Kisalföld, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
...a magyar fiúk és lányok szépek Otthon érzik magukat Szakmunkástanulók Leningrádból Szovjet diákok, a leningrádi P. T. V. 33. sz. Szakmunkásképző Intézet tanulói és oktatói a vendégei a győri 400. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek. A győri iskola immár hetedik éve tart kapcsolatot a Néva parti város hasonló tanintézeteivel. Az eddigi hagyományokhoz hűen idén is győri szakmunkástanulók viszonozzák majd a látogatást. Ők a július hatodikén hazatérő vendégekkel együtt utaznak a Szovjetunióba. A leningrádiak hazánkkal, megyénkkel való ismerkedését gazdag program segíti, többek között kirándulások a fővárosba, Esztergomba, Visegrádra, a Balatonhoz, valamint Soproniba és Mosonmagyaróvárra. Az üzemlátogatások során pedig megtekintik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat, a győri EFFU-t, a Mezőgépet és a Keksz- és Ostyagyárat. A csoport vezetője, Valerij Szergejevics Csernyenko korábban már járt Budapesten. Mostani tapasztalatai megerősítették akkori élményeit, legjobban a régi budai városrészek tetszenek neki, de szépnek találta Pestet és Győrt is. Natalja Tyimofejevna Udalovna tanfelügyelőnő elmondta, hogy a magyar emberek nagyon munkaszeretők és udvariasak. Ivan Ivanovics Kuzin szakoktató véleményének negyvenkét éves tanítói pályafutása ad külön nyomatékot Kitűnően felszereltnek találta az itteni tanműhelyt. Mindnyájuk számára megható volt látni az elesett szovjet katonák sírján lévő virágokat... Feltétlenül elmesélik majd otthon. A tanulóktól megtudtam, hogy nagyon otthonosan érzik magukat Győrött A pesti kirándulásról hazatérőben akaratlanul is így mondták: megyünk haza. A magyar nyelv nem volt szokatlanabb számukra, mint bármely idegen nép beszéde. Mostanra már jónéhány kifejezést megértenek belőle. Ezt segítik „közös” szavaink is (ahogy hirtelen sorolni kezdték: kultúra, futból, sfeála...). Szimpatikusnak találták, hogy nálunk bensőségesebbnek tűnik a fiatal és az idős generációk kapcsolata. A magyar divat is eltérő a leningráditól, bár nem lényegileg, inkább az ottani jóval hűvösebb klíma miatt; szembeötlő különbség, hogy a Szovjetunióban a fiatal lányok nem dohányoznak. A négy lány és a nyolc fiú egyetértett abban, hogy a magyar fiúk, illetve lányok szépek. Nem lebecsülendő bók! (Zalavári) 4 — KI JAJFÖLD Hansági jubileum ! Negyedszázaddal ezelőtt indult, s azóta széles körű, sokmiliós értéket teremtő mozgalom lett az építőtáborozás Ez alatt az idő alatt az országban összesen 700 ezer — megyénkből mintegy 35 ezer — fiatal dolgozott nyaranta út- és vasútépítésen, segített a mezőgazdasági munkákban, az árvízkárok helyreállításában — mindenütt, ahol szükség volt erejükre, lelkesedésükre. A kezdetet a hőskorszakot a ma emlékoszlop idézi a Hanságban. Időről-időre a mai fiatalok „zarándokolnak” (legutóbb a múlt hét végi jubileumi ünnepség alkalmából) az első építőtábor helyére. Sátraikat állítanak — de itt már csak az emlék kedvéért. A munka más, újabb területeken vár rájuk. (Felvételeink a hansági emléktáborban készültek.) Az új generációnak romantika a sátortábor, őket már mindenütt teljes összkomfort várja. „Újra itt van a nagy csapat” — éneklik a polbeatesek, s velük persze mindenki. Fekete István követői környezetvédelmi elismerés győri úttörőknek Fekete István nevét viseli a győri II-es számú oktatási együttes (közismert nevén a „kék” iskola) úttörőcsapata. Nem véletlenül választották a Tüskevár, a Téli berek, Vak, Kele, Bogáncs — sorolhatnánk még a kedves gyermek- és állatregényeket — írójának nevét, a természet szeretete, féltése, óvása ma már annyira áthatja az úttörőcsapat munkáját, hogy erre Győrön kívül is felfigyeltek. Két olyan kitüntetés került a közelmúltban az úttörőcsapat birtokába, amellyel csak kevesen dicsekedhetnek. Az egyik a ,,Kiváló úttörőmunkáért” oklevél, a másik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal „Széchenyi emlékplakett”-je. Az úttörőmunka és a környezetvédelem ilyen szoros összefonódásában feltehetően nem kis része van annak, hogy a csapatvezető, Barkaszi Andrásné biológia szakos tanár Munkájáról így beszél: — Itt tulajdonképpen mindennek hat éves „történelme” van. Hat éve avatták az iskolát, azóta vagyok én is csapatvezető, s kezdettől topva igyekeztünk a sok egyéb mellett környezetvédelmi „profilt” is adni az úttörőmunkának. Van egy környezetvédő szakkörünk, ez a lelkes társaság a szervezője, mozgatója az egész tevékenységnek. Az osztályokban, rajokban ők irányítják a környezetvédelmet. — Az úttörőcsapat és minden egyes raj munkatervében is szerepel valamilyen környezetvédelmi feladat Elsősorban az iskola és környezetének az ápolása, de például az egyik nyolcadikos raj a Kassák óvoda melletti játszótér felett vállalt védnökséget. Jövőre ezt a védnökséget szeretnénk néhány lakótelepre is kiterjeszteni, ahol a gyerekek ápolhatnák a növényeket, ügyelhetnének a tisztaságra. — A szakköri foglalkozásokon a védett állatokat és növényeket bemutató tablókat készítünk, különböző kirándulásokat szervezünk, mindig valamilyen meghatározott szakmai céllal. Gyakran ellátogatunk a vízmű üvegházába, ahol a gyerekek a növényszaporítás formáit ismerik meg. Fábián Imre nyolcadikos, a környezetvédelmi szakkör titkára már a rádióban is szerepelt. — Tavaly az MR—10—14 adásában kaptam szót. Pályázatot hirdettünk az ország valamennyi úttörőcsapata számára Védjük és tegyük széppé környezetünket címmel. Ezen kívül is rengeteg élményem fűződik már ehhez a mozgalomhoz. Az emlékplakettet különösen nagy elismerésnek tartom, már csak azért is, mert olyanok voltak a kitüntetettek között, mint például a Megsebzett bolygó című film rendezője... Horváth Magdolna is nyolcadikos, ő az úttörőcsapat titkára. — Régebben csak néha foglalkoztunk környezetvédelemmel, aztán egyre rendszeresebbé vált. Jó lenne elérni, hogy minden pajtás tegyen valamit a környezetéért otthon, az utcán, a lakótelepen is. F. K. Földön, vízen, levegőben Ejtőernyősök többtusája Magyar találmány — a fiatalok sportja Országos ejtőernyős többtusa bajnokság házigazdája volt a múlt héten az MHSZ Győr-Sopron megyei vezetősége, a megyei repülő- és ejtőernyős klub. A résztvevők négy versenyszámban: úszásban, lövészetben, terepfutásban és ejtőernyős ugrásban mérték össze tudásukat. • Az ejtőernyős célbaugrás második napja, a reptéren Csabai István, a bajnokság főbírája tájékoztat. • A többtusa magyar „találmány”, a sportágat az MHSZ javaslatára emelték nemzetközi szintre. A fiatalok sportja. Alkalmat ad a fizikai erő, a gyorsaság, az állóképesség, az ügyesség és a bátorság lemérésére. Az úszást száz méteres távon rendezik. A lövészet fekvő testhelyzetű, a céltábla 50 méterre van. A terepfutás 3 kilométeres pályán folyik. Az ejtőernyősök az egyéni versenyben 800 méterről ugranak, csapatban pedig 1000 méterről. Hat méter sugarú körbe kell leérkezni, amelynek közepét kis korong jelzi. Az első ember nyolc-tíz másodperces zuhanás után nyitja az ernyőt, a második körülbelül négy másodpercnél, a harmadik pedig azonnal. A szabályok szerint tíz másodpercnél nem lehet több a szabadesés ideje. Aki „túlzuhan”, megbüntetik. Az ejtőernyőzést 16 éves kor felett lehet elkezdeni, a többi szükséges sportágban viszont ajánlatos még ez előtt jártasságot szerezni. Aki kellő alapokkal rendelkezik, mire ejtőernyősnek jön, az egy-két éven belül elérheti azt a tudásszintet, amellyel már nemzetközi versenyeken is jó eredménynyel szerepelhet. A szocialista országok közt évente rendeznek bajnokságot, ezúttal július 10. és 18-a között, Csehszlovákiában. Itt a felső korhatárt 25 évben állapították meg, hazai versenyeken azonban bárki rajthoz állhat, aki edzésben van , legyen az illető akár 30 vagy 40 éves. Tóth János, a válogatott keret edzője mondja, az idén kiutazó csapattagok mindegyike 1958-as születésű, öt-hat éve ejtőernyőző és többtusázó sportoló, ők már tavasz óta edzőtáborban készülnek a nagy erőpróbára. Közben részt vesznek a hazai versenyeken, itt vannak most is. Nagyjából már eldőlt, hogy kik kerülnek végül az utazó keretbe. Horváth Laci például biztos, hogy köztük lesz, őt kérem, meséljen eddigi pályájáról. — Általános iskolás koromban négy évig atletizáltam. Középtávfutó voltam a Dunaújvárosi Kohászban. Aztán a fővárosba kerültem, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába. Ott csak kedvtelésből sportoltam. Később, a munkahelyemen több barátom ejtőernyőzni kezdett, én is velük tartottam. 1976-ban igazoltam le a Postás Repülő és Ejtőernyős Klubba. A katonaság ideje alatt ejtőernyősként szolgáltam, ott is folytathattam a sportolást. Tavaly szereltem le. — öt évvel ezelőtt indultam először többtusa versenyen, a Budapest Bajnokságon. Ekkor még teljesen kezdő voltam, csupán tizenegy végrehajtott ugrás állt mögöttem. És végül első lettem egyéni összetettben. Nagy meglepetés volt! Bekerültem a válogatottba is. Versenyen kívüli résztvevő voltam a nemzetközi bajnokságon, éppen itt, Péren rendezték. Eddigi legjobb eredményeim: a szocialista országok Szlivenben tartott többtusa bajnokságán összetettben harmadik lettem. Amikor búcsúzni kezdünk, az imént a levegőbe emelkedett gép — nagy kört írva le — éppen a fejünk fölé ér. Egymás után nyílik a három ernyő. Van köztük katonazöld, kör alakú, amilyet az első ugrásoknál használnak, de van négyszögletes siklóernyő is. A leéréskor csak egyiküknek sikerül a célkorong közelében földet érnie, de ő sem túl elégedett. Talán majd a következő ugrásnál .. . A. Zenei tábor - tizenharmadszor Programok a Haydn-évforduló jegyében Egyrészt maga a Haydnévforduló — a nagy zeneszerző születésének 250. évfordulója — másrészt a helyszín: Fertőd is indokolja, hogy az idei, immár tizenharmadik Országos Ifjúsági Zenei Tábor programja Joseph Haydn műveinek jegyében teljen. A július 6-tól 17-ig tartó táborozás nyitóhangversenyén a Budapesti Fúvósötös tolmácsolásában a Londoni trió, az F-dúr fúvósötös, a záróhangversenyen pedig stílszerűen a Búcsúszimfónia csendül majd fel a tábor szimfonikus zenekarának jóvoltából. A két koncert között ugyancsak sok Haydnmű hangzik majd el a gazdag programban. Az idén július 6-án Szabó István, a KISZ KB kulturális osztályvezető-helyettese nyitja meg a tábort, s 17-ig olyan vendégekkel találkozhatnak az ifjú muzsikusok, mint a Capella Savaria kamaraegyüttes, Karasszon Dezső orgonaművész, a Kodályvonósnégyes, az olasz Gioventa Musicale vonósnégyes. Koncertet adnak Fertődön az országos Haydn zongoraverseny győztesei is. A KISZ megyei Bizottsága, a Jeunesses Musicales magyarországi szervezete, valamint a megyei tanács művelődési osztálya által rendezett táborban Meizl Ferenc Liszt-díjas Érdemes művész, ifjúsági nívódíjas és Fejérvári Sándor kürtművész foglalkozik majd a fúvósokkal, Fias Gábor hegedűművész, a Kodály-vonósnégyes tagja a vonósokkal, s Váray László, a Győri Ütőegyüttes vezetője az ütősökkel. A tábor szimfonikus zenekarának művészeti vezetője Hoffmann László, a győri Zeneművészeti Szakközépiskola tanára lesz. A tábor kamarazenekarai és szimfonikus zenekara ugyancsak koncertekkel mutatkozik majd be a fertődi közönségnek. 1982. július 1., csütörtök