Kisalföld, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

Teljes kapacitással termelnek Évkezdés a megye üzemeiben Egyenletes munkával, termeléssel zárult az előző esztendő Győr-Sopron megye üzemeiben. Sok helyütt előre ledolgoz­ták a két ünnep közötti munkanapokat, ily módon hosszabb szünet után indult újra a termelés január 2-án, az 1983. év első munkanapján. Természetesen a folyamatosan termelő munkahelyeken az évkezdés csupán formális dolog, a mun­ka szilveszterkor sem szünetelhetett. Az évkezdés érzékelte­tésére hat Győr-Sopron megyei vállalatnál érdeklődtünk az anyagellátásról, az I. negyedévi szerződésekről, az év első szállításairól. A Graboplast, a GYAÉV, a MOFÉM, a Sop­­­oni Szőnyeggyár, a Rekord Győri Mezőgép és a Glavita Győri Kötöttkesztyűgyár évkezdése jellemző a megye ipa­rára: egyenletes, folyamatos munkával kezdődött az új esz­tendő. Biztató indulás Folyamatos munka jelle­mezte az évkezdést a Gra­boplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban. Az év első negyedében gyártandó ter­mékek minden npi-yzetméte­­rére megvannak a rendelé­sek, szállítási szerződések.­­ Az anyagellátás jelen­leg kiegyensúlyozott, s an­nak ígérkezik a következő hónapokra is — tájékoztatott Tomaskovics Gyula, a nagy­­vállalat vezérigazgatója. — Az első évnegyedben 11,2 millió négyzetméter terméket kell gyártanunk, ez az 1983- ra tervezett mennyiség 25 százaléka. A Graboplastban az előző év végén az­ exportkiszállítá­­soké volt a főszerep, igye­keztek minden megrendelt tételt útnak indítani a kül­honi vevők, kereskedelmi partnerek részére. Most, ja­nuár első tíz-tizenkét napjá­ban elsősorban a belföldi megrendelőket látják el fél­késztermékekkel és végter­mékekkel. Az exportszállítá­sok január közepén indul­nak meg. A vállalat számos 1982-ben kifejlesztett gyártmányával is jelen van a piacokon, ezek­ből ugyancsak folyamatos a gyártás. Arra számítanak, hogy az előző, egyébként ne­hezen indult, de sikeresen végződött esztendő jó ered­­ményeit sikerül megismétel­ni. Erre azért is kedvezőnek tűnnek most a körülmények, mert az évkezdés sikeres, nincsenek a tavalyihoz ha­sonló — főként anyagellátá­si — nehézségek. A Graboplast Győri Pa­mutszövő és Műbőrgyár 1983- ban 44,8 millió négyzetméter termék gyártását tervezi. Ez a mennyiség 800 ezer négy­zetméterrel több az előző évi­nél. Mondhatni szilveszterien derűs hangulatban találtuk tegnap Bohuniczky Lászlót, a Glavita Győri Kötöttkesz­tyűgyár igazgatóját. — ötvenegynéhány éves történetének legeredménye­sebb évét zárta közösségünk. Árbevétel arányos nyeresé­günk elérte a 30 százalékot, nem rubel elszámolású kivi­telünk 10 százalékkal gyara­podott és végül árbevételünk 1982-ben 15 százalékkal nőtt. Mindez persze már a múlt­tá, most már az idei dolgunk­kal kell törődni. A Glavitánál tegnap ott folytatták, ahol az elmúlt év­ben abbahagyták és ez szó szerint értendő. Az üzem 1200 dolgozója ugyanis december 15-ig eleget tett 1982. évi kö­telezettségeinek és hozzákez­dett 1983. előkészítéséhez, így a Kötöttkesztyűgyár szá­mára teljességgel zavartalan volt az átmenet. Csupán a szabadságon lévők nem dol­goztak tegnap. — Tőkés exportkilátásaink jobbak a tavalyinál, anya­gunk van, bízunk abban, hogy a szigorodó követelmé­nyeket jobb munkával ellen­súlyozni tudjuk — mondja az igazgató. A Glovita teg­nap még csak belföldi meg­rendelőknek szállított kész­terméket, a jövő héten in­dítja útnak az első idei ex­porttételeket: a Szovjetunió­ba kötött kesztyűt, Franciaor­szágba pedig tüdőruhát. Ja­nuár 14-én viszont már az NSZK legnagyobb harisnya­­gyártó cégének, a Belindá­­nak a képviselőit várja. A tervek szerint a Glovita szer­ződést köt a külföldi céggel: gépeket kap tőle és a haris­nyagyártási technológiáját is átveszi. A Győrben készülő harisnyákat a Belinda vásá­rolja vissza. — A vállalkozással hár­mas célunk van — mondja Bohuniczky László. — Új profilhoz jutunk, új, korsze­rű technológiához — amit tekintettel arra, hogy a kö­­tött­kesztyűgyártás és a ha­­risznyakészítés sokban hason­lít egymáshoz, az előbbiben is hasznosítani tudunk , s végül célunk, hogy a haris­nyával bejuttathatjuk kesz­tyűinket is az egyébként nagy NSZK felvevő piacára. Új profil az új évben MOFÉM: Minőség, takarékosság, export A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyárban az új esz­tendő első napja technikai bravúrral kezdődött. Galam­bos Zoltán termelési igazga­tó nagy örömmel számolt be arról, hogy a melegüzemben leállított, szakmai szóval le­fagyasztott indukciós kály­hák indítása a korábbi évek gyakorlatával ellentétben tel­jes mértékben sikerrel zá­rult, így jelentős energiata­karékossági eredménnyel kezdték az új esztendőt. A munka ritmusa is ha­mar elérte a szokásos ütemet, noha kevesebben álltak a munkapadok mellé. Az ok nem az évvégi vigasságok elhúzódása, hanem elsősor­ban az iskolai szünet volt. Sok családanya ugyanis a ta­valyról még megmaradt sza­badságát vette ki, hogy együtt tölthesse gyermekei­vel a napot. Az üzemi dolgok után a vállalat idei terveiről is szót váltottunk a termelési igaz­gatóval. A tervezési munka lényegében lezárult, január huszadikáig a zsűrizés is be­fejeződik. A középpontba a nem rubel elszámolású ex­port további növelése került, ehhez igazítják a vállalat termelési lehetőségeit. A gyártmányok jó minőségének köszönhetően a belföldi igé­nyeket még harminc száza­lékos növekedés mellett sem tudnák teljesíteni, noha a vállalat fejlődési üteme így is meghaladja az ipari átla­got. Az épületszerelvényeket, fürdőszoba-berendezéseket elsősorban az igényes oszt­rák és NSZK-piacra szánják, de a harmadik világ több országába is jut belőlük. A tervezett export tejesí­tése egyaránt múlik a mar­keting tevékenységen, a piac „megdolgozásán”, valamint a műszakiak és a munkások fegyelmezett minőségjavítási törekvésein. A gazdaságosság a takarékosság és a termék­korszerűsítés így válik a jö­vedelmezőség forrásává a népgazdaság és a vállalat dolgozói számára. GYÁÉV: Tájékoztató a feladatokról Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat­nál kipihenten, munkásgyű­lésekkel kezdődött 1983. A vállalat vezetői a munkate­rületeken röviden tájékoz­tatták a kollektívákat a ta­valyi eredményekről és az idei feladatokról. Dr. Pólyák Zoltán gazdasági igazgató az évkezdésről a mosonmagyar­óvári művelődési központ építkezésén szólt. A vállalat 1982. évi tervét teljesítette, az árbevétel a tervezettnél nagyobb lett, a nyereség a terv szerint alakul. Az év so­rán mintegy kétezer lakást építenek a GYÁÉV dolgozói, zömét hagyományosan pa­nelből, de készül öntöttfalas eljárással PEVA-rendszerű ház is. A fővárosban hétszáz lakást adnak át idén. Az 1983-as esztendő ki­emelkedően szép feladata a vállalat számára a győri kór­ház bővítése és a már emlí­tett magyaróvári kulturális központ. Városként meghatá­rozó épület formálódik Győ­rött, az Aradi vértanúk út­ján a Centrum tömb építé­sével és ütemesen nőnek a Kun Béla lakótelep új házai is. A fellendülő magyar építő­ipari exportvállalkozások so­rán a GYÁÉV a piaci lehe­tőségekhez igazodva kama­toztatni kívánja évtizedes ex­­porttapasztalatait. 1983. január 3., hétfő Nyár a télben A kevesebbnek is tudni kell örülni! A Soproni Ruhagyár­ban azt mondják, az 1982-es évről, igazán jól sikerült, hi­szen egész éven át tudtak dolgozni. Volt anyag is, megrendelés és ez már ma­gában nem kevés. A gyár az előzetes számítások szerint valamennyi kötelezettségé­nek eleget tett, s ez a kettő együtt már valóban ered­ménynek könyvelhető el. Ami az új évet illeti: — Munkával kezdtük 1983- at — mondja Horváth Tibor, a gyár igazgatója. — Még­hozzá egyszerre dolgozunk belföldi és export rendelé­seken. Szerdára várjuk az NSZK-ból az első kamiont, a héten összesen hármat in­dítunk útnak. — A ruhagyár­nak az a tapasztalata, hogy a kereslet 1983-ban mégin­­kább az igényesebb termékek felé tolódik el. Egy-egy cég kevesebbet rendel, s hogy ne csökkenjen a gyár kivite­le — sőt, exportja növelésé­re törekszik —, több part­nerrel keresi a kapcsolatot. A Soproni Ruhagyár ezt cél­zó decemberi próbálkozását siker kísérte. Ennek eredmé­nye a heti kiszállítás. Sop­ronban egyébként jobbára most már a nyárban járnak. Noha belföldre még készíte­tek a tél végére is ruhákat, zömében tavaszi és mégin­­kább nyári modellek kerül­nek a szalagokra. Munkásgyűlés A Rekord Győri Mezőgép­nél tegnap munkásgyűléssel indult az új esztendő, ame­lyen ismertették az előző évi eredményeket és az új ten­nivalókat. Bőven volt miről szólni, hiszen az idén ma­­nagyon kevés lenne a tava­lyihoz hasonló 32 ezer dara­bos hajtómű- és 110 ezer da­rabos kardántermelés. — Az igények a kardán­­tengelyek esetében 40—50 százalékkal nagyobbak az előző évinél — tájékoztatott Tóvizi Imre igazgató. — Mintegy 150—160 ezerre kell kapacitást teremtenünk 1983- ban. A hajtóműtermelést is hasonló arányban növeljük. E minden piacon keresett gyártmányunkból mintegy 45 ezer hagyja el az üzeme­inket egy esztendő alatt. a Rekordban A Rekordban a hangulat bizakodó, a dolgozók többsé­ge hisz abban, hogy a kétség­kívül szigorú, kemény gazda­sági feltételek közepette is eredményre vezet a szívós, megfelelő minőségű munka. A vállalatvezetés nyíltan tá­jékoztatta a dolgozókat ar­ról, hogy 1983-ban ugyan­annyi jövedelemért is többet kell dolgozni, mint akár az előző vagy bármely korábbi évben. Ugyanakkor arra is megteremtették a lehetősé­geiket, hogy jobb minőségrű eredményesebb munka alap­ján, bárki növelhesse bevéte­leit, keresetét. Január 2-án, az év első munkanapján egyébként a Rekordban a szokásos mun­ka folyt, mintegy folytató­dott a decemberi tempó és lendület... ! Munkával ünnepeltek Kevés hasonló gyára van a megyének, mint a Petőházi Cukorgyár. A feldolgozási idényben éjjel-nappal, va­sárnap és ünnepnap egyfor­mán dolgoznak, egyfolytában dolgozni kell. Nem volt, nem lehetett kivétel ezelőtt sem a vidám szilveszteri évbú­csúztató, sem 1983. első nap­ja. — Szilveszter napján 3200 tonna répát dolgoztunk fel, az új évet köszöntve valami­vel többet, 3600 vagonnal — mondja Törzsök István, a gyár főosztályvezetője. Amióta a megye egyetlen cukorgyárában szeptember­ben megkezdődött a terme­lés, folyamatosan dolgoznak. Ez mindenekelőtt a gyárat az idényre felkészítő karban­tartók munkáját dicséri. Mostanáig 38 ezer 500 vagon répát dolgozott fel Petőháza, és mintegy 4250 vagon cukor került a gyár raktáraiba. Az üzem udvarán, illetve beszál­lításra várva a különböző vasútállomásokon még 8500 vagon répa vár feldolgozás­ra. A nagy munka, amelyik­nél a napok számát illetően már volt hosszabb is, várha­tóan január 25-én, 28-án fe­jeződik be. Közös üzemelés helyett, közös felelősség Csavarholt nyílt Győrött Nincs, hiánycikk, nem is kaptunk több hónapja — hogy hol lehet kapni, azt sajnos nem tudom! Sokszor kapta ezt a választ az a vá­sárló, aki csavart, vagy egyéb kötőelemet keresett az üzletekben. Nagyobb gépipa­ri vállalatok már saját ma­guk berendezkedtek kötőe­lem-gyártásb­a, hogy terme­lésükben ne legyen fennaka­dás. A kereskedelmi vállala­tok sajnos nem tudtak meg­felelő mennyiségben és vá­lasztékban szállítani csavar­féleségeket. Talán az anyag­­beszerzők, építkezők, barká­csolók örülhetnek igazán an­nak a csavar és kötőelem mintaboltnak, melyet tegnap Győrött a Vas Gereben utca 1. szám alatt nyitottak meg. A Ferrovill Kereskedelmi Vállalat és a Csavaripari Művek közösen vállalkoztak a mintegy 4,5 millió forint nyitókészletű üzlet létreho­zására. Szokatlan formában, ugyanis nem közös üzemel­tetésű hanem közös felelős­ségű boltot nyitottak. A több mint egy milliárd forint ter­melési értékű Csavaripari Művek garantálja, hogy he­tente egy alkalommal a bolt igényének megfelelően fo­lyamatosan szállít csavart, szeget, alátétet, sasszeget, facsavart és lemezcsavart. A jó és folyamatos szállí­tás reményében a Ferrovill Kereskedelmi Vállalat terve talán nem is irreális, amikor a 240 négyzetméter alapterü­letű üzletben évente mint­egy 35 millió forint értékű árut kíván forgalmazni. A nagyfogyasztók mellett gon­doltak­­a barkácsolók több ezres táborára is. Fóliában, előre csomagolva kis meny­­nyiségben több százféle csa­var és kötőelem között válo­gathatnak. — Matass — Az Elnöki Tanács megtárgyalta A technikusképzés új formája A technikusképzés a szak­­középiskolák feladata lesz a következő időkben. Újra is­kolarendszerben képezik te­hát majd a középfokú mű­­sza­ki munkaköröket betöltő technikusokat, akárcsak tíz évvel ezelőt­tig. Miként az Elnöki Tanács szerdai ülésén módosított törvényerejű rendelet előír­ja, a szakközépiskolákban középfokú szakképesítést, technikusképesítést, illetőleg a magasabb elméleti kép­zettséget igénylő ipari, élel­miszeripari, mező- és erdő­­gazdasági szakmunkás-képe­sítést lehet szerezni. A ta­nulmányi idő négy, illetve öt év. A második év végén minden tanuló alapvizsgát tesz. Ezután — immár 16 évesen — érdeklődése, ké­pessége, tanulmányi ered­ményei alapján döntheti el: az érettségi mellé szakmun­kás-bizonyítványt, techniku­si képesítést akar-e szerezni, vagy különbözeti vizsgával átmegy a gimnáziumba. Akik érettségizett szakmunkások akarnak lenni, külön tanul­mányi ágon, még két évig, akik pedig a technikusi pá­lyát választják, külön tanul­mányi ágon további három évig tanulnak. Az utolsó tanévben — az elképzelések szerint — csak szakmai kép­zésben részesülnek. Az öté­ves képzésben részt vevők tehát érettségi vizsgát a ne­gyedik évfolyam elvégzése után, szakmai képesítővizs­gát az ötödik évfolyam befe­jezése után tehetnek. A négyéves képzésben tanulók a negyedik évfolyam elvég­zése után tehetnek érettségi (technikusi) képesítővizsgát. Az érettségi bizonyítvánnyal jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe. Akik az érettségi mellé valamely szakmában szak­munkás-bizonyítványt sze­reztek, munka mellett kété­ves levelező oktatásban szin­tén megszerezhetik a techni­kusképesítést. A technikusi oklevéllel rendelkezők ter­mészetesen szakmunkásként is foglalkoztathatók majd. Az új képzési formát, ter­vek szerint a nappali kép­zésben 1985-ben, a levele­zőknek 1984-ben vezetik be. Ez ideig a mostani techniku­si minősítő rendszer érvé­nyes. Az egykori technikumokat régi formájukban nem ál­lítják vissza, mivel időköz­ben változtak a követelmé­nyek, azok oktatási, képzési, nevelési tapasztalatait azon­ban hasznosítják az új kép­zési formában Lehetővé kí­vánják tenni, hogy a tanulók ne közvetlenül az általános iskola elvégzése, hanem ké­pességeik megismerése után választhassák a technikusi pályát. Szükséges módosíta­ni az egykori tananyag mennyiségét, minőségét, szerkezetét, és a kellő gya­korlaton kívül erősíteni az elméleti képzést, az idegen­­nyelv-oktatást. Helyet kell adni a számítástechnikai képzésnek, a vezetési-szerve­zési ismeretek oktatásának. HUfflPD­D----3

Next