Kisalföld, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Nemzetközi elismerés Újabb magyar külkereske­delmi vállalat, ezúttal a Fer­­union részesült jelentős nemzetközi elismerésben. Málta szigetén ünnepélyes keretek között adták át a Fö­­nícia-díjat, trófeát és okleve­let csaknem 30 cégnek, közü­­tük a magyar Ferunionnak. A Ferunion az utóbbi öt esztendőben megkétszerezte export-, illetve import­for­galmát. A bérlakások bővítése Emeletráépítés — tetőtér beépítés — korszerűsítés­ e A lakásépítésről és lakásgazdálkodásról szóló párt- és állami határo­zatok feladatul tűzik azt is, hogy a jogos lakásigények kielégítése céljából vala­mennyi lakásellátási és épí­tési formát felhasználva az állami lakóházak felújítása mellett az ilyen lakások kor­szerűsítésével, továbbá az épületekre történő ráépítés­sel is segíteni kell a lakás­hiány csökkentését. Ráépítés A korábbi rendelet hatá­lyon kívül helyezésével újra szabályozták az állami tu­lajdonú épületek emeletrá­építésének, tetőtérbeépítésé­nek feltételeit. A rendelet hatálya kizá­rólag vagy legalább 50 szá­zalékban állami tulajdonban álló lakóépületeken végzen­dő olyan emeletráépítésre, tetőtér-beépítésre, tehát rá­építésre terjed ki, amelynek során állami bérlakás, mű­teremlakás létesül. Ez a lakásépítési forma kedvező lehetőséget nyújt az állami bérlakások számá­nak növelésére, továbbá ar­ra is, hogy a munkáltatók is támogathassák dolgozóik ilyen formában történő la­káshoz jutását. Sőt arra is van lehetőség hogy — ha a ráépítés során két lakásnál több nem alakítható ki — a ráépítést magánszemély is végezhesse. Figyelmünket az utóbbi építkezési formára irányít­va ez esetben eltekintünk a házkezelő szerv és a mun­káltató által történő ráépí­téstől, mert célunk a lakos­sági lakásépítés lehetőségei­nek áttekintése. Kizárólag állami tulajdon­ban álló épületben történő ráépítést magánszemély az épületet kezelő szervvel, ve­gyes tulajdonú épületek esetében pedig valamennyi tulaj­donostárssal kötött megállapodás alapján végez­het, vagy végeztethet. Ez esetben az illetékes la­kásügyi hatóság, tanács szak­­igazgatási szerve az építte­tő magánszemélyt előzetesen kijelöli bérlőül. Lakásépíté­si hozzájárulást nem kell fi­zetni. A ráépítés kereté­ben épülő lakás költségének 50 százalékáig, legfeljebb azonban 150 ezer forint köl­csön nyújtható, évi 2 szá­zalékos kamattal. A törlesz­tési idő legfeljebb 25 év. Az építtető saját részének az építési költség legalább 15 százalékát el kell érnie. Az építési kölcsön igény­léséhez szükség van a lakás­ügyi hatóság előzetes bérlő­kijelölésére, a házkezelési szervvel kötött megállapo­dásra, amely a ráépítési költségek viselésének meg­osztását is tartalmazza, to­vábbá a jogerős építési en­gedélyre valamint a tervdo­kumentációra és a költség­­vetés egy példányára. Több lakás építése esetén mellé­kelni kell az egy-egy lakás­ra eső költségek felosztását is. Kölcsön, bérlakáshoz Az­­állami bérlakások bér­lői kedvezményes feltételek­kel juthatnak az OTP útján állami, kölcsönhöz, ha bérelt lakások bővítésével felújítá­sával kívánják jogos lakás­igényüket kielégíteni. Ez te­hát azt jelenti, hogy a meg­lévő lakás megfelelő kiala­kítását is segítik. Tehát le­hetőség van arra, hogy a meglévő lakás kialakítása útján oldódjék meg a jogos lakásigény kielégítése. Az Országos Takarékpénz­tár az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére az általános feltételek sze­rint kölcsönt nyújt felújítás­ra, tatarozásra, korszerűsí­tésre és közművesítésre, to­vábbá bővítésre, beleértve a toldaléképítést is. Ezenkívül igénybe­ vehető még kölcsön a nagy lakások műszaki megosztására, lakásleválasz­tásra, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakításá­ra. Ezeket a kölcsönöket a bérlők a házkezelő szerv, IKV stb. hozzájárulása alap­ján vehetik igénybe a költ­ségek részbeni fedezéséhez. A kölcsönt az OTP területi fiókjánál kell igényelni, for­manyomtatványon. Mellékel­ni kell az igénylők munkál­tatói igazolását, az elvégzen­dő munkák tételes költségve­tését, valamint a házkezelő szerv nyilatkozatát a mun­kák elvégzéséhez történő hozzájárulásról, továbbá a költségeknek a házkezelő szerv és a bérlő közötti meg­oszlásáról. Építési engedély­hez kötött munkák esetében mellékelni kell az építési en­gedélyt és a jóváhagyott tervrajzot is. Felújítási, tatarozási köl­csön a lakások szokásos kar­bantartási munkáira nem ad­ható, de a lakások felújítá­sa, korszerűsítése és közmű­vesítése következtében, az­zal egyidejűleg felmerülő ilyen munkákat figyelembe lehet venni. A felújítási hitel feltételei szerint kérhető kölcsön a la­kások korszerűsítésére és közművesítésére. E kölcsön­nyújtás célja a régebbi épí­tésű lakások komfortosításá­nak, közművesítésének támo­gatása. Éppen ezért víz, gáz, csatorna, távfűtés bekapcso­lására, központi fűtés létesí­tésére is kérhető. Bérlakások bővítésére, toldaléképítkezés­re abban az esetben nyújta­nak kölcsönt, ha a meglévő lakás alapterülete növekszik, és a tervezett bővítéssel újabb lakószoba is keletke­zik. Műszaki megoldásokra akkor engedélyeznek köl­csönt, ha a meglévő lakásból legalább 2 lakást alakítanak ki. Bérlői kölcsön az említett célokra kizárólag a bérlőt terhelő építési költség 75 százalékáig, legfeljebb azon­ban 100 ezer forint összegha­tárig engedélyezhető. A ka­mat ebben az esetben ked­vezményes, évi 2 százalék, míg a visszafizetési idő 15 év. 1931. július 1., szerda Ülést tartott a megyei párt-vb Tegnap Győrben, a pártszékházban ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület megtárgyalta a me­gye lakosságának közérzete címmel írásban előterjesz­tett jelentést, melynek értékelése és elemzése a megyei pártbizottság szeptemberi ülésének napirendjén is sze­repel. A pártvégrehajtó bizottság elé került téma vitá­ján részt vett Jenecsek István, a Központi Bizottság munkatársa. Ezt követően a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket Élni a lehetőséggel Az állami bérlakások fel­újítása, karbantartása, sőt korszerűsítése szerepel a la­kásgazdálkodási terveinkben és tervszerűbbé tétele lakás­­politikánkban megkülönböz­tetett figyelmet kap. Ám ez nem zárja ki azt, hogy — a korlátozott állami erőforrá­sok mellett — mindazok, akik jogos lakásigényük meg­oldásának előbbrehozatalához szükséges feltételekkel ren­delkeznek, ezt a lehetőséget ne használják fel igényeik mielőbbi kielégítésére. A bér­lők részére biztosított ked­vező pénzügyi feltételek és támogatások igénybevétele akár emeletráépítés, akár toldaléképítés, vagy egyéb korszerűsítés útján bizonyá­ra sok család jogos lakásigé­nyének korábbi megoldását segítheti. Csak élni kell a le­hetőséggel. » (Folytatjuk) A csornai párt-vb napirendjén Személyre szóló megbízatások Nehezedő gazdasági körülmények megkövetelik-e a párt­tagoktól a nagyobb helytállást, a több őszinte szót? Egyér­telműen igen a válasz. Erről, valamint a gazdaságpolitikai pártmegbízatások teljesítéséről tartott a napokban végre­hajtó bizottsági ülést a Csorna városi-járási pártbizottság, amin részt vett és a vitában felszólalt Tamás Csaba, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Körültekintő, elemző mun­ka jellemzi a pártalapszerve­­zetek gazdaságpolitikai tevé­kenységét, sok a kezdeménye­zés, jav­aslat az új módszerek alkalmazására. A termelő üzemekben főleg túlsúlyban vannak a gazdaságpolitikai pártmegbízatások, következe­tes munkáról, jó teljesítésről ,adhat számot a MOFÉM, a Cementáruipari Vállalat, a kónyi, a farádi, a mihályi téesz. Tapasztalható forma­litás is (ennek veszélyére kü­lön kitért a végrehajtó bi­zottsági ülés), így a téglagyár­nál, a bágyogszováti tsz-nél, az AFIT-nál, a Tejporgyár­nál, a Bútoripari Szövetkezet­nél. Természetszerű, hogy a munka, a pártmegbízatás eredménye ott mérhető, ahol konkrét tennivalók végre­hajtásával bízzák meg a párt­tagokat, így az ipari üzemré­szeknél, téeszekben kertésze­­ti, gépesítési, állattenyésztési pártcsoportoknál. Egy jellem­ző példa a jóra: a MOFÉM öntödei és csiszolóüzemi pártcsoportok pártmegbíza­tásként kapták az anyag- és energiatakarékosságot, se­­lejtcsökkentést. Az eredmény, hogy a megtakarított anyag és a jobb minőség több mint egymillió forintot hozott a vállalatnak. Igaz, hogy a sokrétűség jel­lemzi a termelő munkában részt vevő párttagok megbí­zatásait. De még mindig kí­vánni valót hagy a konkrét­ság, a személyre szóló és munkahelyhez szorosan kötő­dő pártmegbízatások kidolgo­zása. Az ezen való változta­tást napjainkban a gazdasági körülmények is indokolják. Tehát elsőrendű tennivaló a sablonosság felszámolása, nem lehet irreális a követel­mény (éppen ezért megoldha­tatlan) , differenciált, úgyne­vezett testre szabott felada­tokra van szükség a munka hatékonyságáért, a megbíza­tások tekintélyéért, megala­pozottságáért. A város a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek ötödik ötéves tervi jó ered­ményeihez sokat tett a párt következetes gazdaságpoliti­kája, a pártalapszervezetek irányító és ellenőrző tevé­kenysége, a tisztességes mun­kavégzés. A gazdaságpolitikai pártmegbízatásoknál, sőt a gazdaságpolitikai agitációnál rendkívül fontos a jövőben a bátor kiállás, a tényekkel, érvekkel való meggyőzés sze­repe. És ez nehezebb felada­tot is ró a párttagokra, mert népszerűbb beszélni a növek­vő életszínvonalról, mint a gazdasági gondokról, de ke­resni kell a megoldást a ha­tékonyság, a gazdaságosság eszközeit. Hogy ez valóban élő, pezs­­gő tevékenység legyen ahhoz ajánlatos a párttagság rend­szeres gazdaságpolitikai tá­jékoztatása, az igényesség nö­velése a követelményrend­szernél. Gszm Hegyeshalomban, ahol a Duna folyt MIÉRT „NY" A SÓDERT? Raktárra termel a bányaüzem Hegyeshalom tájékán, ott, ahol sok ezer éve a Duna folyt, ma közgazdasági fo­lyamat zajlik: értékterem­tés, nyereségképzés és egye­bek. Az Országos Kavicsbá­nya Vállalat üzeme ez a — bányászás révén is — festői környezet. Százharminc munkás és tizenöt alkalma­zott termeli a kavicsot, az építőipar talán legnagyobb mennyiségben használt alap­anyagát. — Most, hogy csökkent a tempó a gazdasági növeke­désben, hogyan tud megélni a kavicsbánya? — Érezhetően csökken a „termékünk” iránti igény, főleg a nagyobb méretű ka­vicsból kérnek jóval keve­sebbet — mondja az üzem­vezető. — A tömeges beru­házások visszaesése miatt egyre kisebb az értékesítés. — Ennek megfelelően csökkentik a termelést is? — Egyelőre nem. Eddig mintegy 15 ezer köbméter eladatlan kavicsot depóz­tunk a nagynak számító, 15—20 milliméter átmérőjű fajtából. Muszáj termelnünk, mert ez összefügg a dolgo­zók keresetével. A kérdésre, hogy vajon meddig lehet fenntartani egy ilyen ellentmondásos állapo­tot (mármint a csökkenő ér­tékesítés ellenére fenntartott termelési szintet­, az üzem­ben azt mondják, egy-két évig még. Vagyis mindent megpróbálnak azért, hogy továbbra is munkát biztosít­hassanak valamennyi dolgo­zójuknak. Teszik ezt azért, mert mint mondják: — Bízunk abban, hogy va­lami történni fog. Nos, a bizakodás szép tu­lajdonság, a közgazdaság, a valóság azonban nem ismer ilyen kategóriát. S minthogy egy-két év alatt aligha vál­tozik a kavicspiac, bizonyára nem sokáig „nyomhatják a" sódert" a jelenlegi tempó­ban a hegyeshalmiak. Tud­ják ezt ők is. — Ha aztán mégsem moz­dul a piac, természetesen nem maradhatunk ennyien — mondja látható rezignáltság­gal az üzem vezetője. A hegyeshalmi az ország harmadik legnagyobb bá­nyája. Évente egymillió köbméter kavicsot emelnek ki a föld mélyéből. Két kot­róberendezésük van, az egyik egy-egy emeléssel 2,5 köbméternyi, a másik ugyan­csak két-hárompercen­ként 6 köbméternyi kavicsot emel ki a bányató feneké­ről. Negyven méternyi mély­ségből­­ jelenleg ennyire tudnak lehatolni. A jövőben azonban mélyítést tervez­nek, miután kiderült: 40 méternél van ugyan egy agyagos pad, ám alatta újabb 40 méter mély kavics­réteg lapul. Természetesen azt kell kitermelni, hogy ne csökkentsék tovább legérté­kesebb nemzeti kincsünket, a termőföldet. A fejlesztés a télen elkezdődik ... A hegyeshalmi kavicsnak jó híre van. Ezért is jut el a környéken túl például Szol­nok és Békés megyékbe is. Vasúton utazik, a bánya földrajzi helyzete miatt ez a legkedvezőbb szállítás (a közelben ugyanis nincs hajó­kikötő). Paksra, az atomerő­mű építéséhez is hegyeshal-­r­mi kavicsot szállítottak. A szállítás most is folyik, de már kisebb mértékben. A kavics, mint a közgaz­dasági folyamat része sem érdektelen. A hegyeshalmi üzem termelési értéke 1981- ben a tervek szerint eléri a 105 millió forintot. A nyere­ségtervben 32 millió forint szerepel. Mindebből az is lát­ható, hogy jó üzlet a termé­szet által alkotott, csupán kiemelést és szállítást igény­lő kavics termelése, forgal­mazása. Az egyszerűség természe­tesen nem általános jellem­zője a kavicsbányászásnak. Ott is számolni, taktikázni kell. Mert például az apró vagy az őrölt termék iránt nagyobb az igény (már csak azért is, mert minél kisebb a szemcseméret, annál keve­sebb cementre van szükség). A hegyeshalmi bányaüzem — minthogy ez létérdeke — egyre inkább a jól eladható fajtából igyekszik növelni a termelést, teljesíteni értéke­sítési és nyereségtervét. NI. Magyar Tibor Hordószerű hatalmas bólyákon áll a bányató közepén a kavicskotró és a szállítószalagok sora, így termelik a kavi­csot, negyven méternyi mélységből. KIÍAIFÖLD —3

Next