Kisalföld, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

A tizenhatodik Már elkészült a zászlórúd és megérkezett a lobogó is, vagyis ami a külsőségeket il­leti, minden rendben. Szom­baton a NATO Brüsszel mel­letti székhelyén fölhúzzák az atlanti paktum 16. tagállamá­nak, Spanyolországnak a zászlaját és hivatalosan is be­iktatják a szervezet köteléké­be. Június 10-én Bonnban már Leopoldo Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök is részt vesz­­a NATO csúcsérte­kezletén. Korábban a NATO-ban ko­rántsem ítélték meg egysége­sen a spanyol csatlakozást. Az Egyesült Államok azon­ban mindvégig ragaszkodott ehhez a lépéshez, annál is in­kább, mert Spanyolország fekvése stratégiailag kulcs­­fontosságú. A spanyol fenn­­hatóságú Kanári-szigetek az Atlanti-óceán legnagyobb forgalmú hajóútja mentén éppúgy fontos ellenőrző pon­tot képeznek, mint a Baleár­­szigetek a Földközi-tenger térségében. Persze, az ameri­kai jelenlétet spanyol földön már jóval korábban szerződé­sek biztosították. Az első megállapodást még Franco tábornok kötötte Eisenhower elnökkel 1953-ban, s ennek értelmében azóta jelentős amerikai légi- és tengerészeti erők állomásoznak spanyolor­szági támaszpontokon. A szerződés meghosszabbításá­ról jó ideje folynak tárgyalá­sok, ám a megegyezés egyelő-­­re késik. A NATO mostani kibővíté­se veszélyes lépés. Közismert a Szovjetunió régóta hangoz­tatott véleménye: a politikai­­katonai integrációk kiterjesz­tése ellenkezik az európai biztonság érdekeivel és növeli a két katonai tömb szembenál­lását ,a kontinensen. Spanyol­­ország belépésével merőben új helyzet alakult ki nemcsak Európában, hanem az Atlan­ti-óceán és a Földközi-tenger térségében is. Érthető, hogy madridi ellenzéki körökben is rendkívül élesen bírálták a kormányt. A szocialisták egyik vezetője emlékeztetett arra, hogy pártja legalább a csatlakozás elhalasztását ja­vasolta. A Spanyol Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese pedig rámutatott: a belépés egyáltalán nem járul hozzá Gibraltár ügyének rendezésé­hez. A csatlakozás ellen voksolt egyébként a N­A­T­O - tagságról rendezett szavazáson a vá­lasztók fele, de a parlament­ben a kormánynak biztos a többsége. Népszerűnek azon­ban aligha nevezhető a mad­ridi döntés, amely még na­gyobb feszültséget hoz a spa­nyol belpolitikába és kedve­zőtlen hatást gyakorol az amúgy is feszült európai lég­körre. Vasárnap Spanyolország a W­TO Zri. rendes tagjává vált, miután Washingtonban letétbe helyezték a csatlakozási jegy­zőkönyv ratifikációs okmányait. Képünkön: Walter Stoessel amerikai külügyminiszter-helyettes (jobbra) a washingtoni spanyol ügyvivővel a diplomáciai aktus után. Készülnek a franciák Űrhajósvizsga Csillagvárosban A világűrben nyugalom, a földön valamelyes izgalom volt a hét végén: miközben a Szaljut-7 űrállomás sze­mélyzete a megérdemelt hétvégi pihenőt élvezte, ad­dig Csillagvárosban vizsgáz­tak a­ szovjet—francia űruta­zás résztvevői és tartaléka­ik. Jean-Lobp Chrétien és Patrick Baudry szovjet tár­saival együtt kiváló minősí­tést kapott az utolsó — el­ít­leti és gyakorlati — vizs­gán. A ,,kísérleti űrutazás” során a személyzet számos nehéz feladattal birkózott meg Ezek közé tartozott például az a szimulátor-be­rendezésen előállított hely­zet is: amikor az űrhajó irá­nyító berendezései ,,fel­mondták a szolgálatot” és a személyzetnek kézi irányí­­tó­ssal kellett elvezérelni űrhajóját a Szaljut-7 űrállo­máshoz, végrehajtania a két objektum összekapcsolását. A két — egyenként há­romtagú — expedíció be­gyakorolta a közös kísérle­teket is, a szovjet és fran­cia tudósok munkájával ké­­szpott kísérleti vizsgáló be­­gyakorló­ példá­­m­­ain. A berendezések túl­nyomó része — több mint 290 kilogramm súlyban —­­ teherűrhajóval érkezett az űrállomásra, és ott is ma­rad: a kísérleti­ programokat ugyanis a közös expedíció távozása után az állandó személyzet tagjai folytatják majd. A hadászati fegyverzet korlátozásáról Szovjet-ameri­kai tárgyalások kezdődnek Moszkvában és Washing­tonban — középeurópai idő szerint — hétfőn este egyide­jűleg a következő bejelentést tették közzé: A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megálla­podás jött létre arról, hogy hivatalos tárgyalásokat kez­denek a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkenté­séről június 29-én, Genfben. A szovjet küldöttséget Vik­tor Karpov nagykövet, az amerikai küldöttséget Ed­ward Rowney nagykövet ve­zeti. Mindkét fél nagy jelentő­séget tulajdonít ezeknek a tárgyalásoknak — szögezi le a bejelentés. * * * Nagyon valószínűnek tar­tom, hogy Leonyid Brezs­­nyev és Ronald Reagan még az idén ősszel találkozik egy­mással — jelentette ki hét­főn késő este Helmut Schmidt bonni kancellár a ZDF televízaállomásnak adott interjújában. Schmidt elutasította azo­kat a nézeteket, amelyek sze­­rint az enyhülési politika már „túlhaladott”. A kancel­lár a NATO katonai erejének fejlesztése mellett a szocia­lista országokkal való párbe­széd folytatásáért és a lesze­relési tárgyalások sikeres be­fejezéséért szállt síkra. Az „elrettentés és enyhülés” e kettős koncepciója nyomaté­kosan szerepelni fog a NATO június 10-i, bonni csúcstalál­kozójának záróközleményé­ben is — mondta a kancellár. Schmidt üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között újra mozgásba lendült a párbeszéd, amit a genfi tárgyalások és a SALT- tárgyalások folytatása bizo­nyít. Az NSZK kormánya he­lyesnek tartja és támogatja, hogy a Nixon-, a Ford- és a Carter-kormányok után most a Reagan-kormány is lesze­relési tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval, szerződések megkötése céljából. A bonni kormány üdvözöl­te a Moszkvában és Washing­tonban hétfőn egyidejűleg tett bejelentést. Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter közös nyilat­kozatában reményét fejezte ki, hogy a START-tárgyalá­­sok a két fél hadászati erői­nek csökkentése révén stabi­lizálni fogják a Kelet és a Nyugat kapcsolatait. A külügyminisztérium által közzétett közös nyilatkozat­ban azonban Schmidt és Genscher csupán Reagan amerikai elnöknek tulajdo­nítja az e fontos tárgyalások­ra tett kezdeményezést, s a tárgyalások „korai terminu­sáról” létrejött megállapodás­ban szintén annak jelét látja, hogy az „Egyesült Államok igazi leszerelést” akar. Londonban a külügyminisz­térium szóvivője szintén me­legen üdvözölte a szovjet— amerikai tárgyalások június 29. megnyitásáról elhangzott hétfői bejelentést Falklandi fejlemények Közeledés a fővároshoz A pápa igazságos békét sürget Tegnap esti jelentések sze­rint a keleti Falkland-szige­­ten partra tett brit erők 15—20 kilométerre közelítet­ték meg a falklandi fővá­rost, Port Stanley-t. A vá­ros argentin védői — szám­­szerint 7—10 ezren — ésy huszonöt kilométer hosszú és tíz kilométer széles fél­szigetre szorultak vissza. Küszöbön áll-e a roham el­lenük, vagy sem, nem isme­retes. Szombaton a legtöbb nyilatkozó katonai szakértő hét-tíz nap körüli időt jó­solt a támadási előkészüle­tekhez. A britek — újabb három­ezer katona megérkeztével — most már nincsenek számbeli kisebbségben az argentinokhoz képest. Élve­zik emellett a flotta repülő­­gépanyahajóiról felszálló Harrierek és a hajóágyúk támogatását. Mellettük szól a nagyobb hivatásbeli rutin és jobb technikai felszerelt­ség is. Saját megítélésük szerint ezek az erényeik domborodtak ki a Goose Green és Port Darwin visz­­szavételéért folyó ütközet-­­ben, ahol Illa több, mint 530 brit ejtőernyős megadás­ra kényszerített egy na­gyobb létszámú argentin helyőrséget, 1400 foglyot ejt­ve. Ebben a harcban 16 brit katona vesztette életét és 31 sebesült meg A brit kézre került argentin sebesültek száma 120. Az argentin légi ellencsa­pás, amely a hadügyminisz­térium közleménye szerint nagy erőkkel folyt, ered­ménytelen maradt. Brit részről egy Skyhawk lelövé­­sét jelentették, és beismer­ték, hogy két nappal ko­rábban elvesztették egy kar­rierjüket. Lezuhant egy brit­­ helikopter is. Vasárnap és hétfőn Lon­donban két ízben is cáfol­ták az argentin félnek azt a bejelentését, hogy találat érte a brit flottacsoportosí­­táshoz tartozó két repülő­­gépanyahajó egyikét. 11. János Pál pápa, aki ■negyedik napját tölti brit földön vasárnap is, hétfőn is a vártnál szenvedélyesebb formában tett hitet a béke mellett. Vasárnap Coventry­­ben azt mondta, hogy a há­ború, mint a nemzetek köz­ti vitás kérdések megoldásá­nak eszköze ,,teljesen elfo­gadhatatlan”. Hétfőn York­ban — előre megírt beszé­détől eltérve — újból igaz­ságos és tartós békét sürge­tett, megkímélendő további családokat — Nagy-Britan­­niában és Argentínában egyaránt — szeretteik el­vesztésétől. II Magyar Nemzeti Hivatalos devizaárfolyamok: érvényben : 1982. június 1-től Az államközi megállapodásokon alapuló hivata­los árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Bank tájékoztatnia Valuta (bankjegy és csekk) árfolyamok: devizanem vételi közép eladási árr. 100 egységre forintban angol font 6302,99 6209,20 6215,41 ausztrál dollár 3648,51 3652,16 3655,81 belga frank 79,05 79,13 79,21 dán korona 440,26 440,70 441,14 francia frank 575,58 576,16 576,71 hollandi forint 1343,10 1344,44 1345,78 Japán jen (1000) 144,23 144,37 144,51 kanadai dollár 2779,14 2781,92 2784,70 kuvaiti dinár 12090,81 12102,91 12115,01 norvég korona 576,53 577,11 577,69 NSZK márka 1493,50 1494,99 1496,48 olasz líra (1000) 26,87 26,90 26,93 osztrák schilling 211,80 212,01 212,22 portugál escudo 48,74 48,79 48,34 spanyol peseta 33,44 33,47 33,50 svájci frank 1761.87 1763,63 1765,39 svéd korona 596,31 596,91 597,51 tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3446,38 3449,83 3453,28 ÉRVÉNYBEN: 1982. JÚNIUS 1-TŐL pénznem vásárolható vétel! eladási legmagasabb árfolyam 100 egys. bankjegy-címletek forintban angol font 50 6022,92 6395,48 ausztrál dollár 50 3542,60 3761,72 belga frank 5000 76,76 81,50 dán korona 1000 427,48 453,92 finn márka 100 741,37 787,23 francia frank 500 558,88 593,41 görög drachma 500 54,91 58,31 hollandi forint 1000 1304,11 1384,77 japán yen (1000) 10000 140,04 148,70 jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 kanadai dollár 100 2698,46 2885,38 kuvaiti dinár 10 11739,82 12466,00 norvég korona 1000 559,80 594,42 NSZK márka 1000 1450,14 1539,84 olasz líra (1000) 50000 26,09 27,71 osztrák schilling 1000 205,65 218,37 portugál escudo 3000 47,33 50,25 spanyol peseta 5000 32,47 34,47 svájci frank 1000 1710,72 1816,54 svéd korona 100 579,00 614,82 török líra 1000 23,39 24,83 USA dollár 100 3346,34 3553,32 ’ — KINAIFÖLD Brezsnyev beszéde az élelmiszer programról Az SZKP Központi Bizott­sága által elfogadott élelmi­szerprogram jelentősé­gét méltatta, a végrehajtással kapcsolatos feladatokról be­szélt Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének hétfőn Moszkvában megtartott ülé­sén. Brezsnyev megállapította: a program értelmében egy­­ségbe kell foglalni a mező­­gazdaságot és az azt kiszol­gáló ágazatokat. ..Azt a fel­adatot szabjuk meg számuk­ra, hogy biztosítsák a szov­jet emberek zavartalan és folyamatos ellátását jó mi­nőségű élelmiszerekkel — mondotta. — A cél elérésé­re nagy összegeket, sokezer munkáskollektíva, gazdasági szakember, tudás és más szakember erőfeszítését mozgósítjuk.” Leonyid Brezsnyev a Kremlben magas kitünteté­seket nyújtott át. Lenin­­rendet nyújtott át a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnöke többek között Karen Gyemircsjannak, az örmény Kommunista Párt KB első titkárának. Íl kínai kormányfő Japánban Egyhetes hivatalos látoga­tásra hétfőn Tokióba érke­zett Csao Ce-jang kínai kor­mányfő. A pekingi vendég, akit útjára elkísér Huang Hua külügyminiszter, vala­mint több gazdasági szakér­tő, hétfőn és kedden kétolda­lú és nemzetközi problémák­ról tárgyal házigazdájával, Szuzuki Zenko miniszterel­nökkel, nyilvános beszédet mond az állami tévé, az NHK csarnokában, és fogadja őt Hirohito császár is. mumm RÖVIDEN VARSÓ. Lengyel párt- és állami küldöttség látogat a közeli napokban Bukarestbe, Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárának, az államtanács el­nökének meghívására. A hi­vatalos baráti látogatásra utazó lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Taná­csának elnöke vezeti. PRÁGA: Hétfőn Prágában megkezdte munkáját a szo­cialista országok kulturális minisztereinek tanácskozása. A csütörtökig tartó minisz­teri értekezleten Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság, Kuba, Laosz, Lengyel­­ország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam kül­döttsége vesz részt. A Ma­gyar delegációt Pozsgay Im­re művelődési miniszter vezeti. A napirenden a szocialista országok kulturális ügyekben való együttműködésének kér­dései szerepelnek. NEW YORK: Jordánia va­sárnap este az ENSZ Bizton­sági Tanácsának sürgős ösz­­szehívását kérte az irak-irá­­ni konfliktus miatt. Az AFP hírszolgálati iroda jelentése szerint Jorge Illueca pana­mai külügyminiszter is kér­te a Biztonsági Tanács sür­gős összehívását, hogy újra tanácskozzon a Falkland­­(Malvin) szigetek körül ki­alakult válság megoldási le­hetőségeiről. HAVANNA: Belisario Be­­tancur, a konzervatív párt jelöltje nyerte meg a vasár­nap Kolumbiában megtartott választásokat, s a következő, 1968-ig tartó négyéves idő­szakban ő lesz az ország el­nöke — közölték hétfőn hi­vatalosan Bogotában. Csökken a faanyagok ára A világpiaci árak tartós csökkenéséhez igazodva 1982. június 1-től csökken a fa­anyagok termelői és fo­gyasztói ára. Az árcsökke­nés a fenyő, fűrészipari ter­mékeknél átlagosan 14 szá­zalék (ezen belül például a zsaluzó deszka köbméteren­kénti átlagára 5240 forint­ról 4520 forintra csökken), a nyárfa fűrészipari áruknál átlag 11 százalék (például a nyárfa-palló eddigi 3640 fo­rintos köbméterenkénti fo­gyasztói egységára 3260 fo­rint lesz), a bükk, tölgy és egyéb lombos fűrészipari termékeknél mintegy 9 szá­zalék (a tölgy-palló köbmé­terenkénti fogyasztói ára 11680 forintról 10 700 forint­ra mérséklődik). A faanya­gok árának mérséklése kö­vetkeztében csökkenni fog az ezeknek az anyagoknak a felhasználásával készült ter­mékek fogyasztói ára is. A csökkenést folyamatosan hajtják végre olyan ütem­ben­ és mértékben, ahogy a termékeket már olcsóbb alapanyagokból gyártják. 1982. június 1., kedd

Next