Kisalföld, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Befejeződtek a magyar-francia külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Lecom­pt, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete, Giscard d, Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra lá­togat, újabb fontos állomása­ként a jól fejlődő kapcsolata­ink elmélyítésének. — jelen­tette be Jean Francois­ Pon­cet elutazása előtt a Hilton Szállóban megtartott nem­zetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői láto­gatás — jegyezte meg a Fran­cia Köztársaság külügymi­nisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napó­leon hívatlan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplo­máciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelen­tették a magyar­­ miniszter­elnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977-es ma­gyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaorszá­gi tárgyalásai. — A mostani megbeszélé­seink nagyon hasznosak vol­tak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Francois­ Poncet. —­­ Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, ame­lyet Kádár Jánossal folytat­tunk. Csütörtökön Budapes­ten írtuk alá a magyar— francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom je­gyezni : ez az első ilyen meg­állapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzet­közi kérdéseket. Megvizsgál­tu­k a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási for­máit. Szót váltottunk a mad­ridi találkozó előkészületei­ről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés­­ is. Franciaország nagy jelen­tőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi értekezletének, ál­talában az enyhülési politi­kára nagyhatású helsinki megállapodásnak — mondot­ta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helye­zünk a záródokumentum mindhárom kosarára, vala­mennyi pontjára. Mint isme­retes Franciaország javasla­tot­ tett az európai leszerelé­si konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés tagálla­mainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kérdés lesz Madrid egyik fő témája. Mi úgy véljük, hogy az­ enyhü­lés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan pozitív döntések következnek, ame­lyek csökkentik a feszültsé­get, növelik a konferencia si­kerének valószínűségét. A magyar—francia együtt­működés valamennyi terüle­tének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Fran­­cois-Poncet. Kiemelte: jelen­tősen fejlődtek a két ország politikai ka­pcso­latai. A gaz­dasági együttműködés azon­ban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvése­it, a két nép egymás iránt ér­zett rokonszenvét. Francia­­ország a nemzetközi sor­rendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilence­dik szállítója. A fejlődéshez meg­van a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszíté­sek is várhatók.­­ A kulturális együttmű­ködés vizsgálatánál megálla­pítottuk, hogy bizonyos tör­ténelmi kapcsolatokat, oko­kat nem szabad figyelmen kí­­­­vül hagynunk. Így például érthető tény, hogy nem a francia a legismertebb nyelv Magyarországon. Eltérő vé­leményekkel szemben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaor­szágban, hat közvélemé­nyünkre, s ez realitás. Tár­gyalásunkon is elmondottam például, hogy tavaly decem­berben a magyar filmek pá­rizsi fesztiváljának 15 ezer nézője volt. Bartók születésé­nek századik évfordulóját a Magyar Operaház együttesé­nek franciaországi fellépésé­vel is ünnepeljük, s megálla­podtunk abban: a kétoldalú kapcsolatok erősítésében a kulturális területnek a jövő­ben megkülönböztetett figyel­met biztosítunk.­­ Végezetül, őszinte kö­szönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívé­lyes légkörért. Remélem, hogy a­­mostani látogatás újabb állomása volt országa­ink jól fejlődő együttműkö­désének — mondotta befeje­zésül Jean François-Poncet. Hivatalos látogatását be­fejezve délután elutazott Bu­dapestről Jean Francois-Pon­cet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes bú­csúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. (A Francia Köztársaság külügyminiszterének ma­gyarországi látogatásáról köz­leményt adtak ki.) Véget ért a nők világkonferenciája akcióprogram a békéről és a biztonságról Akcióprogram és több, mint 40 határozat elfogadá­sával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhá­gában a nők világkonferen­ciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldöt­te vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Dél­nyugat-Afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) és a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szerve­zetei 155 küldöttel képvisel­tették magukat. A több mint 200 cikkely­ből álló akcióprogram leszö­gezi, hogy „béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés”. „A béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönbözte­tést”. A béke megszilárdítá­sához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való, egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a do­kumentum. — Elő fogják se­gíteni az asszonyok és lányok az imperializmus, a kolonia­­lizmus, a neokolonializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a kül­földi uralom és elnyomás el­leni harcot is. A nőkkel szembeni hátrá­nyos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rá­mutat: e diszkrimináció kö­vetkezménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyil­vántartott munkaerők egy­­harmadát teszik ki és az ösz­­szes munkaórák közel két­harmadát teljesítik, a világ­­viszonylatban összesített jö­vedelemnek csak egytizedét kapják. ..A leszerelés terén eléren­dő eredmények nagy mérték­ben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kultu­rális feltételek megteremté­séhez amelyek között a nők megkülönböztetés nélkül ér­vényesíthetnék jogaikat, te­hetnének eleget felelősségük­nek” — hangoztatja a prog­ram. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gaz­dasági döntési folyamatokba, a munkához, szakképzéshez és egészségügyi ellátáshoz való jogának biztosításai szerte a világban. A több, mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szakát: dolgozzon ki deklará­ciót a nők tevékeny részvé­teléről a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlö­let és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdé­sekkel foglalkoznak: egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvador­ban, Chilében és az Izrael ál­tal megszállt arab területe­ken. ♦ ♦ ♦ Csütörtökön hazaérkezett Koppenhágából a magyar kormányküldöttség,­­ amely Erdei l­ászlóné országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Nők Orszá­gos Tanács elnöke vezetésé­vel az ENSZ nők évtizede vi­lágkonferenciáján vett részt. Újabb ki­végzések Iránban Az iráni iszlám forradalmi törvényszék újabb tizenegy embert ítélt halálra és végez­tetett ki a forradalom elleni összeesküvésben való részvé­tel miatt — közölte csütörtö­kön a teheráni rádió. Az ,,imám irányzatát” kö­vető fiatalok elfoglalták a modzsahedin khalk szerve­zet Orumieh-i (Nyugat-Azer­bajdzsán) székházát — közöl­te a Dzsumhorije Iszlami cí­mű napilap csütörtökön Te­heránban. Az összetűzésnek voltak áldozatai. A múlt hé­ten Teheránban és a vidéken több szervezet, illetve újság központját érte támadás az iszlám gárdisták részéről. Pokolgép robbant csütörtö­kön Kermanshahban az or­szági­rányítási minisztérium és a Pars hírügynökség iro­dája előtt. A robbanás egy ember halálát okozta: a hír­ügynökség szerint az áldozat valószínűleg a merénylők egyike volt. Az incidenssel kapcsolatban négy embert letartóztattak. 2 — KliMrt HD Brezsnyev-Gierek találkozó A Krí­m-félszi­geten csü­törtökön találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Edward Gie­rek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, aki szabad­ságát tölti a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek tájékoztatták egymást országuk helyzeté­ről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgo­zik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről szólva a találkozó résztvevői megállapították: jelenleg a sorsdöntő kérdés az, hogy bekövetkezik-e vagy sem a fegyverkezési hajsza új for­dulója. A Szovjetunió és Len­gyelország, amelyek a legna­gyobb áldozatokat hozták a második világháború idején, a szocialista közösséghez tar­tozó más országokkal együtt minden tőlük lelhetőt meg­tesznek, hogy megakadályoz­zák a háborús veszély foko­zódását. Megfékezni a raké­ta-nukleáris potenciálok nö­velését — ez a legfőbb értel­me annak a nyilatkozatnak,­ amelyet a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének a lengyel fő­városban megtartott májusi tanácskozásán fogadtak el. A szocialista és a tőkés or­szágok vezető személyiségei­nek az utóbbi időben lezajlott találkozásai és tárgyalásai tanúsítják, hogy a nehézsé­gek, amelyekkel szembe ta­lálta magát az enyhülés, le­küzdhetők. Muskie beszámolója E­dmund Muskie amerikai külügyminiszter megtartotta első beszámolóját a­­képvise­lőház külügyi bizottsága előtt Nyilatkozatában elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő vi­szonnyal és a Közel-Kelettel foglalkozott.­­ Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között jelenleg katonai egyensúly van, és az Egyesült Államok nem akar­ja, hogy újabb forduló kez­dődjék a fegyverkezési ver­senyben — mondta. Megerő­sítette, hogy a kormány tar­tani akarja magát a törvény­be még nem iktatott SALT I II. megállapodás előírásaihoz, bár arról még nem döntött, hogy kéri-e még idén a sze­nátusi vita felújítását a szer­ződésről. Más kérdésekben Muskie az ismert „kemény hangot” ütötte meg ismét: követelte a szovjet egységek kivonását Afganisztánból, és azzal vá­dolta a Szovjetuniót, hogy a NATO „megosztására” törek­szik. Muskie szerint az Egye­sült Államok nem adta fel a Kínával és a Szovjetunióval kapcsolatos ,,egyensúlypoliti­kát” sem, az ezz­el ellentétes ,,látszat" kizárólag az afga­nisztáni események miatt ke­letkezett — állította a külügy­miniszter. A Közel-Kelettel foglalkoz­va Muskie elítélte az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kán elfogadott határozatot, amely az összes megszállt arab terület kiürítésére és­­ palesztin állam, megalakításá­­­ra szólít fel.­­Kijelentette, hogy a „részrehajló” határo­zat nem hozza közelebb a bé­két, amelyre jelenleg kizáró­lag a Camp David-i megol­dási kísérlet folytatása ad re­ményt — Muskie szerint. A külügyminiszter jelezte, hogy az­ amerikai, az izraeli és az egyiptomi tárgyaló fél au­gusztus közepe táján újból találkozik. Bizalmatlanul ■ n­yilatkozom a Közös Piac közel-keleti kezdeményezéseiről is. ...Jobb lenne, ha ezek a kezdeménye­zések a jelenleg folyó tárgya­lásokon alapulnának” — mondta Muskie. A béke földjévé tegyük kontinensünket! (Folytatás az 1. oldalról.)­lyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta be­fejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az európai biz­tonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üd­vözletét, jó kívánságait. — Budapest nekem mindenek­előtt az a város, ahol a Var­sói Szerződés tagállamai közzétették az európai eny­hülésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy helsinki eredményét — amely mindannyiunk si­kere is — megvédjük, to­vábbvigyük, sőt fejlesszük. Közösen és sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverkezési verseny ellen, hiszen a katonai egyensúly helyébe egyre inkább a fö­lényt szolgáló próbálkozások lépnek. — Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, a bizton­ságot, a békés együttműkö­dést erősíthetik. A madridi találkozó azonban csak ak­kor lesz igazán eredményes, ha az európai katonai enyhü­lési és leszerelési értekezlet­ről kedvező döntés születik. A reális alap ehhez adott. Nem szabad megengedni, hogy a találkozó a vádasko­dások sehova sem vezető fó­ruma legyen. Józan ésszel és politikai realitással­ kell fe­lülkerekedni a kisebb cso­portok, köztük a katonai kö­rök, a pillanatnyi érdekeket szolgáló ideológiagyártók tö­rekvésein. Bizalom és opti­mizmus — ez a mi felhívá­sunk — mondotta végezetül Raymond Goor. Az ünnepi ülésen felszó­laltak a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkára. Kovács Béla, a HNF OT titkára, az­ Országos Bé­­ket­anács főtitkára. Bartha Tibor református püspök, az FBEMNB a­leln­ök­e, Halász György újságíró, a magyar bizottság tagja, Tomnán Lász­ló, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszere­­lési bizottságának elnöke és Pethes Imre,­­ az Eszperantó Béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredmé­nyeit és a képviselt szerve­zetek teen­dőit körvon­al­azt­a. Végezetül az­ ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fo­gadtak el. . . Az európai biztonság és együtt­működés magyar nem­zeti bizottsága polgára érté­keli a záróokmányban sze­replő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetősége­ket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rend­szerű orsz­ágok és népeik kö­zött. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős, erőfeszítéseket tettek a Hel­sinkiben elfogadott megálla­podások megvalósítása érde­kében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kor­mányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lé­pésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elfer­dítve a szocialista országok belü­gyeibe történő beavatko­zásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocia­lista országok jószándékú, kezdeményező maga­tartásá­nak, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reak­ciós erők aknamunkája elle­nére kontinensünkön az­ utóbbi években a történelem­ben egyedülálló békés fejlő­dés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan, és reális politikánk szellemé­ben kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit meger­ül, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők ar­ra szólítják fel Európa or­szágainak vezetőit, hogy fon­tosságának megfelelő felelős­séggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozóra, me­lyen többek között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai enyh­r­lési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtan­ács elnöke­ségének ez év májusi buda­pesti ülésén szület­ett meg az a felhívás, amely Európa va­lamennyi becsületes emberé­hez szól, s amelyhez az eu­rópai biztonság és együttmű­­ködés magyar nemzeti bi­zottsága ez úton is csatlako­zik: „szálljunk szembe a fe­nyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbe­szédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen csele­kedhessünk !” — hangsúlyoz­za többek között a magyar nemzeti bizottság állásfogla­lása. Jelenleg mintegy 5 500-an védekeznek a Kettős-Körös jobb parti töltés-szakadásá­nak térségében, ahol már mintegy 15 ezer hektárt öntött el a kiáradt víz és több sza­kaszon átlépte a Doboz-Tarhos utat. Ennek lokalizálására a Doboz-Sarkad út mentén kerül sor. Megfeszített munkával védik a hosszúfoki csatorna mentén erősen átázott lokalizációs vonalat. Tarhos község körtölté­sét két-három méteres víz támadja, s mint­egy 500 árvédekező munkájának eredménye­ként a töltés sikeresen állja a nagy víznyo­mást. Doboz község körtöltését csaknem fé­lig körülölelte már a víz, de a védvonal kel­lő biztonságot nyújt, s nem került sor kitele­pítésre. Újladánynál új körtöltést építenek. A Kettős-Körös jobb partján a mintegy 80 méter széles szakadás gátcsonkjainak erősí­tését befejezték, s felkészültek arra, hogy amint kiegyenlítődik a folyó és a kiáradt víz szintje, azonnal megkezdjék a szakadás elzárását. Az összpontosított, gyors munka érdekében csütörtökön a helyszínre érkezett a Nyíregyházi­ és a Szegedi Vízügyi Igazga­tóság árvízvédelmi osztaga is, így most már hat gépesített osztag áll ugrásra készen, hogy amint lehet, hozzáfogjon a szakadás elzárá­sához. KÜZDELEM AZ ÁRRAL. Hosszúfoknál, Békés és Mezőberény között hétfőn átsza­kadt a Kettős-Körös jobb oldali gátja. (Fel­vételünk kedden készült a gátszakadás szín­helyén.) 1980. augusztus 1., petitek

Next