Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Betontechnológiái eljárás , Különleges betontechnológiai eljárást alkalmaznak az inotai hűtőtorony rekonstrukciójánál. A mintegy 44 millió forint értékű felújításhoz a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, az Iparterv és a dorogi szénbánya közös találmányát alkalmazzák. Az új, úgynevezett lőttbetonos eljárás — amikoris nagy nyomással juttatják az anyagot a szerkezetre — nagy húzó- és hajlítószilárdságot biztosít, és lehetővé teszi a cement felhasználás csökkentését is. Az új eljárás külföldi cégek figyelmét is felkeltette: a Ruhr-vidéki Walsum-bányaüzem egyik irányvágatának hosszabb szakaszát a magyar lőttbetonos eljárással biztosították, sikerrel. Az eljárás franciaországi alkalmazására pedig az ottani Sobea cég megállapodást kötött a KBFI- vel és a Tesco-val. Haszonkölcsön szerződés Kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást írt alá a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat az olasz Silri és a Filartex cégekkel. A haszonkölcsön szerződés értelmében az olasz fél szeptembertől hat, jövőre pedig újabb két úgynevezett ragadókaros szövőgépet bocsát a csillaghegyi szövőgyár rendelkezésére. A nagyteljesítményű, 3,6 méter bordaszélességű korszerű szövőgépekkel a Budaflax több és jobb minőségű farmerszövetet tud majd gyártani; a berendezéseket — amelyek a külföldi partner tulajdonában maradnak — a csillaghegyi szövőgyár öt évig térítésmentesen üzemeltetheti. Ennek fejében vállalta, hogy 1983. június 30-ig évi 1000 tonna indágófestésű fonalat vásárol az olasz partnerektől a mindenkori világpiaci áron. A Budaflax már hosszú évek óta ál üzleti kapcsolatban a Filartex céggel, amely több fonalszállító vállalat versenyében tartósan a legjobbnak bizonyult. Munkaerő- és bérgazdálkodás Újítók a tangazdaságban Mindenekelőtt arról: egy kicsit új ez az év a munkaerő-gazdálkodásban. A bérfejlesztési lehetőségek csökkentek az előző esztendőkhöz képest, de ezzel a kevéssel is lehet jól és okosan gazdálkodni. A Lajta-hansági Állami Tangazdaság szakszervezeti bizottságának — a MEDOSZ megyebizottságának legnagyobb alapszervezete van Mosonmagyaróváron — legutóbbi ülésén szerepelt a téma, megtoldva az újítási tevékenység értékelésével, további feladatokkal. A munkaügyi főosztály öszszegzése: ügyesen, okosan, célravezetően használták fel a bérfejlesztéi lehetőségeket a kerületekben, igenis alkalmasak voltak az ezzel való bánásra, a legégetőbb munkákra adták ki, például öntözés szénabetakarítás. Előrelépést jelentett a költséggazdálkodásban, a foglalkoztatási struktúrában az, hogy az időszaki és alkalmi dolgozók helyett (az új szabályozók alkalmazása lehetővé tette) az idényszerű munkákat a saját dolgozók végezzék rendes munkaidejükön és munkakörükön kívül. Javult a munkaerő-kihasználás a javítási, szolgáltatási és a karbantartási területeken. Ezekben az ágazatokban a szak- és betanított munkások aránya az összlétszámhoz viszonyítva növekedett. Ugyancsak nőtt a több szakmával rendelkezők foglalkoztatási aránya. Természetesen szó volt arról, hogy a munkaerőszükséglet pontosabb számbavételénél egyre nagyobb szerepe van a termelési szerkezet módosításának, a technikai színvonalnak, az előrelátóbb munkaszervezésnek. Szerepelt a beszámolóban az állandó dolgozók és az összes foglalkoztatottak létszámának alakulása, előbbiek száma húszszal csökkent, utóbbiaké tizennéggyel nőtt. Mindkét irány szorosan összefügg az idén hatályba lépett másod-, illetve mellékfoglalkozási jogviszonyt szigorító rendelkezéssel. Ami a távlati tervekben szereplő bérfejlesztési és létszámgazdálkodási elképzeléseket illeti, csak igen mérsékelt formában hajthatók végre. És például figyelve arra, hogy a kifizetett bérek legyenek teljesítményarányosak, ösztönözzenek a nyereség növelésére, valóban a végzett munkát, ne a jelenlétet ismerjék el. Hogy növekedjen a vezetők hatásköre a bérekkel való felelős gazdálkodás területén (a bérekkel az gazdálkodjon, aki a munkát szervezi, minősíti, átveszi, mérlegelni tudja a teljesítmények közti különbségeket), hogy erősíteni kell azt a szemléletet, miszerint az egyes dolgozónak, kisebb csoportnak is lehet érdemi befolyása a gazdálkodásra, de a vezetésnek, az irányításnak ebben döntő szerep jut. A vitában, immár az újításokat emlegetve, elhangzott: soha ennyi nem volt még a gazdaságban. Szám szerint ez 360 dolgozótól 165 benyújtott újítási javaslatot jelent (1981- ben 58 volt, előző évben 271, ebből 150-et hasznosítottak, újításra kifizettek 418 ezer forintot. Az újítók közül 3100(■) fizikai dolgozó volt, s egyöntetű a véleményük, a műszaki értelmiségtől sok segítséget kaptak a munkához A tavalyi újítási hónap várakozáson felül sikerült, a kerületek versenyében első lett Lajtapuszta, második Mosonszolnok, harmadik az ipari kerület. Igaz, volt olyan — a hatodik —, ahonnét a versenyidőszak alatt egy újítási javaslat sem érkezett. Akkor az egyéni verseny legjobbjai Baranyai Ferenc, Anger Ferenc, Lovász József. Az idei verseny értékelése, a 47 javaslat elbírálása mé® tart (beneveztek a megyei újítási kiállításra is), a feladatot most az újítási szabályzat, elkészítése jelenti, a Minisztertanács rendeletének megfelelően. Ismert, a jogszabály egyebek között módosítja a munkaköri kötelességen belül létrejött megoldások szerzőségét. A javaslatot elutasítani ezen indok alapján már nem lehet, de hasznosítás esetén a díjazásnál figyelembe kell venni. Úgy fogalmaztak a Lajta-hansági Állami Tangazdaságban, mindez kedvezően befolyásolja az újítói kedvet. Nemkülönben azok az ösztönzők, amelyek a nagyüzemben vannak. J. J. A harmadik parancsolat Soha nem sikerül kiheverni, az emberek a legfájdalmasabban acsaládi tragédiákat viselik. Sokszor előhozakodnak vele, hogyan, mint volt. Mi alig tudunk kapcsolódni az események fonalához, félünk, ilyesmi — mérgezés — velünk is megeshet. Múlik aztán az enyhe félsz, elfelejtődnek a tragédiák, s nem tudni, mitől, oda az óvatosságunk. Azt mondjuk, nem kell bennünket félteni! Mindet ismerjük! Az ehető gombákat éppúgy, mint a mérgezőket. Lehetetlen, Európában több mint négyezer nagyobb kalaposgomba-fajt írtak le, az ehető gombák száma több száz. Az ilyen magabiztosságra mindenesetre felkapjuk a fejünket, együtt emlegetjük a felelőtlen emberek fejében és az erdőkben termő bolondgombákat. A nyilvánvaló haszon mellett ilyenkor a hozzá nem értő gombaszedés kerül elő a legtöbbször, majd azok a gombászok, akik értőbbnek hiszik magukat a szakembereknél. A sok figyelmeztető felhívás ellenére minden évben szedi áldozatait, tragédiák okozója a gyilkos galóca. Több a halálos gombamérgezés, rákényszerülünk hát arra, hogy némi ismeretet szerezzünk a mérgező gombákról, pontosabban az emlegetett gyilkos galócáról. Emlékezzünk a július eleji biatorbágyi tragédiára, három ember halálára. Az alapismereteket a szakemberek tíz pontba foglalják össze. A szabályok, a parancsolatok első pontja mindjárt az: csak vizsgázott gombaszakértő, illetve gombaismerő által ellenőrzött gombát vásároljunk. A második: a házaló árusítás, a zugárusítás igen veszélyes, aztán tilos is. Mindenki ismerje fel a gyilkos galócát! — így a harmadik parancsolat. De ismerjük-e azt a gombát, amely a halálos mérgezések nagy részét okozza? Veszélyesség szempontjából az első fokozatba került, hiába mondjuk veszedelmesnek a parlagi tölcsérgombát, a rozsdás őzlábgombát, a téglavörös susulykát, a nagy döggombát, a mérges pókhálósgombát, a sárga kénvirággombát, meg a többieket, ha úgy gyűjtünk vadon termő gombát, hogy nem ismerjük a gyilkos galócát, és ennek hasonmását, a fehér gyilkos galócát. Utóbbi azért veszélyes, mert könnyen összetéveszthető (gyakran megtörténik) a csiperkével, a tarlógombával vagy más fehér ehető gombával. A gyilkos galóca már tömegesen terem, s veszélyforrás lesz augusztusban, szeptemberben, októberben. (Egyegy gyilkos galócában egykét milligramm amanitin van — a mérgező anyagok összefoglaló neve ez —, a halálos adag körülbelül egynegyed milligramm.) Felismeréséhez a jellegzetességeit meg kell tanulni. Lomberdőkben, vegyes erdőkben terem, közepesen nagy termetű, tönkjén lelógó gallér és jól fejlett bocskor van. Lemezei fehérek, húsa szintén az, és nem változik. A kalap színe zöld vagy barnászöld árnyalatú. A fiatal gomba burokban van, alakja a tojáshoz hasonló. A lényeg: megelőzni a bajt. Ez így elmondva dicséretesen, szépen hangzik, de az ismereteket aligha lehet az egyéb tudnivalók dobozába tenni, megfeledkezni róla. A gombász csak olyant szedjen fel, amit biztosan ismer. Amit gyanúsnak tart, vigye gombaszakértőhöz, szánja rá azt a kevéske időt, ne zökkentse riadalomba a családot egy cekker gomba. Hallói ne legyünk tragédiáknak, ne hordozzunk olyan fájdalmakat, amelyek nagyon mélyre vágnak. Megeshet, épp a mi környezetünkben, a mi családunkban. (Joó) 1983. augusztus 2,, kedd Újabb agrokémiai telepek épülnek Korábban a mezőgazdaságban használt vegyszereknek nem egyszer az ötöde is tönkrement azért, mert hiányoztak a tárolók. A veszteségek csökkentésére országszerte hozzáláttak az agrokémiai telepek hálózatának kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el, a korszerű tárolókban gépesítették az anyagmozgatást, és gondoskodtak a vegyi anyagok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alapján 12 helyen építenek újabb telepeket, ezek egy része még az idén elkészül. Négysávos lesz a 11-es számú főút Jó ütemben halad a Duna-kanyarba vezető 11. számú főút szélesítése. Az út Budapest—Szentendre közötti szakasza négysávos lesz, amire nagy szükség van, hiszen zsúfoltsága a hétvégeken már-már vetekszik az autósztrádákéval. A munkálatok során az építők mintegy 80 ezer köbméter földet mozgatnak meg, 40 ezer tonna betont és más alapozó anyagot és 25 ezer tonna aszfaltot terítenek le. A beruházás költségei elérik a 90 millió forintot. Jelenleg a Lupasziget—Budakalász csomópont építésén dolgoznak, miután egyre több kiránduló keresi fel az omszki parkot, ezért a visszaforduló sáv építésével lehetővé teszik, hogy a fővárosból érkezők biztonságosan bekanyarodhassanak a pihenőhelyre. Hasonló csomópontot építenek a pomázi elágazásnál is. A munkálatok a tervek szerint augusztus végén fejeződnek be. Lendületben a Rába- gyár Jelentős a termelés növekedése az idén a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban. A nagyvállalat termelési értéke július végére elérte a tizenegymilliárd forintot, s ez 13—14 százalékkal több, mint az 1982 január—július közötti termelés. Hátsó futóműből (képeinken) az eddigi termelés megközelíti a 70 ezer darabot. (Matusz Károly felvételei) -KUMPON»—’