Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Kádár János találkozott Gilbert© Vieiraval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieira­­val, a Kolumbiai Kommunis­ta Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik felada­tairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, vala­mint a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös fi­gyelmet fordítva Közép- és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggoda­lommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib-térség­­ben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik el­len, a szabadságért, a társa­dalmi igazságért küzdő Sal­vador­, chilei és más latin­amerikai hazafias erőket. Ki­fejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik független­ségét és építő munkájuk eredményeit védelmezik. Ál­lást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággóco­kat tárgyalásos úton számol­ják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nem­zetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés el­mélyítésére és hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben is előse­gítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsola­tok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolum­biai Köztársaság között. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. II vasfüggöny és Helsinki „Érezted, hogy zökkent az imént a­ repülőgép? Akkor jöt­tünk át a vasfüggönyön..Az 1962-ben készült Csudapest című zenés tv-játékban — épp a napokban ismételte meg a tv — hangzott el ez a favicc egy nyugati vendég szájából, aki a Budapestre tartó Malév-gépen utazott. A tréfa azóta persze szakállasnak tűnik, de valamit a mai nézőnek is je­lez: azt, hogy a hidegháború, egymás gyanús méregetése tulajdonképpen milyen régen anakronizmussá, szinte nevet­ségessé vált Európának ezen a felén. S mégis, még 11 év eltelt, amíg 1973. július 3-án Helsin­kiben elkezdődhetett az az értekezletsorozat, amelynek ered­ményeként 1975 nyarán, a helsinki záróokmány aláírásával 35 ország, az európai államok, valamint az Egyesült Álla­mok­­és Kanada kormányai hivatalosan kimondták: új kor­szakot kell nyitni az európai kapcsolatokban. A helsinki konferencia kezdetének 10. évfordulójához érkeztünk. A korábbi tarthatatlan állapotok felismerése és a jószán­­dék még nem volt elegendő az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehívásához, mint ahogyan a helsin­ki eredmények megőrzéséhez sem elegendőek évfordulós szén szavak. Hogy a hidegháború .,lejárt 1’, annak felisme­rését a szocialista országok megerősödése, az európai erő­­egyensúly kialakulása érlelte meg az új nyugat-európai po­­litikusnemzedék legmesszebbre látó tagjaiban. A jövőre nézve pedig az enyhülés új lehetőségeket, kapcsolatokat, piacokat kínált az európai országok akkoriban szinte min­denütt nagy fellendülésben lévő gazdaságainak. Márpedig ké­zenfekvő, hogy a béke és a gazdasági kapcsolatok kölcsönö­sen erősítik egymást. Az enyhülés eredményeit is e két tényező alakulása kér­dőjelezte meg az elmúlt néhány évben: az elzárkózási ten­denciákat erősítő gazdasági világválság — és ezzel is össze­függésben — a fegyverkezési verseny Egyesült Államok kez­deményezte új fordulója. Helsinki illúzióktól mentes fő üze­nete azonban túlélni látszik a nehézségeket. Végső soron ma sem vonja kétségbe se: "­­ — Nyugaton sem — azt a tételt, hogy az európai status quót — a második világháborút kö­vetően kialakult határokat — erőszakkal nem lehet meg­­változtatni. Azt már Európa szocialista felén hangsúlyozzák jobban, hoggy — ennek alanyán — továbbra is lehetőség van a párbeszédre, a nézeteltérések civilizált megbeszélésére. Mindez valódi reményt ad arra, hogy a történelem kereke mégsem forog visszafelé: a ma még meg-megújuló fegyve­rekről végül csak-csak kiderül, hogy nem többek a múlt anakronisztikus maradványainál, mint amilyen a vasfüg­göny is volt s a mai nehézségek idővel átmenetinek bizo­nyulnak. 2 - KMHSPOW A török miniszterelnök látogatása Székesfehérváron (Folytatás az 1. oldalról.)­zetességeivel ismerkedett. A Déli pályaudvarnál a gépko­csiból kiszállva metrón foly­tatta útját a Batthyány té­rig, útközben a BKV vezér­igazgatója tájékoztatta a tö­rök kormányfőt Budapest tömegközlekedéséről, a met­ró és a szentendrei HÉV for­galmáról. Ezt követően a miniszterelnök útja Gül ba­ba türbéjéhez vezetett, ahol megismerkedett a török hó­doltság idején Budára érke­zett, s Itt elhunyt mohame­dán szerzetes sírkápolnájá­nak történetével, s emlékez­tető sorokat írt be a vendég­könyvbe. A program a főváros leg­nagyobb középületeként szá­mon tartott, újjáépítésével nemzeti kulturális intézmé­nyek otthonává lett Budavá­ri Palotában folytatódott. A török kormányfő a Nemzeti Galéria középkori művészeti gyűjteményét, valamint a késő reneszánsz és barokk kor alkotásait bemutató tár­latót tekintette meg. A délelőtti program befe­jezéseként a török miniszter­elnök a most is sok hazai és külföldi érdeklődőt vonzó Mátyás templomban időzött, majd a Halászbástyáról Bu­dapest panorámájában gyö­nyörködött. Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­ter Sabahattin özbek élel­mezési-, mező- és erdőgaz­dasági miniszterrel találko­zott. Bajnok Zsolt államtit­kár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke pedig Candemir ön­ben török miniszterelnökségi tájékoztatási államtitkárral tárgyalt. KGST-vb ülés Közleményt adtak ki Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végre­hajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok ál­landó KGST-képviselői, mi­niszterelnök-helyettesek vet­tek részt, magyar részről Marjai József. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együtt­működése a fűtő-, energeti­kai és nyersanyagok ésszerű hasznosításában, valamint a lakosság élelmiszerellátásá­nak javításában. Határozatot hozott arról, hogy az együtt­működésnek ezekről a terü­leteiről készült írásos anya­gokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának üléssza­ka elé terjesztik. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta azoknak az együtt­működési témáknak a jegy­zékét, amelyek sokoldalú ala­pon történő kidolgozására a következő ötéves népgazdasá­gi tervek koordinációja ide­jén kerül sor. A tagállamok és a KGST szervei arra össz­pontosítják figyelmüket, hogy együttműködjenek a legfon­tosabb gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kérdések meg­oldásában, többek között a fűtő- és nyersanyag termelő ágazatok, az elektroenergeti­­ka, a vas- és színesfémkohá­szat, a gépgyártás, az elekt­ronikai és vegyipar, a Szállí­tás fejlesztésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok kifej­lesztésében, valamint szako­sított és kooperációs gyártá­suk megszervezésében folyta­tott sokoldalú együttműkö­désről szóló általános egyez­mény végrehajtása. Megálla­pították, hogy a KGST tag­országaiban folyik a robotok népgazdasági alkalmazására vonatkozó programok végre­hajtása. A KGST keretein belül meghatározták a robot­­technika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és folyik az ipari robotok szer­kezetének egységesítés©. A végrehajtó bizottság ülé­sét a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemé­ben tartotta meg. Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 343. plenáris ülé­sét. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki ülés utáni sajtó­­értekezleten újságírók kérdé­sére válaszolva kifejtette, hogy továbbra sincs változás a létszámadatokkal kapcsola­tos nyugati­­álláspontban és még mindig elégtelennek tartják a megkötendő egyez­mény betartását szavatoló ellenőrző intézkedéseket. A szocialista országok szó­vivője ugyanakkor emlékez­tetett arra, hogy a moszkvai találkozó résztvevői közlemé­nyükben mindenek előtt a NATO-országok kompromisz­­szum­ra való készségét hiá­nyolták. filffifflel BÜKBEN VARSÓ. A Hazafias Nem­zeti Újjászületési Mozgalom (PRON) álláspontja szerint II. János Pál pápa közel­múltban tett lengyelországi látogatása pozitív jellegű, nagy jelentőségű esemény volt, amely újabb ösztönzést adott a nemzeti megegyezés, a válságból való kijutás felé vezető úton. GENF: Csütörtökön teljes ülést tartottak az európai nukleáris fegyverzet korlá­tozásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon résztve­vő küldöttségek. NEW YORK: Egyévi­­ bör­tönbüntetésre­­ ítéltek két dokkmunkást New York­ban, mert tavaly november­ben megdézsmálták a Queen Elizabeth—2 nevű luxushajó élelmiszerraktárát. A két munkás francia szarvasgom­ba-pástétomot, alaszkai ki­rályrákot, orosz kaviárt és finom italokat lopott el a New York-i kikötőben hor­­gonyzó hajóról. A drága ínyencségek eltulajdonításá­val a hajó tulajdonosát 15 ezer dollárra­ rövidítették meg. PEKING: Nyolcvanra emelkedett a legutóbbi dél­kínai áradások halálos áldo­zatainak száma — közölte az angol nyelvű China Daily csütörtöki kiadásában. A lapjelentés szerint 26 ezer lakás romba dőlt, körülbelül 500 híd megrongálódott, s 200 ezer hektár mezőgazda­sági termőterület víz alá ke­rült. Az áradat levonulóban KAIRÓ. A francia hadi­­tengerészet aknaszedő hajó­jának műszerei csalhatatlan bizonyossággal kimutatták, hol nyugszik a l'Orient, Na­póleon Alexandria közelében elpusztult flottájának zász­lóshajója, amely magát a hó­dítót szállította az egyiptomi partokra. ■ A csatahajó — a hangvisz­­szaverő készülék jelzései sze­rint — alighanem kettéha­sadt, amikor Horatio Nelson ágyútüze felrobbantotta a rakterében tárolt puskaport. Csak ennek az egy hadiha­jónak a veszte ezer francia katonát küldött a hullámsír­­ba 1798-1300, a nílusi csatá­nak nevezett ütközetben. LONDON. Az NDK-béli Luther-bizottság rendezésé­ben Luther Márton életét és munkásságát bemutató kiál­lítás nyílt a londoni­ egyete­men. A kiállítási tárgyak kö­zött a reformátor írásainak első kiadásai is megtalálha­tók, és bemutatják a Luther - évforduló alkalmából az NDK-ban kiadott műveket is. WELLINGTON, Francia­­ország szerdán újabb kísér­leti nukleáris robbantást hajtott végre a csendes-óce­áni MuruCoa-korall­zátonyon — jelentette be csütörtökön az új-zélandi földrengésjelző intézet szóvivője. Franciaor­szág az idén harmadszor hajtott végre nukleáris rob­bantást. A kísérletek meg­­k­ezdése, 1975 óta ez volt az 55. robbantás. Űrhajósok Felkészülés a munkára Az űrállomás készleteinek számbavételével, az űrhajó­jukon magukkal vitt műsze­rek, tudományos eszközök elhelyezésével töltötte­ első teljes munkanapját a Szal­­j­uts 7 űrállomáson Vlagyi­mir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. Első napjaik a kutatásokra való felkészü­léssel telnek el. Egyik leg­sürgetőbb feladatuk, hogy a földről magukkal vitt felsze­relést áthordják az űrállo­másba, s űrhajójukat, a Szo­juz T–9-et felkészítsék egy esetleges gyors távozásra. A Pravda vezércikke a moszkvai találkozóról Hét európai ország párt­os állami vezetőinek e hé­ten Moszkvában megtartott találkozójáról ír csütörtöki vezércikkében a Pravda, megállapítva: a találkozó részvevői felszólították a NATO tagállamait és a vi­lág minden országát, hogy józanul és objektívan érté­keljék a nemzetközi hely­zet alakulásának jelenlegi fenyegető tendnciáit, és von­janak le belőlük, ésszerű kö­vetkeztetést. A moszkvai találkozó rész­vevői teljes támogatásukról biztosították a meglevő kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek igazságos csök­kentésére vonatkozó szovjet javaslatokat. A béke és sa­ját biztonságuk érdekeiből kiindulva a moszkvai talál­­­kozó részvevői kijelentették, hogy semmiképpen sem en­gedik meg katonai fölény el­érését magukkal szemben, s határozottan fellépnek a leg­alacsonyabb szinten megva­lósuló erőegyensúly biztosí­­tásáért — hangsúlyozza a Pravda vezércikke. Forrósodik a papergate-ügy Az amerikai képviselőház illetékes albizottsága hivata­los vizsgálatot indít a Car­­ter-iratok ügyében. Ezek fel­­használása által a Reagan tábor állítólag bizonyos előnyhöz jutott az 1980-as elnökválasztási kampányban. Donald Albesta michigani demokrata­­ képviselő, aki a kormányzás etikai problé­máiért felelős albizottságot vezeti, szerdán közölte: ra­gaszkodik a külön törvény­hozási vizsgálathoz. Az albizottság megvizsgál­ja a Fehér Ház által rendel­kezésre bocsátott több száz oldalnyi iratot, amely a vá­lasztási kampány idején is­meretlen utakon jutott a re­publikánus kampány-főhadi­­szállásra. Bár Reagan önként kiadta az igazságügy-minisztérium­nak a mai Fehér Házban fellelhető dokumentumokat, keddi sajtóértekezletén azt is aláhúzta, hogy azok felhasz­­nálását nem tekinti törvény­be ütköző dolognak. Carter volt elnök nyilat­kozatban jelentette ki, hogy véleménye szerint a szóban forgó okmányok fontos in­formációkat tartalmaznak. Jody Powell, Carter Volt sajtófőnöke az ABC televí­zióban közölte, hogy meg­ítélése szerint a Fehér Ház iratainak eltulajdonítása minden körülmények között bűncselekmény. Patrick Cad­del pedig, aki Carter közvé­­lem­énykutatója volt, azzal próbálta dramatizálni a helyzetet, hogy kijelentette: nem vitás, hogy akik elfo­gadták­­ a Fehér Házból ér­kezett Vitaelőkészítő anya­gokat, más, értékesebb in­formációhoz is hozzájuthat­tak. A „papergate-ügy” forró­sodik és következményei egyelőre kiszámíthatatlanok. Watergate-nagyságrendű botrányra jelenleg Washing­tonban nem számítanak, ar­ra azonban igen, hogy a Reagan-féle Fehér Háznak azok a tisztségviselői, akik elismerték a Fehér Házból származó anyagok felhasz­nálását, hetek alatt „bajba kerülhetnek”. Ha Albosta albizottságának vizsgálata kideríti, hogy az ügyben ma­­gas kormányhivatalnokok törvénybe ütköző eljárással gyanúsíthatók, akkor a­­ Fe­h­ér Ház nézet tudja elkerül­ni különleges Vizsgálóbíró kinevezését. Márpedig az érintettek kö­­zött a kormányzatnak olyan fontos hivatalnokai vannak, mint James Baker, a fehér­­házi „triumvirátus” tagja, az elnök egyik legközelebbi tanácsadója, David Stock­­man, az igazgatási és költ­ségvetési hivatal vezetője és William Casey, a CIA igaz­gatója. Kína három nagy feladata A­­csütörtöki pekingi lapok beszámolói szerint Hu Jao­­pang, a KKP KB főtitkára a román pártfőiskola küldött­ségét fogadva három nagy feladat megoldását jelölte meg előfeltételként ahhoz, hogy Kína 2000-re megnégy­szerezze az ipari és mezőgaz­dasági termelés értékét. A gazdaságirányítás teljes át­alakítása mellett — először is: pénzt és az anyagot a szi­lárd gazdasági infrastruktúra kiépítésére kell összpontosí­tani.­ — másodszor: végre kell hajtani a meglévő ipari üze­mek műszaki korszerűsítését, javítani kell a vállalati irá­nyításon és a vállalati gaz­dálkodáson ; —­ harmadszor: végre kell hajtani a kínai gazdasági rendszer átfogó reformját. 1983. július péktele

Next