Kisalföld, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
Törődés az idős párttagokkal Tetteik beszélnek A Belváros a megyeszékhely legrégibb része, amelyben jelenleg három pártalapszervezet működik. Egyik közülük a II-es számú, 115 taggal. A Lenin út páratlan oldalától a Lukács Sándor utca által határolt területen lakók ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. A párttagság üzemi, vállalati, intézményi nyugdíjas, csupán az IBUSZ, a KIOSZ és a KISOSZ kommunistái az aktív dolgozók. Húszan egészségügyi okokból felmentettek. A Győr-Belváros II. pártalapszervezet nem kis erőfeszítéseket tesz azért, hogy a lakóterületen a tömegpolitikai munka irányítójává váljon. Az igyekezet a tagság életkora miatt sem könynyű: a közösségben az átlagos életkor 65 év. A nagy többség azonban korát meghazudtoló fiatalos lendülettel vesz részt a pártéletben. A tagság mintegy hatvan százaléka állandó pártmegbízatással rendelkezik. Közülük többen tanácstagok, propagandisták, pártcsoportbizalmiak, munkabizottsági tagok, tartalékos munkásőrök. A Belváros II. alapszervezet kommunistáinak több mint egyharmada 1945 óta párttag; hárman a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetéssel rendelkeznek. Az alapszervezetben 12 pártcsoport tevékenykedik, a bizalmiak lelkesen, értően végzik megbízatásukat. Jelzik, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az embereket, kinek romlott meg az egészsége, ki szorul szociális támogatásra. Két éve a pártalapszervezet a Hazafias Népfront nőbizottságával közösen felmérte a körzetben az átlagosnál rosszabb körülmények között élő magányos öregeket. A 14 idős embert a tanács szociálpolitikai osztálya azóta támogatja. Személyesen keresik fel a beteg elvtársakat, jelképes ajándékkal kedveskednek nekik és elbeszélgetnek velük az alapszervezet életéről, az időszerű kérdésekről. A taggyűlési témákat a közösség igénye alapján állítja össze a pártvezetőség saját és vendégelőadókkal. Nemrég a Kálóczy téri szociális otthon helyzete volt napirenden, miután a tagság olyan híresztelés birtokába jutott, hogy a „bezártság” kedélybeteggé tett néhány idős lakót. A valós helyzetről az intézet felügyeletét ellátó igazgató-főorvostól hallhattak a belvárosi kommunisták. Élénken foglalkoztatja a tagságot lakóhelyük rekonstrukciója, a lakástatarozásokról szóló rendelkezések. Valamennyi kérdésre taggyűlésen kapnak választ az egyes témák alapos ismerőitől. Az alapszervezetben két munkabizottság, az információs és a szociális bizottság tevékenykedik. Információs jelentéseikben nemcsak jelzik észrevételeiket, hanem véleményükkel sem maradnak adósak. Jelentéseikben nem hallgatnak a takarítatlan járdákról és arról az igényről, hogy a nagyváros számottevő rétege számára nélkülözhetetlen lenne egy kórházi elfekvő osztály. Javaslataik között szerepelnek az utak, a közvilágítás korszerűsítése, a kereskedelmi ellátás javítása éppúgy, mint a parkok fáinak, virágainak megóvása. Sárosi Aranka párttitkár hét éve áll az alapszervezet élén. A legszerényebb eredményeiknek is örül, lelkesíti a vezetőség és a tagság tenniakarása. Eddig hét lakást szereztek a legjobban rászorultaknak. Sikerként könyveli el, hogy a hozzájuk érkező üzemi, intézményi párttagok legkésőbb egy éven belül beilleszkednek, részt kérnek és vállalnak a közösségi feladatokból. — Tagságunk rendkívül érdeklődő és tettre kész. Persze nagy változtatásokra nem vagyunk képesek. De hogy mennyire várják a pártcsoportüléseket, a taggyűléseket, a pártnapokat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rendezvényeinkről csak komoly indokkal marad távol valaki. Közösségünkben évek óta nincs tagdíjelmaradás. Alapszervezetünknél jó ideje kialakult elvtársi-baráti légkör köti egymáshoz az embereket. Olyan tagunk is van, akit sok évvel ezelőtt ez az alapszervezet javasolt tisztiiskolára és ma már mint megbecsült nyugdíjas tevékenykedik pártvezetőségünkben. N. M. es munkahelyi balesetek mérlege Szomorú statisztika Mintha másfélezer ember nem dolgozott volna... A Szakszervezetek Győr- Sopron megyei Tanácsa munkavédelmi osztályának vezetője, Bellovicz Gyula évek óta állítja: minden üzemi baleset megelőzhető, ha az emberek körültekintőek, gondosak, ha megtartják az egyes munkafolyamatokra előírt technológiát, aztán az SZMT közgazdasági osztályának vezetőjétől, Kovács Jánostól kapott „szorzószám” segítségével máris sorolja, hogy abból a pénzből, amit az V. ötéves terv idején és a VI. ötéves terv első évében — sokak nemtörődömsége, figyelmetlensége miatt — mégis kidobtunk az ablakon, mi minden épülhetett volna... Hány öregek klubja, hány óvoda, hány tornaterem, hány foglalkoztató üzem azoknak például akik önhibájukon kívül rokkantak meg... Bizony sok. Az elmúlt hat esztendő statisztikáját böngészve, elemezve és összegezve — önmagukért beszélnek az adatok. Az V. ötéves terv idején összesen 17 069 baleset történt Győr-Sopron megye üzemeiben, vállalatainál és intézményeinél. A rengeteg baleset egyáltalán nem magyarázható azzal, hogy több vagy bonyolultabb lett a gép, hiszen több lett az ember is, tárgyi tudásban, és az őt körülvevő dolgok erkölcsi megítélésében. .. Sokba került nekünk a rengeteg baleset. A munkanapok közül kárba veszett 376 974! Ez pedig azt jelenti, hogy 1356 ember teljes évi munkája úgymond felesleges volt, ami „forintosítva” nem kevesebbet, mint 190 milliót jelent. És ami ennél sokkal szomorúbb: hetven embertársunktól vettünk örök búcsút. Az üzemi balesetek miatt ugyanis ennyien veszítették életüket öt év alatt a megyében. A szomorú tények mögött egyetlen vigasztalót talál a statisztikai böngésző. Azt a tényt, hogy az V. ötéves terv utolsó évében — a négy év átlagához képest — 10,1 százalékkal csökkent a balesetek száma. Majd ötven százalékkal volt kevesebb a halálos következményű eset, és a kiesett munkanapok száma is 11,3 százalékkal csökkent. VI. ötéves terv első esztendejében viszont nincs okunk a bizakodásra, a baleseti statisztika ugyanis kedvezőtlenül alakul. 1981-ben megyénkben összesen 3933 baleset történt. Ebből 8 halálos kimenetelű, 6 súlyos, életveszélyes, 4 csonkulásos sérüléssel járt. A munkából 88 408 munkanap veszett kárba és ez azt jelenti, mintha 316 ember egész esztendőn át nem dolgozott volna.. . „Szerényen” számítva a múlt esztendőben történt balesetek miatt mintegy 42 millió forint kára van a megyének, vagyis a népgazdaságnak. (Sindulár) Új típusú generátorok Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában elkészült az első száz darab abból az új típusú generátorból, melyet a gyár legnagyobb hazai vásárlói, a Magyar Vagon- és Gépgyár valamint az Ikarus számára fejlesztettek ki. Az autóbuszokat villamos energiával ellátó generátorokat az esztendő második felében már sorozatban gyártják. 1982. február 2., kedd Almaexport Még ezer vagon almát exportál az idei télen a Hungarofruct zöldség-gyümölcs szövetkezeti külkereskedelmi vállalat nagykanizsai kirendeltsége. A baki tangazdaság gutorföldi, a Zalaegerszegi ÁG egervári és a nagykanizsai ÁG hűtőházában tárolt gyümölcs szállítása március végéig tart. A tavalyinál nagyob kínálat MEGKEZDŐDÖTT A TÉLI VÁSÁR Hogy kifelé megyünk a télből, jelzi az is, hogy tegnap reggeltől országszerte és megyénkben is megkezdődött a kedvezményes ruházati vásár amely február 13-ig tart. Megyénk ruházati kereskedelme 78,5 millió forint értékű árut vonz a 30—40 százalékos kedvezménnyel értékesíthető cikkek körébe. A Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint Győrött és a városokban huszonhét millió forint értékű, zömmel téli jellegű ruházati cikket és lábbelit kínálnak áruházaikban, üzleteikben. Nem „kimazsolázott”, hanem jó minőségű árut kapnak a vevők, és minden eddiginél szélesebb a vásári választék. Egyes szériákból csaknem minden méret megtalálható. Míg a múlt években a kötöttáruk — hiánycikkek lévén — nem kerültek a kedvezményes áruk listájára, az idén ebből is szép készlet maradt, és válogathatnak a vásárlók. A Győr-Sopron megyei Tanács kereskedelmi osztálya adatai szerint a megye szövetkezeti áruházai, az Arrabona és az áfész-üzletek öszszesen 19 millió forint értékű ruházati cikket, textíliát, cipőféleségeket vontak a vásáron értékesíthetők körébe, egymillióval többet, mint a múlt évben. A győri Centrum Áruház polcain 12,5 millió forint értékű, elsősorban szezonális portéka kapható a vásár ideje alatt, de vannak nem kimondottan téli jellegűek is. A legtöbb náluk értékben a konfekcionált termeli, és bőséges a választék idén gyermekruházati cikkekből is. A megkérdezettek jó felkészültségről nyilatkoztak. A ruházati kiskereskedelem például az első két napon korábban nyitja, illetve nyitotta jó néhány boltját. Ahol ehhez a feltételek adottak, a kedvezményes árut elkülönítik, és több pénztárat működtetnek. Jó tudni, hogy a kedvezményes áron vásárolt cikkek cseréjére ugyanaz vonatkozik, mint a teljes áron vásároltakéra, természetesen a kedvezményezett értékben. A ruházati kereskedelem ezekben a napokban teljes létszámmal dolgozik. A Centrumban az irodisták is segítenek, máshol a nyugdíjasokat hívták a pult mögé azért, hogy minden vevőt gyorsan és jól kiszolgáljanak. A kulturált vásárláshoz kívánatos, hogy a pult másik oldalán is türelmesek, megértőek legyünk. Paprikás szélső ház Bekerített telek kétszáznegyven négyszögölön, áll rajta az ikerház meg huszonöt méter hosszan a fóliasátor, most még üres, bordák, fólia nélkül. Hóban pihen a kert. Jankovits József, a házigazda, aznap nagyon korán ért a munkahelyére, öttevényről a Vagongyárba, ahol műszakvezető. Az autóbuszt ugyan elkéste, a személykocsi viszont gyorsan a városba repítette. Azon a bizonyos napon, kérésünkre, előbbre álmodta a tavaszt, sorba vettük, mi haszon skertet uraló melegházból aminek hosszáról szóltunk már, a széle nyolc, a magassága három méter. Ezer palánta fér bele. Jankovits József a vejével, Boda Imrével, ő és családja az ikerház másik felének a lakója, minden évben szerződést köt a fogyasztási szövetkezettel a fólia alatti terményre. Mint mondja, ez a szerződéses kapcsolat nem csak azért jó, mert számíthat kedvezményre, segítségre, a többi között jó fajtájú palántára, hanem a piac is biztos. Egyetlen balszerencsével kell számolniuk minden évben, azzal a ténnyel, hogy az övéké a szélső ház. Utána már csak az országút, minden vihar itt ütközik először. De még olyan nem volt, hogy elvitte volna a sátrat a bordákról. Megvan annak a módja, miként kell felhúzni, hogy jól tartson. Aztán egy apróbb kellemetlenség, mondja a házigazda: „Én nyáron vagyok náthás, de egész nyáron át. Mert a sátor alatt mindig háromszoros a meleg, s amint kilépek, a legenyhébb fuvallattól is tüszszügni kezdek.” Márciusban már felhúzzák a fóliát, jól átmelegszik alatta a talaj. Mivel nagytömegű levegő van a három méter magas fólia alatt, gyorsan nem is tud lehűlni, még akkor sem, ha egy-két napra zordabbra vált a tavasz. Aztán októberig nem fogy ki a család a munkából. Most öt éve, hogy csak zöldpaprikát termelnek. Próbálkoztak azzal is, hogy előtte saláta kerüljön, de úgy megkésnek a paprikával. Márpedig úgy érdemes paprikával vesződni, ha már akkor lehet piacra adni, amikor ötven-hatvan forint kilója. Igyekezettel a korai termésből is elmegy hetente harmincöt-negyven kiló. Évente trágyázzák a sátor alatti földet, fertőtlenítik, rotációs kapával megtörik, kötött, kemény a föld errefelé, aztán jöhet a palánta. Még mindig átvészelte a korai tavaszt, két éve volt, hogy a március meghordta hóval a sátrat, de bent plusz tizenkét fok volt. Egyszer paradicsommal társították a paprikát, erre mondja Jankovits József: „Olyan mint két dudás egy csárdában, nem férnek meg. Ennek a víz nem volt jó, annak meg a melegből volt sok.” Szóval maradt a paprika, a család ellátásán túl szépen jövedelmez. A helyi áfész-bolt a vásárló, előre megbeszélik, mikor, mennyit szállítson. Egyegy ládába tizenhat-tizenhét kilót megszed a család, négy-öt láda fér föl a kiskocsira. Azonnal fizet a bolt a termelőnek. Ez a legjobb üzlet, mert a bokrokról szinte rögtön a fogyasztóhoz kerül a termény. Vesződség, sok van bizony, de hát a saját kínlódását nem igen számolja fel a termelő, inkább a lombtrágyát, a vegyszer árát. Újabban a csigák szaporodtak el, s ami gond, jó csigaölőszert ritkán lehet kapni. Meséli a gazda, hogy évekkel ezelőtt kapott csak igazán jó mérget. ..szinte hallani lehetett, hogy sírnak alatta a meztelencsigák”. Sok haszna van ennek a sátornak. Azon túl, hogy pénzt hoz, hogy ellát terménnyel két családot, egészséges, jó elfoglaltságot ad a nyugdíjhoz közeledő vagongyári munkásnak. Persze, mint mondja, néha nehezen ossza meg magát, mert a másik szenvedélye a horgászás. Egyébként most fogyott el a család asztaláról a zöldpaprika, karácsonykor még bőviben szelték a kenyér mellé. Hogy’ ez hogyan lehet? Ősszel, az utolsó termésből megválogatják a szépeket, egészségeseket, egyenként újságpapírba csomagolják a paprikát, ládába teszik, aztán le a pincébe. Olyan friss még januárban is, mintha akkor szakították volna le a tőről. (G. Szabó) if is birci. 3