Kisalföld, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Tudományos technikai úttörőszemle Győrött A szakkörők a szellem­i kincsestár műhelyei Az elmúlt néhány hétben szinte minden iskolában meg­rendezték a tudományos tech­nikai úttörőszemle csapat­szintű versenyeit. Több tíz­ezer pajtás készült ezekre a vetélkedőkre, bővítette tudá­sát, bizonyította felkészültsé­gét. Hétfőn Győrött, a kék iskolában tartott városi ve­télkedőn 187 úttörő képvisel­­­te a megyeszékhely iskoláit. A versenyt a tavalyi tapasz­talatok birtokában négy té­makörben hirdették meg. Kü­­lön-külön mérték össze tudá­sukat a természetkutatásban, a társadalomkutatásban je­leskedő pajtások, valamint az orosz nyelv barátai és az út­törő technikusok. Egy-egy ál­talános iskola minden téma­körben három-három tagú csapatokkal nevezhetett. S bár a versengésnek nem volt nagy tétje, nem osztottak a résztvevőknek sem jutalma­kat, sem jeles osztályzatokat, mégis nagy volt az izgalom. Minden résztvevő pajtás azon volt, hogy méltóképpen kép­viselje iskoláját, s az ottani szellemi műhelyeket, a külön­féle szakköröket. A társa­dalomkutató úttörők közül a Kun Béla Általános Iskola pajtásai érték el a legjobb eredményt. A háromszemé­lyes csapatban nagy volt a boldogság. — Természetesen izgultunk — mondta Huber Johanna, — hisz tudtuk, hogy most sok­kal nehezebb lesz a dolgunk, mint az iskolai vetélkedőn. — A felkészüléshez sok se­gítséget kaptunk tanáraink­tól, sőt még az osztálytársa­ink is hoztak könyveket — szólt közbe Szabó Judit. — A tananyag mellett körülbe­lül nyolc-tíz könyvet olvas­tunk el. Végülis nemcsak a győzelem volt a fontos, hi­szen amit megtanultunk, az nem veszhet kárba. Szabó Orsolya így véleke­dett: — Nehezek voltak a kér­dések,''bekarikázott városok nevét kellett kitalálnunk a térkép alapján, s elmonda­nunk a hozzájuk tartozó gaz­dasági, történelmi eseménye­ket, megnevezni a velük kap­csolatos híres embereket. Az orosz nyelv barátainak versenyében a II. számú ok­tatási együttes (a kék iskolai csapata lett második helye­zett A három versenyző, Me­­dei Márta, Vécs Éva és Gál Ildikó utólag már könnyűnek ítélte a versenyt. Egy játékot kellett előadniuk orosz éne­kekkel, be kellett mutatniuk egy család beszélgetését va­lamelyik szovjet étteremben, s magnószalagról hallgatott szöveg alapján visszamonda­ni egy orosz nyelvű történe­tet. A verseny további eredmé­nyei a következők voltak: a társadalomkutató úttörők kö­zött a második helyezést a Radnóti Miklós Iskola csapa­ta szerezte meg. Természet­kutató úttörők versenyében első, a Balassi Bálint Általá­nos Iskola csapata, második a­ Gyakorlóiskola csapata, orosz nyelv barátainak ver­senyében a Kun Béla Általá­nos Iskola tanulói mögött a második helyet a kék iskola már említett csapata érde­melte ki. Az úttörő techniku­sok vetélkedőjében pedig a Mayer Lajos és a Zalka Máté Iskola pajtásai szerepeltek a legjobban. A fenti csapatok továbbjutottak a megyei tu­dományos és technikai úttö­rőszemlére. n. e. Verseny közben a természet kutató pajtások. Diákok vitája A női egyenjogúságról Vitaindítónak szántuk osz­tályfőnöki órára: ki hogyan vélekedik az emancipációról? Gyors szervezés, közben a mikrofon, a magnó, indulha­tunk. A Lenin utat választ­juk, Győr legforgalmasabb helyét. A kezdet csalódás: kérdéseinkre a válasz vagy közöny, vagy bizalmatlanság. A könyvárus néni elmondja: az egyenjogúságért folytatott harc csak az öregek tanácsai­nak megfogad­ása esetén lehet eredményes. Vélemények má­soktól: „Fából vaskarika”, „Szerintem van, jobb már nem is lehetne”, „Kár erről beszélni”, „Persze, hogy segí­tek a feleségemnek”, „Nekem hiába papolnak, otthon én parancsolok”. Szaporodnak az egyperces riportok... Az osztályban, (Győr, Ré­vai Gimnázium, III. D.) iz­gatott hangok, tetszésnyilvá­nítás, haragos morajlás a vá­laszokra. Utóbbi a fiúk részé­ről. Az egyik riportalany ugyanis utal a­ bibliai legen­dára, hogy előbb Ádám „lett” aztán Éva: eszerint „minden, amit először készítenek el, piszkozat, módosításra szo­ruló típus, így a férfiak is”. A kissé szélsőséges megnyi­latkozást egy érdekesebb kö­veti. Egyik tanárunk megkér­dőjelezi a kérdés — van-e női egyenjogúság? — létének jo­gosságát Heves vita, érvek, ellenérvek. Hamar eljutunk a munkahelyi megkülönbözte­tésekhez. Riportalanyaink közül egy nagymama első he­lyen emelte ki a nők fizetés­beli hátrányait A fiúk: „A nők szemléleté­ben is van hiba”. És a gya­korta hallott kijelentés kö­vetkezik: „A férfaikat meg kell becsülni”. Újabb meg­kérdezett: „A női egyenjogú­ságról csak azok a nők be­szélnek, akiknek nem sikerült nőnek lenni”. A lányok tá­bora mindezt határozottan le­szavazza. Amivel mindenki egyetért: „Nem női egyenjo­gúságról, hanem emberek közti egyenlőségről kell be­szélni”. Szaporodnak a kér­dőjelek: Miért kevés a tudo­mányos életben a nő? Milyen legyen a munkamegosztás a családban? Jogos-e külön női alkoholizmusról beszélni? és a többi. A konklúzió egyelőre el­maradt. A vita hasznossága viszont kétségtelen. Ahogy közülünk valaki megfogal­mazza: mi már egészen má­sok leszünk. Fehér Rózsa— Palika Katalin i - mm&om Konferencia után ! Mire gondol az úttörő ? Nem a ruha teszi az em­bert, tehát az úttörőt, az úttörővezetőt sem. Ám ahogy végignéztem a III. megyei úttörővezetői konferencia résztvevőin, észre kellett vennem, mennyire természe­tesen viselik a színében, sza­básában egyaránt ízléses egyenruhát a szervezet jelvé­nyeivel, a kiegészítő tartozé­kokkal. Régen voltam úttörő. Mi még olyan úttörőinget hord­­tunk, amit akár minden kar­mozdulat után vasalni lehe­tett volna. Úttörő- és ezer­mesterbolt, ahol ma a dolgo­kat be lehet szerezni, úgy emlékszem, nem létezett. S ez nagy baj volt, mert nyak­kendőgyűrű nélkül nem volt úttörő az úttörő. Avatás előt­ti napom­, így a legizgalma­sabb elrohantam egy Gut­­mann (Jóember) nevű faesz­tergályoshoz, aki abban az időben sok pajtást és szülőt kisegített. A gyűrű el is ké­szült időben, s a nyakkendőt másnap egy délceg katona­tiszt a nyakamba köthette. ♦ ♦ ♦ Életem első úttörővezetői gyakorlatára egy pécsi álta­lános iskolában került sor. A ránk bízott gyerekek nem kapták olcsón a menetrend­­szerű focimeccset. Az úttörő­szabályzat ismertetése után amolyan sajtófél- negyed­órát tartottunk nekik, ame­lyen szó esett a világpoliti­ka kérdéseiről, az éppen so­ros helyi háborúkról, agresz­­sziókról. Agresszió! Ezt az idegen szót, amely ma talán túlságosan is közérthető, el­felejtettük átültetni magyar­ra, a gyerekek azonban ért­hették a lényeget, mert az úttörő politizál. A kimlei csapatvezető a községben élő magyarok és a horvát nemzetiségiek együttműködéséről, közös ak­cióiról beszél. Közös rendez­vényeket tartanak horvát és magyar úttörők, népművésze­ti emlékeket, népszokásokat, dűlő- és határneveket, étel­recepteket gyűjtenek. Lenini szellemben élik, folytatják a nemzetiségi politikát — pél­dát tanulván a felnőttektől, példát mutatván a felnőttek­nek. A konferenciák, értekezle­tek szerves része a szünet. A bekövetkezett változás eny­he túlzással formai. Az ülő résztvevőkből álló, kávézó, cigarettázó résztvevők lesz­nek, akik párosával, többed­­magukkal kis magánkonfe­renciákba kezdenek. Két munkaszakasz között miről lehet társalogni? — a mun­káról. Beszélgetőpartnerem úttö­rővezető egy győri általános iskolában, különben mate­matikát tanít. Nem tudnék neki annyi pénzt ígérni, ami­ért a hivatását — az úttörő­vezetéssel és egyéb iskolai megbízatásokkal együtt — feladja. Elégedett ember, nemrég lakást kapott, s ha minden jól megy, újra hódol­hat szenvedélyének, a festé­szetnek. Mindezt két ciga­retta között tudtam meg tő­le. Arcán a fáradtság jeleit vettem észre. Ezzel nem le­hetett egyedül, mert a kon­ferencián elnöklő örökifjú úttörő pihentetőül, frissítő­ként éneklést jelentett be. Egyéb értekezletekre is rá­férne a bejelentés. + + Megint kiderült, hogy elő­ítéletekkel nem megyünk semmire. Nézem a konferen­cia két ősz halántékű részt­vevőjét és arra gondolok, mire gondolhatnak ők, képe­sek-e ráhangolódni az ifjon­ti, mozgalmi lelkesedésre. Mindkettőjüket ismerem, te­hát mindkettőjüket az úton megkövetem. Mert úgy van, ahogy az MHSZ ősz megyei vezetője mondja, öröm a fi­atalok között lenni, s hogyan maradhat az ember fiatal? Ha sokat tartózkodik a fiata­lok között. " Az érdeklődés, a közeledés, a vonzódás kölcsönös. Egy pillanatig azt hiszem, nincse­nek generációs ellentétek és viták. Az úttörő segítse az öregeket és a betegeket. A győri járás úttörőelnöke to­vábbmegy : az úttörő segítse a rászorultakat. Én még tovább mennék, az úttörőt is le­het segíteni. Bár nyitott ka­pukat döngetek, hiszen a kedvező társadalmi légkör, a sokoldalú támogatás, gondos­kodás kiemelt hangsúlyt ka­pott a konferencián. Azt már csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy az idén van a gyer­­mekek nemzetközi éve. P. M. A megyei összkép kedvező A pedagógus KISZ-alapszervezetek feladatai Az ifjúsági törvény érvényesülése az oktatásügyben Győr-Sopron megye Taná­csának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az ifjúsági törvényről kiadott oktatási minisztériumi utasítás meg­valósításáról tárgyalt. Az utasítás egyebek között a munkáltatók kötelességévé teszi a pályakezdők segítő­kész fogadását, feladataikra történő alapos felkészítését. A jelentés szerint ezt a fel­adatot minden, a tárcához tartozó megyei intézmény ve­zetője magáévá tette. Általá­nosan elterjedt már a fiatal nevelők patronál­ásának rend­szere is. A kezdőik iránti fi­gyelem általában kiterjed apró hétköznapi gondjaik megoldására is. A munkakör betöltéséhez szükséges képe­sítés megszerzését az intéz­mények vezetői mindenütt biztosítják. Felületesen tesz­nek eleget viszont az intéz­ményvezetők annak az uta­sításnak, hogy a munkába lé­péstől számított öt évig meg­határozott szempontok szerint vizsgálják a pályakezdők helyzetét. Örvendetes jelenségként ál­lapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a felsőokta­tási intézményekből kikerülő pedagógusok nagy többségére a lelkesedéssel végzett mun­ka, a többet akarás jellemző. Társadalmi tevékenységük fő szintére az ifjúsági mozga­lom, a párt- és szakszerveze­ti megbízatások. Az utóbbi időben egyre jobban és hatá­rozottabban jelentkezik a fia­tal pedagógusok részéről a közéleti, társadalmilag aktív és elkötelezett magatartásfor­ma. Az oktatás területén sajá­tosan érvényesül az a köve­telmény is, hogy a fiatalok kapjanak nagyobb segítséget a tudományos munkához. Szorgalmazzák a pedagógiai elmélyülést, a szaktárgy mód­szertanának kutatását is. Ez a gyakorló pedagógus igazi területe. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az emlí­tettekben figyelemre méltó eredményt csak a gyakorlat­ban eltöltött termékeny évek alapján lehet remélni, azért inkább 30 éven felüliek kö­réből várható a megalapozott kutatási szándék. A végrehajtó bizottság tag­jai megállapították, hogy egyre több iskolában és egy­re több kérdésben döntenek, mondanak véleményt a pe­dagógusok KISZ-alapszerve­­zetei. A demokratikusabb légkörű iskola és a felelős közéletiséget vállaló ifjúság neveléséhez ez értékes hoz­zájárulás. A kedvező ténye­zők mellett azonban számos nehézséggel is találkozunk. Az ifjúsági jogosultságokat el­fogadó szemlélet kialakítása és egyértelmű érvényesítése például nem megy egy-két év alatt... A pedagógus KISZ-szerve­­zetek jogosultságainak gya­korlásáról zömében kedve­zőtlen tapasztalatok vannak. Fő okát abban látta a vb, hogy a megyében működő 23 pedagógus KISZ-alapszerve­­zet nem képes érdemben gya­korolni véleményezési jogát, mert szervezetileg gyenge, vagy azért, mert bár létszám­ban erős, de érdemben nem tud egy-egy intézmény gond­jainak enyhítésébe bekapcso­lódni. Az utasítás azt is előírja, hogy a munkáltatók biztosít­sák az úttörőcsapatok, illetve KISZ-szervezetek működésé­nek anyagi és technikai fel­tételeit. Az objektív nehézsé­geket a tantermi és költség­­vetési problémákat felnagyító néhány vezetőtől eltekintve, az a jellemző, hogy az intéz­mények vezetői törekednek a mozgalmi élet tárgyi és tech­nikai feltételeit megteremte­ni. TB. lyf­ IPÖ­P ZENE „Tűz és ügyesség” A Jam együttes 1975-ben alakult és a Sex Pistols, a Damned és a Clash nyomá­ban 1977 tavaszán ők is ref­lektorfénybe kerültek. Az ek­kortájt feltűnt együttesekkel ellentétben a Jam soha nem mocskolta a 60-as évek zenei nagyságait. Az 1965-ös Car­naby Street-i divatot követve öltönyben, nyakkendőben és hegyes orrú cipőben léptek színpadra. Zenei programjuk­ban pedig saját szerzeménye­ik mellé korai Who- és soul­­klasszikusokat iktattak. A nótákat nyelvtörő sebességgel adták elő, de gondot fordítot­tak a zeneiség megtartására is. A Jam ugyanis — jó né­hány új együttestől eltérően — tehetséges zenészekből állt. És erre büszkék voltak: „Tűz és ügyesség”, írta Paul az erősítőjére. Koncertjeik sike­réhez divatosan agresszív előadásmódjuk is hozzájárult. Az igazi sikersorozat a Po­­lydor lemezcéghez való szer­ződésük után következett. Az In the city (A városban) kis­lemez és az ezt követő azo­nos című nagylemez kedvező bemutatkozást jelentett Kö­vetkező kislemezük, a felül­múlhatatlan All around the world (A világ körül) siker­rel szerepelt a slágerlistán, és megszilárdította helyzetüket Roppant termékenyek, de ez nekik sem vált mindenkor hasznukra. Az 1978 elején ki­adott lemezüknek alig-alig volt sikere. Az év vége felé megjelent All mod cons című albumuk. Ez a lemez nem­csak addigi legjobb munká­jukat tartalmazta, de túltett mindazon, amit bárki csak remélhetett tőlük. Barlai Péter 1979. március 1., csütörtök

Next