Kisalföld, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Túl az első ütemen Hol tart a környezetvédelmi beruházás? 35 ezer tonna új takarmányféleség Sikeresen zárul a Győri Szeszgyár fejlesztésének első felvonása. A nagyrekonstrukció első — mintegy 200 millió forint költségű — ütemében elkészült a gyár új kazántelepe, ahol földgázzal váltották fel a régi széntüzelést, s már tavaly november óta üzemel a korszerű szeszfinomító. Idén már a tavalyinál mintegy ötven százalékkal több finomított szesz kerül ki a győri gyárból,jelentős mértékben csökkentve ezzel országunk szeszimportját. Teljes önellátók azért a rekonstrukció után sem leszünk. Annak ellenére sem, hogy hosszú idő után sülylyedni látszik az alkoholfogyasztást mutató statisztikai görbe, mert bár lakosságunk még így is a világ „élvonalában” marad, az igazi nagyfogyasztók, a különféle iparágak — gyógyszeripar, vegyipar — mind nagyobb rpenynyiségű szeszt használnak. S természetesen ez a növekvő igény indokolta a győri szeszgyár fejlesztésének immár befejezett részét. A fejlesztés második, környezetvédelmi célokat szolgáló üteme sokáig nyitott kérdés maradt. Többszöri tervmódosítás után azonban végül is ez a fejlesztés is „sínre került”, s még a múlt évben megindulhatott a tervezés, valamint a kivitelezés előkészítése. Hol tart most a beruházás? — kérdeztük Szijjártó Gyulát, a szeszgyár főmérnökét. — A szóba jöhető berendezések kiválasztása előzetesen megtörtént — mondta a főmérnök —, szeretnénk, ha a külkereskedelmi engedélyeztetési eljárás is lezajlana még áprilisban. Ha így lesz, várhatóan egy éven belül működőképesek lehetnek Győrött a tervezett berendezések. Ez ideig évi 35 ezer tonna szennyvíz került a szeszgyárból a Dunába, nem kis részben vált okozójává ezzel az utóbbi időben észlelt halpusztulásoknak. Mindemellett a takarmányélesztő gyártása a győri levegőt is meglehetősen kellemetlen bűzzel szennyezte. A beruházás környezetvédelmi indítékait aligha lehet vitatni. A fejlesztés azonban nem csupán a környezetet védelmezi, hanem az eddig szennyezőnek számító melléktermékből értékes, új takarmányféleséget hoz létre, mégpedig nem is kis mennyiséget: évi 35—38 tonnát. S ha voltak, akik a beruházás hasznában kételkedtek, e termék hasznosításának lehetőségét kérdőjelezték meg. — Nem fogja megelőzni a kordé a szamarat ? — kérdeztük a főmérnököt, utalva arra, hogy lesz-e piaca az értékes, ám a mezőgazdaság előtt még ismeretlen takarmányféleségnek ? — A termék hasznosításával kapcsolatos kísérletek egybehangzóan kedvezőek — hangsúlyozta a főmérnök. — A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Karának irányításával széles körű elemzés készült. Az új takarmányféleséggel, a vinasszal mintegy hat-tizenöt százalékos költségmegtakarítás mutatható ki. Pedig nem elhanyagolható szempont, hogy a kísérletek a leendőnél értéktelenebb, kisebb fehérjetartalmú v viaszszal történtek. A leendő igények felmérésére a szeszgyár a Győr- Sopron megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségtől kért segítséget. Az előzetes vizsgálódás szerint a megyében 15—17 ezer tonna vinaszt tudnának hasznosan felhasználni a megyei gazdaságok. A szakértők ennél nagyobb felhasználásra látnak lehetőséget. Érdeklődéssel várják az új takarmánydúsítót az ország más részein tevékenykedő gazdaságok is, például a füzesgyarmati lucernatermesztési rendszer gazdaságai több mint tízezer tonna vinaszt tudnának felhasználni. A vinasz értékei a tapasztalatok szerint mindinkább eloszlatják a kezdeti kételyeket. Mindmáig nyitott kérdés azonban, hogy az előzetes igénylés majdan felhasználásban is tükröződik-e? Mert azzal a szeszgyárban is és a gazdaságokban is számolni kell, hogy az új takarmányféleség hasznosítása bizonyos szállítási, tárolási és adagolási beruházásokat feltételez. Hogy a gazdaságok az olcsóbb, de ráfordítást igénylő újat választják-e a drágább, de a meglevő eszközeiben folytatható takarmányozás közül kérdéses. Ám a mérlegelésbe minden bizonynyal beleszólnak majd azok is, akiknek módjuk van arra billenteni a mérleg nyelvét, amerre a népgazdaság érdeke diktálja. Pethő L Továbbtenyésztés A képen látható két bikaborjút az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei a kontéeszben rakták autóra. A gazdaságból elszállított tisztavérű Holstein-fríz bikákat a felügyelőség szarkavári (Somogy megye) teljesítményvizsgáló állomásán továbbtenyésztik. 1979. április 1., vasárnap Új módszer A dorogi szénbányák szakemberei különleges betonozási módszerrel három hét alatt megerősítették Budapesten a Központi Honvéd Kórház egyik épületét. Egy ágyúhoz hasonló berendezésből 6 atmoszféra nyomással gyorsan kötő folyékony betont lőttek az épület tartópillérjeire és mennyezetére, amelyekre előzőleg elhelyezték a betont összefogó acélrácsokat. A megyei málnapártolóknak nincs hivatalos szövetsége. Nem is nagyon tudnak egymásról, hiszen a termelés, a felvásárlás és feldolgozás különböző területein munkálkodókat egy dolog köti össze: a málna iránti bizalom Egyébként még a pártolók véleménye is eltér a bogyósgyümölcs jövőjét illetően. Mert mit mond a termelő? A következőket: a málna nem kukorica, hogy elég csak elvetni s leszedni. Gondozása, s főként a szedése nagyon sok munkát, fáradságot, időt igényel. Éppen ezért nem szívesen foglalkoznak vele a nagyüzemekben. De a háztáji, vagy kiskert-tulajdonosoknak is számolni kell. A jövedelmezőség mellett nagyon fontos, hogy zökkenőmentes legyen a felvásárlás, a szaporítóanyag-ellátás. Két-háromszáz öt málna kapálásához, szedéséhez már egy négytagú család összehangolt munkájára, nyári szabadidejének jelentős részére szükség van. — Egyetértünk abban, hogy a málnatermesztés sok gonddal jár — mondta Farkas Zoltán, a Győri Áfész termeltetési igazgatóhelyettese. — Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni a háztáji és kiskert-tulajdonosokat. Idén úgy terveztük, hogy a győri hűtőházzal együttműködve 600 ezer málnatövet adunk ki ingyenesen a telepítés iránt kedvet érzőknek. Sajnos, a szaporítóanyag-ellátás nem kielégítő. Azok a gazdaságok, szövetkezetek, akikkel kapcsolatot teremtettünk, nem küldték a kért mennyiséget. Ráadásul a beszerezhető málnatövek egy része nem felelt meg a kívánalmaknak. Így ezeket már eleve kiselejteztük, hisz nem az a célunk, hogy névlegesen fokozódjon csak a telepítés. A fenti okok miatt várhatóan csak mintegy százhuszonötezer tövet adunk ki most tavasszal Még korai lenne, jósolgatni, milyen lesz az idei termés, a késői fagy, a nyári szárazság sok kárt tehet az ültetvényekben. A felvásárlók viszont már hozzáláttak a szerződéskötésekhez. A málna ára ugyanaz lesz, mint tavaly. A gurulós málnáért húsz forintot, a többi rekeszesért pedig tizenhat forintot fizetünk kilónként. Úgy tervezzük, hogy az idén 2300 tonnamálnát veszünk át a Győri Áfész területén. Az átvevőhelyek korszerűsítésével, bővítésével szeretnénk zökkenőmentessé tenni a nyári felvásárlást. A bonyolítás hasonló lesz a tavalyihoz. Területünk egyik részéről a megyei Zöldért Vállalat, a másik részéről pedig mi szállítjuk el a málnát. Talán a fentiekből is kitűnik, hogy támogatni szeretnénk e bogyósgyümölcs termesztését. — Számunkra a málna fontos, exportképes növény — mondta dr. Csaba László, a Hűtőipar győri gyárának igazgatója. — Az idei szükségletünk 1749 tonna, főként gurulós málna, a megyei Zöldért Vállalattal és a Győri Álésszel kötött szerződéseink alapján meg is lesz ez a mennyiség. Mi azt szeretnénk elérni, hogy üzemünkben feldolgozott málnát a megyében tudjuk felvásárolni. Ezért az idén hárommillió forintot fordítunk telepítés szervezésére. A nagyüzemi termesztés, főként a szedés munkaigényessége miatt, egyelőre sajnos megoldhatatlan, így a ház körüli gazdaságok termelői kedvére alapozunk. A feldolgozás és a felvásárlás biztonságát növelte az a folyamatos gyorsfagyasztó berendezés, amely a hűtőház fogadóképességét mintegy hatszáz tonnával megnövelte. Mivel a mádra jelenleg mondhatni korlátlanul exportálható, az elkövetkező években mód nyílhat a növelésére is. S hogy számunkra valóban fontos ez a bogyósgyümölcs, azt igazolja a következő is: gyárunkból tavaly összesen 3847 tonna árut exportáltunk, s ebből mintegy 1100 tonnát tett ki a málna. Is a fentiekből kitűnik, hogy a málnapártolókban nincs hiány, és talán az utóbbi két évben a termelői kedv is növekedett valamelyest. Ezt megtartani, s esetleg tovább fokozni azonban már csak a málnapártolók dolga. A népgazdaság szempontjából fontos, hogy ennek a jól, s gazdaságosan exportálható növénynek a termelése ne csökkenjen, hanem inkább növekedjen. némethy. Málnapártolók HUNGAROPLAST 70 Kilencedik alkalommal, április 6. és 11. között rendeznek nemzetközi műanyagipari kiállítást Budapesten a vásárközpontban A Hungaroplast kiállítás jelentőségét fokozza, hogy a kormány iparfejlesztési programja keretében az elmúlt időszakban több nagy kapacitású új gyár kezdtemeg a termelést. Eredményesen dolgozik a Tiszai Vegyi Kombinát olefin-üzeme és polipropilén gyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc gyára A Hungaroplast kiállítás jelentősen hozzájárul a magyar műanyagipar fejlődéséhez. A bemutatón 51 magyar és 88 külföldi ország kiállítói mutatják be gépeiket és termékeiket. Az érdeklődők naponta 9 órától 17 óráig tekinthetik meg a kiállított műanyagokat, különféle műanyagipari segédanyagokat és feldolgozó gépeket. ■ Három fonónő, körülöttük négyezer fonófej. Fillanatkép a Győri Textilipari Vállalat korszerű fonodájából. Szűk Ödön felvétele Kilencszeres pótdíj Közúti hálózatunk állapotának megőrzéséért tavaly március 1-től a hegyeshalmi és a rajkai határállomáson a KPM győri közúti Igazgatósága az idevonatkozó rendeletek értelmében tengelysúly mérést vezetett be. Az ellenőrzés fokozása végett az igazgatóság holnapitól mozgó tengeri/súly-ellenőrzőcsoportot hoz létre, amely a megye úthálózatán az útvonalengedély-köteles járművek forgalmát, a korlátozások és az engedélyezési előírások megtartását ellenőrzi. A szúrópróbaszerű ellenőrzés kiterjed a jármű méreteinek, összsúlyának és tengelyterhelésének megállapítására (méréssel, illetve mérlegeléssel), valamint a jármű iratainak részletes átvizsgálására. Az ellenőri csoport szabálysértési feljelentést tesz a közlekedésrendészeti hatóságnál, ha rendellenességet tapasztal. Ezzel együtt kötelezheti a rako-Teherjárm kívüli ellenőrz.ésp az országúton mány átrakására a járművezetőt, ha a tengely túlsúlyos állapot az egyenlőtlen teherelosztás következménye. Ugyancsak elrendelheti az ellenőrző csoport, hogy a rakomány egy részét (amennyiben lerakásra, tárolásra alkalmas hely található) a jármű vezetője, személyzete a kocsiról lerakja. Az ilyen esetekben az alapdíjat és a kilencszeres (!) pótdíjat csak az indulási helytől az átrakás vagy lerakás helyéig megtett út után számítják fel. Amennyiben a jármű vezetője megtagadja a rakomány módosítását, akkor a menetlevélből megállapítható végpontig terjedő útszakaszra számítják a büntetést. Eddig a holnaptól életbelépő rendelkezés lényege. Nem véletlenül kérte a közúti igazgatóság vezetése a szigorú szankciók közlését. Mert bár nem a büntetés a cél, hanem közútjaink állapotának megóvása, a tapasztalatok szerint számos vállalat hagyja figyelmen kívül a KPM 10 1977. számú rendeletében előírtakat. Megszűnik tehát az a „kiskapu”, amely a telepített tengelysúlymérő állomások elkerülésére alapult. Holnaptól kezdve Győr-Sopron megye közútjain bárhol és bármikor számíthatnak a tehergépjárművek vezetői az ellenőrzésre. Tanácsos tehát az indulás előtt beszerezni a szükséges útvonalengedélyeket, és érdemes gondosan ellenőrizni a rakományt! — cs — 3