Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Mától érvényes az új szabvány TISZTA VIZET A MEDENCÉKBE! Leirat a minisztériumból — Büntetések kilátásban Ezen a nyáron több meleg vizű fürdőben (szerencsére Győr- Sopron megyeit nem érintett) járványos megbetegedések fordultak elő. Elsősorban ez késztette az Egészségügyi Minisztériumot arra, hogy leiratban forduljon a közegészségügyi szervekhez. A levél lényege: meg kell szigorítani a strandok, tisztasági fürdők, termálfürdők ellenőrzését A másik időszerűségét az adta témánknak, hogy mától lép hatályba az a szabványos előírás, amely a visszaforgató berendezéssel működő mesterséges fürdők bakteriológiai szennyezettségeinek tűréshatárait határozta meg. E két dokumentum nyomán pedig a Győr-Sopron megyei Köjál egymás után fogalmazza meg leveleit a megye fürdőit üzemeltetők számára: egyrészt adatokat kér benne, másrészt meghatározza azokat a tennivalókat, amelyeket a jövő fürdőszezon kezdetéig tanácsos a strand területén elvégezni. Kezdjük az ellenőrzési tevékenység megszigorításával. Az idén a Köjál havonta egy alkalommal ellenőrizte fürdőinket — ez jövőre sokkal sűrűbb lesz. (Tavaly mindössze egyszer éltek a pénzbüntetés eszközével... a győri fedett szabálytalan üzemeléséért.) Az új szabvány négy Győr- Sopron megyei fürdőt érint: a soproni fedettet, a győri fedettet, a győri Móra-iskola uszodáját, valamint a csornai termált. Az első hárommal nem lesz gond, az új MSZ előírásait ma is tudják tartani. Csornán viszont nehéz a helyzet a visszaforgató rendszer eredendő hiányosságai miatt. (A megengedettnél nagyobb szennyezettség kimutatása nyomán a fürdőt azonnali hatállyal bezárathatják!) A már elküldött, és a még ezután készülő levelek kellő részletességgel hívják fel a figyelmet a hiányosságokra. Csak egy példa. A lipóti téeszfürdőben egyebek között nincs meg a három méter szilárd burkolat a gyermekmedence körül; ugyancsak nincs ott lábmosási, zuhanyozási lehetőség; a víznyerő kút kiképzése nem előírásos, ezért gond van a víz minőségével; nem mérhető a medencékbe betáplált pótvíz mennyisége, és általános tisztasági problémák vannak a strand területén. De hasonló kifogásokat lehet találni Mosonmagyaróvártól Hegykőig, Petőházáig egyaránt. A Köjál számos adatot is kér, egyebek között a fürdők befogadóképességéről, a vízcserék gyakoriságáról, a pótvíz-mennyiségről, a működés tárgyi feltételeiről. És nagyon fontos számára az üzemeltetésért felelős személy szakmai képzettsége, amely például Csornán teljesen hiányzik ... A kapott adatok birtokában a Köjál meghatározza egyebek között azt, hogy egyidőben mennyi embert engedhetnek be a strand területére. Az előzetes számítások birtokában a győri strand maximális befogadóképessége ötezer körül lesz. Többet nem engedhetnek be, s ezt szigorúan fogják ellenőrizni! Ismerjük a fürdők üzemeltetésének gondjait, hiszen minden ilyen intézmény ráfizetéses — akkor is, ha vállalat a gazdája, akkor is, ha téesz vagy éppen a tanács. (Jellegzetes megyei „specialitás”: igen sokféle a gazda, s a szakszerűtlenségek egyik forrása ebből táplálkozik ...) De amikor felhívjuk ezúton is a fürdőket üzemeltető — egyébként tiszteletreméltó anyagi áldozatokat vállaló — intézmények vezetőinek figyelmét a szabályok megtartására, szólnunk kell a fürdőzőkhöz is. Mert ők maguk tehetnek talán legtöbbet azért, hogy kulturált viselkedésükkel, a higiéniai előírások tiszteletben tartásával csökkenjenek a gondok. A jelenlegi állapotok szerint több fürdőnket fenyeget a bezárás veszélye — ez pedig senkinek sem lehet az érdeke! (Csiszka) Olvasóink írják ezért fáradtunk? Ez év tavaszán a tanács segítségével társadalmi munkában betonjárdát építettünk utcánkban. Hogy örömünk teljes legyen, a járdaszélen földet cseréltünk és beültettük virágpalántákkal. Szép, virágos utcánknak híre ment a környéken. Egy reggel aztán arra ébredtünk, hogy virágainkat letörték és kitaposták. Mint mondják egy ebtulajdonos pórázon végigvezette kutyáját a virágágyakon. Ilyen emberek is vannak! (Idős Finszter György, Győr, Tessedik Sámuel u. 3.) VÍZ NÉLKÜL A győr-ménfőcsanaki Csanaki utca közepén áll egy kút, ahonnét az utca lakóinak a fele nyerte a vizet. A kutat fertőzött vize miatt a tanács lezárta. Egyéb lehetőség híján továbbra is ezt a vizet fogyasztja több kisgyermekes család. Az utca két oldalán már megkezdődött az egészséges víz bevezetése. Kérésünk, hogy a vezetéket hozzák végig az utcán, így megoldódna problémánk, hiszen víz nélkül nem maradhatunk. (A Csanaki utca lakói, Győr- Ménfőcsanak.) 4 Cikkünk nyomán A tisztítás folyamatos Asztalos Mária és nyolc lakótársa (Mosonmagyaróvár, Lenin u. 264.) szeptember 10-i számunkban nehezményezte: udvarukban levő emésztőgödör szinte hetente megtelik, a bűzös lé végigfolyik az udvaron. Hiába kérik a szippantókocsi kiküldését. A Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalat igazgatója az alábbiakat közölte a lakók panaszával kapcsolatban : ,,A levelünkhöz csatolt munkalapok bizonyítják, hogy a szóban forgó lakóház emésztőgödrének tisztítása állandó és folyamatos. Legutóbb augusztus 7-én, majd 39-én, továbbá szeptember 11- én együttesen több mint 90 köbméter fekáliás szennyvíz került elszállításra. Az épület emésztőgödrét hamarosan megvizsgáljuk és ha szükséges, új derítőt építünk. Feltehető, hogy a Mosoni Dunán megindult duzzasztómű üzemeltetésével a környéken a talajvíz szintje megemelkedett, és a korábbihoz képest most már kéthetenként kell a szennyvizet elszállítani.” Örömbelépni! „A győr-gyárvárosi Balassi Bálint Általános Iskola szülői munkaközösségének vagyok a tagja — írja Nagy Lászlóné, Stadion u. 10. szám alatt lakó olvasónk. — A fiatal tantestület alaposan megváltoztatta az iskola életét. Teljesült régi vágyunk, az egy műszakos tanítás, így alsó tagozatos gyermekeink már nem térnek haza fáradtan az iskolából. Az intézményben minden helyiséget ésszerűen kihasználnak, a felsősök külön szaktantermekben tanulnak. Említést érdemel az iskola tisztasága, minden szünet után felmossák a folyosókat. A tanulók szabadszombatjának örülünk, többet lehetünk együtt gyermekeinkkel.” Kéziratokról üzenjük K. F. J.: Megnyugtató, hogy ön is tisztában van vele: amit ír, „nem a (remekmű) versek közé tartozik”, közlésére nem vállalkozhatunk. Bár van néhány ügyes sora. Azt mondja: „Érzelmeinknek nem volt szüksége szóra ... / Ó, az az est, az a szent boldog óra / A titok és emlék pecsétje alatt / Örökre itt, a lelkemben maradt.” Aztán később mégis versbe öntötte a titkot, és még közlésre is bocsátaná. Nem következetes. A község véleményét úgy változtathatná meg, ha a verseiben leírtakhoz méltóan cselekedne mindig. „Tavaszi szellők”: Legfőbb szórakozásomat a tanulásban és a könyvben lelem — írja. Ez jó. Szép az a szeretet is, ahogyan édesanyjáról szól a remében, íráskészsége kezdetleges, valóban sokat kell tanulnia. De ne vesződjék halálos gondolatokkal, ne adja oda a szívét szomorú frázisoknak, vegye észre, hogy az élet olyan, ahogyan éljük. Próbálja derűsen élni! „Nárcisz”: Van érzéke meglátni a történéseket (Aratógépen), és megragadja az ősz hangulatát, amikor írja: "Lángoló báli ruhában / A falevelek / A játszi széllel könnyű / Táncot...” Igen, de ide nem jó az, hogy „peregnek”. Versei csak a szándékot éreztetik meg, noha gondolkodó és érző ember verselési szándékát (B. G.) KIXAIPOID ERWRÍJ KUMPOIDI A hazai fogyasztó szemével A gyerekek nyafogtak, a szülők szégyenkeztek Még a nyár derekán történt, hogy Jász Lajos (Győr- Ménfőcsanak, Szalvai Mihály u. 36/a.) feleségével és négy gyermekével egy vasárnap délután betért a győr-ménfőcsanaki pinceborozóba hűsítőt inni. Rendelését ugyan felvették, de miután csaknem egy órai várakozás után sem hozták ki az italt, családjával elhagyta a borozót. Igaz, sokan voltak az egységben, köztük külföldiek, akik közül viszont három pincér is sürgölődött. A borozót üzemeltető Győri Áfész meggyőződött olvasónk igazáról és közölte: a pince és a konyha között működő lift elromlott és emiatt a felszolgálás lelassult. Ráadásul a felszolgálók egyike aznap igazolatlanul távol maradt. Szóval sok minden összejött. Olvasónktól elnézést kértek, a borozó dolgozói pedig megígérték, hogy a jövőben megkülönböztetés nélkül, gyorsan és udvariasan végzik munkájukat. Ki hagyná szó nélkül: a négy gyerek nyafogva szomjazik, a szülők pedig szégyenkeznek az asztalukat pillantásra sem méltató, de kissé távolabb túlságosan is serényen buzgólkodó pincérek láttán. Nem tudom az okát, de a kelleténél többször tapasztalható: megnyitnak egy új, minden ízlést kielégítő üzletet vagy vendéglátó egységet, ahol kezdetben minden kifogástalan. Bőséges a választék, gyors és udvarias a kiszolgálás, a távozó vendégnek megköszönik, hogy náluk vásárolt vagy étkezett. Aztán ahogy telnek a hetek, a hónapok, nemcsak a választék csappan, a minőség romlik, a kiszolgálás lassul, hanem az udvarias mosoly is eltűnik az arcokról. Az pedig már fel sem tűnik, hogy a köszönését sem fogadják a vendégnek. Említést érdemel az is, hogy nem is ritkán, a hazai fogyasztó ilyenkor ősztátt, az idegenforgalmi szezon vége felé kezdi érezni csak, hogy az ő pénze sem értéktelenebb a külföldi vendégekénél. Az idén is jócskán boszszankodtunk azon, hogy néhány üzletben, de méginkább vendéglőben, ahogy nőtt a forgalom, úgy fokozódott a hazai fogyasztó alacsonyabbrendű érzése. Jó pár helyen a szívélyes vendéglátást a külföldimádattal párosították. Magyarázkodni, a magyaros vendégszeretetre hivatkozni persze lehet, de tudomásul kell venni: az egyre színvonalasabb üzletek, a választékos ízléssel berendezett vendéglők elsősorban a hazai fogyasztóknak épülnek, az ő kényelmüket szolgálják, még akkor is, ha csupán bécsi szeletet rendelnek egy üveg sörrel ebédre. Már csak azért sem illik a hazai vendéget „lefokozni”, mert a nyitott szemmel és füllel járó külföldi is észreveszi, hogy miközben az ő gondolatát hárman lesik, a szomszédos asztalnál ülőkre pillantást sem vetnek. A nagyvilágban oly híres magyaros vendégszeretet legalább úgy kijár azoknak, akik a vendégvárás feltételeit megteremtik. Márpedig mi vannak többségben. N. M A szerkesztő válaszol D. Zoltánna, Győr: Koraszüléskor, vagyis ha a gyermeknek a születési súlya nem haladta meg a 2500 grammot, a szülési szabadság — orvosi javaslatra — valóban meghosszabbítható, de csak 4 héttel. A szülési szabadságnak a szülés utáni része ilyenkor sem lehet több 140 napnál. Tehát a szülési szabadság csak akkor hosszabbítható meg, ha az anya már a szülés előtt is szülési szabadságon volt. „Tartásdíj” jeligére: Nem valószínű, hogy kérése teljesíthető. Ugyanis a gyermektartási díjat az állam csak akkor előlegezheti meg, ha a gyermeket gondozó szülő a saját jövedelméből nem képes a gyermeket teljesen és megfelelően eltartani. „Rossz szomszédság” jeligére: Az Országos Építésügyi Szabályzat szerint ásott kúttól húsfüstölőt, jégvermet, fészert és pincét öt méter távolságon belül nem szabad építeni. Baromfiór, galambház, nyúlós stb., továbbá trágyatároló legalább tíz, sertés-, szarvasmarha- és lóistálló kifutó, trágyatelep, pöcegödör, szemétgyűjtő telep, komposztáló telep, árnyékszék, házi szennyvíztisztító és derítő pedig legalább 15 méteres távolságra építhető ásott kúttól Jogászunké a szó Térítési díj H. J.-né bágyogszováti olvasónk leveléből idézünk: „Gyermekgondozási szabadságom 1976. július 18-án lejárt. Ezzel együtt munkaviszonyom is megszűnt. Két gyermekemet 1976 szeptemberében vették fel a helyi óvodába. Az óvodai díj megállapításakor beszámították a gyermekgondozási segély alatt kapott 1900 forintot Így az óvodai díj jelentősen emelkedett olyan összeg után, amely hónapok óta nincs. Januárban tudok munkába állni, és majd kereseti lehetőségem is elmarad a gyermekgondozási segélytől. Az óvodai díjat még mindig az 1900 forintot beszámítva fizetem." A levélírónk által említett időpontban helyesen állapította meg az óvoda a gyermekek után a térítési díjat. A 115/1976. MüM—PM—OM—EüM sz. együttes utasítás rendelkezése szerint évenként egy alkalommal, éspedig szeptember 1-re vonatkozóan kell a szülők jövedelméről szóló igazolásokat bekérni és a térítési díjat megállapítani. Ez annyit jelent, hogy az így megállapított térítési díjak a következő év szeptember 1-ig érvényben maradnak. Tehát abban az időpontban, amikor olvasónk gyermekei óvodai felvételt nyertek, az óvodának a díjbesoroláskor figyelembe kellett vennie a megelőző egyéves időszakban kapott gyermekgondozási segély összegét is. Egyébként a 158/1961. MMsz. utasítás rendelkezik az óvodában elhelyezett gyermekek után a térítési díjak összegéről. Ennek lényege a következő: Mindig a szülők együttes havi jövedelmét kell alapul venni. A jogszabály — progresszíven emelkedő arányban — tizenkét kategóriába sorolva a jövedelmeket, a kategóriáknak megfelelő arányban állapítja meg a fizetendő térítési díjat. Viszont az egy családból óvodába felvett gyermekek számának növekedésével a fizetendő térítési díj gyermekenként arányosan csökken. Szabadság GYES idejére Cs. J.-né kapuvári olvasónk levelében a következőket írja: „1970-től 1976. augusztus 31-ig dolgoztam régi munkahelyemen. 1973-tól 1976. szeptember 1-ig gyesen voltam. 1976. szeptember 1-ével új munkahelyre mentem dolgozni. A problémám az, hogy a gyes idejére járó szabadságot részemre nem fizették ki annak ellenére, hogy azt nem vettem igénybe. Jár-e a gyes idejére a szabadság, illetve kifizethető-e?" A 6/1967-es MüM-rendelet értelmében a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz vagy gyermekgondozási segély, a dolgozót, megilleti a szabadság. Sőt, az anyát újabb szülés esetén újra megilleti a kedvezmény. A hivatkozott jogszabály e vonatkozásban tartalmaz egy megszorító rendelkezést is: ez a kedvezmény legfeljebb egy évre illeti meg a dolgozót. Ugyanez a rendelet arra az esetre is iránymutatást ad, ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnik. Ebben az esetben a dolgozó által igénybe nem vett szabadságot a vállalatnak pénzben kell megváltania. Az eset gyakorisága miatt, hiszen többnyire kismamákról van szó, érdemes a jogszabály lényegét ismételten kiemelni: abban az esetben, ha a dolgozó nő a gyes időtartamának lejártával, akár munkahelyet változtatva, akár anélkül visszamegy dolgozni, egy évre járó és igénybe nem vett szabadságát a vállalatnak pénzben kell a részére kifizetni. „Jogászunké a szó” címmel új rovattal bővült a Kisalföld postája, amelyben olvasóink különböző jogi vonatkozású kérdéseire ad felvilágosítást a szakember. Továbbra is várjuk érdeklődő leveleiket. ■ 1978. október 1., vasárnap