Kisalföld, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
Kerekasztal-beszélgetés Gazdasági agitáció a MOTIM-ban Az utóbbi időben a hatodik ötéves népgazdasági terv célkitűzései első helyre kerültek a lakosságot foglalkoztató kérdések sorában. Sokan gondolkodnak és beszélnek arról, hogy miért váltak a gazdasági életben szigorúbbá a követelmények, mi múlik külső tényezőkön, illetve saját munkánkon, hogyan szilárdíthatók meg elért eredményeink és életszínvonalunk. A fokozot érdeklődés az eredményeket elismerő, ugyanakkor a hibákat is őszintén feltáró gazdasági agitációnak is tulajdonítható. A gazdaságpolitikai agitáció módszereiről és formáiról, illetve hatásáról a mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban tájékozódtunk. Az eszmecserén elmondta gondolatait Varga Kálmán hegesztő, a gyári pártbizottság szervezőtitkára, Papp Albert műszaki igazgatóhelyettes, Varga János csoportvezető és Horváth Béla művezető, alapszervezeti párttitkárok, valamint Papp László kazánfűtő, pártcsoportbizalmi. 9 KÉRDÉS: Mennyire ismerik a MOTIM dolgozói a hatodik ötéves terv végrehajtásából rájuk háruló teendőket, és érzik-e, hogy személyes érdekük a minden piacon eladható áru előállítása? VARGA K.: — Gazdasági agitációnkat a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatára építettük, mely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását, az elért életszínvonal megőrzését és megszilárdítását tűzte ki feladatul. Agitációnk irányvonalát kiegészítettük a megyei pártbizottság 1980. december 10-i határozatával és a helyi feladatokkal. A teendőkről termelési tanácskozásokon, taggyűléseken, pártcsoport- és brigádgyűléseken hallanak dolgozóink, de felhasználjuk erre a célra az üzemi újságot is. Az utóbbi időben nőtt az igény a nyilvános pártnapok iránt. A február 11-i pártnapon a vállalat igazgatója beszélt múlt évi gazdálkodásunkról, idei feladatainkról annak a mintegy háromszáz tisztségviselőnek, akik a hallottakat továbbadják környezetüknek. PAPP A.: — Nálunk külön bizottság állítja össze a terveket, amit a fórumok megvitatnak. Ezeken a beszélgetéseken elsősorban a végrehajtás mikéntjére kapunk hasznos ötleteket és javaslatokat. Így került sor termékeink nemzetköz összehasonlítására és kezdeményezésünkre a magyar szabvány szigorítására. Ma már a hazai és a tőkés piacra azonos árut termelünk. Kiemelt feladatunk, hogy a több mint harminc tőkés ország több száz vevőjét megtartsuk, sőt a megrendelők körét szélesítsük. Export feladataink teljesítése érdekében az üzemrészek között átcsoportosítást hajtottunk végre. Dolgozóink megértették ennek szükségességét HORVÁTH B.: — Véleményem szerint nálunk az emberek döntő többsége tisztában van vele, hogy kinek, mennyit és mennyiért termelünk. Tudják, hogy termékeinknek csaknem a fele tőkés piacra megy. A rendszeres tájékoztatás révén az is ismert, hogy timföldünknél egyáltalán nincs, műkorund és kádkő gyártmányunknál pedig az éves termelés tized százalékát sem érik el a reklamációk. E rangos helyünket tartanunk kell, mert a külföldi piacon a minőség az első. " KÉRDÉS: Nincs olyan szemlélet a gyárban, hogy a gazdasági vezetők dolga az irányítás, a politikai munkásoké pedig az agitálás? VARGA J.: — Nincs olyan taggyűlésünk, amelyen ne hangzana el időszerű feladatainkat érintő gazdasági tájékoztató. A gyár első számú vezetői alapszervezetekhez tartoznak, rendszeresen beszámoltatjuk őket. Pártcsoportjaink évente többször tűznek napirendre gazdasági témákat, ezeken részt vesznek a szocialista brigádvezetők is. Csak egy példa: termékszerkezetünk jó, de nagyon energiaigényes. A már üzemelő, több mint kétszázmillió forintos csőfeltárási beruházástól jelentős energiamegtakarítás várható. A beruházás befejezése és indítása komoly felkészítést igényelt. A beruházás szükségességének megértetését, az üzemeléshez nélkülözhetetlen jobb munkavégzést nem lehetet oly módon szétválasztani, hogy amit az igazgatói irodában eldöntöttek, azt a politikai munkások értessék meg a dolgozókkal. PAPP L.: — Pártcsoportjaink külön munkaterv szerint szorosan együttműködnek a brigádokkal. Nálunk minden párttagnak két pártmegbízatása van: egyrészt figyeli és jelzi a termelésben észlelt hibákat, másrészt információt szerez és tájékoztatást ad a megoldási lehetőségekről. Gyárunkban rendkívül összetartó a közösség és családias a légkör. Vezetőink igénylik a legapróbb részletkérdésekről is a tájékoztatást, amihez nem kell az igazgató vagy a gyáregységvezető ajtaján kopogtatnunk. Akár a gyárudvaron is elmondhatjuk, ami a szívünket nyomja. VARGA K.: — Tájékoztatásra és mozgósításra igénybe vesszük a havonta megjelenő üzemi újságunkat. A kiválókat népszerűsítjük a lapban. Évente ötszáz embert iskolázunk be a tömegtanfolyamokra, két osztállyal marxista esti középiskolát, és minden főosztályon politikai vitakört működtetünk. Ezeken a képzési formákon egyebek között arról is hallanak a résztvevők, hogy mi múlik a vezetőkön, a munkahelyi kollektívákon, az egyes embereken. Mit tehet valaki a maga posztján gazdasági eredményeink stabilizálásáért, az életszínvonal megvédéséért, előrejutásunkért. • KÉRDÉS: Hogyan ösztönöznek jobb munkára? Hogyan segítik az életszínvonal politikai célok megvalósulását? PAPP A.: — Legfontosabbnak tartjuk, hogy megóvjuk a reáljövedelmek szintjét, a társadalmi juttatások elemeit és nem utolsósorban: aki többet és jobban dolgozik, az többet is kapjon. Tavaly átlagosan 5, az idén pedig 9—13 százalékos alapbérfejlesztést hajtottunk végre. HORVÁTH B.: — Vállalatunk kiegyensúlyozott bérpolitikát folytat, amivel az üzemekben jól lehet agitálni. Nehezményezem viszont, hogy az utóbbi időben a fogyasztói áremelésekről a párttagokat későn vagy hiányosan tájékoztatják, így e területen agitációnk kevésbé meggyőző. A témához szorosan hozzátartozik az is, hogy dolgozóink munkafegyelme példás. Másfélezer munkavállalónk közül tavaly csupán nyolc hiányzott igazolatlanul, négyen munkakönyvükkel fizettek könnyelműségükért. Gyárunkban nincs bélyegzőóra, csak a művezető tart „vizitet”. A műszak kezdésekor mindenki a posztján áll. VARGA K.: — Sokat tettünk és teszünk a társadalmi juttatások arányának növeléséért. Saját óvodánk és munkásszállásunk van. Húszlakásos garzonházunk fiatal házasoknak nyújt ideiglenes otthont, ötnapos turnusokban — csekély térítés ellenében — Dunaszigeten pihenhetnek dolgozóink. Csereüdültetésünk van egy külföldi és egy hazai céggel. Jól felszerelt sportpályánk családi összejövetelek színhelye. Most vásároltunk üdülőt Balatonföldváron. Nehéz munkaterület a miénk, ennek ellenére évek óta nincs munkaerőgondunk. Feladataink megvalósítása, jó munkát, szorgalmat, fegyelmet igényel dolgozóinktól, akik cserébe létbiztonságot, boldogulási lehetőséget és sokoldalú gondoskodást kapnak a MOTIM-től. N. M. 1932. március 2., kedd KÉT ÉVE kötött Feri bácsi egy karcsú derekú, könynyű fogójú kosarat, a felesége hetvenedik születésnapjára, hogy azt a négy gyerek telerakja szegfűvel. Megtelt a kosár virággal, s egy hét múlva örökre elbúcsúzott a párja a családtól. Elhervadtak a szegfűk, a kosár azóta is üresen áll a szekrény tetején, ahhoz senki nem nyúlhat. Világéletében kertész volt Németh Ferenc, így született ragadványneve is: Kertész Németh Ferenc. Valamikor régen, még Vas megyében, időtöltésből megtanult kosarat kötni, de ahogy megtanulta, úgy abba is hagyta, nem vesződött vele. Csak azon a hetvenedik születésnapon, akkor font tartót a virágnak. Aztán ahogy a felesége halálával hirtelen üres lett a ház, egyre nyomasztóbbá vált a magány. Míg egy napon elindult fűzvesszőt vágni... A markotabödögei tágas ház félbebújt udvarának csöndjét jöttünkre apró fekete kutya csaholja fel. A zárt verandán vesszőkötegek, a konyha tűzhelyén vessző ázik egy jókora lábasban, talpunk alatt vessző pördü kedves, kerek arcú szép fehér hajú kis öregember köszön vissza. Most éppen demizsont fon be a szomszédnak, csak úgy barátságból. Tegnap a „napot” fejezte be fehérre csiszolt falécekből a sugarak, arra feszül a veszsző, mint a Nap korongja. A dívány tele bevásárlókosarakkal, arrébb padlóváz, aztán kenyeres kosár, mindnek van már gazdája. Feri bácsi a szobában lévő két cserép aszparáguszának: Font gyönyörű tartót, olyant hogy körbecsavarhassa rajta a virág indáit. Jó nyugdíja van, mindennel ellátják. Nem pénzért veszi ezt a sok szép ajándékot. — Örülök, amíg csinálom, elfoglalom magam. Aztán örülök, amikor elajándékozáskor látom, hogy hogyan örülnek neki. Vittek már tőlem Angliába, Németországba, rokonoknak kedveskedtek a virágtartóimmal, kosaraimmal, visszajöttek, mondták, kint is mennyire örültek nekik. Minap az esti tévézéskor látott egy bécsi tévéfilmben kézimunkakosarakat, másnap hozzákezdett a fonáshoz Aztán az egyik képesújságból kivágta egy vesszőből font zsúrasztal fényképét kemény kartonra ragasztotta a képet, több variációját elkészítette már az asztalnak, unokáknak, barátoknak ajándékozta. — Mire gondol Feri bácsi naphosszat ebben a nagy magányos csendben? — Ne kérdezzék, mert a párom jár a fejemben a legtöbbet, a napokban volt a második évfordulója, hogy eltemettem, újra csak nagyon elsirattam. De azokra a szép munkásévekre is sokszor rágondolok, amikor még huszonöt-harminc dekás paprikákat neveltem, mint a téesz kertésze, s azzal a soroksári fajtával aranyérmet nyertünk Erfurtban. Kétszer lett kiváló dolgozó a kertész Németh Ferenc, fényképek, kitüntetések őrzik a munkásmúltat az asztalfiókban Óra üti a delet, a harmadik szomszédban lakó meny hozza az ebédet, kövér fánkokat is, csillogó porcukorral hintve A KERT VÉGÉBEN áll egy kis fóliaház, s Feri bácsi a hetvennegyedik tavaszán is elhullajtja benne a palántának való magot. (G. Szabó) Lélekgyógyító munkás napok A tőkésexport bővítését szolgálja a győri Rábatext Textilipari Vállalatnál a szövődében munkába állított 18 színváltós, hajlékony ragadópáros szövőgép. A korszerű berendezéseken naponta közel négyezer négyzetméter árut gyártanak: a próbaüzemelés után ma már 99,5 százalékban, elsőosztályú minőségben. Lakókocsi közületeknek A Zala megyei Lentiben működő fém-, faipari szövetkezetben sok más termék mellett naponta egy korszerűen felszerelt, hűtőszekrénnyel, minikonyhával berendezett négyszemélyes utánfutó lakókocsi készül el. A csak Lentiben — 1980 óta — gyártott lakókocsikat eddig kizárólag magánemberek vásárolták, újabban azonban a közületek is érdeklődnek iránta, ezért napi három kocsi gyártására rendezkednek be. A szinte teljesen hazai anyagokból készülő lakókocsi alkalmas kisebb építkezéseknél felvonulási épület helyettesítésére, öltözőnek, használható mozgó laboratóriumnak is. Tervezik a fűthető változatának gyártását, s még az első félévben elkészítik az eddiginél nagyobb alapterületű lakókocsi mintapéldányát. Asszonyszövetkezet Névadója, a Lajta Százhatvanöt asszony és lány, valamint tizenöt férfi mutatóban: ők alkotják a mosonmagyaróvári Lajta Ipari és Szolgáltató Szövetkezetek Az isz legnagyobb részlege, a textilfeldolgozó is elfér, ha most már szűkösen is, egyetlen kávéházban. Mert hát az üzem mai épülete a mosoni városrész egykor ugyancsak látogatott, tükrös falú vendéglátó fogadó helyen volt. Belső terét oszlopok tagolják, s valamikor vendégmarasztaló asztalok helyén most gyors pergésű varrógépek zakatolnak. Szabászat és varroda, adjusztáló és készáru-raktár jól megférnek egymás mellett. Mert az áru kapós, nincs ideje megmelegedni, amint egy nagyobb tétel kész, máris jön érte a kamion. A kávéház tükrében ma varrónők tekinthetnének. Tegnap, amúgy csak jelképesen, az egész szövetkezet beletekintett volna abba a bizonyos tükörbe. Ötödik évét zárta 1981-es a Lajta asszonyszövetkezet, jogelődjei, az egykori textil-ruházati-, cipő- és fodrászszövetkezetek idejét is számolva, éppen három évtizede tevékenykedik a városban. Tegnap a tavalyi munka eredményeit, tapasztalatait megbeszélendő gyűltek össze a szövetkezet tagjai szokásos mérlegzáró közgyűlésükre, amelynek volt egy rendkívüli napirendje is. Az aszszonyszövetkezet tagjai most választották meg új elnöküket.Szerény, mindössze tízmilliót érő vagyon — ennyi épületei, gépei összes értéke —, ugyancsak nem túl nagy évi 13 milliós termelés, s a tavalyi munka alapján 1,5 millió tiszta nyereség. Ezt mutatja az a bizonyos mérleg. Szerepel ben,ne nem túl sok ipari termelés: a textiles részleg négy év óta biztos szállítója az NSZK Lucie Linden cégének, a Lajta bőrdíszművesei készítenek táskákat, retikülöket. Az isz tevékenységének nagyobbik része azonban, ha talán nem is értékben, a szolgáltatás. Működik cipőjavító, méretes ruhakészítő részlege, az isz üzemelteti a város női és férfifodrászatait. Huszonkét részlegben foglalkoztatja dolgozóit. A szövetkezet holnapját ez a szerteágazó sokféle, a maga módján nélkülözhetetlen tevékenység garantálja. Eddig is ez tette lehetővé szerény fejlődését, amit bizonyít, hogy öt esztendő alatt az isz negyven új belépőnek tudott hasznos elfoglaltságot adni. Textiles részlege jól bedolgozta magát, megbízói szerint pontosan, kifogástalanul dolgozik. A többi részleg, mondhatni kizárólag a lakosság igényei szerint boldogul. A legközvetlenebb érdeke a Lajtának, hogy megbízhatóan, a mosonmagyaróváriak megelégedésére szolgáltasson. Eddigi munkája, eredményei arról tanúskodnak, hogy a megfelelő úton halad. Az asszonyszövetkezet tegnapi közgyűlésén Domonkos Nándornét, az isz eddigi műszaki vezetőjét választotta elnökének. F. J. Humrau.