Kisalföld, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Barátainkkal találkoztunk Beszélgetés a Sandinista Front küldöttségének vezetőjével A megyénkben tartózkodó Nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége tegnap reggel Kapuvár­ra látogatott. Megtekintette a húsüzemet és tájékoztatót hallgatott meg az üzem tevékenységéről. Délután a rába­­pordányi termelőszövetkezetben ismertetést kapott a közös gazdaság életéről, majd látogatást tett az üzemegységekben és egy termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában. A kétnapos Győr-Sopron megyei látogatás tapasztalatai­ról Harry Chavez, a delegáció vezetője nyilatkozott lapunk­nak. — Elöljáróban azt kell megemlíteni hogy Magyar­­országra érkezésünk első percétől mindenütt igaz ba­rátként fogadtak bennünket. Meggyőződésünk, hogy Győr- Sopron megye fontos szere­pet játszik az ország életé­ben. Nagyon érdekel ben­nünket, hogy a magyarok milyen formákat és módsze­reket alkalmaznak a közép­szintű vezetők képzésére. Mi most azon fáradozunk, hogyan tudnánk többet ter­melni és a megtermelt java­kat igazságosan elosztani. Megismertük megyéjükben, hogy a termelőszövetkezetek és ipari üzemek a párt ve­zetésével, a hozzáértő szak­emberekkel mit tettek a ter­melékenység fokozásáért a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Egyszóval: mi­képpen láboltak ki a máso­dik világháború utáni súlyos helyzetből. Nálunk most olyan az élet, mint önöknél volt közvetlenül negyvenöt után. A Somoza-rezsim el­képesztő nyomort hagyott a nicaraguai népre. — Bármerre jártunk, de­legációnkra nagy hatást tett, hogy a magyar munkások és parasztok mennyire derűlá­tóak. Bíznak a pártban, ve­zetőikben és ez a bizalom segíti őket a feladatok meg­oldásában. Ugyanakkor nyíl­tan, sőt kritikusan elismerik azt is, amiben nem, vagy csak részben sikerült előbb­re lépniük. Nagyon tetszett küldöttségünknek hogy az eddig elért életszínvonal és gazdasági fejlettség mellett a magyar nép megtartotta közvetlen egyszerűségét, és tisztán látja a fontosabb stratégiai céljait. Harry Chavez a további­akban arról beszélt, hogy or­szágában jelenleg az a leg­fontosabb, hogy politikailag és ideológiailag megerősöd­jenek. — Reméljük, jól értelmez­tük az itt hallottakat és al­kalmazni tudjuk majd hazai gyakorlatunkban. Fokozni szeretnénk a terméseredmé­nyeket, feltárni a tartaléko­kat és gépesíteni a munka­­területeket. Sürgető felada­tunk, hogy munkásainkat mihamarabb kiképezzük a nagy teljesítményű munka­gépek kezelésére. Erre jó módszert láttunk a dunaszegi termelőszövetkezetben. Ha­zaérkezésünk után javasolni fogjuk az országos vezetés­nek, hogy amíg munkásaink képzésére sor kerülhet, egy­szerűbb, különösebb szakér­telmet nem igénylő munka­gépeket az eddiginél na­gyobb számban vásároljunk az ipari és mezőgazdasági termelés fokozása céljából. — A sandinisták már a forradalom győzelme előtt szoros kapcsolatot tartottak a nicaraguai tömegekkel. Két év óta a Sandinista Front irányítja az ország politikai és gazdasági életét. Törekvése, hogy megértesse a néppel, milyenek a lehető­ségeink és melyek a felada­taink. Mi most még szegé­nyek vagyunk, de kezünk­ben van a legnagyobb kincs: a szabadság és a tömegek bizalma. Most még nem tu­dunk egy életszínvonalemel­kedéssel járó gazdasági programot adni népünknek, de bízunk benne — ahogy a magyar testvéreinknek több mint három évtizede sike­rült —, hogy elindítjuk né­pünket a felemelkedés út­ján. Számos hasznosítható ötletet és tapasztalatot sze­reztünk arra is, hogy a párt­tagokkal és pártonkívüliek­­kel való emberközeli foglal­kozással hogyan lehet a tö­megbázist szélesíteni. Továb­bi sikereket kívánunk szép megyéjük gazdagodásában — fejezte be nyilatkozatát Harry Chavez. A nicaraguai vendégek tegnap este elutaztak me­gyénkből. Megkönnyebbülte­k a fák, éppen jókor, úgy látszik, tar­tósan vége a napsütésnek. Dr. Németh Gyula elnökkel, és Horváth Ernő ágazatvezető­vel járjuk a fertődi téesz al­máját a népszerű vásár után. Hétköznap van és délelőtt, mégis jönnek még a személy­­kocsik, vannak még mindig vállalkozók a megmaradt ke­vés gyümölcsre. (Volt olyan szombat, hogy ötszáz autó érkezett a közel negyven hek­táros gyümölcsös elé Fertő­­széplakra.) A meghirdetett vásár indí­téka, mindenekelőtt az, hogy a tizenötéves almás termését minden évben, mindig más vállalathoz próbálták eladni, de igazából sose járt jól a téesz. Holott, mint mondják a szakemberek, nem volt miat­ta speciális fertődi probléma, s nem is okozott több gondot, bajt az értékesítés, mint akár­melyik téesznek. Az idén nem szerződtek le a termét, de figyelték a tizenhárom-ti­zennyolc forintos almaárakat, öszevettük azzal, hogy tőlük kilónként 4—5 forintért vá­sárolnák meg. A téesznek pe­dig több mint négy forint az alma kilónkénti önköltsége. Természetes igény, hogy a téesz, mint termelő legalább, 20—25 százalékos hasznot szeretne elérni. Van arra megoldás, hogy ez meglegyen és a fogyasztó is jól járjon, akinek tulajdonképpen érik a gyümölcs? A téesz talált. Meghirdette az almavásárt, ki mit szed viheti, kilónként hat forint ötven fillér ellenében. Érdemi fagy nem érte a gyü­mölcsöst, negyvenhat vagon termést becsültek. Korántsem volt kockázatmentes ennek az ötletnek a kivitelezése. S hogy nem lett csete­paté, például mikor ötszáz kocsi megérkezett az almás elé, hogy nem tépték a fákat, hogy nem volt semmiféle vi­ta, az a jó, körül­tekintő szer­vezésnek köszönhető. Megér­kezett a szüretelni vágyó, azonnal eligazították a jár­művét a parkolóhoz. Aztán a kapunál kapott egy blokkot, ami jogosultságot adott a sze­déshez. Azzal odaállt egy traktor mellé, amelyik be­szállította neki az üres gön­gyöleget. Kiválasztotta a fát közösen a brigád­vezetővel. Megteltek a ládák, a trakto­ros kiszállította a kapu mel­letti mérleghez. Ott mázsálták a gyümölcsöt, majd fizetett a szüretelő és már rakodhatott át ,a saját járművébe. A leg­nagyobb csúcsban is két órát kellett várnia egy-egy kocsi­nak, ez volt a leghosszabb idő, ami rendben, jókedvben telt el, hiszen a környezet gyönyörű, és az időjárás is kedvezett a szüretnek. A jelszó volt a szövetkezet­ben, mielőtt szervezték a vá­sárt: rendet tartani, figyel­mesnek len­ni! Dicséret illeti azt a huszonegyn­éhány téesz­­t­agot, akik ebben segédkez­tek, hogy be tudták tartani a vezetői utasításit közmegelé­gedésre. Egyébként az alma egészséges, szép, egyöntetű, eddig negyven vagonnal szed­tek le a megye szinte minden részéből érkező szüretelőit. Egy-két óra alatt száz kiló almát megszedtek, maradtak a végül a nagyobb fák, sok ter­méssel, abba már nem igen mert belekezdeni egy-egy család. Akkor azt mondta a kertész: ,,Ez az ág a magáé, megfelel?” S elkelt a nagy fák szép gyümölcse is, úgy, hogy szinte minden szedő maga után, a jó tapasztala­tokkal hazatérvén, küldött még tizet. Mondják a fertődiek, a szakavatott keze alatt minden alma jó minőségben megter­melhető. S most ezt a jó mi­nőséget egy még jobb ötlet­tel átadták a fertődiek köz­vetlenül a fogyasztónak. A több száz szedőből egyetlen olyan akadt, aki haz­­ vitte az almát, majd visszajött rekla­málni, hogy az húsz kilóval kevesebb, mint amennyit fi­zetett!? Sajnos, ezt a panaszt nem vehették figyelembe, mi­vel minden szedő ott áll a mázsánál, amikor mérik a gyümölcsét. A hét végére lefogy az al­ma, vége a vásárnak. Azaz mégsem. Mert hatalmas ha­lomiban áll még hullott gyü­mölcs, ami egyébként ha ap­róbb is, de egészséges. Nos, hétfőtől ebből válogathat mindenki, amennyit csak akar, kilónként két forint öt­ven fillérért. Jó válogatást és még sok ilyen jó, ügyes vá­sárt a többi téesznek is. G. Szabó Hétfőtől válogatni lehet! Mindenki megtalálta a maga fáját A fertődi almavásár 1981. október 1.( csütörtök Korszerű nyomdagépek Az NDK nyomdagépipara az elmúlt tíz évben meghá­romszorozta termelését, s jó minőségű, korszerű termékei­vel komoly rangot vívott ki a világpiacon. Az NDK nyom­dagépeit a világ 70 országa vásárolja. A nyomdagépipar központ­ja a lipcsei Werner Lambert Kombinát, ismertebb nevén: a Polygraph. A kombinát ex­porttermékei, a különböző nyomógépek, a könyvkötő- és vágógépek világszerte kere­settek. A nyomdagépipar 250-féle terméket kínál exportra. Ezek közül külföldön a legnépsze­rűbb a PLANETA-VARIO­­CONTROL távvezérléses szín­nyomógép, amelynél számító­gép biztosítja a­ színek ada­golását. Igen keresett az Ori­ginal Perfecta Scypa 115 MB vágógép újdonság, amelynek automatikája 70 százalékkal megrövidíti az előkész­ítési időt. A Polygraph-termékeket a vevők kívánságának és igé­nyeinek megfelelően gyárt­ják. Az ofszet-nyomógépek­nek például 60 variánsát ké­pesek elkészíteni. Tőkés országok kommunista lapjainak újságírói Győrött Az Osztrák, a Német, a Dán, a Finn, a Svéd, a Francia, a Belga, az Olasz, a Portu­gál, a Spanyol és a Görög Kommunista Párt központi sajtóorgánumainak hazánkban tar­tózkodó szerkesztői és vezető munkatársai tegnap délelőtt Vinkovits Jánosnak, a Köz­ponti Bizotság munkatársának kíséretében Győrbe látogattak. A vendégeket a megyei pártszékházban Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára fogadta. A foga­dáson jelen volt Puskás Csaba, a Kisalföld főszerkesztője. Háry Béla széles körű tájé­koztatást adott az újságíróknak megyénk társadalmi szerkezetéről, iparáról és mező­­gazdaságáról, a dolgozók életszínvonaláról, az oktatásról, a helyi kulturális­ és művésze­ti életről, az idegenforgalomról, a párt- és ideológiai élet eseményeiről. A tájékoztató után az újságírók számos, megyénk társa­dalmi és politikai életével kapcsolatos kér­dést tettek fel. A kérdésekre a megyei párt­bizottság első titkára és a Kisalföld főszer­kesztője válaszolt. A­ vendégek ezt követően a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogattak, ahol Bang­­ha László, a Rába gyár pártbizottságának titkára és Horváth Mihály főosztályvezető tájékoztatta őket a nagyvállalat munkájá­ról. Ezután megtekintették a Kisfaludy Szín­házat (képünkön). Győr belvárosát, a győr­­ménfőcsanaki termelőszövetkezet tevékeny­ségével ismerkedtek, majd a kora esti órákban visszautaztak Budapestre. Ezer tonna pőrének való Megkezdték a gesztenye feldolgozását szerdán a Ma­gyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában. Az elmúlt évi si­keres próbagyártás után eb­ben az esztendőben 1000 ton­na mélyhűtött gesztenye­­masszát állítanak elő. Ezt a terméket a hazai hűtőipar üzemei közül most már csak a zalaiak készítik. A háziasz­­szonyok 250 grammos, a cuk­rászdák és egyéb vendéglátó­ipari egységek 2,5 kilós cso­magolásban vásárolhatják majd meg a pürének valót. A gyár a tervek szerint 1300 tonna, jórészt Zala megyében termett gesztenyét vásárol fel. Szociálpolitika a Elér­és cipőiparb­an A bőr- és cipőipari válla­latok a hatodik ötéves terv­időszakban csaknem egymil­­liárd 620 millió forintot for­dítanak dolgozóik munka- és életkörülményeinek javításá­ra. Az idén ebből 407 millió forintot használnak fel, min­denekelőtt az egészségügyi ártalmak csökkentésére, a le­vegő tisztaságának védelmé­re, a zaj, a vegyianyagok, a monotónia kedvezőtlen hatá­sainak mérséklésére. A vál­lalati középtávú szociális ter­vek többsége összhangban áll a gazdasági lehetőségekkel s a dolgozók jogos igényeivel — állapította meg szerdai ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Az ágazathoz­­tartozó 17 bőr-, cipőipari és bőrfeldol­gozó­­ vállalat munkavéde­lemre a következő öt eszten­dőben 699 millió forint fel­­használását tervezte. Ez mint­egy 40 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervben az e célra elköltött összeget. A munkakörülmények javítá­sában elsőrendű feladat a zajcsökkentés, amelynek ér­dekében a mechanikus gépek zaj­szintjének mérséklését, központi kompresszorházak építését, kevésbé zajos gépek üzembe állítását, és egyéni védőeszközök beszerzését ha­tározták el. Összességében megállapí­tották, hogy a bőripari és bőr­­feldolgozó vállalatok a ko­rábbiaknál alaposabban ké­szítették el szociális tervei­ket, azonban az iparághoz tartozó vállalatok egy része még mindig nem tekinti a szociális beruházásokat, in­tézkedéseket a termelésre közvetlenül visszaható, a gaz­dasági eredményeket nagy­mértékben befolyásoló ténye­zőknek. HIJMFÖLD ' 3

Next