Kisalföld, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Munka és érdekvédelem A MEGYÉBEN MŰKÖDŐ szakszervezeti szervek 1981. évi munkájában meghatározó a gazdálkodást segítő tevékenység. Ez áll a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának az idei tevékenységhez, feladatokhoz készített ajánlásában. A munka, az értékteremtés elsődlegessége tükröződik a szakszervezeti törekvésekben, s ez így természetes, hiszen enélkül elképzelhetetlen a dolgozók érdekeinek a képviselete, védelme. A jelen gazdasági körülményei, gondjai közepette csakis a társadalmilag szervezett munka hatékonyságának a növelésével, a gazdasági egyensúly javításával teremthetünk olyan helyzetet, amelyben szó lehet az elért életszínvonal megtartásáról, mint alapvető társadalmi, politikai célról. A Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsa legutóbbi ülésén megállapította, hogy a gazdálkodás segítése, a dolgozók érdekeinek a képviselete, a szakszervezeti és az üzemi demokrácia 1981-ben a megszokott gyakorlattól eltérő módszereket igényel. A gazdaságpolitikai célok szakszervezeti támogatása egyes üzemekben jelentheti a termékszerkezet korszerűsítését, az üzem- és munkaszervezés változásait, vagy éppen a munkaerő átcsoportosítását. Mindez azzal jár, hogy az érdekvédelmi tevékenységet változó körülmények között, változó módon kell végezni. Tudatos munkára és elvi következetességre van szükség, hiszen a jövőben gyorsuló ütemű változásokkal kerülünk szembe, növekszik a gazdasági életben a differenciáltság, a vállalatok gazdasági helyzete, nyeresége, ebből következően a munkakörülmények, életviszonyok, jövedelmek alakulása is eltérővé válik. A kiindulási alap csak az lehet, hogy tudomásul vesszük: meghatározott különbségek vannak a jól, s a kevésbé jól dolgozó kollektívák, csoportok, egyének között. A szakszervezeti szervek közreműködésének érdemibbé kell válnia a tervezésben és a végrehajtás minden fázisában. Hatást kell gyakorolniuk a gazdaságtalan termékszerkezet átalakulása, a termék, technológiák korszerűsödése, a hatékonyság érdekében. Jogosultságuknak megfelelően szükséges részt venniük a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás megoldásában, elsősorban a vállalaton belül felszabaduló létszám átirányításának munkájában. Biztosítsák, hogy kiemelt szerepet kapjon az előkészítésben a demokratizmus, az időben történő tájékoztatás, fordítsanak különös gondot és figyelmet az átirányított dolgozók élet- és munkakörülményeinek, anyagi érdekeltségének alakulására. A szakszervezeti szerveknek a jövőben az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítaniuk az ember szerepének. Nincs az a szabályozó rendszer, amelybe automatikusan beépíthető lenne a kezdeményezőkészség, az alkotási vágy, a gyárhoz, szakmához, közösséghez való emberi kötődés. Az átlagosnál többet akaró és többet nyújtó dolgozó érdekének a védelme, átlagost meghaladó anyagi, erkölcsi előrejutásának biztosítása is alapvető szakszervezeti feladat. Az új kollektív szerződésekben tükröződnie kell annak a követelménynek, hogy javuljon a munkafegyelem, erősödjék a munkahely megbecsülése. Ugyancsak kifejezésre kell jutnia az ezzel összefüggő, ezt segítő bérpolitikának is. Fontos követelmény, hogy a tervekkel egyidőben a bérfejlesztési elképzeléseket is megvitassák, szorgalmazva a bérfejlesztéseknél is a kockázatvállalást, a túlzott óvatosság megszüntetését. Az SZMT ajánlásában azt tartja szükségesnek, hogy a bérfejlesztések az év elején kerüljenek végrehajtásra, s a VI. ötéves tervidőszakra a vállalatoknál készítsenek több variációs bérfejlesztési koncepciót. Bérek és árak viszonya az életszínvonal egyik értékmérője, s az 1981. évi életszínvonal-politikai célok elérésének fontos feltétele, hogy a fogyasztói árak a tervezett szinten alakuljanak. Ennek érdekében a szakszervezeteknek erősíteniük kell társadalmi árellenőrző tevékenységüket, fokozni a termelő, forgalmazó és szolgáltató vállalatok árpolitikájának ellenőrzését. A szakszervezeti szervek akadályozzák meg, hogy a szigorúbb gazdasági szabályozás miatt bekövetkező nyereségcsökkenést a vállalatok indokolatlan áremeléssel ellensúlyozzák. A SZAKSZERVEZETEKNEK 1981-ben úgy kell végezniük politikai munkájukat, hogy a gazdasági követelményeket és feladatokat széles körben elfogadtassák, egyértelműen és hatékonyan támogassák a kezdeményező szellemű gazdasági vezetést. A propaganda- és agitációs munkában elő kell segíteni azt, hogy a gazdasági szervezetek, a dolgozók valósan értékeljék helyzetünket megértsék és támogassák közös céljainkat. Ez ma a közösségek és az egyének alapvető érdeke... N. M. T. A gyógyszeripar feladatai A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második világháború után kezdődött, termelése 1950 és 1975 között több mint százszorosára emelkedett. Az ágazat jelentőségére, nemzetközi fontosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meghaladta a termelés bővülésének mértékét. A magyar gyógyszeripar jelentős pozíciókkal rendelkezik a világpiacon: termelési értékét tekintve a 14—16. helyen áll a világ gyógyszertermelőinek sorában, ha az export nagyságát nézzük 6—8., ha pedig az egy főre számított exportot tekintjük, csak Svájc előzi meg a világon. A KGST- ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszeripar. A népgazdasági terv kiemelt szerepet biztosít a következő években a gyógyszeriparnak. 1981-ben közel tíz százalékkal növekedhet ez az iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlődés, mint az iparban általában. Ennek megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 százalékkal nőnek az idén. Búcsú a gyártól Hatvan dolgozójától búcsúzott el a Graboplast győri Pamutszövő és Műbőrgyár: ennyien mentek most egyszerre nyugdíjba. Az immár hetvenhat éves gyár derékhadához tartoztak. Évek hosszú során át szolgálták a gyárat. Háromezerből hatvan ■ ha csupán „számtanilag” tekintenénk is, a nyugalomba vonulók távozását megérzi az üzem. Hiányuk azonban nyilván ennél is nagyobb lesz. De hát ők már megszolgálták a pihenést. Tudásukat, szakmai fogásukat átadták az utánuk jövőknek. Ennek szellemében búcsúzott a Graboplast kollektívája hatvan dolgozójától. IKR-értékelés A termelési verseny eredményei A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat a kukorica-, a búza-, a napraforgó- és a cukorrépa-termelési verseny győztesei között több mint másfél millió forint jutalmat osztott ki. A jutalmakat az IKR már átutalta az üzemeknek az okleveleket a körzeti győztesek a februári részközgyűléseken, az országos helyezettek pedig az igazgatótanácsi ülésen veszik át. A megye taggazdaságai közül a kukoricatermeléssel körzeti győztes lett a kőnyrétalapi és a töltéstavas téesz. A napraforgó-termeléssel pedig az országos versenyben a harmadik helyet szerezte meg a töltéstavas téesz. Országos győztes lett és az első helyen áll a Lajtahansági Állami Gazdaság a cukorrépa-termelésével. Négymillió forint közös vagyon harommis nyíl exportra Bevált a szakszövetkezet Tavaly tizedik esztendejét zárta a mosonmagyaróvári Kisállattenyésztő Szakszövetkezet. Az alapítók mindössze huszonhatan voltak, s ők adták össze az induláshoz szükséges tőkét, a tizenötezer forintot. Azóta a szakszövetkezet közös vagyona megközelítette a négymillió forintot, s megtalálták számításukat a tagok is. — Az első évben egymillió tojást és ötven tonna nyulat értékesített tagságunk — mondta Cséfalvay Gyula, a szakszövetkezet elnöke. — Ez akkor számottevő eredmény volt. De a fejlődés meggyorsult. Eddig a legsikeresebb esztendőnk 1978 volt, amikor kilencmillió tojást, 340 tonna nyulat és számottevő mennyiségű baromfihúst értékesítettünk. Sajnos, a következő évben csökkent a tojás iránti kereslet, némi gondunk is akadt az eladással. Tavaly év elején pedig a győri baromfiipari vállalat, amellyel szerződésben álltunk, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát irányítása alá került. A nyúl és a brojlercsirke átvétele továbbra is zökkenőmentes volt, de a kombinát az árutojás felvásárlásával nem foglalkozott. Ajánlottak egy partnert, a sasadi termelőszövetkezetet, ám velük egy idő után fel kellett bontani a szerződést, mert megbízhatatlanul fizettek. Ezután magunk néztünk megfelelő felvásárló után, s megegyezést kötöttünk az Óbuda Kertészeti Szövetkezettel. Az ő árudáikba szállítjuk a tojást és a mindenkori napi ár kilencven százalékát megkapjuk. Talán ez ismét fellendülést hoz Mosonmagyaróváron és környékén a tojástermelésben. Ugyanis a bizonytalan értékesítés hatására csökkent a termelési kedv, és így tavaly közel kétmillióval kevesebb tojást tudtak csak felvásárolni, mint 1978-ban. — Változott a szakszövetkezet tagjainak létszáma is — mondta az elnök. — Egy rendelet értelmében csak azok tarthatták fenn a jogviszonyukat, akik másutt nem álltak alkalmazásban. Így sok embernek dönteni kellett. Természetes, hogy a biztosabb jövedelmet adó, ipari vagy egyéb munkahelyet választották. Ám velük sem szakadt meg a kapcsolat, mert legnagyobb részük szakcsoporttagként továbbra is kisállattartással foglalkozik. Jelenleg kétszázhúsz állandó tagunk van. Nagyon sok nyugdíjassal is együtt dolgozunk. Miután a szakszövetkezet megerősödött, kisebb beruházásokra is futotta az erőnkből. Dunaszigeten 4300 tojáshibridet tartunk, Halásziban pedig a téesztől bérelt épületben tízezer pecsenyecsirkét. Egyes tagjaink ezeken a helyeken dolgoznak. A többiek pedig bérhizlalást végeznek. Ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson, a nőknek legalább huszonöt, a férfiaknak pedig harminc anyanyulat kell tartani, s a szaporulatot nálunk kell értékesítenie. Hasonló a helyzet a tojótyúkokat, illetve broylercsirkét nevelő tagjainknál is. Vannak olyan tagjaink is, akik egyik formát sem tudták vállalni, ők szövetkezeti hozzájárulást fizetnek. Ez a nőket hatvanöt éves koruk után, a férfiakat pedig hetvenéves koruk után feljogosítja arra, hogy öregségi járadékot kapjanak. Érdekes a kisállattartók összetétele is, mert a volt mezőgazdasági dolgozótól a nyugdíjas tanítóig sokféle foglalkozású ember van közöttünk. A szakszövetkezet bizonyos szolgáltatásokat is végez. Ezek közül a legszámottevőbb a tápellátás megszervezése. Tizenkét árusítási hely van, melyeknek éves forgalma meghaladja a hatszáz vagon tápot. Azoknak a tagoknak, akik nagyobb mennyiséget rendelnek, házhoz szállítják a keveréktakarmányokat. A szakszövetkezet tagjai mintegy húsz-huszonkét forinttal olcsóbban kapják mázsánként a tápot, mintha másutt vásárolnák. Ezenkívül a szakszövetkezet közreműködik a naposcsirkék, a tojók beszerzésében, a selejttyúkok értékesítésében. Megteremtették az ömlesztett tápszállítás lehetőségét is. — A nyúlértékesítés az örvendetesen növekedett — mondta Cséfalvay Gyula. — Tavaly már elértük a háromszázhatvan tonnát. Ez csaknem teljes egészében exportra megy. A felvásárlási ár emelkedése megnövelte a tagság és a kívülállók érdeklődését is. A tagság kérésére méhészeti szakcsoport is alakult. Tavaly már 150 mázsa mézet is értékesítettünk, ami szintén valutát hoz az országnak. A felvásárló partnerekkel így a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal a kapcsolataink kiszélesedtek. Tavaly a brojlercsirkénél kilogrammonként négy forint ösztönző felárat fizettek a bábolnaiak, ez is a korrekt partneri kapcsolat egyik bizonyítéka. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy tavaly már mintegy százötven tonna versenyecsirkét értékesítettünk. Ha egy nagy téesz termeléséhez hasonlítja valaki a szakszövetkezet értékesítési eredményeit, akkor nem tűnnek túl jelentősnek a fenti számok. Ám ha azt vesszük figyelembe, hogy Mosonmagyaróváron és környékén termelt tojás, a baromfi- valamint a nyúlhizlalás csak sokmilliós beruházások által lenne kiváltható, már inkább látszik e szövetkezeti forma létjogosultsága. S nem mellékes az sem, hogy a szakszövetkezet számos embert hozzásegít a szabadidő népgazdaságilag is hasznos, tevékeny eltöltéséhez N. E. ■ Sebők Péterné korszerű, többszintes ketrecekben tartja a tojóhibrideket. A jobb készletgazdálkodásért ÉPÍTŐIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS Raktárbázisok, gépcserék A Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál megtartotta első idei ülését a megyei építőszervezetek gazdasági társaságának igazgatói tanácsa. A testület először a kooperációs iroda munkáját tekintette át, és megállapította, hogy eredményes munkát végez. A terveknek megfelelően építik ki a szakbizottságokat, összesítették a társulásban részt vevők építőgép- és szállítóeszköz-állományát és felmérték a felesleges készleteket. A megyei tanács tervosztályával, a veszprémi társszervezettel élő kapcsolatot alakítottak ki. A munkát megkülönböztetett figyelemmel kíséri az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is, így például a tárca és a megye vezetőinek közelgő tanácskozására a társaság külön elemzést készít a megye építtetői igényeiről és a kapacitásokról, szerződésekről. Az igazgatói tanács ezután az egységes gépbérleti díjak alkalmazásáról döntött. Ez az egységesítés nagymértékben megkönnyíti, elősegíti a nagy értékű gépek, berendezések jobb kihasználását, s így a közvetlen vállalati hasznon kívül népgazdasági érdekeket is szolgál. A társaság koordinációs irodája a bérleti rendszert három változatban dolgozta ki, s a közgazdaságilag legkedvezőbb változatról döntött az igazgató tanács. Az egységesítés nyomán akad, aki olcsóbban adja majd bérbe az időszakosan „felesleges” berendezéseit. Ez a magatartás hosszú távon megtérül. Az igazgató tanács megvitatta az ÉGSZI felajánlását is. Az építésszervezéssel „hivatásszerűen” foglalkozó intézet ajánlatát az igazgató tanács végső soron elutasította, mert a gépkataszter számítógépes összeállítása, és az érte kért összeg nem áll arányban egymással, a szükséges adatok már a társaság birtokában vannak. A tanácskozás legnagyobb vitája a szakosított raktárbázisok kialakításáról folyt. A társaság tagjaként az ÉPTEK Győrött két raktárbázist állít fel a vállalatok jobb anyagellátásáért. A GYÁÉV-nál a betonacélok és vashuzalok kaphatók, a csőféleségeket, öntvényelemeket, gázcsöveket, pvc-csöveket és az egyéb idomokat pedig a mélyépítő vállalat telepén raktározzák. Ezzel a módszerrel jelentősen csökken a vállalatok készletszintje az ellátás biztonságának romlása nélkül, s ez végső soron a gazdaságosságot növeli. A már működő betonacél raktár után áprilistól az Északdunántúli Közmű, és Mélyépítő Vállalatnál a társaság kis és nagy tagjainak rendelkezésére áll az új szolgáltatás. Az igazgató tanács ezután megvitatta a társaság koordinációs irodájának és a szakbizottságok 1981. évi munkatervét, amelyben két témával foglalkoznak elsősorban. Az évek óta hullámzó anyagellátás, valamint a kapacitások lekötöttsége kerül reflektorfénybe. H. S. 1981. február 1., vasárnap3 Hiffii Polf.