Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Használtért használtat a Merkúrnál Bevált az autócsere akció Alapos piackutatás előzte meg a Merkur Személygépkocsiértékesítő Vállalatnál az új akció bevezetését. Fő kérdés volt: van-e rá érdeklődés, s ha van, akkor milyen formában valósítsák meg... A használtért használtat csereakcióról van szó, amelyet jó három hónapja vezettek be a Merkur használt gépkocsikkal foglalkozó telepein. Az első — és ilyenformán döntő — tapasztalatokat elemeztük a vállalat győri üzemegységének vezetőivel, Paveszka Béla igazgatóval és Bischoff László igazgatóhelyettessel. Néhány gondolat magáról a csereakcióról. Cél az, hogy egyrészt minél több kocsi cseréljen gazdát a Merkúron keresztül, s ezzel egy valóban értékarányos használtautókereskedelem alakuljon ki. (Egy szakvállalattól vásárolt, illetve oda leadott személygépkocsi nyilván nagyobb biztonságot ad eladónak, vevőnek, mint az „utcán át” történő adás-vétel.) Másrészt azt az igényt vélték felismerni a Merkúrnál, hogy sok olyan autótulajdonos van, aki különféle okokból használtra akarja cserélni a használt autóját. Az akció többféle vásárlói szándékra kínál lehetőséget. A leggyakoribb — s az eddigi forgalom is ezt igazolja —, hogy négy, öt esetleg több éves autóját kívánja a tulajdonosa fiatalabbra cserélni, netán típust akar váltani. De előfordult olyan is, hogy anagyobb értékű autóját leadva olcsóbbra tartott igényt — ilyenkor nyilván a pénzhez jutás a szándék. Győrött a vállalati központ által kiadott irányelveket továbbfejlesztve szervezték meg az akciót. (A nyilvántartást dolgozták ki igen célszerűen.) Ha tehát valaki részt kíván venni a csereakcióban, felkínálja az autóját, amelynek legalább 30 százalékos állapotban kell lennie. Amennyiben a vállalat az egyezségre hajlandó, az autót beveszi, értékét kifizeti, és harminc napon át nyilvántartásban tartja az eladó igényét, ha éppen nincs raktáron a kívánt típusból. Amint érkezik ilyen, azonnal értesítik a vásárolni szándékozót, és így elsőbbségi joga van a kért autóhoz. A leírtaknál persze kissé bonyolultabb az ügy, de nem ez a lényeg, aki odakerül, úgyis megfelelő tájékoztatást kap. Érdemes viszont áttekinteni a tapasztalatokat. Három hónap alatt mintegy hatvan kocsi cserélt gazdát az akcióban. Talán a leglényegesebb következmény (a forgalom csaknem harminc százalékos emelkedése mellett), hogy azóta alig került sor autósorsolásra. Nem a sorsolás okozott gondot a telepen, hanem azoknak a neppereknek (viszonteladóknak) a működése, akik nap mint nap sorbaálltak a kurrens kocsikért, s ha kedvezett a szerencse, hozzájutottak, s haszonnal adták tovább. Hogy miért fogyatkozott meg a sorsolásra szánt autók száma? Azért, mert a keresettebbek mindjárt bekerülnek a csereakcióba, s mint mondtuk, ott választási elsőbbsége van annak, akitől a Merkur kocsit vett meg. Több okból is sikeresnek ítélik tehát a győri üzemegység vezetői a csereakciót. Amely egyébként minden várakozást felülmúlt, de ehhez — s ezt is hozzátették — több kedvező lehetőség is hozzásegített. Az akcióba be tudták vonni a közületektől rendszámtábla nélkül megvásárolt, s a Merkur által megjavíttatott, levizsgáztatott kocsikat, és más, újként nem eladható, sérült járműveket. Az autóeladók és vásárlók tehát megkedvelték a csereakciót, a Merkur pedig igyekszik kihasználni e kedvező megítélést forgalma növelése végett. CS. A. Egy szenvedély virága Miután alsó levelei feladatukat betöltötték, táplálták a törzsszerű, nyolc méter magas szárat, s hosszú nekigyürkőzés után — egykor emberöltőnek számított volna ennyi idő — éppen negyvenévesen virágot neveltek, egyszóval, mire levelei feltekintve alulról, fönn a magasban láthatnák a káprázatos szépségű virágokat, nos, eddigre a levelek, a húsos, legyezőszerű levelek kezdenek elhalni. Minő igazságtalanság .. . Szellő lebben a Graboplast győri Pamutszövő és Műbőrgyár udvarán, hajladozik a forró fuvallattól az egykor Mexikó forró földjén fogant agavé. Sárga virágai a déli ragyogásban fürödnek. A minap nyílottak ki, most először négy évtized után, és utoljára is. Még virít az agavé, gyönyörködtet egy-két hónapig, de hogy végleg elköszön a nyár, s beköszönt november, elpusztul. Bizonyosan elpusztul. Pompája magában hordozza végzetét. Ki Győrbe hozta, vigyázta, nevelte, virágzásra késztette, nem kertész, nem is volt az soha, véletlen hozta, hogy a kaktusz s az agavé lett a szenvedélye. Jankovich Nándor, a Graboplast már nyugalomban levő vezérigazgatója. — A virág szeretetét édesanyámtól örököltem, nevelésük mégis áttételesen lett legszebb hobbijaim egyike. A színek vonzottak, s a színeken keresztül a virág, így aztán majd a kaktuszok és az agavé. Már megvolt az új forint, 1948-ban gyárunk vett egy autóbuszt. Saját autóbuszunk lett. Nyolcezer forintért, a korábbi téti járatról egy masina. Egyszer kirándulni mentünk a Duna-kanyarba, ott ismerkedtem meg egy állatorvos özvegyével, otthon a pincéjükben őrzött a férjétől rámaradt három agavét. Hosszú időn át nem láttak napot. Három elég nagyra nőtt, sárga nyárs volt csupán. ’ — Elhoztam tőle, akkor nyolcévesek lehettek. Így kezdődött az én virággyűjtő szenvedélyem. Azután amerre csak jártam, idehaza a külhonban, amikor csak tehettem, szaporítottam a gyűjteményemet. Amikor 1957-ben kineveztek igazgatónak, négyezer kaktuszom volt, s mindez négyszáz fajtában. Persze, nemcsak kaktuszok, köztük számos agavéfajta. Gyűjteményem akkor az ifjúkommunistákra bíztam, sziklakertet képeztünk ki az udvaron, oda helyeztük őket. Később számos példányt kaptam még: hoztak üzletfelek Hollandiából, Spanyolországból, az Egyesült Államokból. — Az agavé históriája azonban több ennél. Az agavé nem kaktusz, sok fajtája ismeretes, van köztük, amelyik például dögevő legyekkel „táplálkozik”. Annak idején Angi Csaba professzortól kértem tanácsot, hogyan is neveljem. Mexikóban, de Észak-Afrikában is a mienkénél alacsonyabbra nő az agavé. Mexikóban a gazdag vitamintartalmú nedvéből orvosság hatású italt készítenek. Ha e csodás virág azt érzékeli, veszély fenyegeti, például kiélte már a talaj tápanyagait, gyorsan virágot hoz, olykor negyven, máskor hetven vagy éppen kilencven évesen. A magas szárról messze repülnek a magvak, abba a talajba, ahol új egyedek foganhatnak. Immár virít, még virít Jankovich Nándor harmadik, s egyben utolsó agavéja is. A szépség mégsem hal meg. A három ritka növény magokat érlelt, s egykor, talán ötven és száz év múlva, vagy annál is később újra nyílik majd agavé a műbőrgyár udvarán. F. J. 4 KVMFÖID SOPRONBAN ÜDÜLNI JÓ! Szocialista brigádok a pihenőkért Mit kínál két hétre a KPVDSZ soproni üdülője azoknak, akik pihenni, szórakozni, felüdülni, kikapcsolódni jöttek a Lövérekbe? Sokat. Jót. Érdekeset. Ezt el is várják mindazok, akik ide,utaznak, mert a KPVDSZ-üdülőnek országszerte híre van. Jó híre. A SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságtól, valamint a Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóinak Dolgozók Szakszervezetének országos elnökségétől az elmúlt esztendőkben ötször kapott Dicsérő oklevelet és háromszor Kiváló üdülő címet. A legutóbbi Die,sére oklevelet múlt évi munkája alapján nyerte el a százhúsz tagú kollektíva. Azért, hogy turnusonként hatszázan, egész esztendőben pedig csaknem tizenegyezren ebben az üdülőben jól érezhessék magukat, százhúsz ember fáradozik a népművelőtől az igazgatóis, takarítótól a portásig, könytárostól az árubeszerzőig, szakácstól a gondnokig. A százhúsz tagú közösségnek a többsége — hatvan százaléka — szocialista brigádban dolgozik: a szakácsok és segítőik a József Attila, az éttermi dolgozók az Ady Endre, a számod a részben tevékenykedett a Martos Flóra, a portások a Lackner Kristóf szocialista brigádban. Nekik valamennyiüknek köszönhető az a sok kedves levél, amelyet a beutaltak írnak otthonukból Vajna Erzsébetnek, az igazgatónőnek, és Vénhelyi Mária igazgatóhelyettesnek. Sokak legkedvesebb tanyája a könyvtár. Nemes Erzsébet könyvtáros olyan változatos programot állít össze, hogy ott egyaránt jól érzi magát a felnőtt is, a gyerek is. Az apró emberek számára eddig a legsikeresebb volt a tréfás szellemi fotó, a bábkiállítás, a madárkiállítás. Az egyiket a Soproni Óvónőképzővel, a másikat a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemmel közösen rendezte az üdülő könyvtára. A felnőttek közül a nőket leginkább a nőiesebb témakörök érdeklik. Minden turnusban igen kedveltek a kézimunka délutánok, ezeken a hevesi és rábaközi hímzésekkel ismerkedhetnek meg. Nincs azonban „törvény” arra, hogy kiki masával hozott ,saját kézimunkáját nem viheti be a könyvtárba. A nagymamák az ikebánát, a kisgyermekes mamák inkább a bábkészítést kedvelik. A bélyegftvűrök örömére volt már bélyegkiállítás is. A könyvtárban persze nemcsak a programforgalom nagy, hanem a könyvek forgalma is. A tízezer kötet között van gyermekirodalom, szénirodalom, történelmi könyvek, értékes dokumentumok, neves emberek naplói és nagyon érdekes természettudományos művek, valamint térképek a kirándulás kedvelőinek. Aki a KPVDSZ-üdülőben pihen két hétig, minden pillanatát, értékesen töltheti. Ezt bizonyítandó az igazgatónő szobájában még két elismerés látható. Egy oklevél és egy emlékplakett. Az oklevélen ez áll. ..A soproni KPVDSZ üdülő részére. A rendet, tisztaságot a munkahelyeken akcióban való eredményes részvételért a környezetvédelmi világnap alkalmából.” Ezt azért kapták, mert nemcsak az üdülő épülete tiszta, rendes, de még a környéke is. A szocialista brigádok nagyon sok társadalmi munkát végeztek, és végeznek minden esztendőben a parkban, hogy mindig csinos, szép, esztétikus legyen. A plaketten ez áll: „ A békemozgalomban végzett kiváló munkáért az Országos Béketanács elnökségétől...” Ezt pedig azért kapták, mert a külföldi delegációk üdülőbeli megvenndégelése, ellátása mindig olyan példás volt, hogy hazánkról és vendéglátásunk páratlanságáról méltán vihettek magukkal jó és maradandó élményeket azok, akik az üdülőben megfordultak. A brigádok naplói minden munkaterületen dereka helytállásról vallanak, sőt „munkaköri kötelességen felüli” értékes többletről is. Ilyen az a társadalmi munka, amelyet a brigádok a maguk területén végeztek és természetesen az is, aminek nincs kézzel fogható értéke, de erkölcsi és pszichológiai nemessége annál több. Szép, emberi megnyilvánulásokról van szó, és ilyen mind a négy brigád életében szép számmal van. A többi között, rendszeresen látogatják azokat a kollégákat, akiket hosszabb vagy rövidebb időre elszólít a közösségből a betegség. Az „Életet az éveknek” jegyében kirándulást és vendéglátást szerveztek az üdülő nyugdíjas dolgozói részére. Pár héttel az igen jól sikerült kirándulás után benn, az üdülő épületében nyugdíjas találkozó volt, ami szintén kellemesen jó hangulatban telt el. (Sindulár) Szárnyra kelt a sólyom Több mint egy évtizednyi szünet után az idei nyáron életerős, egészséges kerecsensólyom-fióka kelt szárnyra a Dunántúli Középhegység egyik rejtett fészkelőhelyén. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy lelkes amatőr madarászok, természetvédők és hivatásos szakemberek 89 napon át éjjel-nappal őrizték a sólyompár fészkelőhelyét, illetve annak környékét. A nem mindennapi őrzőakcióban negyvenen vettek részt. Az őrzés eredményeként ezúttal sikerült a sólyompárnak kikeltenie és felnevelnie fiókáját, ami örvendetes ornitológiai esemény, mert a kerecsensólyom ritka madárfaj, mindössze néhány költőpár él belőle hazánkban. Testkultúra nyári egyetem A TIT Fejér megyei szervezete és a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal rendezésében hétfőn Agárdon, a Velence-tavi intézőbizottság székházában megnyílt az I. nemzetközi testkultúra nyári egyetem. Az Európában is újdonságnak számító kurzusra a több mint ötven résztvevő fele Algériából, Ausztriából, Dániából, Egyiptomból, Kuvaitból, az NDK- ból, az NSZK-ból és Szíriából érkezett Dr. Szépe György egyetemi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke üdvözölte a vendégeket. Mint elmondotta: a korszerű műveltség fontos része a szomatikus kultúra, a testnevelés és sport. Ennek társadalmi összefüggése, it. a magyar testnevelési mozgalom felszabadulás utáni fejlődését dr. Kutasi László, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára vázolta előadásában. A TIT nemzetközi testkultúra nyári egyetemén neves hazai sportvezetők, pszichológusok, testnevelő tanárok a testedzés és a sport társadalmi szerepével, a sportolásnak, a szomatikus kultúrának az egészségvédelemben, valamint a személyiségformálásban betöltött szerepével, továbbá a sportszervezési, az utánpótlásnevelés, a szakemberképzés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Szabadidőben sportolási, pihenési lehetőségek sora várja a résztvevőket a Velencei-tó partján. 1983, augusztus 2,. kedd