továbbá azt, hogy a cigányszármazású dolgozókkal kapcsolatban a munkahelyi vezetők, valamint a szocialista brigádok tagjai beilleszkedésük elősegítésére különös gondot fordítanak. A testület a beszámolót elfogadta, majd a terv- és munkaügyi osztály tevékenységéről tanácskozott. HU. Október 1-től 85 ezer egészségügy is bérét emelik Október _1l.-től__85 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelik a Minisztertanács júniusi határozata, illetve az ezt követő miniszteri rendelet alapján. Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a magasabb bért először november 2-án fizetik ki — mondotta Füzi István, az Orvos- Egészségügyi dolgozók Szakszervezetének főtitkára Deregán Gábornak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Az orvosok és más felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 20, a tavalyi központi béremelésben nem részesült szakdolgozóké 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A béremelés idei, második „lépcsőjének” éves költségkihatása 640 millió forint. A tavalyi emeléssel együtt — amely 126 ezer egészségügyi dolgozót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió forintot. Legutóbb 1971-ben volt átfogó bérrendezés, akkor 410 millió forintot kapott erre a célra az egészségügy. Elmondhatjuk tehát, hogy az egészségügyi dolgozók ilyen mértékű anyagi megbecsülésére, mint a tavalyival együtt az idei, még nem volt példa. — Erre a nagyszabású intézkedésre kétségtelenül szükség volt. Az egyes egészségügyi dolgozók keresete ugyanis elmaradt a népgazdaság egyéb ágazataiban, a hasonló szakképzettséget kívánó munkakörökben foglalkoztatottakétól. — Orvosellátottságunkról szólva ne feledkezzünk el arról, hogy a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekintve világviszonylatban a harmadik helyen állunk. A dolgozó orvosok száma 1950 és 1975 között például több mint a két és félszeresére emelkedett. Mégis számos területen van aránytalanság, mindenekelőtt az egyes megyék között, sok orvosi állás betöltetlen. Az idei bérrendezésnél éppen ezért területi differenciálás történt néhány megye javára. Lehetőség nyílt arra, hogy az orvoshiánnyal küzdő Békés, Borsod és Szabolcs -Szatmár megyében, vagy Győr, Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád és Somogy megyében az országos átlagnál magasabb arányban növekedjen az orvosok bére. A megyékben tovább differenciáltak a különböző területek és intézmények között, ami például azt jelenti, hogy a huzamosabb ideje orvos nélkül levő távoli falvakban is nagyon tisztes bért fizetnek már. Itt szeretném megjegyezni, hogy a bérrendezés nyomán máris nőtt az érdeklődés e munkahelyek iránt. Számottevően, átlagban 20 százalékkal emelkedett a pályakezdő orvosok bére, az egészségügyi szakdolgozók egy része tavaly, más részük pedig most kapott emelést. Erre is nagy szükség volt. A közel százezer szakdolgozó közül igaz, csupán mintegy 5000 hiányzik, de 20 000-nek nincs szakképesítése és jelentős területi aránytalanságokról is beszélhetünk. Az egészségügyben dolgozó gazdasági és ügyviteli szakemberek helyzetét elnökségünk az utóbbi időben két alkalommal is elemezte. Sok az őket váró betöltetlen állás és a betöltött munkahelyeken sem mindenütt működnek megfelelő szakképzettségűek. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy miért nem kielégítő az egészségügyben a gazdasági munka hatékonysága. — Az egészségügyi dolgozók mostani anyagi elismerése kifejezője az erkölcsi elismerésnek is. Mindezek alapján joggal bízhatunk abban, hogy az egészségügyi munkát több jó szakember megnyerésével és megtartásával is sikerül vonzóbbá tenni — mondotta befejezésül Füzi István. 1978. október 1., vasárnap 30 éves a barcsi Vörös Csillag Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, és Szabó István a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Bogó László a Somogyi Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak három évtizedes eredményét A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át. Bővüi a telefonhálózat Az épülő új győri telefonközpont szerelésével egyidőben folyik a megyeszékhelyen a távbeszélő hálózat rekonstrukciója, bővítése. E munka érdekesége, hogy a posta hálózatépítő üzemének soproni dolgozói most használják először a rádiós irányítású, francia gyártmányú l’lumett kábelbehúzó csörtöt, amely tíz ember munkáját takarítja meg, így az eddigi tizenhat helyett most hatan tudják ugyanazt a munkát könnyebben biztonságosabban végezni. Felvételeinken: a francia kábelhúzó gép, és amit a föld alatti alépítménybe húz az új telefonközpont előtt, a vastag, 832 érpáros kábel. Újabb nyilvános telefonfülkét helyeznek üzembe a Bástya térnél. Takarmány termesztés és felhasználás MILYEN VOLT A FŰTERMÉS? Elveszik a répacsíra — Melléktermékekből takarmány „Édes kis tehenem, mi bajod? Simogatlak, szép szóval is eltartlak, s mégsem adsz tejet” — siránkozik a szegény ember az egyik régi magyar népmesében. S mivel az ilyen történetekben szerencsére az állat beszélni is tud, elhangzik a válasz: „Drága gazdám, hiába a jó szó, a gondoskodás, ha nincs mit ennem.” Mindez a győri járási párt-végrehajtó bizottságnak a takarmánygazdálkodást és felhasználást tárgyaló vitája után jutott eszembe. Tévedés ne essék, ma már mindenki megtanulta: etetni is kell a tehenet ahhoz, hogy fejni lehessen. Ám ha az állatok szólni tudnának, nemegyszer célszerűbb, jobb takarmányozásra serkentenék a gazdát. Az állattenyésztés ráfordításainak csaknem hatvan százalékát a takarmányozás költségei teszik ki. Tehát ha olcsóbbá akarjuk tenni a tej- és hústermelést, leginkább ezzel lehet takarékoskodni. A győri járás szövetkezeteinek nagy része az adottságoknak megfelelően takarmányozásra silókukoricát és lucernát termeszt. Ám míg a szemes kukorica vetésére, művelésére, betakarítására nagy gondot fordítanak, addig a silókukoricát sok helyütt alacsonyabb rangú növényként kezelik. A lehetőségeket figyelembe véve a győri járásban 350—400 mázsa silókukoricát kellene hektáronként betakarítani, ám tavaly a gazdaságok csak 186 mázsás hozamot értek el, s az idei mennyiség is csupán 230 mázsa körül lesz. És a mennyiség még nem minden, mert köztudott, hogy a siló értékét befolyásolja a szárazanyag-tartalom és a szecskahossz is. Az alacsony szárazanyag-tartalommal végzett betakarítás nem csupán a silónál, hanem a fű és pillangós szenázsok készítésénél is gyakorta gondot okozott. A takarmányozás egyik fontos bázisa a rét és a legelő, melynek területe a győri járásban nyolcezer-háromszázhatvan hektár, s ehhez jön még a füveshere, melyet 1300 hektáron termesztenek a gazdaságok. A rétek és legelők szénaértékben kifejezett hozamai 25—28 mázsa között vannak hektáronként. Az alacsony átlagtermések oka, hogy a gyepek egy részét őskori állapotok uralkodnak. A rét- és legelőterületeknek csupán mintegy hatvan százaléká 1 "ma trágyázzak, s mindössze öt százalékát öntözik az üzemek. Szabó Pál, a Győri Járási Hivatal osztályvezetője beszámolójában azt is elmondta, hogya gyepterületek egy része elhelyezkedésénél fogva eleve alkalmatlan a korszerű legelőgazdálkodásra. Mindenesetre a műtrágyázás és az öntözés javításával a jelenleginél sokkal jobb eredményeket lehetne elérni, s ezáltal a szántóföldi takarmánytermesztésből újabb területek szabadulnának fel. A növényi eredetű melléktermékek hasznosítására a mezőgazdaságban mindig is törekedtek. Régen szinte minden háznál volt szecskavágó, amelyen a kukorica- és napraforgószárt aprították össze az állatoknak. A tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a kukoricanövény összes táplálórészének harminc százalékát a szár teszi ki. Mi történik most e melléktermékkel? Az üzemek nagy részében beleszántják a földbe, jóllehet egy másik melléktermék, a cukorrépafej hozzáadásával magas beltartalmi értékű siló készíthető belőle. Ám az üzemnek nagy része nem rendelkezik a kukoricaszár és a répafej betakarításához, felszedéséhez alkalmas gépekkel. Ugyancsak nagy lehetőségek vannak a szalma feltárással, vagy anélkül történő etetésében is. A KB ez év március 15-i határozata felhívja a figyelmet a megtermelt takarmányok célszerű hasznosítására. Ennek segítésére a MÉM közreadta az abrakfelhasználás célszerű és kívánt értékeit, így például egy liter tej előállításához negyven dekagrammnál kevesebb abrak felhasználását javasolták. Tavaly a győri járás üzemei átlagban ötvenkét deka abrakot etettek meg egy liter tej előállításához, a két szélsőséget a tápi és péri termelőszövetkezet képviseli 76, illetve 30 dekagrammos felhasználással. A egy kilogramm marha-, sertés-, illetve baromfihús előállítására felhasznált abrak a győri járás üzemeinek átlagában alacsonyabb, mint a MÉM irányelvekben meghatározott mennyiség. Ám sokszor az üzemeket a jelenlegi érdekeltségi rendszer sem késztette az abrakkal való takarékosságra Mert míg a legalacsonyabb abrakfelhasználású péri termelőszövetkezetnek nyolcvanhárom fillér nyeresége volt egy liter tejen, addig a legtöbb abrakot etető tápi szövetkezetnek egy forint nyolcvan fillérre jött ki a haszna. És bár a hízósertés-értékesítés minden termelőszövetkezetben kifizetődő volt, az egy kilogramm hízósertés értékesítésére jutó nyereség itt is huszonkilenc fillér és tizenegy forint között váltakozik. A tápi és a gyomorés termelőszövetkezet kivételével jó eredményeket értek el a szövetkezetek a baromfi tartásban is. Takács József, a péri termelőszövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy náluk már tudományos kísérletek folynak az állati eredetű melléktermékek: a vér, a lavalktöpörtyű, a csirkefej ésláb takarmányként való hasznosítására is. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Más módszerekkel ugyan, de megkezdték ezen termékek etetését a Kisalföldi Állami Gazdaságban is. Dr. Négyessy László, a győri járási pártbizottság titkára összegezve a tapasztalatokat, elmondta, hogy bár az utóbbi évek jelentős változásokat hoztak a gazdaságok takarmánytermesztésében és felhasználásában, még mindig rendkívül nagyok a tartalékok, melynek feltárásához elengedhetetlen a gyors szemléletváltozás. A takarmánytermesztésben jelentős változást hozhatnak a termelőszövetkezetek közti, kialakulófélben levő együttműködések, regionális termelési körzetek is, n. e. Ma már a BNV Zárásra készülődik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hétvége nem jelentett pihenést, tétlenkedést a kiállítóknak, mert fogadniuk kellett az információra váró látogatókat, s jó néhány üzleti tárgyalást is most pecsételtek meg a szerződések aláírásával. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői közölték: 5 kisipari szövetkezettel és a fővárosi kézműipari vállalattal sikerült megállapodniuk a trapper farmeranyag márkás késztermékké való feldolgozásában és értékesítésében. A négy vidéki nagykereskedelmi vállalat árubeszerzését szolgáló Interunion Egyesülés vásári eredményei biztatóak a jövő évi áruellátás szempontjából. A szovjet partnerekkel egyebek között 25 ezer varrógép, egy NDK-beli céggel 18 ezer 400 kályha, a csehszlovák Omniával 11 000 villanybojler beszerzésére kötöttek megállapodást, és sikerült még ezévi szállításra terven felül vásárolniuk szovjet kerékpárokat és román asztali rádiókat is. A hongkongi Crimes-cég rozsdamentes háztartási eszközeiből — amelyek most a Corvin Áruházban kaphatók — a jövő évre 200 000 ezer dollár értékben vásárolt az Egyesülés. Vasárnap 10 órától utoljára fogadja a nagyközönséget az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelynek kapuit este 7 órakor zárják. KINAIFOID 3