Kisalföld, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA GYŐR, 1984. FEBRUAR 1., SZERDA ARA: 1,40 FORINT XL. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizottság A máltöz kell Igazítani a szakszervezeti munkát Tegnap Győrben, a pártszékházban Háry Béla elnökleté­vel ülést tartott a megyei páitbizottság. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Prieszol Olga. a Központi Bizottság tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, a SZOT El­nökségének tagja. Kreiter Mária, Szabó Mihály, Szakács Fe­renc, a megyei pártbizottság titkárai, és dr. Strinni Ferenc, a KB munkatársa. Bizalom és cselekvés A szakszervezeti szervek a pártszervek útmutatásai alap­ién segítik a munkahelyi demokrácia fejlesztését, és fellépnek az azt lebecsülő szemlélet vagy gyakorlat el­len. Erőfeszítéseik ellenére nevelő-szervező munkájuk még nem éri el a kívánt szín­vonalat, ami megmutatkozik az esetenként tapasztalható formalitásokban, helyenként a dolgozók érdektelenségé­ben. Számos helyen indoko- lan'an óvatosság tapasztalha­tó a gazdasági vezetők mun­kájának véleményezésében. Az említett jelenségekre a pártszervek sem fordítanak mindig kellő figyelmet. A szakszervezeti szervek megfelelően gyakorolják ha­tás- és jogkörüket. Jogosít­ványaik lehetővé teszik, hogy é idem ben tudják ellátni a dolgozók érdekvédelmét, kép­viseletét. Előrelépés történt a döntési és egyetértési, va­lamint a véleményezési jog­körök gyakorlásában. Több még a tennivaló elsősorban üzemi szinten, a javaslatte­vő. és kifogásolási jogok ér­vényesítésében. A szakszer­vezetek vezető testületéi, il­letve fórumai a vezetők mun­kájának megítélésekor he­lyenként csak-formálisan él­hetnek jogkörükkel. Tapasz­talható az is. hogy kerülik az ütközéseket, vagy elnézne]; kisebb-nagyobb hiányossá­gokat. Az elmúlt években fejlő­dött a szakszervezetek poli­tikai nevelő munkája. Széles körű agitációs és propagan­da munkát fejtenek ki a dol­gozók között az új társadal­mi, gazdasági jelenségek és folyamatok megértetése, a napi kérdésekben való jobb eligazodás érdekében. Tö­megpolitikai oktatásuk szer­vezettségében és tartalmá­ban javult. Az egyes rétegek közötti nevelő munka azon­ban még nem eléggé diffe­renciált. A jelentés megállapítja: a szakszervezetek megyei ta­nácsa és az elnökség jelen­tős szerepet tölt be a felsőbb szakszervezeti határozatok végrehajtásában. koordiná­lásában. Munkájukban érvé­nyesülnek a párt politikai célkitűzései. Az ágazati me­gyebizottságok, a vállalati intézményi szakszervezeti szervek felé ajánlásokat, módszereket adnak. A szak­maközi bizottságok munkája fokozatosan javult, s ezzel együtt erősödött a dolgozók lakóterületi képviselete is. A helyi párt- és állami szervek egyre inkább igénylik mun­kájukat: Tevékenységük szín­vonala azonban még eltérő irányításuk nem mindenül kielégítő. Jó kapcsolat Megyénkben a szakszerve­zetek. a pártszervek, -szer­vezetek elvi politikai irányí­tásával önállóan dolgoznak. A szakszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták mun­kájának politikai irányítását — eltérő színvonalon — a pártszervek, -szervezetek ve­zető te.stületei végzik. A kü­lönböző szintű párt- és szak- szervezeti szervek között jó a munkakapcsolat. A szak- szervezeti szervek többsége megfelelően jelzi a dolgozók hangulatát, észrevételeit. A pártszervek fontosabb dön­tések. határozatok meghoza­tala előtt egyre inkább igény­lik, kikérik a szakszerveze­tek véleményét. Támogatják a szakszervezeteket a jogos érdekek képviseletében, vé­delmében, segítik azok meg­oldását is. A pártszervezetek megfelelő jelentőséget tulaj­donítanak a szakszervezetek­ben végzett pártmunkának, többségük rendszeresen érté­keli az ott dolgozó kommu­nisták munkáját. Jelentős figyelmet fordítanak arra, hogy mind több felkészült, a dolgozók bizalmát élvező párttag tevékenykedjen a szakszervezeti testületben. A pártbizottság elé kerülő jelentés rögzíti: a szakszer­vezeteknek továbbra is fon­tos feladata, hogy képvisel­jék, védjék a dolgozók kol­lektív és távlati valamint napi érdekeit. A gyakorlati munkában jobban érvénye­sítsék azt a követelményt, hogy a szakszervezetek alap­vető funkciói egymással szo­ros egységet alkotva össz­hangban érvényesüljenek. A szakszervezeti szervek — a mozgalomban dolgozó kom­munisták aktívabb közremű­ködésével — legyenek kezde­ményezői az érdekvédelem­mel összefüggő korszerűbb szemlélet kialakításának és elfogadtatásának. Segítsék megérteni az érdekvédelem és a gazdasági feladatok tel­jesítése közötti összhang fon­tosságát, azt, hogy alapvető érdekvédelmi feladatként kell kezelni az értelmes gaz­daságos termelés elősegítését, a fegyelmezett munkavég­zést, a minőség javítását. Röviden: a jogos igények ki­elégítését jelentő anyagi ala­pok előteremtését. Az érdek­védelem ne jelentse csupán az igények és követelmények megfogalmazását, A szak- szervezetek nagyobb mér­tékben vegyenek részt a megoldási módok, alternatí­vák keresésében, kidolgozá­sában. Alkalmazkodui az új feladatokhoz Az írásos jelentéshez Sza­kács Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára fűzött szó­beli kiegészítést. Bevezetőjé­ben hangsúlyozta: a szak­szervezeti munka javítása érdekében ‘ három kérdést tart fontosnak kiemelni, amelyhez a pártszervezetek­nek alaposabb, jobb irányító munkát, a szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták­nak pedig aktívabb céltuda­tosabb. meggyőzőbb tevé­kenységet kell végezni. Ezek a kérdések sorrendben a kö­vetkezők. Az önállóság, a fe­lelősségérzet tokozása, az ér­dekképviselet hatékonyságá­nak növelése, az állami, tár­sadalmi, gazdasági szervek­kel való együttműködés fej­lesztése. — A szocialista építés eredményei és problémái nyomán új társadalmi, poli­tikai szükségletek alakultak ki, melyek új feladatokat, új teendőket, a végrehajtásban pedig gyakran új eszközöket, módszereket igényelnek. — mondta a megyei pártbizott­ság titkára. A gazdasági helyzetünkből fakadó korlá­tok, a mozgalmi feladatok végrehajtásának lehetőségeit is szűkítik, nehezebb a jo­gos igények kielégítése. A szakszervezeti munkában anyagi gondok miatt bonyo­lultabbá vált a bér-, a szo­ciálpolitikai munka. Nehe­zen bontakozik ki az új fel­adatokhoz az új irányítási módszerekhez való alkalmaz­kodás. Mindezeket a tagság is érzékeli. így aztán előfor­dul, hogy néhol a kelleténé’ nagyobbak az indulatok a szakszervezeti tevékenység körül, sőt helyenként a csa­lódottság is érezhető. Épper ezért a szakszervezeti mun­kát — a Központi Bizottság állásfoglalása alapján — úg\ kell s~ervezni. hogy jobbár igazodjon a változó feltété lekhez, és nagyobb segítsége nyújtson gondjaink és nehéz­ségeink leküzdésében. A helyi szervek tevékeny­ségének javítására azért is szükség van. mert egyre inkább az üzemi, intézmé­nyi munka minőségétől, eredményességétől függ az ott dolgozó emberek anyagi, szociálpolitikai. kulturális igényeinek kielégítése. — Tapasztalataink szerint — mondta az előadó — töme­ges igény éppen e szervek iobb munkája iránt jelent­kezik és a jobbítás legfőbb tartalékai is az üzemi, mun­kahelyi szakszervezetek te­vékenységében vannak. Képek a Szovjetunióból Az APN lutokiállítása A felvételen munkások, kolhozokban dolgozó paraszt- emberek. űrhajós a villogó komputer előtt, színes ruhás népitáncos lányok, horgászó srácok és a hóban mosdó vi­dám erős férfiember köszön vissza a győri városi könyv­tár galériájába látogatókra Híradást látunk emberekről, olyanokról, amilyenek ná­lunk is élnek, s élethelyze­tekről. amelyeket magunk is átélhetnénk. Ám az űrhajós ismerős arca, a népviseletek, a kolhozparasztok elárulják: a felvételek a szovjet nép életéből ellesett pillanatokat örökítik meg. Van köztük tiszteletet ébresztő, mosolyra fakasztó, s komoly erőfeszí­tésről tanúskodó egyaránt. A Képek a Szovjetunió éle­téből címet viselő kiállítás­ra Győrbe látogatott Junj Akimov, az APN budapesti irodáidnak vezetőié, a Fák­lya főszerkesztője, és Bródy János, az APN szerkesztője is. A tegnap délutáni meg­nyitón jelen volt Tóth László a megyei pártbizottság osz- tálvvezetője. Németh Jenő. a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnökhelyettese meg­nyitó beszédében többek kö7 zott a következőket mond­ta: — Hagyománnyá vált. hogv az APN magyarországi irodáia minden évben ha­zánkban kiállításokat rendez munkatársainak felvételeiből. A Gyűrött látható friss kép­anyag persze csak csepp a tengerben, mégis fontos kül­detése, hogy az általa közve­tített híradás a két népet összekötő szálakat erősítse. Amikor tehát a kiállítást né­zik. s látják a nyugodt, ma­gabiztos munkás- és paraszt- embereket, a szovjet élet hétköznapjait és ünnepeit, arra is gondoljanak, hogy ez az a nép, amely olyan sokut vállalt a világ népeinek biz­tonságáért. a béke megőrzé­séért, a szocialista haladá­sért. Ma. amikor a televízió el­terjedésével a képi informá­ciók szerepe megnőtt, a vi­zuális kultúra fontosabb he­lyet kapott, az APN nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy képekkel, filmekkel is nép­szerűsítse a Szovjetuniót. A Győr-Sopron megyei tárlat­ra összeállított, zömmel szí­nes felvételekből álló kép­anyag mellé több filmet i.s hoztak a rendezők. Közülük kilenc a baráti ország ipa­ráról. öt éves tervéről, kul­túrájáról szól, egy — a test­vérkapcsolat iránti figyel­mességből — az Örmény Köztársaságról, 'több periig a gyermekek számára ké­szült. A kiállítás febru­ár 11-ig hétköznapokon 14 —18 óráig, szombaton 9—13 óráin tart nyitva, s ezala't az időszak alatt rendezi meg a filmvetítéseket is a városi könyvtár. Kapolyi László látogatása Győrött Tegnap Győrbe látogatott dr. Kapolyi László ipari mi­niszter. A maga,s rangú ven­déget a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Horváth F.de vezérigazgató és Bangha László, a pártbizottság titká­ra fogadták. Az eszmecserén a nemzetközi hírű gyár ie­lenlegi munkájáról és jövő­beni törekvéséiről tárgyaltak. Dr. Kapolyi László Ipari minisztert a reggeli órákban fogadta Háry Béla a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön a megye aktuális iparpolitikai felada­tairól tárgyaltak. Köszön tés Nyugdíjasként is pártmunkások maradnak Tegnap a megyei pártbi­zottság ülését követően dr. Pilz Károlyt, a soproni já­rási pártbizottság volt első titkárát és dr. Szabados Gyu­lát, a győri járási pártbi­zottság volt első titkárát nyugdíjba vonulásuk alkal­mából köszöntötték a megyei pártbizottság titkárai, osz­tályvezetői, a városi pártbi­zottságok első titkárai és ebédet adtak tisztelet ültre. Háry Béla megyei első titkár meleg hangon méltat­ta a nyugdíjba vonulók több évtizeden át végzett kiemel­kedő munkásságát, és a me­gyei pártbizottság nevében további erőt. jó egészséget kívánt megérdemelt pihené­sükhöz. Arra kérte az ünne­peiteket. hogy nyugdíjasként is — a megye politikai, tár­sadalmi közéletében — to­vább kamatoztassák gazdag tapasztalataikat. Eredmények és gyengeségek Támogattak és támogatnak minden olyan törekvést, amely a megye társadalmi és politikai erejét növeli, s egy­ben javítja az érdekvédelmi tevékenység jobb ellátásá­nak feltételeit. A javuló munka eredmé­nyeként nőit a szakszerveze­tek tekintélye. A szervezett dolgozók többsége elismeri a mozgalom megújítására teli erőfeszítéseket, bár sokan ma is a hagyományos érdekkép­viseletben kifejtett tevékeny­ség alapján ítélik meg a szakszervezeteket. Az érdek- képviseleti munka elismerése — s így a szakszervezetek te­kintélye is — a kisebb üze­mekben erőteljesebb. A na­gyobb vállalatoknál — főleg a felsőbb szinteken hozott döntések nem megfelelő is­merete miatt — a do'gozók kevésbé érzékelik a szakszer ­vezeti szervek tevékenységét Az érdekképviseleti és ér­dekvédelmi munkát még ném sikerült mindenütt a gazdál­kodásban jelentkező új hely­zethez igazítani. Nem tuda­tosult eléggé, hogy a haté­konyabb termelés, a minőség, a nemzetközi versenyképes­ség javítása, a fegyelmezett munkavégzés teremtheti csak meg a jogos igények kielé­gítésének lehetőségeit. Első napirendként a testü­let megtárgyalta a szakszer­vezeti munka továbbfejlesz­tésére, a párt feladataira vonatkozó központi bizottsá­gi állásfoglalás végrehajtá­sának megyei feladatait. A pártbizottság elé kerülő je­lentés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevékenysé­ge a megyében együtt ala­kult a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődéssel, ezért visszatükröződnek benne eredményeink és meglévő gondjaink egyaránt. Me­gyénkben a szakszervezeti munka végzéséhez szükséges politikai feltételek biztosítot­tak, a szakszervezeti tagság bizalommal van a párt poli­tikája iránt, cselekvőén vesz részt annak megvalósításá­ban. A társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett válto­zások eredményeként a szak- szervezeti munka végzése is bonyolultabb, nehezebb lett, ami helyenként bizonytalan­ságot okozott a munkamód­szerekben és a pártirányítás­ban is. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a szak- szervezetek felelősséggel te­vékenykednek azért, hogy. — adottságainknak megfelelően — az országos átlagot meg­haladó fejlődést érjenek el. Érdekvédelem és korszerűség és nehézséget. A szakszer­vezeti szerveknek nem könnyű képviselni a napi érdekeket, és támogatni a műszaki haladást. Védeni a teljes foglalkoztatottság vív­(Folytatás a 2, oldalon) A megyei pártbizottság titkára részletesen foglalko­zott a korszerű érdekvédel­mi munka kérdéseivel. Nyo­matékkel hangsúlyozta: a körülmények változása talán leginkább az érdekvédelmi tevékenységben okoz gondot

Next

/
Thumbnails
Contents