Kisalföld, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

­ Zsúfolt a tanévkezdés napjaiban a Győr-Sopron megyei Tanács győri rendelőintéze­tében a gyermek szemészeti osztály várószobája. Dr. Deák Katalin szemorvos szerint igen sok gyermek szorulna rendszeres szemészeti kezelésre, vagy szemüveg viselésére. Jó len­ne, ha a szülők nem csak iskolakezdés előtt, hanem már három-négy éves korban elvin­nék gyermeküket szemorvoshoz. A cukorbetegek szervezett gondozása • Küzdelem a sokfejű sárkánnyal A sárkány egyik fejét levágtuk — hangoztatták hatvan évvel ezelőtt orvosi körökben, amikor felfedezték az insu- Unt, s ez a cukorbetegeknek az életet jelentette. Azóta so­kat fejlődött az orvostudomány, azonban a mai napig is nép­betegségnek számító —­ Magyarországon 300 ezer embert érintő — kór gyógyítása, kezelése még mindig nem tökéle­tes, habár az utóbbi évtizedben sikerült számos olyan ered­ményt elérni a kutatóknak, amelyekkel meghátrálásra kény­szeríthetik ezt az ókor óta ismert betegséget Ma már tudják, hogy ví­rusok, immun­folyamatok, genetikus (örökölt) ténye­zők, az elhízás okozhat a szervezetben kóros cukor­­szint változást, ingadozást amely különböző kezelési módszerekkel tartósan egyen­súlyba hozható. Korábban csak állati hasnyálmirigyből nyert insulinnal kezelték a diabetes betegeket, most a szervezetre sokkal kedve­zőbben ható humán (em­be­­ri)­insulin felhasználásával szabályozni tudják a vércu­­korszintet, hogy az egészsé­ges emberével azonos legyen. A baktériumok vagy szinté­zis útján előállított emberi insulin feltalálása mellett a kezelési formák is korszerű­södtek: a hordozható insu­­linadagoló pumpák leegysze­rűsítik, könnyebbé teszik az életmentő anyag bejuttatását a szervezetbe és — egyelőre csak kísérleti stádiumban — miniatűr pumpák beültetésé­vel is foglalkoznak, sikerrel. A diabetológiában elért eredmények ellenére a cu­korbetegség még ma is az or­vostudomány nagy kérdőjelei közé tartozik, mert — bár alapjaiban ismertté és kezel­hetővé vált — a következmé­nyei, szövődményei, tovább­ra is világszerte gondokat jelentenek. Hazánkban 12 éve alakult meg a Magyar Diabetes Tár­saság. Az elmúlt évtized alatt jelentős elismerést ví­vott ki magának az ország­határokon kívül is. Bizonyít­ja, hogy az Európai Diabe­tes Társaság idén szeptember 1. és 4. között Budapesten, az Építők Székházában tartja 18. tudományos ülését ame­lyen 40 ország nyolcszázhat­van szaktekintélye vitatja majd meg a cukorbetegség időszerű kérdéseit a tudo­mányos kutatás és a gyakor­lati betegellátás szemszögé­ből. Százhetven előadás hangzik el: a cukorbeteg­ség eredetével, kiváltó okai­val foglalkozó témák, a ke­zelés korszerű módszerei (például a génsebészet) mel­lett különösen nagy érdek­lődésre tart majd számot a cukorbetegség szövődmé­nyeit vizsgáló, feltáró és megelőzésére irányuló kuta­tómunka. Korunkban a dia­­betológiának a cukorbeteg­ség szövődményeivel, ezzel a „sokfejű sárkánnyal” kell megküzdenie, ami talán ne­hezebb az alapgyógyításnál, mivel a szövődmények szer­teágazók és külön-külön is súlyos betegségeknek számí­tanak. Csak párat említve: érelmeszesedés, vesekároso­dás, szívkoszorús elváltozások, szembetegségek. Ez utóbbi a kongresszuson elhangzott té­mák között is kiemelten sze­repel, hiszen az embernek a külvilágtól kapott informá­ciók 90 százalékát a látás adja. Nagyon sok múlik a rend­szeres gondozáson, nevelé­sen, hogy a szövődmények elháríthatók, megelőzhetők legyenek. Külön figyelmet érdemel a diabetes terhes nőkkel való foglalkozás, nem­csak az anyák védelmében, hanem, hogy kizárhassák a magzat fejlődési rendellenes­ségeit. Sajnos, a cukorbete­gek között sok a gyerek. Az európai szintű tanácskozá­son róluk is szó lesz. Bár az utóbbi időben so­kat fejlődött nálunk is­ a dia­betes betegellátás, azért ko­rántsem lehetünk elégedet­tek, mert a cukorbajosok szervezett gondozásáról még nem beszélhetünk. Az egész országra kiterjedő, rendsze­res szűrő­vizsgálatok, a sa­játos életmódra, táplálkozás­ra oktató, nevelő klubok lét­rehozása (eddig 40 alakult meg, fele vidéken működik), a gyermekek nyári táboroz­tatása még nem éri el azt a szervezettséget, amely az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában már állandó­sult. A magyar diabetikus készítmények nyugat-euró­pai színvonalúak, sőt az üdí­tő italok a legjobbak közé sorolhatók, azonban kisebb településeinken kicsi a vá­laszték belőlük, vagy talán egyáltalán nem kaphatóak. Tehát van mit tenni! A budapesti kongresszus elgondolásának szellemében Magyarországon is el kelle­ne érni, hogy ne betegség­nek, hanem egyes emberek egészségi feltételekhez kö­tött állapotának tekintsék a cukorbajt. Megfelelő gyógyí­tással és gondozással ezek az emberek a társadalom teljes értékű tagjai lehetnek. H. A. 4 — KUMPOID Kiváló áruk védjegye Jugoszlávia 65 cipőgyára több mint 42 ezer dolgozót foglalkoztat. A cipőgyárakban az idén 70 millió pár lábbe­lit készítenek, s ennek 40 százalékát — 30 milliót — exportálják. Legnagyobb megrendelőik a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A jugoszláv cipőknek jó híre van a világban. Legis­mertebb gyáraik — a Boro­­vo, a Planika, az Astra, a Peko, a Léda, a Cik és a Koszava — mellett a kisebb üzemek is kiváló minőségű árut gyártanak. A cipőgyárak ügyes üzlet­­politikát folytatnak, eredmé­nyesen együttműködnek a nemzetközi hírű külföldi cé­gekkel. Így például a trzici Peko az Adidas-szal, a knja­­zevaci Leda a Kickers-szel, a borovói kombinát a Sala­­manderrel áll üzleti és koo­perációs kapcsolatban. A távközlés távlatai Hiúsági pályázat „Az ifjúság az elektronika , korában” címmel pályázatot­­ hirdetett 8—18 éves fiatalok számára a Nemzetközi Táv­közlési Egyesület (IPU). A Genfben székelő IPU a pá­lyázat anyagát nemzeti zsűrik útján gyűjti be. Ma­gyarországon a Magyar Pos­ta által életre hívandó bizott­ság dönti majd el, hogy a beérkezett pályamunkák kö­zül melyek kapják a Magyar Posta díjait, és közülük me­lyeket küldi el a genfi nem­zetközi versenyre. A pályázóknak be kell mutatniuk, hogyan képzelik el a távközlés szerepét a kö­vetkező évtizedekben, milyen hatással lesz a távközlés fej­lődése a családi életre, a munkára, a tömegtájékozta­tásra, a társadalmi együtt­élésre, az iparra, a gazda­ságra, a népek közötti meg­értésre. A pálvázók a válasz­tott témát fényképek rajzok, festmények egyéb illusztrá­ciók (például kollázsok­ se­gítségével dolgozhatják fel A pályaműnek csak címet adhatnak, egyéb írott szöveg nem alkalmazható. A pályázaton részt vehet mindenki, aki 1964 január 1. és 1973 december 31 között született A zsűri a verseny­zőket három kategóriába so­rolja: 1. kategória 8—12 év; 2. kategória 13—15 év; 3. ka­tegória 16—18 év. A magyarországi pályá­zóknak műveiket 1983 janu­ár 31-ig kell eljuttatniuk a Posta-Vezérigazgatóság tá­jékoztatási osztályához. A tagországokból Genfbe kül­dött pályaműveket 1983 ok­tóber 26. és november 1. kö­zött mutatják be a „­Telcom! 83” híradástechnikai világki­állításon. A nemzetközi zsű­ri itt választja ki a három kategória díjazásra javasolt pályamunkáit. A rádió mellett „Augusztus 7-én — mint tudjuk — nagyerejű gázkitörés történt Füzesgyarmat határában. A műsor a védekezésről, a mentésben dolgozókról szól, akik a tizenegy nap próbá­ját nagyszerűen kiállták.” A Rádióújság ezzel az ajánló szö­veggel „adja el” Forró Tamás Tizenegy nap című doku­mentumösszeállítását, amely hétfőn este hangzott el a Kos­­suth-adón. Bizony nem tudtam, hogy gázkitörés történt Füzesgyarmat határában, éppen külföldön tartózkodtam az itthoni információktól elérhetetlen távolságban, az ilyen ki­hagyást pedig a jelenlét egyidejűségével azonos hőfokon le­hetetlen három héttel később pótolni. A műsor hallgatása közben döbbentem rá, hogy nem lát­tam még igazi nagy tüzet, olyant pedig álmomban sem, amilyen a füzesgyarmati, meg a zsanai lehetett, hogy a föld mélyéből süvöltve kitörő gáz húsz-negyven méteres lánggal égett. Láttam gyufa lángját lobbanni. Lepörköltem a hajamat gyertyával — a szekrény alatt kerestem az elgu­rult gombfocit. Alig tüzek bűzénél melegedtem a szülői ház bányának csúfolt falba rakott tűzhelye mellett és azt hittem sokáig, kamukézből rohangálnak a tűzoltók szirénázó autók­kal. Felületesen szemlélve azt sem érti az ember, hogyan le­het híreket, híradásokat három héttel később megismétel­ni. Az olvasó tízparancsolata szerint nincs rosszabb a teg­napi újságnál. Az újság tárgyi és fogalmi értelemben veen­dő. De van rosszabb — mondaná a cinikus ellenparancsolat —, a mai, meg a holnapi újság. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy a kívánságműsorban a nagy érdeklődésre való tekin­tettel évekkel később újra ismertetik az irak—iráni háború veszteséglistáját. Füzesgyarmat hősei nyertek, méghozzá veszteség nélkül. A kitöréstől számított tizenegy napon keresztül állták a rendkívüli helyzetben a rendkívüli megpróbáltatásokat: a fantasztikus hőt, a fizikai erőkifejtést, az álmatlanságot, veszélytudattan tették meg a szükségesnek vélt lépéseket, amely lépések a dolog természetéből adódóan vezethettek volna bárhova. A kitörő gázzal, az óriási lángokkal nem lehet udvarias tárgyalásokon szót érteni és megegyezni. Mindemellett tűrniük kellett a kotnyeles sajtó ott lábat­­lankodó munkatársainak a mentési munkálatokban nem ép­pen nélkülözhetetlen kíváncsiskodását. Akit sért, az válasz­­szon szelídebb állatfajtát, én mindenesetre a hiénáéhoz tud­nám hasonlítani a tömegkommunikációs eszközök tragikus alkalmakkor tanúsított magatartását. Ráülünk a halott ko­porsójára és megkérdezzük, mi érte az istenadtát. A té­len a Potomac folyóba zuhant egy repülőgép. A jeges árból sok embert nem tudtak kimenteni, de a tévések jóvoltából láthattunk drámai jeleneteket, vízbefulásokat. A jól ismert verzióval mentem fel persze én is a kollégákat, a feladatu­kat végzik. A Tizenegy nap című dokumentumműsor nem a kirívó példák közül való, bár ott volt a sajtó, a rádió, és a tragé­dia lehetősége. Forró Tamás „emberségről példát”, „vitéz­ségről formát” próbált adni ebben a nagy fomátumú hő­söknek különösen nem kedvező korszakban. Füzesgyarmat mentői a hétköznapok hősei, ők még bevonulhatnak a nem mindennapi tettekről szóló legendáriumokba, anélkül hogy sajnálkozva vigasztalni kellene őket, azért az ő munkájuk is hasznos ám. A példa ereje, a gázkitörés tüze messzire világít a kocká­zatot kapásból elutasító, a felelősséget csak korbácsütésre vállaló helyzetekben. Gázkitörés, kockázatvállalási lehető­ség pedig volna Füzesgyarmattól és Zsanától távol, egészen kis hivatali szobákban, abszolút kellemes hőmérsékletű, mondhatni pitiáner döntési szférákban, csakhogy az érdekel­tek a közelgő nyugdíj, a biztos, szélmentes megélhetés, va­lamint a családi érdekek védőruháját magukra öltve elsza­ladnak a tűztől. Nem érzi, hogy emberfelettit cselekedett — mondta az egyik füzesgyarmati mentő, pedig tudatában lehetett, hogy a dolog rosszul is sikerülhetett volna. A hét­köznapok hősei — mindegy, milyen területén az életnek — cselekszenek. A hétköznapok gyávái nem cselekszenek, leg­feljebb nyilatkoznak, de abban sincs köszönet. P. iw. Esőztető robot Különleges esőztető robotot terveztek a tulai műszaki egyetem kutatói, amely a mindenkori helyi időjárási vi­szonyoknak megfelelően végzi munkáját. A robot elektro­nikus blokkjai folyamatosan mérik a levegő hőmérsékletét, a szél erősségét és a talaj nedvességét, s a kiértékelt ada­tok alapján működtetik a berendezést. Ezzel egyidejűleg el­lenőrzik és irányítják a vízhez csatlakoztatott műtrágya-ada­golót. A tulai mérnökök már dolgoznak a vezetékes gép korszerűbb, lézersugárral irányított példányán. A Béke és szocializmus augusztusi száma A létező szocializmus és a kommunisták felelőssége cünnnel közli a folyóirat Ib Nörlundnak, Dánia Kommu­nista Pártja KB Végrehajtó Bizottsága tagjának cikkét. A szerkesztőség kérésére Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az Államtanács el­nöke interjúban tájékoztatja a lap nemzetközi olvasótá­borát Kambodzsa belső hely­zetéről, a párt tevékenységé­ről, a megújhodás három esztendejének sikereiről, a megoldandó feladatokról. Németh Károly az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára A töme­gek bíznak a pártban című cikkében elemzi a párt és a tömegek közti viszonyt, s megállapítja: a pártnak és a népnek közös feladata, hogy végrehajtsa az MSZMP XII. kongresszusának határozata­it. Ennek fő feltétele adott: a párt bízik a tömegekben, a tömegek bíznak a pártban. Mi rejlik az „Észak—Dél párbeszéd fordulatai mögött? címmel a folyóirat részletes elemzést közöl a nemzetközi gazdasági kapcsolatok radi­kális átalakítását követelő fejlődő országok és az ezt el­lenző fejlett tőkésországok között folyó vita legújabb mozzanatairól. A Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusáról számol be Danielle Bleit­­rach, az FKP Központi Bi­zottságának tagja Célunk: a szocializmus francia színek­ben című írásában. Út párt születik című ri­portjában a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­ban szerzett tapasztalatairól számol be Vszevolod Riba­kov a szerkesztőség mun­katársa. A mai háborúellenes moz­galom új vonásairól elmél­kedik írásában Jan Debrou­­were, Belgium Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára. Latin-Amerikáról ad hely­zetképet Julio Silva Colme­­nares, a Kolumbiai Kommu­nista Párt KB tagja Az el­lentétek növekednek, a füg­gőség fokozódik című cikké­ben. • Izrael újabb közel-keleti agressziójának gyökereit tár­ja fel Rafi­ Samboun, a Li­banoni Komunista Párt KB Politikai Bizottságának tag­ja. Roland Bauer, a Német Szocialista Egységpárt KB tagja A törvényszerű — a tapasztalatok sokféleségében című cikkének témája az ál­talános és a különös dialek­tikája a szocializmus építé­sében. Zeotit víztisztító A zeolit görög eredetű szó, jelentése: tajtékzó kő. A ter­mészetben mintegy 40 válto­zatban előforduló ásvány­csoport fő tulajdonsága, hogy hevítésre forrni, tajtékzani kezd és vízgőzt választ ki. A víztelenített zeolit pedig új­ra elnyeli a vizet, de emel­lett más anyagokat is képes megkötni. A zeolitoknak ez utóbbi tulajdonságát a ter­vek szerint a Kúra folyó vi­zének megtisztítására hasz­nosítják majd. A Kura, a Kaukázus leg­nagyobb folyója, újabban rendkívül szennyezett, s ezért vize emberi fogyasz­tásra alkalmatlan. A folyó­ban a keverékanyag — iszap, homok — mennyisége eléri a literenkénti 50 ezer milli­grammot. (Ivóvíznél a meg­engedett norma 1,5 milli­gramm.) Most, hogy rátalál­tak a zeolitlelőhelyre, az azerbajdzsáni vegyészek ol­csó és eredeti módszert dol­goztak ki a kúra megtisz­títására. A vizet zeolitokkal derítik, amelyek megkötik a káros szennyezőanyagokat, az iszapot, a homokot és a mezőkről a folyóba került mérgező gyomirtószereket. • 1982. szeptember 1., szerda

Next