Kisalföld, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

FKP-FLN Marchais - Sadis találkozó ..Rendkívül pozitívnak” minősítette a L'Humanité, a Francia Kommunista Párt napilapja a párt főtitkárá­nak, Georges Marchaisnak, csütörtök este véget ért algé­riai látogatását. Georges Marchais a látoga­tást értékelő sajtóértekezle­tén — amelyet a L'Humanité pénteki száma ismertetett — hangsúlyozta, hogy a Sadis elnökkel való megbeszélés a két párt között fennálló kap­csolatok folytonosságát kife­jező baráti légkörben zajlott le. Kitűnt, hogy kölcsönös a törekvés a két párt együtt­működésének erősítésére és az elkövetkező időszakra szá­mos, ebbe az irányba muta­tó intézkedést határozott el az FKP és az FLN. A fran­cia kommunisták számára elsőrendű fontosságú Fran­ciaország és Algéria együtt­működése, és Sadif elnök megerősítette, hogy kormá­nyának eltökélt szándéka a Franciaországgal való gazda­sági, politikai, tudományos és kulturális kooperáció fej­lesztése. Algériai részről ezt semmi sem akadályozza — mondotta Marchais. Az FKP és az FLN közötti megbeszélésen a nemzetközi kérdések között az első he­lyen a nyugat-szaharai prob­léma állt. Az FKP és az FLN egyetért abban, hogy eleget kell tenni a szaharai nép jo­gos követelésének, biztostani kell számára a jogot az ön­rendelkezésre és a független­ségre. BUKAREST. Gáspár Sán­dort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának főtitkárát, aki a Ro­mán Szakszervezetek Álta­lános Szövetségének meghí­vására tartózkodik Romániá­ban, pénteken fogadta Nico­­lae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke. MOSZKVA: Nyikolaj Vla­­gyimirovics Tyimofejevnek, a Szovjetunió erdő- és f­afel­­dolgozóipari miniszterének meghívására pénteken Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába. A mi­niszterek megbeszélést foly­tatnak a fa- és bútoripar te­rületén történő együttműkö­désről. + + + Végső búcsút vettek pénte­ken Moszkvában Konsztan­­tyin Szimonovtól, a kedden elhunyt nagy szovjet-orosz írótól a párt- és a kormány képviselői, pályatársai, roko­nok, tanítványok, és az iro­dalmat kedvelők ezrei. Az IÉIIBEN írók házában felállított ra­vatalnál a párt és a kor­mány vezető képviselői — köztük Alekszej Koszigin mi­niszterelnök — a szovjet tár­sadalmi és kulturális élet ki­emelkedő személyiségei áll­tak díszőrséget. HAVANNA: A napirenden szerplő kérdések vitájával folytatta munkáját pénteken Havannában az el nem kö­telezettek csúcsértekezletét előkészítő külügyminiszteri tanácskozás. Ugyanezzel a témával foglalkozott pénte­ki eszmecseréjén Fidel Cast­ro és Joszip Broz Tito is. BERLIN: Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára pénteken fogadta Chu Huy Mant, a Vietnami Kommunista Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a Vietnami Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnökét és a vezetésével az NDK-ban tar­tózkodó vietnami katonai küldöttséget. Honecker hang­súlyozta, hogy a látogatás ,,a két nép és a két hadse­reg mélyülő osztály- és fegy­verbarátságának újabb bizo­nyítéka”. 2 Biztonsági Tanács Befejezheti a vita Libanonról Andrew Your­­g-nak, az ENSZ Biztonsági Tanácsa so­ros elnökének fegyvernyug­vásra szólító nyilatkozatával közép-európai idő szerint péntekre virradóan befejező­dött a Biztonsági Tanácsnak a dél-libanoni helyzetről folytatott kétnapos vitája. Ismeretes, hogy a testület összehívását a beirúti kor­mány kérte, tekintettel a so­rozatos izraeli támadások miatt kiéleződött helyzetre. Kurt Waldheim ENSZ-fő­­titkár a Biztonsági Tanács tagjai előtt aggodalmát fe­jezte ki a libanoni esemé­nyek alakulása miatt. Kije­lentette, hogy a dél-libanoni válság kihat az egész közel­­keleti politikai helyzetre, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy maradéktalanul be kell tartani a jelenlegi tűzszüne­tet, és a helyzet rendezését célzó ENSZ-határozatokat. Waldheim leszögezte, hogy Tel Aviv semmivel sem tud­ja igazolni Libanon ellen in­tézett támadásait. A Szovjetunió képviselője a közel-keleti válság megol­dásával kapcsolatos szovjet álláspontot kifejtve rámuta­tott, hogy a helyzet rendezé­sének előfeltétele az izraeli csapatok kivonása a meg­szállt területekről, a palesz­­tinai arab nép jogainak — köztük az államalapításhoz való jog — érvényesítése és annak elismerése, hogy a tér­ség valamennyi országának joga van biztonságos határok között élni. A szovjet ENSZ-diplomata éles szavakkal bé­lyegezte meg a libanoni cél­pontok ellen irányuló izraeli támadásokat. Andrew Young a BT so­ros elnökének minőségében tett zárónyilatkozatában az­zal a kéréssel fordult a dél­libanoni válság által érintett felekhez, hogy vessenek vé­get az ellenségeskedéseknek, és tartsák be a Biztonsági Tanács 425. számú határoza­tát. Az ENSZ székhelyén el­terjedt értesülés szerint Waldheim különmegbízottat küld a térségbe a dél-libano­ni probléma rendezésének elősegítésére. A küldött va­lamennyi érdekelt féllel, így Izraellel és a PFSZ-szel is érintkezésbe kíván lépni. Csehszlovák bányásznap Strougal beszéde Lubomir Strougal minisz­terelnök volt az ünnepi szó­noka annak az országos nagygyűlésnek amelyet pén­teken a csehszlovák bányász­nap alkalmából rendeztek az ostravai szénmedence Havi­­rov bányászvárosában. Be­szédében a kormányfő nagy­részt a népgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a csehszlovák népgazdaság is bonyolult, nehéz időszakot él át, mert működésének mind belső, mind külső feltételei­ben lényeges változások tör­téntek. Az életszínvonal emelkedésével egyre növe­kednek a társadalom szük­ségletei, új és új igények ke­letkeznek, miközben viszont a gazdasági növekedést ex­­tenzív forrásainak kimerülté­vel csak az intenzív fejlesz­tés — a jobb hatékonyság és minőség — eszközeire lehet alapozni. A csehszlovák kormány elnöke közölte, hogy a nép­gazdaság következő ötéves tervét az új körülménynek és követelményeknek megfe­lelően alakítják ki. A gazda­sági növekedés lassúbb üte­mét össze kívánják kötni a hatékonyság gyorsabb foko­zásával, és — minden autarchikus törekvést elvet­ve — a nemzetközi munka­­megosztás, különösen a szo­cialista integráció lehetősé­geinek jobb kihasználásával. új amerikai ENSZ-képviselő Donald McKenry-t, az ame­rikai ENSZ-küldöttség eddi­gi helyettes vezetőjét nevez­te ki Carter elnök, az Egye­sült Államok új állandó ENSZ-képviselőjévé, a közel­múltban lemondott Andrew Young utódjaként. Carter elnök szóvivője pén­teken jelentette be McKenry kinevezését a georgiai Pla­ins ben Carter családi birto­kán, ahol az elnök néhány napig szabadságát tölti. A kinevezett 42 éves színesbő­rű hivatásos diplomata érde­meit méltatva az elnöki szó­vivő hangsúlyozta, hogy Mchenry „ért ahhoz, hogyan­­kell jól tárgyalni”. Nehéz tárgyalásokon már többször hidegvérről és határozott­ságról tett tanúságot. Azért éppen őt, Andrew Young ,,jobbkezét” nevezték ki er­re a posztra, mert — mint mondotta — McKenry kése­delem nélkül hozzá tud lát­ni az ENSZ napirendjén je­lenleg szereplő sürgős, bo­nyolult kérdések megoldásá­hoz. A néger diplomata kineve­zésére megfigyelők általában számítottak — mutat rá az AFP. McKenry a hatvanas években nem­­vett részt ugyan a polgárjogi mozga­lomban, mint elődje Young, de kinevezése feltétlenül csökkenteni fogja az ameri­kai négerek zúgolódását az­ért, hogy Andrew Young le­mondásra kényszerült. Összehangolt nyomozás Margaret Thatcher brit miniszterelnök egy rádiónyi­latkozatában kijelentette, hogy Jack Lynch ír kormány­fővel tartandó szerdai tár­gyalásai nyomán „az együtt­működés új korszakára” szá­mít Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság között. Nyilat­kozatát alátámasztva az Ír Köztársaság és Nagy-Britan­­nia rendőrsége és hadserege máris példátlan operatív együttműködésben nyomoz a brit szigetek egész területén Lord Mountbatten és a 18 brit katona merénylői után. Pénteken ismeretessé vált, hogy az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia rendőrsége és hadserege szokatlan bizal­mas információcserét hajtott végre: az ír rendőrség a Lord Mountbatten-féle merénylet két fő gyanúsítottjának kilé­tét közölte az észak-ír és brit rendőrséggel mert felteszi, hogy esetleg már Angliában bujkálnak. Az észak-ír rend­­­őrség viszont arra gyanak­szik, hogy a 18 angol katona­­gyilkosai az Ír Köztársaság­ban lapulnak. Annyi bizo­nyos, hogy mind a két me­rénylet elkövetői szabadlá­bon vannak még. Közben az Ír Köztársaság rendőrsége ellenőrző sorompókat állított fel az ország északi részén minden országúton, mert at­tól tart hogy az IRA hétfői vérengzése után protestáns terroristák délen, a köztársa­ságban akarnak bosszút állni. Kirabolt bankok Csütörtökön rekordszámú bankrablás történt New Yorkban. A rendőrség adatai szerint e napon kilenc ban­kot raboltak ki és három bankban volt fegyveres rab­­lási kísérlet. A New York-i bankrablók valószínűleg az éves statisztikában is új re­kordot állítanak fel, mert míg 1978-ban összesen 632 bankrablást hajtottak végre, addig az idei év első 8 hó­napjában már 604 bankot fosztottak ki. Mandate sajtóértekezlete Kantonban Walter Mandate amerikai alelnök pénteken Katonban tartott sajtóértekezletén „si­keresnek” nevezte kínai lá­togatását és utalt arra, hogy a pekingi vezetők is osztják ezt a véleményét. Az amerikai alelnök, aki pénteken továbbutazott Hongkongba, kifejtette: „min­den ok megvan a derűlátás­ra a kínai—amerikai kapcso­latok fejlődését illetően”. Hua Kuo-Jenggel, a KKP KB és az államtanács elnökével körvonalazták — mondta Mondale — egészen 2000-ig a két ország közötti kapcso­latok fő vonulatait. Egy kérdésre válaszolva Mondale elmondotta, hogy kínai tárgyalásain „az em­beri jogok” kérdése is szóba került. Véleménye szerint Kínában „sokat ígérő jelek” mutatkoznak jelenleg e té­ren, és utalt a kínai jogrend­szer átszervezésére. Kína bő­vülő nemzetközi kapcsolatai­rta,.......... ........ij r .1­­ Tajvannal összefüggésben Mondale emlékezteti­ arra, hogy idén lejár az amerikai —tajvani katonai szerződés, és ezt követően Washington — mondta az alelnök — 1982-től szállít és csak kor­látozott mértékben fegyvert Tajvannak. Politikai megfi­gyelők rámutatnak: e fegy­verszállításokat Peking to­vábbra is a kínai-amerikai kapcsolatok egyik fő zavaró tényezőjének tartja. Az amerikai alelnök vége­zetül beszámolt arról, hogy tájékoztatta a kínai vezető­ket Washington „elkötelezett­ségéről” Japán, a Fülöp-szi­­getek és a NATO iránt, és hogy a kínai vezetőkre „mély benyomást” tettek e kérdés­kör részletei. A japán külügyminisztéri­um pénteken bejelentette, hogy Mondale hétfőn rövid időre megáll Tokióban, és megbeszélést tart Ohira Ma­­szajosi japán miniszterelnök­kel. A japán külügyminisz­­tériumi nyilatkozat nem­­em­lítette, de megfigyelők sze­rint az amerikai alelnök Dekinai társvannsair-ól tájé­koztatja majd Ohirát. Pakisztán Elhalasztott választások Ziaul Hak tábornok pa­kisztáni államfő egy televízi­ós nyilatkozatban kijelentet­te, hogy továbbra is hatal­mon marad, és hogy a no­vember 17-re kitűzött válasz­tásokat későbbi időpontra ha­lasztja. A tábornok sejtetni engedte, hogy a kivégzett Ali Bhutto volt miniszterelnök pártját, a Pakisztáni Néppár­tot betiltják. A hivatalos sajtó a közel­múltban heves támadásokat indított a Pakisztáni Néppárt ellen és a párt több tisztség­­viselőjét őrizetbe vették. Is­lam,abadi megfigyelők szerint a pártnak, amely a legna­gyobb ellenzéki csoportosu­lásnak számít az országban, nem sok kilátása van arra, hogy a választásra való rész­vételét engedélyezzék. Az elnök szerint egyházi vezetők és értelmiségiek az­zal a kéréssel fordultak hoz­zá hogy ne tartsák meg az általános választásokat, mert az „bajt hozhat az ország­ra”. „Kérésüket nem szabad figyelmen kívül hagyni” — mondotta Ziaul Hak. A tábornok a továbbiakban azt hangoztatta hogy a poli­tikai pártoknak „azonosulni­uk kell Pakisztán ideológiá­jával és a rend fenntartásá­nak követelményével”. A kancellár látogatása Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s ami­kor a kancellária udvarán a katonai tiszteletadás lezárta a látogatás hivatalos részét, a vendég azzal búcsúzott Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető kö­zött. Mind a nyugatnémet politikusok szavaiban, mind az új­ságok kommentárjaiban kifejezőtlen a tisztelet, amelyet Kádár János és személyében Magyarország élvez. E barát­ságos fogadtatás és az a tény, hogy ilyen magas rangú ma­gyar vezető tett látogatást az NSZK-ban, jelezte a változást, amely az elmúlt tíz esztendőben Európában végbement. Egy évtizede az a szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíció van hatalmon Bonnban, amely szakított a régi, hidegháborús po­litikával és szerződéseket kötött a szocialista országokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti, be a kormányfői tisztet, 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugati szövetség egyik vezető egyé­nisége. Egyben a kelet—nyugati közeledés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyalásokon is. A közeli napokban Budapesten folytatódik az eszmecsere,­­ s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár János bonni látogatásakor példamutatóaknak nevezte a magyar— nyugatnémet kapcsolatokat. Az NSZK a tőkésországok között hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere: a kölcsönös áru­­szállítások értéke az idei év első hat hónapjában meghaladta a 28 milliárd forintot, ami mintegy 28 százalékos növeke­dést jelent 1978 hasonló időszakához képest. Az egyszerű áru­csere mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyugat­német vállalatok kooperációjának is: mintegy 300 ilyen meg­állapodás gazdagítja kapcsolatainkat. A kereteik között lebo­nyolított forgalom tavaly, 250 millió márka volt, amelyből 150 millió márkát a magyar eladások tettek ki. Bár Bonnban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Budapesten is, hogy az árucsereforgalom nem kiegyensúlyozott, kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az európai gazdasági közösség­nek az NSZK-ban is érvényes beviteli korlátozásai nehezí­tik. Bonnban a két ország kapcsolataiban nem volt vitás poli­tikai kérdés. Nem mondható ez el ugyanígy a nemzetközi problémák megítélésére, hiszen Magyarország a Varsói Szer­ződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosulás tudvalevőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek ellenére Kádár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizsgála­tánál már akkor leszögezte: nincs más választás, mint a bé­ke. Hangsúlyozták a helsinki záróokmány jelentőségét, a kü­lönböző társadalmi rendszerű és ellentétes csoportosulások­hoz tartozó államok együttműködésének fontosságát. Igaz, ma bonyolultabbak az európai gazdasági és katonapolitikai vi­szonyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a budapesti megbeszéléseken, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl ugyancsak nagy hangsúlyt kapjon az európai béke és bizton­ság megszilárdításának kérdése. A Kurd Demokrata Párt üzenetei Khomeini ajatollah pénte­ki kommunistaellenes hang­vételű rádióbeszédében azt állította, hogy „a kurd fel­kelők kommunista államot akarnak létrehozni Nyugat- Iránban”. Megismételte az augusztus eleje óta betiltott Kurd De­mokrata Párt (KDP) vezetői­nek kiátkozását. Közölte: „ahhoz, hogy gyökerestől ki­irtsuk a romlást, Kurdisztán­­ból, össze kell hangolni a forradalmi gárdisták, a csendőrség és a hadsereg te­vékenységét”. A Kurd Demokrata Párt Központi Bizottsága pénte­ken üzenetet küldött az el nem kötelezett országok ha­vannai csúcsértekezletére, hogy felhívja a konferencia résztvevőinek figyelmét a kurd nép helyzetére. A do­kumentum emlékeztet­ arra, hogy a kurdok aktívan részt vettek a sah megdöntéséért vívott harcban, s sok vért áldoztak a forradalom győ­zelme érdekében. A kurd nép támogatta a forradal­mat — hangsúlyozza az üze­net —, az azonban nem tar­totta be ígéretét. Az üzenet „diktatórikus­nak” nevezi a jelenlegi irá­ni vezetést, és elítéli a kur­dok bebörtönzését és kivég­zését. Az Iráni Kurd Demokrata Párt pénteken a nemzetközi Vöröskereszthez intézett se­gélykérő üzenetében beszá­mol arról, hogy Khomeini ajatollah és az iráni kor­mány „embertelenül bánik” a kurd néppel. Az üzenet tájékoztat a for­radalmi gárdisták által vég­rehajtott kivégzésekről, s közli: a kurdok területe el­len alkalmazott gazdasági blokád lehetetlenné teszi az élelmiszer-, gyógyszer- és tü­zelőanyag-utánpótlást. A KDP ebben a helyzet­ben élelmiszerből, gyógyszer­ből és ruhaneműkből álló sürgős segélyszállítmányt kért a nemzetközi Vöröskereszt­től Kurdisztán számára. Vadsztrájk Olaszországban Olaszországban pénteken súlyos fennakadást okozott a vasúti forgalomban az a vadsztrájk, amelyet a szélső­séges autonomista szakszer­vezet kezdeményezett bér­emelési követelésének alátá­masztására. A megmozdulás­hoz a három legnagyobb szakszervezet, a CGIL, CISL, UIL nem csatlakozott ugyan, tagságuknak egy része azon­ban nem tartotta magát dön­tésükhöz. Római megfigyelők véle-’­ménye szerint a szélsőséges, autonomista szakszervezet bizonyos konzervatív körök támogatásával mindenekelőtt arra törekszik, hogy meg­ossza a hagyományos olasz szakszervezeti mozgalmat 1979. szeptember 1., szombat

Next