Kisalföld, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

■ Bakó Lajos nyugalmazott pedagógus, rajztanár, a győri Apáczai Csere János Tanító­képző Főiskola gyakorló iskolájában tanított. Pedagógusi munkássága, országosan is elis­mert népművészeti gyűjtő és feldolgozó tevékenysége mellett festészettel is foglalkozott. Képeit most Győrött, a Megyei Művelődési Központban mutatja be. „Megjelentek a magyar klasszisukok!” Régi győri rikkancsok A Magyar nyelv értelmező szótára szerint a „rikkancs áru­ját kiabálva ajánló (mozgó) újságárus”. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a reggeli, illetve az esti lapok az utcára kerültek, megteltek Győr forgalmasabb pontjai a portékájukat fenn­hangon kínáló újságárusokkal. Kiragadtak egy-egy főcímet a bűnügyi tudósításból vagy valamilyen politikai szenzációból, amit rövid időközönként ismételve kiáltoztak. A felszabadu­lás előtt népszerű bulvárlap volt a ,,Mai nap”. Talán csak az idősebbek emlékeznek, amikor szinte kantárvá kiabáltak az újságárusok ..Megjelent a »Mai nap« újság, a »Mai nap«”. Amikor az „Est” című lap az utcára került, a győri főutcák „Az Est". Az Est” kiáltástól voltak hangosak, ötven évvel ezelőtt micso­da szenzáció volt Győrött a Magyar utcai gyilkosság. „Mi történt Győrött a Ma­gyar utcában?”, „Ki volt a győri gyilkos?”, „Féltékeny­ségből megölte szerelmét” — kiabáltak a rikkancsok, be­kukkantva kocsmákba, ven­déglőkbe, kávéházakba, üz­letekbe, de még a kapual­jakba is. Az egyik szemfüles rikkancs ugyanakkor az alábbiakat kiabálta: ..Meg­találták a gyilkosság elköve­tőjét”. Perceken belül túl­adott minden újságján. Az olvasók keresték a szenzáci­ót a lapban. Akik még el­érték a rikkancsot, felelős­ségre vonták, honnan vette a szenzációt. Ő a világ leg­természetesebb hangján vá­laszolt. Mindenki úgy árulja a portékáját, ahogy tudja. Egyik legrégibb győri új­ságárus, a mindenki által is­mert és szeretett Laci, év­tizedek óta a Kazinczy utca és a Baross út sarkán, a régi Meinl üzlet (ma a borszak­­üzlet) előtt árulja az újsá­gokat. Valaha nem volt ott pavilon, csak egy kis áll­vány. Laci a legdermesztőbb hidegben is ott állt már ko­ra hajnalban és fennhangon árulta a legfrissebb hírhar­sonákat. Mielőtt kivitte a standra az újságokat, át is lapozta azokat. Tudta, mi a tartalmuk, ismerte vásárlói ízlését, igényeit. Laci ma is él, de standján egyre keve­sebbszer látni. Úgy látszik, nem múltak el nyomtalanul a hideg utcán töltött évtize­dek. Híres újságárusstand volt valaha Győrött az egykori Royal szálló előtt, ahol min­den nevesebb bel- és külföl­di újságot meg lehetett kap­ni. Karcsi, a rikkancs — a háború forgatagából nem került elő — a kávéház nagy tükörablakát is teleaggatta a lapokkal, és fennhangon kia­bálta a legújabb szenzáció­kat. Karcsi arról is híres volt, hogy gyűlölte a fasisz­tákat. Amikor egymás után szűntek meg színvonalas magyar napi- és hetilapok, Karcsi elcsendesedett, csak néha hallottuk az alábbiakat kiabálni: „Megjelentek a ma­gyar »­klasszisukok«. Ezt vegyék, ez az igazi olvas­nivaló.” A „klasszisukok” tör­ténete az alábbi, nagy pél­­dányszámban adta közre va­lamelyik kiadó Magyar klasszikusok néven Arany, Csokonai, Petőfi, Vajda és többi nagy magyar író és költő válogatott írásait, kö­tetenként 24 fillérért. Karcsi bizalmasan megsúgta ne­künk, hogy a jobboldali la­pokat nem ajánlja. Jobban járnak az olvasók, ha most a „klasszisukokat” olvassák. A felszabadulás utáni idők leghíresebb rikkancsa Berta úr volt. A kétméteres, hal­latlanul intelligens, egyete­met végzett, öt nyelven be­szélő középkorú férfi, nem tudni mi okból, újságárusí­­tásra adta fejét. Kora haj­naltól késő estig járta Győr utcáit és jellegzetes kiejtés­sel kiabálta „f­riss kiadás, szenzáció, szenzáció”. Ő is elolvasta áruját, de az ese­ményeket a maga véleménye szerint alakította át és úgy ajánlotta az újságokat. Berta úr szenvedélyes totózó is volt, keresete legnagyobb részét totószelvényekre köl­tötte. Amikor eladta újság­jait, beült a Hungária kávé­házba, ahol foglalt asztala volt. Vett egy ír csomagoló­papírt, azon variálta tippjeit, majd összeadott, kivont, osz­tott, szorzott és úgy írta szel­vényre, ahogyan ő hitte „a biztosan nyerő számokat”. Ilyenkor nem szabadott za­varni. Egyszer azért hozzá­léptem, és kérdeztem tőle valamit. Tőle szokatlan in­gerlékenységgel így szólt rám: „Szerkesztő úr, ezt nem hittem volna. Maga még nem tudja, ha valaki ilyen­kor hozzám szól, akkor vége mindennek. Megzavarja a kémiámat és kezdhetem elölről a fáradságos mun­kát.” Egyszer azután híre ment a városban: Berta úr nagy összeget nyert a totón — ha jól emlékszem —, több mint harmincezer forintot, akkor nagyon nagy pénzt... A hír után találkoztam vele, meg­kérdeztem, igaz-e a szóbe­széd a szerencséjéről. A vá­lasz az alábbi volt: „Maga jó emberem, elárulom, hogy igaz.” Ugye, azt gondolják, Berta úr otthagyta a rik­­kancsságot? Nem ezt tette. Felvette a nyereményt, et­től kezdve még jobban kia­bált és sietett. Hamarabb el­adta az újságokat, több totó­­szelvényt vásárolt, több időt töltött a Hungáriában. A nyereményből mindössze egy öltöny ruhát, egy pár cipőt vásárolt magának. A többi pénzt rövid idő alatt elfotózta... A régi újságárusokról szólva nem illik megfeled­kezni az egyik leghíresebb győri lapterjesztőről, Meré­nyi Józsefről. Pár négyzet­­méternyi irodája volt a Széchenyi téren — ma cipő­bolt van a helyén — telve a legkülönbözőbb újságok kö­tegelve­. Már hajnalban tal­pon volt. Ment ki az állo­másra átvenni az újságokat, délután gondoskodott a Vi­lágosság terjesztéséről. Bo­hém, vidám ember volt. Hányszor láttam üldögélni rikkancsai társaságában, meg víg cimborájával, Szu­­tyi úrral a Kulacsban, meg más szórakozóhelyeken! Évekkel ezelőtt a lányát meglátogatni ment Ausztrá­liába. Visszaindulása előtt rosszul lett. .. Nem tudtak segíteni rajta. Állítólag agy­daganata volt. Barátai mondják, akik lányától le­vélben értesültek, utolsó szavaiban Győrt emlegette... Imre Béla 1- Tájékoztatás a szolgáltatások díjairól A Győr-Sopron megyei Ta­nács V. B. Ipari Oszálya és a Győr Megyei Városi Tanács V. B. Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Osztálya tá­jékoztatja a lakosságot, hogy a központi fogyasztói árintéz­kedések alapján február 1-től a megállapított maximált áras díjtételek a következők. Női fodrászat: a hajmosás 6 forint, a hosszúhaj-mosás 10, a hajszárítás 3, a hajhullá­­mosítás vízzel vagy vassal 13 forint. Férfifodrászat: a bo­­rotválás 6, a hagyományos haj­vágás 12, a borotvahaj - vágás mosással 20 forint. A szabadáras díjtételek közül a női fodrászatnál a hideg dauer és a festések átlagosan 5 forinttal emelkedtek, a fér­fi fodrászatnál a modern di­­vatfrizura 4 forinttal. A fényképészeti díjak közül az igazolványképek 12 százalék­kal, a műtermi szolgáltatások 5,5 százalékkal emelkedtek átlagosan. A többi szolgálta­tás díja változatlan. A Győr-Sopron megyei Pa­tyolat Vállalat február 5-től emeli a mosodai szolgáltatá­si díjakat. A kilós mosás dí­ja 3,90 forintról 6 forintra, a bérágynemű-szolgáltatás díja 20,80 forintról 24 forintra vál­tozik garnitúránként. A pi­pere (darabárus) mosási díj­tétele változatlan marad, csupán a lepedő, párnahuzat, dunyhahuzat és paplanhuzat ára emelkedik 0,50—0,80 fo­rinttal darabonként. A vegy­­tisztítási díjtételek változat­lanok maradnak. A díjtéte­lek változása miatt a lakossá­gi szolgáltatás (mosás+vegy­­tisztítás) árszínvonala 3,43 százalékkal emelkedik. Kéziratokról üzenjük „Berger”. Bízzék jobban édes szüleiben, szeretettel és józanul megmondanák a verséről (amit én is mondhatok). Nem szüksé­ges, kedves lányom, ilyen „utá­lok mindent” hangulatba esni a fiú miatt. Szép az élet, ha szé­pen éljük, és még szebbé válhat, ha igazi a szerelem. Ez a vers éretlenke. „Ofélia”: 1. Kellemes olvasni a „Zord idő” című versét. Egysze­rű képei lüktető sorokba rende­ződnek, láttatják a bentről szép­nek látható telet. 2. A korcso­­lyázni menő gyerekek sora után vége az idilli résznek, mozdul a „kamera”, és az őrálló katonák helytállásáról szól egyszerűen, elismerően, becsülést keltően négy befejező sor. 3. Nem verse­­lési tehetségről, inkább a képek­ben való gondolkodásról, a lát­tató írás képességéről tanúskodik a verse, egyelőre kezdő fokon. Érdemes fejlesztenie. (B. G.) Piperecikkek Rejtvényünkben a vízszin­tes 1. és 32. valamint a füg­gőleges 6. és 8. sorokban négy piperecikk nevét rej­tettük el. Megfejtésül a négy szót kell beküldeni szer­kesztőségünk címére febru­ár 5-ig, csütörtökig. A meg­fejtésekre írjátok rá: há­nyadik osztályba jártok. A borítékon vagy levelezőla­pon tüntessétek föl. Gyer­mekrejtvény. Az ügyes megfejtők között szép ifjúsági könyveket sor­solunk ki. VÍZSZINTES. 6. Ismert gyermekváros. 7. Fontos belső szervünk. 9. Az ellenállás törvényének megalapozója (kiejtés sze­rint). 10. Becézett női név. 12. Fél hamu. 13. Tollat for­gat. 14. Noszogató szó. 16. Apaállat. 19. Ritka férfinév. 31. Görög betű (kiejtés szerint). 22. Névutó. 24. Fordítva, népiesen a könnyeit hullatja. 25. Létezik. 26. irány. 27. Jelen nap. 29. Rit­ka férfinév. 31. Jellegzetes ige­végződés. FÜGGŐLEGES: 1. Erdei gyümölcs. 2. Zita — mássalhangzói. 3. Januárban ün­nepli a névnapját. 4. Rangjelzés. 5. Végtelenül néma. 10. A víz­szintes 13. 11. A csontok szalagja. 13. Szintén. 15. O.E. 17. Azonos magánhangzók. 18. Hamis. 20. Fordítva, az apa neve előtt áll ha a fiát is így hívják. 22. Női név. (ford.) 23. Akkor látjuk, amikor alszunk. 28. Azonos ma­gánhangzók. 30. é­s németül, ha férfi. 31. Félig itta. A megfejtés megkönnyítéséül közöljük, hogy hosszú és rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. A vízszintes 1. első vakbetűje: A, a vízszin­tes 32. második vakbetűje: E, a függőleges 6. első vakbetűje: G, a függőleges 8. második vakbe­tűje: E. KIK NYERTEK? A január 25-i, vasárnapi szá­munkban megjelent gyermek­­rejtvény megfejtése: — A cselló — A hegedű — Zongora — Az oboák. Az ügyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek: Gángó Edmond 2. oszt. tan. 9200 Moson­magyaróvár, Móra Ferenc u. 5, Vidra Marianna 3. oszt tan. 9224 Rajka, József Attila tér 11. Róth Anikó 7. oszt. tan. 9141 Ikrény, Kastély tér 4. Nagy Marietta 11. oszt. tan. 90­23 Győr, Ifjúság kör­út 51. Lakatos Beatrix 8. oszt.­ tan. 9023. Győr, Álmos u. 9. Nyí­rő Tímea 8. oszt. tan. 9024 Győr, Csokonai u. 46. Németh Péter 3. oszt. tan. 9023 Győr, Munkás­őr u. 36. Honyák Norbert 5. oszt. tan. 9400 Sopron, Kőszegi u. 2, Márk Zoltán 3. oszt. tan. 9441 Agyagosszergény, Széchenyi ut­ca 52. Orbán Andrea 3. oszt. tan. 9400 Sopron, Paur Iván utca 8. Az ügyes megfejtők között szép ifjúsági könyveket sorso­lunk ki. 9002 GYŐR PF 28. postája cw Olvasóink írják... t­úlzsúfolt Kunszigetről autóbusszal járunk győri munkahe­lyünkre. Sajnos, a 110 főre méretezett autóbusz ma több mint kétszáz bérletes utas­sal nyögdécsel, így a 18 km­­es távolságot nemritkán 40—45 perc alatt teszi meg. Sok vita és reklamáció után kaptunk rásegítő járatot, de az rendszertelenül és kiszá­míthatatlanul indul. Kérjük, hogy a menetrend szerinti és a rásegítő járatot egyidő­­ben közlekedtesse a Volán. (Szalai Vincéné, Kunsziget és 14 aláírás) Éjjel- nappal Tavaly — az újság köz­benjárására — a győri Ta­nácsköztársaság úti gépko­csifelüljáró belvárosi olda­lán elhelyeztek két vastag lemezt, s így megszüntették a zajt, szinte hangtalanul közlekedtek a nehéz jármű­vek. Két hónap óta viszont újra elviselhetetlen csatto­gás, huppanás hallható a híd felől, főleg az éjjeli órákban. Nem tudunk alud­ni, annyira erős a zaj a híd melletti lakásokban. Lehet, hogy fellazultak a lemezek. Kérjük az illetékeseket, hogy szüntesse meg a nappalain­kat és éjszakáinkat megke­serítő zajt. (özv. S. Ká­roly­­­né, Győr, Tanácsköztársa­ság u. 20.) Már hetente A fertőszentmiklósi Rá­kóczi utcában évek óta gya­kori, hogy kialszanak a vil­lanyok, elnémulnak a rádi­ók, leállnak vagy leégnek a motorok, nem más a mosó­gép, nem folyik a csapból a víz. Áram nélkül marad az utca. A jelenség ma már he­tente ismétlődik. A munká­ból hazatérő háziasszonyok bosszankodnak, hiszen a legszükségesebb házi teen­dőket nem tudják elvégezni. Az idén már négyszer for­dult elő, hogy áram nélkül voltak az utca lakói. (Holper Dénes, Fertőszentmiklós, Rákóczi u. 29.) Hosszú, téli estéken Gyerünk a moziba? A mozikedvelő mosonma­gyaróvári fiatalok keserűsé­gét­ tolmácsolják levelükben Szénási Ferenc (Móra lakó­telep D/2.), Némethné Mesz­­lényi Mária (Radnóti u. 12.) és Fehérvizi Marianna (Ha­jós u. 11/1.). A város két mo­zijának siralmas állapotáról írnak. Az óvári Kossuthban nincs fűtés a nézőtéren, a székek nyikorognak, a karfák leestek, az ülőkék töredezet­tek. A kívülről aládúcolt épü­let négy kijárata közül csak egyet lehet annyira kinyitni, hogy a közönség egyesével elhagyhassa a nézőteret. A jegyek ára annyiba kerül, mint másutt. A mosoni Dózsa mozi külleme elfogadható ugyan, de itt sem fűtenek. Az előadás rögtön a filmmel kez­dődik. Filmbemutató és hír­adó nincs. Senki nem tudja, miért. A fiatalság kedvelt és viszonylag olcsó szórakozási lehetősége nagyobb törődést érdemelne Mosonmagyaróvá- Olcsó húsból, drága kolbász Sok háziasszony panaszát fogalmazta meg levelében Kovács Istvánná (Győr, Kül­ső Árpád u. 10.) olvasónk: a győri Szigetvár u. 2. sz. alatt lévő boltban a „bennfente­sek” nagy mennyiségben vá­sárolják fel a csontos húst kolbász készítése céljából. A megyei Kereskedelmi Felügyelőség kérésünkre vizsgálatot indított. „A Húsipari Vállalat igaz­gatójánál eljártunk és fe­gyelmi eljárást indítványoz­tunk azon dolgozóik ellen, akik nagyobb mennyiségű csontos húst és egyéb árukat vásároltak fel a győri Szi­getvár u. 2. sz. alatt lévő boltban kolbász készítése cél­jából A közellátásra szánt olcsó húsos csont felvásárlá­sával rossz hangulatot keltet­tek. Az 1717. sz. húsboltban végzett vizsgálatunk több szabálytalanságot állapított meg, melyért a bolt vezetője és helyettese ellen szabálysér­tési eljárást kezdeményez­tünk. Utasítottuk a bolt ve­zetőjét, hogy úgy a szállítók­nak, mint bárki más vevőnek öt kilónál több húsos csontot nem szolgálhat ki. A hátsó ajtónál a kiszolgálást megtil­tottuk. Baráth Mihály fel­ügyelőség vezető 1981. február 1., vasárnap

Next