Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
Amit az ellenőrzések mutatnak Gazdálkodásunk mérlege A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkezeteket ellenőrző országos szervezete az első félévi mérlegbeszámolók alapján értékelte az ez évi gazdálkodást. Az elemzések és a mintegy 1500 vállalatra és szövetkezetre kiterjedő vizsgálatok szerint általánosságban az állapítható meg, hogy erősödnek azok a kedvező folyamatok, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének helyreállítását szolgálják. A tavalyihoz képest lényegesen javult a gazdálkodók pénzügyi helyzete. Mintegy felére csökkent azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a száma, amelyek kötelezettségeiket huzamosabb időn át sem tudják teljesíteni. Az év elején széles körben jellemző bizonytalanság fokozatosan mérséklődik. Az átmeneti — helyenként, egyes területeken még ma is előforduló — zavaroktól eltekintve megállapítható, hogy a vállalatok és szövetkezetek többségének tevékenysége egyre inkább megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az új, szigorúbb jogszabályok közvetítenek számukra. Az 1980. évi gazdálkodás összességében kedvező eredményeit számos ellenőrzési tapasztalat is megerősíti. Mindenki számára ismert, hogy az ár- és szabályozórendszer változása az eddigieknél takarékosabb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat. Az országos ellenőrzések során számos ágazatban tapasztaltak a revizorok olyan sajátos költségcsökkentő intézkedéseket, amelyek arra utalnak, hogy az esetleges nyereségcsökkenést a vállalatok az eddiginél ésszerűbb és takarékosabb költséggazdálkodással igyekeznek ellensúlyozni. Ez a jelenség a könnyűiparban, az építőiparban, a belkereskedelemben egyaránt észlelhető. A vizsgálatok megállapításai azt is jelzik, hogy a vállalatok egyre inkább használják a társulási formából származó gazdasági előnyöket. E társulások tevékenységének kezdeti eredményei már megmutatkoznak például a gyorsabb termékszerkezet változásban, a gazdaságosabb nyersanyag-beszerzésben, a külpiaci követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásban, az esetenként elért magasabb exportárakban. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a termelőüzemek is egyre gyakrabban társulnak egymás között gazdálkodási gondjaik enyhítésére. E társulások feladata a kapacitáskihasználás növelése mellett a fejlesztési források koncentrálása, valamint az alkatrészekkel, anyagokkal való szervezettebb gazdálkodás. Ilyen építőipari társulások működnek eredményesen már Csongrád-, Győr-Sopron-, Veszprém-, Szabolcs-Szatmár- és Hajdú-Bihar megyékben. A revizorok számára mindig különös öröm, ha a hibák mellett, vagy azok helyett az ésszerű gazdálkodás jeleit és annak eredményességét tárhatják fel. Nem szabad azonban elhallgatni azt sem, hogy sokszáz vizsgálat tapasztalata olyan jelenségekre is felhívja a figyelmet,, amelyek nem szolgálják a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott célok elérését A világpiacnak gazdaságunk egészére gyakorolt, mindig érzékelhető és gyakran kedvezőtlen hatása, a gazdasági kényszer, a fokozódó bel- és külpiaci verseny, a feltételek nehezülését jelenti. Az ezt közvetítő „keményebb” és normatívabb szabályozás az eddigieknél nagyobb ösztönzést ad a vállalatok ésszerű kockázatvállalása kibontakozásához, tevékenységükben a vállalko- zás-jellegű elemek fokozottabb térhódítása mégis vontatott. Az országos ellenőrzési tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy sok vállalat és szövetkezet irányozta elő a termelés és a forgalom mérséklését, ezt nem hangolta kellően össze mégsem a készletek csökkentésével a nélkülözhető létszám átcsoportosításával. Megfigyelhető még mindig az a törekvés is, hogy egyes gazdálkodó szervek a hatékonyság javulása nélkül próbálnak érdekeiknek érvényt szerezni. Nem általános jelenség, de mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a visszafogottabb termelés, illetve értékesítés új ellentmondásokat hoz. A hatékonyság erőteljesebb javítására mérsékeltebb ütemű gazdasági növekedés esetéén kisebb a lehetőség. Ezért néhány vállalat inkább az áremelésekben keresi és találja meg a megoldást az észszerű takarékosság érvényesítése helyett. A gazdálkodás szabályszerűségének vizsgálati megállapításai alapján arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nem minden gazdálkodó szünteti meg az ismétlődő hiányosságokat, az elszámolás fegyelme, a számviteli rend nem javult kellő mértékben. Mit ajánlhat az ellenőrzés? Mindenekelőtt felhívja a gazdálkodó szervezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy a feltárt hiányosságok kijavítására, megelőzésére a szükséges intézkedéseket késlekedés nélkül tegyék meg. A hibák megelőzésénél hasznos segítő társ a belső ellenőr. Ha a vállalatvezetés, a külső és belső ellenőrzés jól működik együtt, és a vizsgálatok megállapításait ésszerűen hasznosítja, az ellenőrzés segítséget jelent a gazdálkodás tartalékainak feltárásához, így a hatékonyság növeléséhez is. Dr. Csizmazia Gáspár, a P. M. Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatóságának vezetője ■ Megyeszerte szedik a cukorrépát. A gazdaságokban megindultak a gépek, kezdetét vette a szállítás. Felvételeink a lébénymiklósi téeszben készültek, ahol az idén 600 hektárnyi területen termesztettek répát. 1980 október 1., szerda Egyetlen nap, ötvennégy kiállítás ÜZLETKÖTÉSEK - SOROZATBAN Mennyibe kerül a BNV ? — Vevő Stuwaitból 1,3 millió dolláros üzlet Hétfőn, egyetlen nap ötvennégy üzletféllel tárgyaltak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Soproni Szőnyeggyár illetékesei. Járt a SOTEX bemutatóján dr. Csernők Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, voltak ott külkereskedelmi főosztályvezetők, külkereskedelmi vezérigazgatók, s a vállalat régi ügyfele, Mr. Soraja, egy jó nevű arab kereskedő Kuwaitból, aki nem győzte dicsérni a látottakat. A SOTEX igazgatónőjét, Weiszböck Rezsőnét vasárnap este a televízió Hét című adásában láttuk, s tegnap reggel újra csak tvfelvételre készült. A hírközlő szervek „felfedezték” a Soproni Szőnyeggyárat, és ennek nem lehet más magyarázata, mint hogy eredetien modern, s egyszersmind formabontóan újszerű a SOTEX kiállítása. Kétszázötven négyzetméter alapterületen az építők által állványozásra használt vascsövek különleges építménye. Az instalációt, azaz a kellékeket a 43-as Építőipari Vállalat adta kölcsön a Szőnyeggyárnak, az ő szakemberei szerelték össze a csöveket. A 43-as a SOTEX legnagyobb hazai felhasználója, a két vállalat együttműködése, ha szokatlan is a kisegítésnek ez a módja , természetes. A végeredmény pedig önmagáért beszél. Szőnyegek a menynyezetig, hat méter magasságig, méghozzá építőipari állványokon. A kiállítás szellős, remek a megvilágítás, nagyszerűen érvényesül a szőnyegek színe, mintázata. A rendezőség először megrémült a Szőnyeggyár ötletétől. És most a kiállítás „bomba” meglepetés és siker egyszerre. (Csak zárójelben: a SOTEX kiállítását az idén két fiatalemberre bízták, a vállalat bemutatóinak állandó rendezői nem tudták elvállalni a munkát. Az ifjú szakemberek nagyon akartak bizonyítani, s mint kiderült, érdemes volt rájuk bízni a feladatot.) A SOTEX igazgatónője tegnap délelőtt 10 órakor, házigazdái minőségében dr. Szekér Gyulát, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét várta. — Nem kevesebbről van szó — mondta —, mint hogy a jövőre legyártandó 2 millió négyzetméter szőnyeg sorsáról döntsünk. De ez csak egy része céljainknak, amit el szeretnénk érni a BNV-n. Közben gyűjtjük a látogatók véleményét, szakemberekét és nem szakemberekét. Miként vélekednek gyártmányainkról, szőnyegeink színéről, mintázatáról, és így tovább... Munkatársaink itt vannak, nyitvatartják a fülüket és a szemüket. A SOTEX és valamennyi, BNV-n résztvevő vállalat elemi érdeke diktálja ezt. Talán fölötlött már az olvasóban a kérdés, mennyibe kerül az üzemeknek részvétel a BNV-n. Nem kevésbe. A SOTEX-nek mintegy másfél millió forintjába. (A Rábatext Győri Textilipari Vállalat 70 négyzetméter alapterületű kiállításáért 800 ezer forintot fizet.) A BNV-re egyetlen állandó belépő ezer forintba kerül. Ezekkel szemben a kiállítás hasznát nem lehet közvetlenül mérni. Természetszerűleg arra törekednek a vállalatok, hogy ne csupán a befektetés térüljön meg. + ♦ ♦ A Rábatext Győri Textilipari Vállalat a BNV-n eddig négy nagykereskedelmi vállalattal tárgyalt. A vásáron 16 millió négyzetméter jövőre legyártandó termék belföldi szállítására kötik meg a szerződéseket, s ezek (A gyár termelésének több mint 50 százalékát exportálja.) értéke meghaladja a 430 millió forintot. Tegnap egy algíri nagykereskedő érdeklődött a Rábatext temékei iránt. ♦ + * A Győri Kötöttkesztyűgyár nem akármilyen külkereskedelmi sikert mondhat magáénak. Három jugoszláv céggel 1,3 millió dollár értékű üzletet kötött. Egyről külön is szólunk. Az INEX-ITI vállalattal öt évre szóló megállapodást írt alá a Kötöttkesztyűgyár. Ennek értelmében a jövő évi 600 ezer dolláros szerződés évenként 100 ezer dollárral növekszik. A jugoszláv cég fonalat szállít a Kötöttkesztyűgyárnak, s ezért kesztyűt kap cserébe, míg ugyanenynyi termékért dollárral fizet. A két vállalat harmadik piacon közösen értékesíti a sapka, sál és kesztyű garnitúráját. Egy negyedik jugoszláv vállalat szakembereivel tegnap kezdődtek meg a tárgyalások egy 150 ezer dolláros szállításról. ♦ ♦ ♦ A Richards Finomposztógyár jövő évi termelését már teljes egészében lekötötték. (Akár kétszeresére, háromszorosára is talált volna vevőt.) Van mód azonban együttműködési tárgyalásokra. Tegnap a Budapesti Harisnyagyár vezetőivel tárgyalt Ligeti Imre, a Richards vezérigazgatója. A budapesti üzemtől kapott korszerű gépeken állítanak elő termékeket, kooperációkban. Dr. Szekér Gyula felkereste tegnap a Rábatext és a Richards kiállításait is, s tárgyalt a két győri vállalat első számi vezetőivel. Ferenczi József ■ Egy BNV-díj jelzi hogi’ jó úton járnak a Magyaróvár! Kötöttárugyár fejlesztői. (Matusz Károly felvétele) Klifll PDD - 3