Kisalföld, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1981. JANUÁR 28., SZERDA ARA: 1­40 FORINT XXXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM FÓKUSZ amerikai hadgyakorlat Hadgyakorlatok voltak­, vannak, s feltehetően még jó ideig lesznek is szocialista és tőkés álla­mokban egyaránt. Mégis, a mostani, „Globális pajzs—81” kiemelkedik a többi közül Az Egyesült Államokban kedden kez­dődött hadgyakorlat százezer katonát érint, a manőverekbe bekapcso­lódók nyolcszáz repülő­gép, hetven rakétaindító állás, a haditengerészet egységei, sőt a polgári védelmi erőkön kívül bi­zonyos kanadai alakula­tok is részt vesznek „az USA ellen végrehajtott feltételezett támadás” visszaverésében. Alig néhány nappal Ronald Reagan beiktatá­sa után kezdődött a húsz napig tartó hadgyakor­lat, amelyről — igaz — még a Carter-kormány­­zat döntött. Tény, hogy méreteit és időpontját is a korábbi elnök hatá­rozta meg. Ám aligha véletlen az időzítés. Amerikai résziről ugyan tagadták, hogy a had­gyakorlatot a nemzetközi helyzet jelenlegi fejlemé­nyei indokolnáik, a nagy­szabású manőver való­jában szorosan beleillik az USA politikájába. A „szovjet fenyegetésről” szóló huzamos propagan­dakampány egyik fontos mozzanata a „Globális pajzs—31”, amely egy­ben hivatott meggyőzni az amerikai közvéle­ményt, a kongresszust, valamint az új kormány­zat ingadozó politikusait is, hogy a Pentagon programját feltétlenül támogassák. Például a B—1-es bombázók Car­­terék által annak idején leállított programját a „héják” — vagyis a fegy­verkezés hívei­t Rea­gansnél szeretnék módo­síttatni. Hasonló viták kerekedtek a mostani gyakorlatba bevont Mi­­n­uteman-raikéták körül: az új elnök tanácsadói azt szeretnék elérni, hogy az indítóállásokat föld­alatti alagú­trendszerben helyezzék el, megvédeni de őket az esetleges el­lencsapásoktól. A hadgyakorlaton el­sősorban az USA területi védelmét teszik próbára. Szinte bizonyos, hogy a végső következtetés, a hadgyakorlat eredmé­nyeinek összegezése az lesz: az amerikai hadse­reg készen áll feladatá­nak teljesítésére, de fel­szerelése korszerűsítésre szorul. Ebben a kérdés­ben aligha mutatkozik ellentét a korábbi és a mostani kormányzat szakértői között. KISZ-küldöttség látogatása Dubnában Kedden Dubnába látoga­tott a KISZ küldöttsége, amely Fejti Györgynek, a Központi Bizottság első titká­rának vezetésével baráti lá­togatáson a Szovjetunióban tartózkodik. A város életéről a küldöttséget Grigorij Kru­­tenko, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta. Ez­után a látogatókat az Egye­sített Atomkutató Intézetbe kalauzolták, ahol Nyikola­j Bogomuljov igazgató adott rövid tájékoztatót a kutatási programról, a szocialis­ta országok fizikusainak együttműködéséről. Ismerke­dett a magyar küldöttség a nemzetközi kutatóintézet fia­taljainak életével és találko­zott a magyar csoport kép­viselőivel. Este dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete baráti találkozót rendezett a KISZ-küldöttség tiszteletére. Jelen volt Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára, a Komszomol Központi Bi­zottságának több munkatár­sa, a szovjet külügyminiszté­rium képviselői, s az MSZBT vezetői. Megjelent a baráti találkozón Valerij Kubászov űrhajós, Farkas Bertalan pa­rancsnoka a múlt évi szov­jet—magyar közös űrrepülés idején. Tudományos munka és gyógyítás Győrött tanácskozott a VE­AB orvostudományi szakbizottsága Győrött tartotta ülését tegnap az MTA Veszprémi Akadé­miai Bizottságának orvostudományi szakbizottsága. Részt vett a tanácskozáson dr. Kelemen István megyei főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, valamint a vendéglátó megyei kórház-rendelőintézet főigazgató főorvosa, dr. Horváth Ottó. Ez volt az első alkalom, hogy a VEAB orvosi szakbizottsá­ga nem Veszprémben rendezte ülését, s napirendjére tűzte egy egész megye orvostudományi kutató munkájának érté­kelését. Hogy a választás elsőként Győr-Sopron megyére esett, mindenképpen az itt folyó tudományos munka elisme­rése. A megyei orvostudományi kutatások eredményeiről, helyzetéről dr. Méhes Károly, a megyei kórház-rendelőinté­zet tudományos főigazgató-helyettese, a VEAB alelnöke szá­molt be. A kutató munkát nagymér­tékben befolyásolja az a tény, hogy a megyében sem orvos­­tudományi egyetem, sem or­vosi-biológiai tudományos intézet nem működik. Ennél­fogva úgynevezett alapkuta­tásokból sem lehet beszélni. A gyakorlati, alkalmazott ku­tatás a kórházi, rendelőinté­zeti, körzeti orvosi munka­körben folyik. Ehhez a mun­kához megfelelőek a tár­gyi, technikai adottságok a megyében, különösen az utóbbi években történt fej­lesztések révén. A tudomá­nyos kutatást végzők rendel­kezésére megfelelő szakiro­dalom is áll, például 179 fé­le külföldi folyóirat. Általá­ban jó az orvosok szakmai felkészültsége, kevés viszont a napi munka mellett kuta­tásra fordítható idő. A megye több belgyógyá­szati és kórbonctani osztálya vesz részt aktívan a VEÁB munkájában. A belgyógyá­szat területén jelentős példá­ul a kardiológiai intenzív el­látás kutatása. A sebészeti osztályok munkájában emlí­tésre érdemes az új módsze­rek kipróbálására irányuló törekvés, vagy például a győ­ri érsebészet fejlesztése. A győri baleseti sebészeti és in­tenzív osztályon az égési sé­rülések kezelésében értek el tudományosan is értékes eredményeket. Az urológiai osztályok az egyes csecsemő- és gyermekkori műtétek, a gondozás újításával tűntek ki. Kiemelkedő sikerekről ad­hatnak számot a gyermekgyó­gyászati osztályok. Hogy a sorból csak egyet emeljünk ki: országosan támogatott tu­dományos munkához tartoz­nak a genetikai laboratóri­umban az újszülöttkori vizs­gálatok tökéletesítését célzó kutatások. Fejlődés tapasztalható az átszervezés és az integráció óta az üzemegészségügyi szolgálat tudományos mun­kájában. Meg kell említeni a győri textilipari rendelőin­tézetet, amely már ezen a téren országos kutató­bázis­nak számít, eredményes fej­lődést ígérő kezdeti sikerek­kel. Fontos kutatások foly­nak az üzemegészségügyi ágazat más területein is, el­sősorban a munkahelyi ártal­mak megelőzéséért. A Köjál a maga szakterületén évek óta színvonalas kutatómun­kát végez, tevékenysége újab­ban az egészségnevelésben is erősödik. A gyógyszerészek szintén olyan tudományos kutatásokról adhatnak szá­mot, amelyekre méltán felfi­gyeltek a megyehatárokon túl is. A kutatások fejlesztésének jövőbeni feladatai közé tar­tozik egyebek között az együttműködés fokozása a különböző egészségügyi in­tézmények (kórházak, ren­delők, üzemegészségügyi szol­­gálat, Köjál) között. Ugyan­csak eredményt hozhat az egészségügyi és nem egész­ségügyi intézmények közti jobb együttműködés. (Példá­ul számítógépes feldolgozás a győri Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskolával, összehangolt munka serdülő­­pszichológiai kutatásokban a Tanítóképző Főiskolával stb.) Fontos nemcsak a kutatás­ra való ösztönzés, hanem fi­gyelemmel kísérni azt is, mi lett, lesz a sorsuk a tudomá­nyos igényű munkáknak. To­vábbi lendületet adhatna egyebek között az, ha a fia­tal szakemberek több lehető­séget kapnának a különböző tudományos fórumokon, ta­nácskozásokon való részvé­telre. A VEAB orvostudományi szakbizottságának tagjai el­ismeréssel szóltak a Győr- Sopron megyében folyó tudo­mányos kutatásokról. A bi­zottság határozatában java­solja, hogy dr. Méhes Károly összefoglaló előadását írás­ban is megjelentessék a VEAB kiadványában. Mint dr. István Lajos professzor, az orvosi szakbizottság elnö­ke elmondta: olyan igényes áttekintést kaptak a Győr- Sopron megyei kutatásokról, amelyhez hasonlóra más te­rületekről is feltétlenül szük­ség van. A VEAB szakbizott­sága a jövőben a területén lévő többi megyében is ilyen alaposan kíván tájékozódni, hogy a tapasztalatok összeg­zésével emelni tudja munká­ja színvonalát. Délután a szakbizottság munkabizottságainak vezető­it fogadta Szaló Lajos, a me­gyei tanács általános elnök­­helyettese, majd előadások­kal folytatódott a tanácsko­zás. J. F. A Kereskedelmi Kamara közgyűlése Havasi Ferenc beszéde Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével kedden tartotta VI. közgyű­lését a Magyar Kereskedelmi Kamara a XIII. kerületi párt­­bizottság kongresszusi ter­mében. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Az elnökség írásos beszá­molójához — amelyet a tag­vállalatok már korábban kézhez kaptak —, Kallós Ödön, a Kereskedelmi Ka­mara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A párt Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyűlést. Elismerően szólt a Kereskedelmi Kamara munkájáról, sokirányú tevé­kenységéről, amely külföldön is rangot, tekintélyt szerzett számára. A népgazdaság helyzetéről szólva a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a ne­héz körülmények ellenére az elmúlt évben sikerült elérni a legfontosabb célokat: a külkereskedelmi áruforga­lom mérlege a tervezettnél kedvezőbb volt, az életszín­vonal is az előirányzott szin­ten alakult, s a fogyasztói árakat a tervezett határokon belül sikerült tartani. A vál­lalatok nyeresége magasabb volt, mint amire a múlt év elején számítottak, túlnyomó többségüknél sok hatásos in­tézkedés történt a munka hatékonyságának javítására, a termelékenység növelésére. Az 1981. esztendőben is a két legfontosabb népgazdasá­gi cél az, hogy a külgazda­ság egyensúlyi helyzete ja­vuljon, megvédjük az elért életszínvonalat, sőt az élet­­körülmények bizonyos mér­tékben még kedvezőbbé vál­janak. A külgazdasági felté­telek ehhez nem kedveznek. A tőkés világban recesszió tapasztalható: kicsi az áru­kereslet, ez nehezíti expor­tunkat, élezi a piaci ver­senyt. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzat és a vállalatok munkáját egyaránt tovább kell javítani, a nehézségek ellenére is teljesíteni kell fő céljainkat. A népgazdaságnak olyan árualapot kell teremte­nie, amely a világpiacon al­kalmas a versenyre. Több ágazat, például az élelmi­szeripar és a könnyűipar jó árukínálattal jelentkezett az exportpiacokon, szükséges, hogy más ágazatok is jól ér­tékesíthető és kellő mennyi­ségű árut kínáljanak fel. A Központi Bizottság titká­ra ezután arról szólt, hogy legnagyobb vállalataink el­készítették VI. ötéves terv­­koncepcióikat, amelyek fő törekvéseikben lényegében kapcsolódnak a VI. ötéves népgazdasági tervhez. A táv­lati szemlélet azonban nem mindenütt érvényesül kellő­képpen. Míg az alapanyag­­gyártóknál általában az egész ötéves időszakra, sőt azon túlra is kidolgozták az elképzeléseket, a feldolgozó­­ipar egyes területein ezek a koncepciók csak rövidebb időre szólnak. Az a jelenség is tapasztalható, hogy kevés­sé gazdaságosan termelő, alaphiányos vállalatok nem szánnak kellő erőfeszítéseket gondjaik megoldására, ehe­lyett nem egyszer a központi tám­ogatás fenntartására, sőt növelésére építenek, pedig er­re lehetőség nincsen. Egyes vállalatok olyan esetekben is nagy anyagi befektetésekkel járó fejlesztésekkel kívánják elérni gazdasági céljaikat, mikor ennek feltételei hiá­nyoznak. Az ilyen irreális törekvések helyett a műsza­ki korszerűsítésben, a keres­kedelmi és piaci munka ja­vításában, a termékváltás­ban kellene keresniük a meg­oldást. Vannak olyan válla­latok is, amelyek lehetsé­gesnél és a szükségesnél ke­vesebbet szándékoznak ex­portálni, és többet importál­ni. Mindez azt jelenti, hogy a szükséges fordulatot még nem eléggé tükrözik a vál­lalati tervkoncepciók. Vala­mennyi vállalatnak érdeke, hogy terveit reális alapokra építse, mert feladataikat má­sok nem oldhatják meg he­lyettük. Végül a Kereskedelmi Ka­mara munkájának jelentősé­géről szólt, kiemelve, hogy a sajátos, új feladataiban is po­litikailag elkötelezett szerve­zet a jövőben még nagyobb segítséget nyújthat a válla­latok erősítéséhez, egész nép­gazdaságunk fejlesztéséhez. A közgyűlés ezután meg­választotta a kamara elnök­ségének 33 tagját, valamint a felügyelő bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a tisztségvi­selőket. Nagy többségük szak­mai beosztásuk megtartásá­val társadalmi feladatként tölti be vezető tisztségét a Kereskedelmi Kamarában. A Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnöke dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Trösz vezérigazgatója, két társelnöke Kallós Ödön és Keserű Jánosné nyugalma­zott miniszter. ­ Szépen fejlődik a salátapalánta a győri Új Kalász alatt. Előzetes tervek szerint áprilisban közel hetvenezer feletekt be a győri szövetkezetből. Termelőszövetkezet fóliasátrai fej salátát szállítanak majd az

Next