Kisalföld, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
FKP-FLN Marchais - Sadis találkozó ..Rendkívül pozitívnak” minősítette a L'Humanité, a Francia Kommunista Párt napilapja a párt főtitkárának, Georges Marchaisnak, csütörtök este véget ért algériai látogatását. Georges Marchais a látogatást értékelő sajtóértekezletén — amelyet a L'Humanité pénteki száma ismertetett — hangsúlyozta, hogy a Sadis elnökkel való megbeszélés a két párt között fennálló kapcsolatok folytonosságát kifejező baráti légkörben zajlott le. Kitűnt, hogy kölcsönös a törekvés a két párt együttműködésének erősítésére és az elkövetkező időszakra számos, ebbe az irányba mutató intézkedést határozott el az FKP és az FLN. A francia kommunisták számára elsőrendű fontosságú Franciaország és Algéria együttműködése, és Sadif elnök megerősítette, hogy kormányának eltökélt szándéka a Franciaországgal való gazdasági, politikai, tudományos és kulturális kooperáció fejlesztése. Algériai részről ezt semmi sem akadályozza — mondotta Marchais. Az FKP és az FLN közötti megbeszélésen a nemzetközi kérdések között az első helyen a nyugat-szaharai probléma állt. Az FKP és az FLN egyetért abban, hogy eleget kell tenni a szaharai nép jogos követelésének, biztostani kell számára a jogot az önrendelkezésre és a függetlenségre. BUKAREST. Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, aki a Román Szakszervezetek Általános Szövetségének meghívására tartózkodik Romániában, pénteken fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. MOSZKVA: Nyikolaj Vlagyimirovics Tyimofejevnek, a Szovjetunió erdő- és fafeldolgozóipari miniszterének meghívására pénteken Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába. A miniszterek megbeszélést folytatnak a fa- és bútoripar területén történő együttműködésről. + + + Végső búcsút vettek pénteken Moszkvában Konsztantyin Szimonovtól, a kedden elhunyt nagy szovjet-orosz írótól a párt- és a kormány képviselői, pályatársai, rokonok, tanítványok, és az irodalmat kedvelők ezrei. Az IÉIIBEN írók házában felállított ravatalnál a párt és a kormány vezető képviselői — köztük Alekszej Koszigin miniszterelnök — a szovjet társadalmi és kulturális élet kiemelkedő személyiségei álltak díszőrséget. HAVANNA: A napirenden szerplő kérdések vitájával folytatta munkáját pénteken Havannában az el nem kötelezettek csúcsértekezletét előkészítő külügyminiszteri tanácskozás. Ugyanezzel a témával foglalkozott pénteki eszmecseréjén Fidel Castro és Joszip Broz Tito is. BERLIN: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára pénteken fogadta Chu Huy Mant, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Néphadsereg politikai főcsoportfőnökét és a vezetésével az NDK-ban tartózkodó vietnami katonai küldöttséget. Honecker hangsúlyozta, hogy a látogatás ,,a két nép és a két hadsereg mélyülő osztály- és fegyverbarátságának újabb bizonyítéka”. 2 Biztonsági Tanács Befejezheti a vita Libanonról Andrew Yourg-nak, az ENSZ Biztonsági Tanácsa soros elnökének fegyvernyugvásra szólító nyilatkozatával közép-európai idő szerint péntekre virradóan befejeződött a Biztonsági Tanácsnak a dél-libanoni helyzetről folytatott kétnapos vitája. Ismeretes, hogy a testület összehívását a beirúti kormány kérte, tekintettel a sorozatos izraeli támadások miatt kiéleződött helyzetre. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács tagjai előtt aggodalmát fejezte ki a libanoni események alakulása miatt. Kijelentette, hogy a dél-libanoni válság kihat az egész közelkeleti politikai helyzetre, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy maradéktalanul be kell tartani a jelenlegi tűzszünetet, és a helyzet rendezését célzó ENSZ-határozatokat. Waldheim leszögezte, hogy Tel Aviv semmivel sem tudja igazolni Libanon ellen intézett támadásait. A Szovjetunió képviselője a közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos szovjet álláspontot kifejtve rámutatott, hogy a helyzet rendezésének előfeltétele az izraeli csapatok kivonása a megszállt területekről, a palesztinai arab nép jogainak — köztük az államalapításhoz való jog — érvényesítése és annak elismerése, hogy a térség valamennyi országának joga van biztonságos határok között élni. A szovjet ENSZ-diplomata éles szavakkal bélyegezte meg a libanoni célpontok ellen irányuló izraeli támadásokat. Andrew Young a BT soros elnökének minőségében tett zárónyilatkozatában azzal a kéréssel fordult a déllibanoni válság által érintett felekhez, hogy vessenek véget az ellenségeskedéseknek, és tartsák be a Biztonsági Tanács 425. számú határozatát. Az ENSZ székhelyén elterjedt értesülés szerint Waldheim különmegbízottat küld a térségbe a dél-libanoni probléma rendezésének elősegítésére. A küldött valamennyi érdekelt féllel, így Izraellel és a PFSZ-szel is érintkezésbe kíván lépni. Csehszlovák bányásznap Strougal beszéde Lubomir Strougal miniszterelnök volt az ünnepi szónoka annak az országos nagygyűlésnek amelyet pénteken a csehszlovák bányásznap alkalmából rendeztek az ostravai szénmedence Havirov bányászvárosában. Beszédében a kormányfő nagyrészt a népgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a csehszlovák népgazdaság is bonyolult, nehéz időszakot él át, mert működésének mind belső, mind külső feltételeiben lényeges változások történtek. Az életszínvonal emelkedésével egyre növekednek a társadalom szükségletei, új és új igények keletkeznek, miközben viszont a gazdasági növekedést extenzív forrásainak kimerültével csak az intenzív fejlesztés — a jobb hatékonyság és minőség — eszközeire lehet alapozni. A csehszlovák kormány elnöke közölte, hogy a népgazdaság következő ötéves tervét az új körülménynek és követelményeknek megfelelően alakítják ki. A gazdasági növekedés lassúbb ütemét össze kívánják kötni a hatékonyság gyorsabb fokozásával, és — minden autarchikus törekvést elvetve — a nemzetközi munkamegosztás, különösen a szocialista integráció lehetőségeinek jobb kihasználásával. új amerikai ENSZ-képviselő Donald McKenry-t, az amerikai ENSZ-küldöttség eddigi helyettes vezetőjét nevezte ki Carter elnök, az Egyesült Államok új állandó ENSZ-képviselőjévé, a közelmúltban lemondott Andrew Young utódjaként. Carter elnök szóvivője pénteken jelentette be McKenry kinevezését a georgiai Plains ben Carter családi birtokán, ahol az elnök néhány napig szabadságát tölti. A kinevezett 42 éves színesbőrű hivatásos diplomata érdemeit méltatva az elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Mchenry „ért ahhoz, hogyankell jól tárgyalni”. Nehéz tárgyalásokon már többször hidegvérről és határozottságról tett tanúságot. Azért éppen őt, Andrew Young ,,jobbkezét” nevezték ki erre a posztra, mert — mint mondotta — McKenry késedelem nélkül hozzá tud látni az ENSZ napirendjén jelenleg szereplő sürgős, bonyolult kérdések megoldásához. A néger diplomata kinevezésére megfigyelők általában számítottak — mutat rá az AFP. McKenry a hatvanas években nemvett részt ugyan a polgárjogi mozgalomban, mint elődje Young, de kinevezése feltétlenül csökkenteni fogja az amerikai négerek zúgolódását azért, hogy Andrew Young lemondásra kényszerült. Összehangolt nyomozás Margaret Thatcher brit miniszterelnök egy rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy Jack Lynch ír kormányfővel tartandó szerdai tárgyalásai nyomán „az együttműködés új korszakára” számít Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság között. Nyilatkozatát alátámasztva az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia rendőrsége és hadserege máris példátlan operatív együttműködésben nyomoz a brit szigetek egész területén Lord Mountbatten és a 18 brit katona merénylői után. Pénteken ismeretessé vált, hogy az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia rendőrsége és hadserege szokatlan bizalmas információcserét hajtott végre: az ír rendőrség a Lord Mountbatten-féle merénylet két fő gyanúsítottjának kilétét közölte az észak-ír és brit rendőrséggel mert felteszi, hogy esetleg már Angliában bujkálnak. Az észak-ír rendőrség viszont arra gyanakszik, hogy a 18 angol katonagyilkosai az Ír Köztársaságban lapulnak. Annyi bizonyos, hogy mind a két merénylet elkövetői szabadlábon vannak még. Közben az Ír Köztársaság rendőrsége ellenőrző sorompókat állított fel az ország északi részén minden országúton, mert attól tart hogy az IRA hétfői vérengzése után protestáns terroristák délen, a köztársaságban akarnak bosszút állni. Kirabolt bankok Csütörtökön rekordszámú bankrablás történt New Yorkban. A rendőrség adatai szerint e napon kilenc bankot raboltak ki és három bankban volt fegyveres rablási kísérlet. A New York-i bankrablók valószínűleg az éves statisztikában is új rekordot állítanak fel, mert míg 1978-ban összesen 632 bankrablást hajtottak végre, addig az idei év első 8 hónapjában már 604 bankot fosztottak ki. Mandate sajtóértekezlete Kantonban Walter Mandate amerikai alelnök pénteken Katonban tartott sajtóértekezletén „sikeresnek” nevezte kínai látogatását és utalt arra, hogy a pekingi vezetők is osztják ezt a véleményét. Az amerikai alelnök, aki pénteken továbbutazott Hongkongba, kifejtette: „minden ok megvan a derűlátásra a kínai—amerikai kapcsolatok fejlődését illetően”. Hua Kuo-Jenggel, a KKP KB és az államtanács elnökével körvonalazták — mondta Mondale — egészen 2000-ig a két ország közötti kapcsolatok fő vonulatait. Egy kérdésre válaszolva Mondale elmondotta, hogy kínai tárgyalásain „az emberi jogok” kérdése is szóba került. Véleménye szerint Kínában „sokat ígérő jelek” mutatkoznak jelenleg e téren, és utalt a kínai jogrendszer átszervezésére. Kína bővülő nemzetközi kapcsolatairta,.......... ........ij r .1 Tajvannal összefüggésben Mondale emlékezteti arra, hogy idén lejár az amerikai —tajvani katonai szerződés, és ezt követően Washington — mondta az alelnök — 1982-től szállít és csak korlátozott mértékben fegyvert Tajvannak. Politikai megfigyelők rámutatnak: e fegyverszállításokat Peking továbbra is a kínai-amerikai kapcsolatok egyik fő zavaró tényezőjének tartja. Az amerikai alelnök végezetül beszámolt arról, hogy tájékoztatta a kínai vezetőket Washington „elkötelezettségéről” Japán, a Fülöp-szigetek és a NATO iránt, és hogy a kínai vezetőkre „mély benyomást” tettek e kérdéskör részletei. A japán külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy Mondale hétfőn rövid időre megáll Tokióban, és megbeszélést tart Ohira Maszajosi japán miniszterelnökkel. A japán külügyminisztériumi nyilatkozat nememlítette, de megfigyelők szerint az amerikai alelnök Dekinai társvannsair-ól tájékoztatja majd Ohirát. Pakisztán Elhalasztott választások Ziaul Hak tábornok pakisztáni államfő egy televíziós nyilatkozatban kijelentette, hogy továbbra is hatalmon marad, és hogy a november 17-re kitűzött választásokat későbbi időpontra halasztja. A tábornok sejtetni engedte, hogy a kivégzett Ali Bhutto volt miniszterelnök pártját, a Pakisztáni Néppártot betiltják. A hivatalos sajtó a közelmúltban heves támadásokat indított a Pakisztáni Néppárt ellen és a párt több tisztségviselőjét őrizetbe vették. Islam,abadi megfigyelők szerint a pártnak, amely a legnagyobb ellenzéki csoportosulásnak számít az országban, nem sok kilátása van arra, hogy a választásra való részvételét engedélyezzék. Az elnök szerint egyházi vezetők és értelmiségiek azzal a kéréssel fordultak hozzá hogy ne tartsák meg az általános választásokat, mert az „bajt hozhat az országra”. „Kérésüket nem szabad figyelmen kívül hagyni” — mondotta Ziaul Hak. A tábornok a továbbiakban azt hangoztatta hogy a politikai pártoknak „azonosulniuk kell Pakisztán ideológiájával és a rend fenntartásának követelményével”. A kancellár látogatása Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s amikor a kancellária udvarán a katonai tiszteletadás lezárta a látogatás hivatalos részét, a vendég azzal búcsúzott Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető között. Mind a nyugatnémet politikusok szavaiban, mind az újságok kommentárjaiban kifejezőtlen a tisztelet, amelyet Kádár János és személyében Magyarország élvez. E barátságos fogadtatás és az a tény, hogy ilyen magas rangú magyar vezető tett látogatást az NSZK-ban, jelezte a változást, amely az elmúlt tíz esztendőben Európában végbement. Egy évtizede az a szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíció van hatalmon Bonnban, amely szakított a régi, hidegháborús politikával és szerződéseket kötött a szocialista országokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti, be a kormányfői tisztet, 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, nemzetközi tekintélyű politikus, a nyugati szövetség egyik vezető egyénisége. Egyben a kelet—nyugati közeledés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyalásokon is. A közeli napokban Budapesten folytatódik az eszmecsere, s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár János bonni látogatásakor példamutatóaknak nevezte a magyar— nyugatnémet kapcsolatokat. Az NSZK a tőkésországok között hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere: a kölcsönös áruszállítások értéke az idei év első hat hónapjában meghaladta a 28 milliárd forintot, ami mintegy 28 százalékos növekedést jelent 1978 hasonló időszakához képest. Az egyszerű árucsere mellett mind nagyobb a szerepe a magyar és nyugatnémet vállalatok kooperációjának is: mintegy 300 ilyen megállapodás gazdagítja kapcsolatainkat. A kereteik között lebonyolított forgalom tavaly, 250 millió márka volt, amelyből 150 millió márkát a magyar eladások tettek ki. Bár Bonnban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Budapesten is, hogy az árucsereforgalom nem kiegyensúlyozott, kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az európai gazdasági közösségnek az NSZK-ban is érvényes beviteli korlátozásai nehezítik. Bonnban a két ország kapcsolataiban nem volt vitás politikai kérdés. Nem mondható ez el ugyanígy a nemzetközi problémák megítélésére, hiszen Magyarország a Varsói Szerződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosulás tudvalevőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek ellenére Kádár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizsgálatánál már akkor leszögezte: nincs más választás, mint a béke. Hangsúlyozták a helsinki záróokmány jelentőségét, a különböző társadalmi rendszerű és ellentétes csoportosulásokhoz tartozó államok együttműködésének fontosságát. Igaz, ma bonyolultabbak az európai gazdasági és katonapolitikai viszonyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a budapesti megbeszéléseken, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túl ugyancsak nagy hangsúlyt kapjon az európai béke és biztonság megszilárdításának kérdése. A Kurd Demokrata Párt üzenetei Khomeini ajatollah pénteki kommunistaellenes hangvételű rádióbeszédében azt állította, hogy „a kurd felkelők kommunista államot akarnak létrehozni Nyugat- Iránban”. Megismételte az augusztus eleje óta betiltott Kurd Demokrata Párt (KDP) vezetőinek kiátkozását. Közölte: „ahhoz, hogy gyökerestől kiirtsuk a romlást, Kurdisztánból, össze kell hangolni a forradalmi gárdisták, a csendőrség és a hadsereg tevékenységét”. A Kurd Demokrata Párt Központi Bizottsága pénteken üzenetet küldött az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletére, hogy felhívja a konferencia résztvevőinek figyelmét a kurd nép helyzetére. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a kurdok aktívan részt vettek a sah megdöntéséért vívott harcban, s sok vért áldoztak a forradalom győzelme érdekében. A kurd nép támogatta a forradalmat — hangsúlyozza az üzenet —, az azonban nem tartotta be ígéretét. Az üzenet „diktatórikusnak” nevezi a jelenlegi iráni vezetést, és elítéli a kurdok bebörtönzését és kivégzését. Az Iráni Kurd Demokrata Párt pénteken a nemzetközi Vöröskereszthez intézett segélykérő üzenetében beszámol arról, hogy Khomeini ajatollah és az iráni kormány „embertelenül bánik” a kurd néppel. Az üzenet tájékoztat a forradalmi gárdisták által végrehajtott kivégzésekről, s közli: a kurdok területe ellen alkalmazott gazdasági blokád lehetetlenné teszi az élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőanyag-utánpótlást. A KDP ebben a helyzetben élelmiszerből, gyógyszerből és ruhaneműkből álló sürgős segélyszállítmányt kért a nemzetközi Vöröskereszttől Kurdisztán számára. Vadsztrájk Olaszországban Olaszországban pénteken súlyos fennakadást okozott a vasúti forgalomban az a vadsztrájk, amelyet a szélsőséges autonomista szakszervezet kezdeményezett béremelési követelésének alátámasztására. A megmozduláshoz a három legnagyobb szakszervezet, a CGIL, CISL, UIL nem csatlakozott ugyan, tagságuknak egy része azonban nem tartotta magát döntésükhöz. Római megfigyelők véle-’ménye szerint a szélsőséges, autonomista szakszervezet bizonyos konzervatív körök támogatásával mindenekelőtt arra törekszik, hogy megossza a hagyományos olasz szakszervezeti mozgalmat 1979. szeptember 1., szombat