Kisalföld, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Túl az első ütemen Hol tart a környezetvédelmi beruházás? 35 ezer tonna új takarmány­féleség Sikeresen zárul­ a Győri Szeszgyár fejlesztésének első fel­vonása. A nagyrekonstrukció első — mintegy 200 millió fo­rint költségű­ — ütemében elkészült a gyár új kazántelepe, ahol földgázzal váltották fel a régi széntüzelést, s már tavaly november óta üzemel a korszerű szeszfinom­­ító. Idén már a tavalyinál mintegy ötven százalékkal több finomított szesz kerül ki a győri gyárból,­­jelentős mértékben csökkentve ezzel országunk szeszimportját. Teljes önellátók azért a rekonstrukció után sem le­szünk. Annak ellenére sem, hogy hosszú idő után süly­­lyedni látszik az alkoholfo­gyasztást mutató statisztikai görbe, mert bár lakosságunk még így is a világ „élvona­lában” marad, az igazi nagy­­fogyasztók, a különféle ipar­ágak — gyógyszeripar, vegy­ipar — mind nagyobb rpeny­­nyiségű szeszt használnak. S természetesen ez a növekvő igény indokolta a győri szeszgyár fejlesztésének im­már befejezett részét. A fejlesztés második, kör­nyezetvédelmi célokat szol­gáló üteme sokáig nyitott kérdés maradt. Többszöri tervmódosítás után azonban végül is ez a fejlesztés is „sínre került”, s még a múlt évben megindulhatott a ter­vezés, valamint a kivitelezés előkészítése. Hol tart most a beruházás? — kérdeztük Szijjártó Gyulát, a szesz­gyár főmérnökét. — A szóba jöhető beren­dezések kiválasztása előzete­sen megtörtént — mondta a főmérnök —, szeretnénk, ha a külkereskedelmi engedé­lyeztetési eljárás is lezajla­­na még áprilisban. Ha így lesz, várhatóan egy éven be­lül működőképesek lehetnek Győrött a tervezett berende­zések. Ez ideig évi 35 ezer tonna szennyvíz került a szeszgyár­ból a Dunába, nem kis rész­ben vált okozójává ezzel az utóbbi időben észlelt hal­­pusztulásoknak. Mindemel­lett a takarmányélesztő gyár­tása a győri levegőt is meg­lehetősen kellemetlen bűzzel szennyezte. A beruházás kör­nyezetvédelmi indítékait aligha lehet vitatni. A fej­lesztés azonban nem csupán a környezetet védelmezi, ha­nem az eddig szennyezőnek számító melléktermékből ér­tékes, új takarmányféleséget hoz létre, mégpedig nem is kis mennyiséget: évi 35—38 tonnát. S ha voltak, akik a beruházás hasznában kétel­kedtek, e termék hasznosítá­sának lehetőségét kérdője­lezték meg. — Nem fogja megelőzni a kordé a szamarat ? — kér­deztük a főmérnököt, utal­va arra, hogy lesz-e piaca az értékes, ám a mezőgazdaság előtt még ismeretlen takar­mány­féleségnek ? — A termék hasznosításá­val kapcsolatos kísérletek egybehangzóan kedvezőek — hangsúlyozta a főmérnök.­ — A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem Mosonmagyar­óvári Karának irányításával széles körű elemzés készült. Az új takarmányféleséggel, a vinasszal mintegy hat-tizen­öt százalékos költségmegta­karítás mutatható ki. Pedig nem elhanyagolható szem­pont, hogy a kísérletek a leendőnél értéktelenebb, ki­sebb fehérjetartalmú v­ viasz­­szal történtek. A leendő igények felméré­sére a szeszgyár a Győr- Sopron megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőségtől kért segítséget. Az előzetes vizsgálódás sze­rint a megyében 15—17 ezer tonna vinaszt tudnának hasznosan felhasználni a me­gyei gazdaságok. A szakértők ennél nagyobb felhasználás­ra látnak lehetőséget. Érdek­lődéssel várják az új takar­­mánydúsítót az ország más részein tevékenykedő gazda­ságok is, például a füzesgyar­mati lucernatermesztési rendszer gazdaságai több mint tízezer tonna vinaszt tudnának felhasználni. A vi­­nasz értékei a tapasztalatok szerint mindinkább eloszlat­ják a kezdeti kételyeket. Mindmáig nyitott kérdés azonban, hogy az előzetes igénylés majdan felhaszná­lásban is tükröződik-e? Mert azzal a szeszgyárban is és a gazdaságokban is számolni kell, hogy az új takarmány­féleség hasznosítása bizonyos szállítási, tárolási és adago­lási beruházásokat feltételez. Hogy a gazdaságok az ol­csóbb, de ráfordítást igénylő újat választják-e a drágább, de a meglevő eszközeiben folytatható takarmányozás közül­­ kérdéses. Ám a mérlegelésbe minden bizony­nyal beleszólnak majd azok is, akiknek módjuk van arra billenteni a mérleg nyelvét, amerre a népgazdaság érde­ke diktálja. Pethő L Továbbtenyésztés A képen látható két bikaborjút az Országos Takarmányo­zási és Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei a kont­­éeszben rakták autóra. A gazdaságból elszállított tisztavérű Holstein-fríz bikákat a felügyelőség szarkavári (Somogy me­gye) teljesítm­ényvizsgáló állomásán továbbtenyésztik. 1979. április 1., vasárnap Új módszer A dorogi szénbányák szak­emberei különleges betono­zási módszerrel három hét alatt megerősítették Buda­pesten a Központi Honvéd Kórház egyik épületét. Egy ágyúhoz hasonló berendezés­ből 6 atmoszféra nyomással gyorsan kötő folyékony be­tont lőttek az épület tartó­pillérjeire és mennyezetére, amelyekre előzőleg elhelyez­ték a betont összefogó acél­rácsokat. A megyei málnapártolók­­nak nincs hivatalos szövetsége. Nem is nagyon tudnak egymásról, hiszen a termelés, a felvásárlás és fel­dolgozás különböző területe­in munkálkodókat egy dolog köti össze: a málna iránti bi­zalom Egyébként még a pár­tolók véleménye is eltér a bogyósgyümölcs jövőjét ille­tően. Mert mit mond a termelő? A következőket: a málna nem kukorica, hogy elég csak el­vetni s leszedni. Gondozása, s főként a szedése nagyon sok munkát, fáradságot, időt igényel. Éppen ezért nem szí­vesen foglalkoznak vele a nagyüzemekben. De a háztá­ji, vagy kiskert-tulajdonosok­nak is számolni kell. A jöve­delmezőség mellett nagyon fontos, hogy zökkenőmentes legyen a felvásárlás, a szapo­rítóanyag-ellátás. Két-három­­száz öt málna kapálásához, szedéséhez már egy négyta­gú család összehangolt mun­kájára, nyári szabad­idejé­nek jelentős részére szükség van. — Egyetértünk abban, hogy a málnatermesztés sok gonddal jár — mondta Far­kas Zoltán, a Győri Áfész termeltetési igazgatóhelyette­se. — Amennyire tőlünk te­lik, igyekszünk segíteni a háztáji és kiskert-tulajdono­sokat. Idén úgy terveztük, hogy a győri hűtőházzal együttműködve 600 ezer málnatövet adunk ki ingye­nesen a telepítés iránt ked­vet érzőknek. Sajnos, a sza­porítóanyag-ellátás nem ki­elégítő. Azok a gazdaságok, szövetkezetek, akikkel kap­csolatot ter­emtettünk, nem küldték a kért mennyiséget. Ráadásul a beszerezhető málnatövek egy része nem fe­lelt meg a kívánalmaknak. Így ezeket már eleve kiselej­teztük, hisz nem az a cé­lunk, hogy névlegesen foko­zódjon csak a telepítés. A fenti okok miatt várhatóan csak mintegy százhuszonöt­ezer tövet adunk ki most ta­vasszal Még korai lenne, jósolgat­ni, milyen lesz az idei ter­més, a késői fagy, a nyári szárazság sok kárt tehet az ültetvényekben. A felvásár­lók viszont már hozzáláttak a szerződéskötésekhez. A málna­­ ára ugyanaz lesz, mint tavaly. A gurulós mál­náért húsz forintot, a többi rekeszesért pedig tizenhat forintot fizetünk kilónként. Úgy tervezzük, hogy az idén 2300 tonna­­málnát veszünk át a Győri Áfész területén. Az átvevőhelyek korszerűsí­tésével, bővítésével szeret­nénk zökkenőmentessé tenni a nyári felvásárlást. A bo­nyolítás hasonló lesz a­ tava­lyihoz. Területünk egyik ré­széről a megyei Zöldért Vál­lalat, a másik részéről pedig mi szállítjuk el a­­ málnát. Talán a fentiekből is kitű­nik, hogy támogatni szeret­nénk e bogyósgyümölcs ter­mesztését. — Számunkra a málna fon­tos, exportképes növény — mondta dr. Csaba László, a Hűtőipar győri gyárának igazgatója. — Az idei szük­ségletünk 1749 tonna, főként gurulós málna, a megyei Zöldért Vállalattal és a Győ­ri Álésszel kötött szerződése­ink alapján meg is lesz ez a mennyiség. Mi azt szeret­nénk elérni, hogy üzemünk­ben feldolgozott málnát a megyében tudjuk felvásárol­ni. Ezért az idén hárommil­lió forintot fordítunk telepí­tés szervezésére. A nagy­üze­mi termesztés, főként a sze­dés munkaigényessége miatt, egyelőre sajnos megoldhatat­lan, így a ház körüli gazda­ságok termelői kedvére ala­pozunk. A feldolgozás és a felvásárlás biztonságát nö­velte az a folyamatos gyors­­fagyasztó berendezés, amely a hűtőház fogadóképességét mintegy hatszáz tonnával megnövelte. Mivel a mád­ra jelenleg mondhatni korlátla­nul exportálható, az elkövet­kező években mód nyílhat a növelésére is. S hogy szá­munkra valóban fontos ez a bogyósgyümölcs, azt igazolja a következő is: gyárunkból tavaly összesen 3847 tonna árut exportáltunk, s ebből mintegy 1100 tonnát tett ki a málna. Is a­ fentiekből kitűnik, hogy a málnapártolókban nincs hiány, és talán az utób­­bi két évben a termelői kedv is növekedett valamelyest. Ezt megtartani, s esetleg to­vább fokozni azonban már csak a málnapártolók dolga. A népgazdaság szempontjá­ból fontos, hogy ennek a jól, s gazdaságosan exportálható növénynek a termelése ne csökkenjen, hanem inkább növekedjen. németh­y. Málnapártolók HUNGAROPLAST 70 Kilencedik alkalom­mal, április 6. és 11. kö­zött rendeznek nemzet­közi műanyagipari kiál­lítást Budapesten a vá­sárközpontban A Hun­­garoplast kiállítás jelen­tőségét fokozza, hogy a kormány iparfejlesztési programja keretében az elmúlt időszakban több nagy kapacitású új gyár kezdte­­meg a termelést. Eredményesen dolgozik a Tiszai Vegyi Kombi­nát olefin-üzeme és po­lipropilén gyára, vala­mint a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc gyára A Hungaroplast kiállítás jelentősen hozzájárul a magyar műanyagipar fejlődéséhez. A bemuta­tón 51 magyar és 88 kül­földi ország kiállítói mutatják be gépeiket és termékeiket. Az érdek­lődők naponta 9 órától 17 óráig tekinthetik meg a kiállított műanyago­kat, különféle műanyag­­ipari segédanyagokat és feldolgozó gépeket. ■ Három fonónő, körülöttük négyezer fonófej. Fi­l­lanatkép a Győri Textilipari Vállalat korszerű fonodá­jából. Szű­k Ödön felvétele Kilencszeres pótdíj Közúti hálózatunk állapo­tának megőrzéséért tavaly március 1-től a hegyeshal­mi és a rajkai határállomá­son a KPM győri közúti Igazgatósága az idevonatko­zó rendeletek értelmében tengelysúly mérést vezetett be. Az ellenőrzés fokozása végett az igazgatóság holnap­itól­ mozgó tengeri/súly-ellen­őrző­­csoportot hoz létre, amely a megye úthálózatán az útvonalengedély-köteles járművek forgalmát, a korlá­tozások és az engedélyezési előírások megtartását ellen­őrzi. A szúrópróbaszerű ellenőr­zés kiterjed a jármű mére­teinek, összsúlyának és ten­gelyterhelésének meg­állapí­tására (méréssel, illetve mér­legeléssel), valamint a jár­mű iratainak részletes át­vizsgálására. Az ellenőri cso­port szabálysértési feljelen­tést tesz a közlekedésrendé­szeti hatóságnál, ha rendel­lenességet tapasztal. Ezzel együtt kötelezheti a rako-Teherjárm­ kívüli ellenőrz.ésp az országúton mány átrakására a járműve­zetőt, ha a tengely túlsúlyos állapot az egyenlőtlen teher­elosztás következménye. Ugyancsak elrendelheti az el­lenőrző csoport, hogy a rako­mány egy részét (amennyi­ben lerakásra, tárolásra al­kalmas hely található) a jár­mű vezetője, személyzete a kocsiról lerakja. Az ilyen esetekben az alap­díjat és a kilencszeres (!) pótdíjat csak az indulási helytől az átrakás vagy le­rakás helyéig megtett út után számítják fel. Amennyiben a jármű vezetője megtagadja a rakomány módosítását, akkor a menetlevélből megállapít­ható végpontig terjedő út­szakaszra számítják a bün­tetést. Eddig a holnaptól életbe­lépő rendelkezés lényege. Nem véletlenül kérte a köz­úti igazgatóság vezetése a szigorú szankciók közlését. Mert bár nem a büntetés a cél, hanem közútjaink álla­potának megóvása, a tapasz­talatok szerint számos válla­lat hagyja figyelmen kívül a KPM 10 1977. számú rende­letében előírtakat. Megszű­nik tehát az a „kiskapu”, amely a telepített tengely­­súlymérő állomások elkerü­lésére alapult. Holnaptól kezdve Győr-Sopron megye közútjain bárhol és bármi­kor számíthatnak a tehergép­járművek vezetői az ellenőr­zésre. Tanácsos tehát az in­dulás előtt beszerezni a szükséges útvonalengedélye­ket, és érdemes gondosan el­lenőrizni a rakományt! — cs — 3

Next