Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
Elismerésre méltó integráció Ha nem is nőnek égig a fák... Jó kezdeményezésként ítélte meg a szakmai közvélemény azt a lépést, amikor a megye hatvan termelőszövetkezete, három állami gazdasága, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a két erdőgazdaság Egyszerű Erdőgazdálkodási Társulást alakított a Kisalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság gesztorságával. Ezt a lépést megelőzte a Megyei Pártbizottság határozata (1977), a Megyei Tanács VB határozata, amely a megye fafeldolgozásának és erdőgazdálkodásának fejlesztését célozta. Nagyon is időszerű az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek jó kihasználása, ugyanis a megyének is feladata, hogy a népgazdaság csökkenthesse a 15 milliárd forintos faimportot. Hogy milyen eredménnyel dolgozott eddig a fiatal integráció, ezt értékelte a minap a megyei pártbizottság mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság. A társulás egyik figyelemreméltó eredménye, hogy a tagszövetkezeteknek húszezer köbméter fát ki tudott termelni a két erdőgazdaság. A korábbi évekhez képest kedvezőbb az erdőfelújítás, köszönhető ez a gesztorgazdaságnak, valamint a soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság közreműködésének. Az együttműködés előnye, hogy már az első évben, 1979-ben hat százalék export-felár visszatérítést fizetett a társulás a tagjai részére. Ebben az évben a társulás exportforgalma 34 690 köbméter fa volt. A megye erdőterülete egyébként közel 67 ezer hektár. Továbbra is az a cél, hogy az integráció adta lehetőségekkel hatékony legyen az erdőgazdálkodás, ehhez hozzátartozik a többi között a hulladékfa hasznosításának a megoldása is. Tehát indokolt megteremteni a nyersanyag és a feldolgozási kapacitás közötti összhangot. Speciális gondot jelent, hogy a Gabcikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése megkívánja az erdőterület csökkenését is, mintegy 1355 hektárét. Az itt nevelődött fa hozamát körülbelül háromszoros területen lehet megtermelni, mivel olyan földeket erdősíthetünk, amelyeken a mezőgazdasági termelés nem rentábilis. A hatodik ötéves tervben 1800 hektár erdő telepítése lehetséges, elsősorban a gyorsan növő nagyhozamú nyár és fenyőfélékkel. Összességében javulást, eredményezett az erdőgazdasági társulás, s adottak a feltételei a még eredményesebb munkának. Számos javaslat, feladat hangzott el a munkabizottsági ülésen, közülük is tán a legjelentősebbek: a soproni egyetem szellemi tartalékait érdemes az irányban is hasznosítani, hogy ennek a társulásnak a tevékenysége megközelíthesse a rendszerszerű termelés színvonalát. Nagyon lényeges, hogy az együttműködésen belül megoldódjék a hulladék hasznosítása. Indokolt foglalkozni azzal a gondolattal, hogy közös javító, alkatrészellátó bázist hozzanak létre akár közös hozzájárulási alapból is. Feladat még, a gesztorgazdaság tennivalója, hogy kimunkálja a területi szövetség közreműködésével a jobb faforgalmazási módszert, olyant, ami közös érdekeltségen alapul. Járható út lesz továbbra is az olyan irányú közös tevékenység, mint a szaporítóanyagról való gondoskodás, a gépi erő többirányú hasznosítása, az egymásközti facsere, a rendszeres szaktanácsadások, szakmai továbbképzések — motorfűrész-kezelők, darukezelők részére — alkatrész gondok megoldása. A rövid múlttal rendelkező megyei integrációt a minisztériumi értékelés is elismerésre méltónak tartotta. A helyi erők további jó összefogásától, a tartalékok — szellemi is — jobb hasznosításától függ, hogy még jobban javíthassa a megye az erdőgazdálkodásával is a külkereskedelmi egyensúlyt. G. Szabó Országos konferencia a KTMF-en Az elektronika jelene és jövője Tudományos konferencia kezdődött tegnap délelőtt Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. A MTESZ Híradástechnikai Tudományos Egyesülete, illetve annak alkatrész- és alapanyag szakosztálya már negyedszázada évente megrendezi az elektronikai alkatrészipar szakembereinek fórumát, amelyre az idén megyeszékhelyünkön került sor. • A magyar híradástechnikai ipar 1974-ben volt száz éves. Akkor, a jubileumon a szakemberek hatalmas fejlődésről adhattak számot, s ez a fejlődés az azóta eltelt néhány évben is hihetetlenül felgyorsult. Ma már nincs a népgazdaságnak olyan ága, amely nélkülözni tudná az elektronikát. A félvezetők, integrált áramkörök megjelenésével a méretek csökkentésére, a megbízhatóságra, az alacsony áramfogyasztásra irányuló követelmények oly módon teljesíthetők, amilyenekre korábban gondolni sem lehetett. Az elektronikai alkatrészek felhasználása ugrásszerűen emelkedik, a hazai gyártás viszont nem tud lépést tartani az igényekkel. A HTE a XII. pártkongresszus irányelveihez küldött hozzászólásában is megállapította: „A jelenlegi nemzetközi helyzetben nemzeti iparunk függetlenségeszempontjából is lényeges, hogy elektronikai iparunk, saját és szocialista alkatrészbázisra is támaszkodjék oly módon, hogy a választék egy részébe korszerű gyártóbázist létesítünk, amely exportra is termel azonos színvonalú, más alkatrészek beszerzésének lehetővé tétele végett.” Az elektronikai központi fejlesztési programot, az abban megjelölt feladatokat a a közeljövőben vitatja meg az állami tervbizottság. Mint a mostani konferencia előadásaiból is kitűnik, a szakemberek hosszú távra meghatározó döntést várnak, s természetesen lényeges előrelépést. A KTMF-en tartott tanácskozáson két nap alatt összesen harminc előadás hangzott, illetve hangzik el, az elért eredményekről, a kutatások irányáról, az elektronika további várható térhódításáról. A félvezetők és integrált áramkörök olyan területekre is betörnek (háztartási gépek, járművek), ahol korábban nem alkalmaztak elektronikus megoldásokat. Továbbá: például a rádió és televízió készülékeknél a fő funkció (műsorközlés) mellett új megoldások, új szolgáltatások bevezetése válik lehetővé. A hazai ipar ezen a téren is lépést kíván tartani. J. F. MINTHA A KÖZÖS gazdálkodás kezdeti évei tértek volna vissza — fél napra — a közelmúltban a fertőszentmiklósi Új Élet termelőszövetkezetbe. Látogatók érkeztek a Szeged környéki tanyavilágból egész autóbuszszal. A domaszéki Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet és a fertőszentmiklósiak között nem régi, ám annál erősebb a kapcsolat. Egy esztendeje a szőlő hozta őket össze. A domaszékiek sima dugványt kerestek (az ő homokjaikon nem kell tartani a filoxérától), hogy azt odahaza meggyökereztetve eltelepítsék. Kiváló minőségű árut kaptak, s mert a jó szőlővesszőnek sem kell a cégér, megérkeztek az újabb 300 ezer vessző biztosítása végett. S ha lúd, legyen kövér , a vezetők a különböző bizottságok képviselői mellett a jól dolgozó tagokat is magukkal hozták a tapasztalatokat ígérő kirándulásra. Akik nálunk valaha ismerték, jórészt elfelejtették már, mi az a szakszövetkezet. Kérésünkre Kalikoda Imre, a Szőlősíirt elnöke elmondta, eléggé laza szervezetben — ahol a közös és az egyéni tulajdon úgy 40—60 százalékos arányban fordul elő —■ 4100 hektáron 1550 taggal gazdálkodnak. — A kiterjedt nagyüzemű termelés nem annyira a szándék, mint inkább a feltételek hiánya miatt nem bontakozhatott ki eddig. Néhány hektáron belül is rendkívül eltérő a talaj, a jó minőségűtől szinte a futóhomokig változik, így azután sem a táblásításra, sem az egyöntetű művelésre nem alkalmas. A tagság átlagos életkora 57 esztendő. De ha a munkaerőnek nem is vagyunk bővében, sem szakértelemben, sem szorgalomban nincs hiány. — Nálunk az őszibarack az úr — mondta a domaszéki elnök, amint a közeli, újabb látnivalók felé indult az autóbusz. — Ötven hektár közös, 160 egyéni gondozási). Fűszerpaprikából 110 a közös, 250 a tagok gazdaságában található. A 130 hektár paradicsomot teljes egészében egyénileg termelik agazdák, 156 hektár szőlőből 56, a 980 hektár gabonából pedig 400 hektár a közösen művelt terület. Vannak olyan szakszövetkezeti tagok is, akik már csaknem teljes egészében a közösbe adták a földjüket. Az ő átlagéletkoruk alig haladja meg a harmincat. Az autóbusz a termelőszövetkezeti pincénél megáll, a tagok a közeli Agghegyre sétálnak. A csaknem 120 hektárnyi zártkertet háztájinak hagyta meg a téesz. Itt bontakozik az a szép eredményeket ígérő gazdálkodási forma, amely a szakcsoportba tömörült tagság és a gesztor szerepét betöltő Új Élet összefogásának eredményeként a parlagokkal váltakozó, kivénült, főleg direkttermő fajtákban bővelkedő szőlőhegy rekonstrukcióját ígéri. Különösen a lengőszálveszszős művelés iránt érdeklődnek a vendégek. Népes csoportosulás figyeli Megyeri Jenő, a fertőszentmiklósi termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetőjének tájékoztatóját. A VEZETŐK ELDÖNTIK: nemcsak a telepítéshez szükséges simavessző utazik Fertőszentmiklósról Domaszékre hanem a 100 hektár szőlőültetvény teljes támrendszere is — oszlopok, karók, tárnok — a termelőszövetkezet akácerdejéből. A köszöntőre, amelyhez jövő esztendőre szóló meghívást mellékel a domaszéki elnök, dr. Lapis Mihály, a fertőszentmiklósi főmezőgazdász válaszol. Megköszöni az üdvözlést, elfo°adja a meghívást. S 1981- ben, amikor javában érik az, őszibarack, a kisalföldiek látogatnak a Nagyalföldre, ismerkedni más és?tái termőhelyi viszonyaival, lakóival. (Farkas) Vendégek Domaszékről Szőlő a futóhomokra 1980. október 8., szerda Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben, a pártszékházban ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület megtárgyalta a VI. ötéves népgazdasági terv kidolgozásához és a településhálózat infrastrukturális fejlesztésének főbb céljaihoz készített irányelveket. A tervtörvény társadalmi vitájában az országos szervek mellett a megyei párt-vb-k ugyancsak megvitatják az irányelveket. A megyei párt-vb tegnapi tanácskozásán számos észrevétel hangzott el, melyek segítik a VI. ötéves terv végleges kimunkálását. A napirend vitáján részt vett Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ezt követően a testület a káderképzés és továbbképzés, a tömegpropaganda 1985-ig szóló tervét vitatta meg, majd egyéb ügyeket tárgyalt ■ Ezekben a napokban megyénk mezőgazdasági üzemeiben már a jövő évi termés menynyiségére gondolnak. A talajból hiányzó tápanyagokat műtrágyával pótolják. Felvételünk a ménfőcsanaki Veres Péter Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben készült, ahol naponta 50 hektáron szórják a műtrágyát. Pályakezdő fiatalok Agrárszakemberek Tudatosabban kell foglalkozni az élelmiszergazdaságban a pályakezdők helyzetével, a beilleszkedés problémáival, mert az alkotó munkáig, való eljutás üzemi, népgazdasági érdek is egyben az egyéni érdek mellett. A szellemi erők hasznosítása, az agrárértelmiség tudatos, mi több, céltudatos részvétele a termelés irányításában nagyon fontos — hangzott el azon a rendezvényen, amelyet a napokban tartottak Győrben, a Petőfi Sándor városi Művelődési Központ színháztermében. Egész pontosan: pályakezdő agrárszakemberek tanácskoztak i dők körében. Hihetnénk, a beilleszkedés a munkába állással kezdődik, holott nem szabad figyelmen kívül hagyni a tudatos pályaválasztást, ami megkönnyíti a „kritikus” időszakot. Nagyon lényeges a képzési időszak, aztán a diploma megszerzése után több olyan szakasz van, amelyeket mindenki bejár, kezdve az első munkanaptól, a készségek állandó tökéletesítésén át a társadalmi és a munkatársi kapcsolatok kialakításáig. Az igazi pályavitel tulajdonképpen az egyéni alkotómunka megkezdésével indul, ehhez kell mihamarabb eljutni a pályaérés, a tanulási időszak után. Hogyan foglalkoznak a fiatal szakemberekkel? Baj van-e az anyagi és az erkölcsi megbecsüléssel? A munkát vagy a képesítést fizetik meg a gazdaságokban ? Megfelelő-e a képzés? Szükséges-e a technikai műveltség egy növénytermesztőnek? — néhány gondolat az előadást követően. A fiatal agrárértelmiség helyéről és szerepéről a szocialista mezőgazdaságban dr. Tamás Csaba, a megyei pártbizottság munkatársa beszélt. Arról, hogy a fiatalok az életkörülményeket maguk tehetik szebbé fegyelmezett munkával, a munkaidő jobb kihasználásával, a takarékos gazdálkodással, a termelékenységnek, a hatékonyságnak a javításával. Természetesen a vélemény egységes: az értékek forrása a munka. A beilleszkedés alkalmazkodási fog Dr. Veszély Tibor adjunktus előadásában a pályakezdők helyzetéről, a beilleszkedés problémáiról szólt, azokról a felmérésekről, amelyeket a mosonmagyaróvári egyetem kutatói végeztek a pályaköz indulása lyamat is egyben, arra jó, hogy a szakma gyakorlati tapasztalatait elsajátítsa a fiatal, hogy felkészüljön az alkotó munkára. A döntések előkészítésénél fontos szerep jut nekik, a szótárukba bekerülhet a vállalkozókedv, az ésszerű kockázatvállalás, a hatékonyság, a minőségi termelés, a felelős gondolkodás, az aktívabb közélet. Bátrabb kezdeményezés a köz javára, az új keresésével járó felelősség vállalása. Mindezek mellett nem szabad elfeledkezni az emberi kapcsolatok fontosságáról sem. A szekcióüléseken (a szekciók: növénytermesztés, állattenyésztés, műszaki, közgazdasági) szóba került a végzettségnek megfelelő (vagy nem megfelelő) munkakör, a foglalkoztatási terv, a szakmai és a politikai továbbképzés, a közéleti szereplés, a munka- és életkörülmény, lakáshelyzet, étkeztetés, a jövedelem, az idősebb kollégáikkal való kapcsolat, a nők nem éppen irigylésre méltó helyzete, a normalizálódó munkaidő, a faluközösségbe való beilleszkedés gondjai, az ösztönzések, a lehetőségek, a tartalmasabb munkavégzést gátló tényezők. A tanácskozás összefoglaló értékelését Both Ernő, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartotta. Ezt követően a fiatal agrárszakemberek Győr-Sopron megyei tanácsának megalakulására Vertut, sor, majd Csépi Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyettese szólt a FAT szerepéről és feladatáról a falusi agrárértelmiség körében. A rendezvény révén a szigetközi Agráripari Egyesülés ifjúsági tanácsa által rendezett termékbemutató+ tekintették meg a tanácskozás résztvevői. J. J. Megkezdődött a kukorica betakarítása Az árpa és a takarmánykeverékek vetését befejezték a megye mezőgazdasági üzemei, a búzának közel tíz százaléka került a földbe. A cukorrépának tizenöt százalékát szedték ki a gazdaságok, s megkezdték a kukorica betakarítását is. Befejezéshez közeledik a napraforgó betakarítása, mintegy hétezer hektárról hordják le a termést HUMPOID— 3