Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

Használtért használtat a Merkúrnál Bevált az autócsere akció Alapos piackutatás előzte meg a Merkur Személygépkocsi­értékesítő Vállalatnál az új akció bevezetését. Fő kérdés volt: van-e rá érdeklődés, s ha van, akkor milyen formában való­sítsák meg... A használtért használtat csereakcióról van szó, amelyet jó három hónapja vezettek be a Merkur hasz­nált gépkocsikkal foglalkozó telepein. Az első — és ilyenfor­mán döntő — tapasztalatokat elemeztük a vállalat győri üzemegységének vezetőivel, Paveszka Béla igazgatóval és Bischoff László igazgatóhelyettessel. Néhány gondolat magáról a csereakcióról. Cél az, hogy egyrészt minél több kocsi cseréljen gazdát a Merkúron keresztül, s ezzel egy valóban értékarányos használtautó­­kereskedelem alakuljon ki. (Egy szakvállalattól vásárolt, illetve oda leadott személy­­gépkocsi nyilván nagyobb biztonságot ad eladónak, ve­vőnek, mint az „utcán át” történő adás-vétel.) Másrészt azt az igényt vélték felismer­ni a Merkúrnál, hogy sok olyan autótulajdonos van, aki különféle okokból használtra akarja cserélni a használt autóját. Az akció többféle vásárlói szándékra kínál lehetőséget. A leggyakoribb — s az eddigi forgalom is ezt igazolja —, hogy négy, öt esetleg több éves autóját kívánja a tulaj­donosa fiatalabbra cserélni, netán típust akar váltani. De előfordult olyan is, hogy a­­nagyobb értékű autóját lead­va olcsóbbra tartott igényt — ilyenkor nyilván a pénzhez jutás a szándék. Győrött a vállalati központ által kiadott irányelveket to­vábbfejlesztve szervezték meg az akciót. (A nyilvántartást dolgozták ki igen célszerűen.) Ha tehát valaki részt kíván venni a csereakcióban, felkí­nálja az autóját, amelynek legalább 30 százalékos álla­potban kell lennie. Amennyi­ben a vállalat az egyezségre hajlandó, az autót beveszi, értékét kifizeti, és harminc napon át nyilvántartásban tartja az eladó igényét, ha éppen nincs raktáron a kí­vánt típusból. Amint érkezik ilyen, azonnal értesítik a vásárolni szándékozót, és így elsőbbségi joga van a kért autóhoz. A leírtaknál persze kissé bonyolultabb az ügy, de nem ez a lényeg, aki odakerül, úgyis megfelelő tájékoztatást kap. Érdemes viszont átte­kinteni a tapasztalatokat. Három hónap alatt mintegy hatvan kocsi cserélt gazdát az akcióban. Talán a leglé­nyegesebb következmény (a forgalom csaknem harminc százalékos emelkedése mel­lett), hogy azóta alig került sor autósorsolásra. Nem a sorsolás okozott gondot a te­lepen, hanem azoknak a nep­pereknek (viszonteladóknak) a működése, akik nap mint nap sorbaál­ltak a kurrens kocsikért, s ha kedvezett a szerencse, hozzájutottak, s haszonnal adták tovább. Hogy miért fogyatkozott meg a sorsolásra szánt autók szá­ma? Azért, mert a kereset­tebbek mindjárt bekerülnek a csereakcióba, s mint mond­tuk, ott választási elsőbbsége van annak, akitől a Merkur kocsit vett meg. Több okból is sikeresnek ítélik tehát a győri üzemegy­­ség vezetői a csereakciót. Amely egyébként minden vá­rakozást felülmúlt, de ehhez — s ezt is hozzátették — több kedvező lehetőség is hozzásegített. Az akcióba be tudták vonni a közületektől rendszámtábla nélkül megvá­sárolt, s a Merkur által meg­javíttatott, levizsgáztatott ko­csikat, és más, újként nem eladható, sérült járműveket. Az autóeladók és vásárlók tehát megkedvelték a csere­akciót, a Merkur pedig igyek­szik kihasználni e kedvező megítélést forgalma növelése végett. CS. A. Egy szenvedély virága Miután alsó levelei feladatukat betöltötték, táplálták a törzsszerű, nyolc méter magas szá­rat, s hosszú nekigyürkőzés után — egykor em­beröltőnek számított volna ennyi idő — éppen negyvenévesen virágot neveltek, egyszóval, mire levelei feltekintve alulról, fönn a magasban lát­hatnák a káprázatos szépségű virágokat, nos, ed­digre a levelek, a húsos, legyezőszerű levelek kezdenek elhalni. Minő igazságtalanság .. . Szellő lebben a Graboplast győri Pamutszövő és Műbőrgyár udvarán, hajladozik a forró fuval­lattól az egykor Mexikó forró földjén fogant agavé. Sárga virágai a déli ragyogásban füröd­­nek. A minap nyílottak ki, most először négy év­tized után, és utoljára is. Még virít az agavé, gyönyörködtet egy-két hónapig, de hogy végleg elköszön a nyár, s beköszönt november, elpusz­tul. Bizonyosan elpusztul. Pompája magában hordozza végzetét. Ki Győrbe hozta, vigyázta, nevelte, virágzás­ra késztette, nem kertész, nem is volt az soha, véletlen hozta, hogy a kaktusz s az agavé lett a szenvedélye. Jankovich Nándor, a Graboplast már nyugalomban levő vezérigazgatója. — A virág szeretetét édesanyámtól örököltem, nevelésük mégis áttételesen lett legszebb hobbi­jaim egyike. A színek vonzottak, s a színeken keresztül a virág, így aztán majd a kaktuszok és az agavé. Már megvolt az új forint, 1948-ban gyárunk vett egy autóbuszt. Saját autóbuszunk lett. Nyolcezer forintért, a korábbi téti járatról egy masina. Egyszer kirándulni mentünk a Du­­na-kanyarba, ott ismerkedtem meg egy állator­vos özvegyével, otthon a pincéjükben őrzött a férjétől rámaradt három agavét. Hosszú időn át nem láttak napot. Három elég nagyra nőtt, sárga nyárs volt csupán. ’ — Elhoztam tőle, akkor nyolcévesek lehettek. Így kezdődött az én virággyűjtő szenvedélyem. Azután amerre csak jártam, idehaza a külhonban, amikor csak tehettem, szaporítottam a gyűjtemé­nyemet. Amikor 1957-ben kineveztek igazgató­nak, négyezer kaktuszom volt, s mindez négy­száz fajtában. Persze, nemcsak kaktuszok, köz­tük számos agavéfajta. Gyűjteményem akkor az ifjúkommunistákra bíztam, sziklakertet képez­tünk ki az udvaron, oda helyeztük őket. Később számos példányt kaptam még: hoztak üzletfelek Hollandiából, Spanyolországból, az Egyesült Ál­lamokból. — Az agavé históriája azonban több ennél. Az agavé nem kaktusz, sok fajtája ismeretes, van köztük, amelyik például dögevő legyekkel „táp­lálkozik”. Annak idején Angi Csaba professzortól kértem tanácsot, hogyan is neveljem. Mexikó­ban, de Észak-Afrikában is a mienkénél alacso­nyabbra nő az agavé. Mexikóban a gazdag vita­mintartalmú nedvéből orvosság hatású italt ké­szítenek. Ha e csodás virág azt érzékeli, veszély fenyegeti, például kiélte már a talaj tápanyaga­it, gyorsan virágot hoz, olykor negyven, máskor hetven vagy éppen kilencven évesen. A magas szárról messze repülnek a magvak, abba a ta­lajba, ahol új egyedek foganhatnak. Immár virít, még virít Jankovich Nándor harmadik, s egyben utolsó agavéja is. A szépség mégsem hal meg. A három ritka növény mago­kat érlelt, s egykor, talán ötven és száz év múl­va, vagy annál is később újra nyílik majd aga­vé a műbőrgyár udvarán. F. J. 4 KVMFÖID SOPRONBAN ÜDÜLNI JÓ! Szocialista brigádok a pihenőkért Mit kínál két hétre a KPVDSZ soproni üdülője azoknak, akik pihenni, szó­rakozni, felüdülni, kikap­csolódni jöttek a Lövérekbe? Sokat. Jót. Érdekeset. Ezt el is várják mindazok, akik ide,utaznak, mert a KPVDSZ-üdülőnek ország­szerte híre van. Jó híre. A SZOT Üdülési és Szanatóriu­mi Főigazgatóságtól, vala­mint a Kereskedelmi-, Pénz­ügyi- és Vendéglátóinak­ Dol­gozók Sza­k­szervezetének or­szágos elnökségétől az elmúlt esztendőkben ötször kapott Dicsérő oklevelet és három­szor Kiváló üdülő címet. A legutóbbi Die,sére oklevelet múlt évi munkája alapján nyerte el a százhúsz tagú kol­lektíva. Azért, hogy turnuson­kén­t hatszázan, egész esztendőben pedig csaknem tizenegyezren ebben az üdülőben jól érez­hessék magukat, százhúsz ember fáradozik a népmű­velőtől az igazgatóis, takarí­tótól a portásig, könytáros­­tól az árubeszerzőig, sza­kácstól a gondnokig. A száz­húsz tagú közösségnek a több­sége — hatvan százaléka — szocialista brigádban dolgo­zik: a szakácsok és segítőik a József Attila, az éttermi dolgozók az Ady Endre, a sz­á­mod a részben tevékenyke­­dett a Martos Flóra, a portá­sok a Lackner Kristóf szo­­cialista brigádban. Nekik valamennyiüknek köszönhető az a sok kedves levél, amelyet a beutaltak ír­nak otthonukból Vajna Er­zsébetnek, az igazgatónőnek, és Vénhelyi Mária igazgató­­helyettesnek. Sokak legkedvesebb ta­nyája a könyvtár. Nemes Er­zsébet könyvtáros olyan vál­tozatos programot állít össze, hogy ott egyaránt jól érzi magát a felnőtt is, a gyerek is. Az apró emberek számá­ra eddig a legsikeresebb volt a tréfás szellemi fotó, a báb­­kiállítás, a madárkiállítás. Az egyiket a Soproni Óvónőkép­zővel, a másikat a Soproni Erdészeti és Faipari Egye­temmel közösen rendezte az üdülő könyvtára. A felnőttek közül a nőket leginkább a nőiesebb témakörök érdek­lik. Minden turnusban igen kedveltek a kézimunka dél­utánok, ezeken a hevesi és rábaközi hímzésekkel ismer­kedhetnek meg. Nincs azon­ban „törvény” arra, hogy ki­ki masával hozott ,saját ké­zimunkáját nem viheti be a könyvtárba. A nagymamák az ikebánát, a kisgyermekes mam­ák inkább a bábkészítést kedvelik. A bélyegftvűrök örömére volt már bélyegki­állítás is. A könyvtárban persze nem­csak a programforgalom nagy, hanem a könyvek for­galma is. A tízezer kötet kö­zött van gyermekirodalom, szénirodalom, történelmi könyvek­, értékes dokumentu­mok, neves emberek naplói és nagyon érdekes természettu­dományos művek, valamint térképek a kirándulás ked­velőinek. Aki a KPVDSZ-üdülőben pihen két hétig, minden pil­lanatát, értékesen töltheti. Ezt bizonyítandó az igazgatónő szobájában még két elisme­rés látható. Egy oklevél és egy emlékplakett. Az oklevé­len ez áll. ..A soproni KPVDSZ üdülő részére. A rendet, tisztaságot a munka­helyeken akcióban való ered­ményes részvételért a környe­zetvédelmi világnap alkalmá­ból.” Ezt azért kapták, mert­ nemcsak az üdülő épülete tiszta, rendes, de még a kör­nyéke is. A szocialista bri­gádok nagyon sok társadal­mi munkát végeztek, és vé­geznek minden esztendőben a parkban, hogy mindig csi­nos, szép, esztétikus legyen. A plaketten ez áll: „ A bé­kemozgalomban végzett ki­váló munkáért az Országos Béketanács elnökségétől...” Ezt pedig azért kapták, mert a külföldi delegációk üdülő­beli megvenn­dégelése, ellátása mindig olyan példás volt, hogy hazánkról és vendéglá­tásunk páratlanságáról mél­tán vihettek magukkal jó és maradandó élményeket azok, akik az üdülőben megfordul­tak. A brigádok naplói min­den mun­katerületen dereka­ helytállásról vallanak, sőt „munkaköri kötelességen fe­lüli” értékes többletről is. Ilyen az a társadalmi munka, amelyet a brigádok a maguk területén végeztek és termé­szetesen az is, aminek nincs kézzel fogható értéke, de er­kölcsi és pszichológiai ne­messége annál több. Szép, emberi megnyilvánulásokról van szó, és ilyen mind a négy brigád életében szép szám­mal van. A többi között, rendszeresen látogatják azo­kat a­ kollégákat, akiket hos­szabb vagy rövidebb időre el­­szólít a közösségből a beteg­ség. Az „Életet az éveknek” jegyében kirándulást és ven­déglátást szerveztek az üdülő nyugdíjas dolgozói részére. Pár héttel az igen jól sike­rült kirándulás után benn, az üdülő épületében nyugdí­jas találkozó volt, ami szin­tén kellemesen jó hangulatban telt el. (Sindulár) Szárnyra kelt a sólyom Több mint egy évtizednyi szünet után az idei nyáron életerős, egészséges kere­csensólyom-fióka kelt szárny­ra a Dunántúli Középhegység egyik rejtett fészkelőhelyén. Ez nagyrészt annak köszön­hető, hogy lelkes amatőr ma­darászok, természetvédők és hivatásos szakemberek 89 na­pon át éjjel-nappal őrizték a sólyompár fészkelőhelyét, il­­letve annak környékét. A nem mindennapi őrzőakció­­ban negyvenen vettek részt. Az őrzés eredményeként ez­úttal sikerült a sólyompárnak kikeltenie és felnevelnie fió­káját, ami örvendetes ornitoló­giai esemény, mert a kere­csensólyom ritka madárfaj, mindössze néhány költőpár él belőle hazánkban. Testkultúra nyári egyetem A TIT Fejér megyei szer­vezete és a Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal rendezésében hétfőn Agár­­don, a Velence-tavi intézőbi­zottság székházában megnyílt az I. nemzetközi testkultúra nyári egyetem. Az Európában is újdonságnak számító kur­zusra a több mint ötven résztvevő fele Algériából, Ausztriából, Dániából, Egyip­tomból, Kuvaitból, az NDK- ból, az NSZK-ból és Szíriá­ból érkezett Dr. Szépe György egyetemi tanár, a Tu­­dományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke üdvözölte a vendégeket. Mint elmondot­ta: a korszerű műveltség fon­tos része a szomatikus kultú­ra, a testnevelés és sport. En­nek társadalmi összefüggése, it. a magyar testnevelési mozgalom felszabadulás utá­ni fejlődését dr. Kutasi László, a Testnevelési Főis­kola tanszékvezető egyetemi tanára vázolta előadásában. A TIT nemzetközi testkul­túra nyári egyetemén neves hazai sportvezetők, pszicho­lógusok, testnevelő tanárok a testedzés és a sport társadal­mi szerepével, a sportolásnak, a szomatikus kultúrának az egészségvédelemben, vala­mint a személyiségformálás­ban betöltött szerepével, to­vábbá a sportszervezési, az utánpótlásnevelés, a szakem­berképzés elméleti és gyakor­lati kérdéseivel foglalkoznak. Szabadidőben sportolási, pihenési lehetőségek sora várja a résztvevőket a Velen­­cei-tó partján. 1983, augusztus 2,. kedd

Next